Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-03 / 258. szám
Befejezte munkáját a megyei pártértekezlet Vasárnap délelőtt folytatta munkáját a megyei pártértckezlet Kaposváron, a La tinea Sándor Művelődési Központ nagytermében. Az értekezlet elnöki tisztét betöltő Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára üdvözölte a megjelenteket, majd az első és a második napirendhez szóltak bozzá a küldöttek. A délelőtti vitában szólalt fel a Központi Bizottság képviseletében Losonczi Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke. 7UÄG PROLETÁRJA !, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 ffflSr Somogyi Néplap ft AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAfJ XXVI. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM. 1970. NOVEMBER 3 ,, KEDD Losonczi Pál felszólalása Tisztelt Pártértekezlet! Kedves Elvtársak! Pártunk Központi Bizottsága megbízott azzal, hogv üdvözletét és elvtársi jókívánságait tolmácsoljam a pártértekezlet minden részvevőjének. A Központi Bizottság üdvözletét kiegészítem Kádár elvtárs személyes jókívánságaival is, melyeket földijeinek ezúton is küld. Központi Bizottságunk nagyra értékeli a Somogy megyei Pártbizottság, a somogyi párt- szervezetek és párttagok eredményes erőfeszítéseit az élet minden területén. Kedves Elvtársak! A beszámolóval, a hozzá fűzött szóbeli kiegészítéssel, valamint az előterjesztett állás- foglalással és határozati javaslatokkal a magam részéről egyetértek, mert ezek lényege beleillik pártunk egész^polili- kájába, híven tükrözi és alkalmazza azt. Végighallgattam a felszólalásokat is, és anélkül, hogy azokra részleteiben válaszolnék — nem is az én feladatom — összefoglalásként csak annyit szeretnék mondani, hogy a hozzászólások során fölvetett problémák, javaslatok jelentős részével a Központi Bizottság kongresszusi beszámolója foglalkozni fog. A kongresszus megfelelő határozatokat hoz, és úgy, ahogy eddig — különösen az elmúlt tizennégy esztendőben — a párt vezetésével sorra-rendre feloldjuk azokat a feszültségeket, melyek társadalmunkban keletkeztek. A felszabadulás óta valamennyi Somogy megyei pártértekezleten részt vettem. Az itt jelenlévő kortársaim, akiket hovatovább veteránoknak tekintenek a fiatalabbak, velem együtt tanúsíthatják, hogy még nem volt megyei pártértekezlet, mely a fejlődésnek akkora lendületéről számolhatott volna be, mint ez a mostani. Nem kívánom a jelenlévőket arra emlékeztetni, amit nemcsak mi, somogyiak tudunk, hanem éppen olyan jól tud az egész ország: milyen mélyről indultunk el, milyen keseeves örökség terheivel kellett megbirkóznunk, amikor ránk virradt a szabad élet. A XX. pártkongresszusra négy esztendővel ezelőtt, már egy önmagára talált, a szövetségi politika alakító hatásait, a szocialista nemzeti egység vonzó jeleit felmutató Somogy megye készült. Amikor a IX. pártkongresz- szus meghozta a határozatait, s amikor ezek a határozatok nyilvánosságra kerültek, itt Somogy megyében már valóban »menet közben« volt a megvalósulás, már javában testet öltött sok minden a kongresszusi politikából. Aki állandóan itt él, s lépésről lépésre együtt halad ezzel a megyével, talán észre sem veszi annyira az örvendetes somogyi változásokat, mint az, aki csak bizonyos időköz- zökben tud ide látogatni. Engedtessék meg, hogy a magam példáját említsem. Igyekszem együtt élni ezzel a tájjal, nem tudnék eltávolodni tőle sohasem. Tegnap bemutatták nekünk a Somogy- ról készített rövidfilmet, s úgy vettem észre, nemcsak én, hanem a küldöttek is szeretettel nézték végig a szép megyéjüket bemutató filmet. Mindent elolvasok, meghallgatok, ami csak eljut hozzám Somogyról. Gyakran megfordulok itt személyesen is, sajkommunistákban, a megyeminden lakosában, hogy ez az idő rövidebb lesz, mint ahogyan az most látszik. Volt egy nagyon szép mozgalom, azt hiszem, még ma is él, amelynek jelmondata: Tegyünk többet Somogyért! Az előttünk álló esztendőkben tegyünk még többet Somogyért, tegyünk még többet az országért. nos sokkal ritkábban, mint ahogy szeretném. Kötelességem úgy hozza, hogy néha hónapok is eltelnek látogatásaim között. Ebből adódik, hogy azonnal észreveszem a megye alakulásának legkisebb változásait is, legtöbbször örömmel és elismerően. Ami nemrég még aggodalommal töltött el bennünket: a megye lakosságszámúnak csökkenése megállt, s ma lassú, de biztos emelkedést mutat. Csalhatatlan jel ez,’ mely — sok egyéb mellett — az életkörülmények javulására, a foglalkoztatottsági gondok enyhülésére, az ipartelepítések kedvező hatására, a termelőszövetkezetek fokozódó vonzására mutat. A beruházások különböző forrásai, a helyi, központi és vállalati kezdeményezések bővültek. Olyan járási székhelyeken és más községekben, ahol eddig híre-hamva sem volt, most kisebb-nagyobb ipari üzemeket találunk, munkaalkalmat nyújtva elsősorban a helyi lakosságnak, de a környékbelieknek is. Kaposvár és Siófok fejlődése szembeszökő, s több nagyközség is elindult már a városiasodás útján. Annak a helyes törekvésnek is látjuk már néhány példáját, hogy ne Kaposvárra összpontosuljon minden anyagi és szellemi energia, hanem megfelelő arányérzékkel decentralizálják a megye beruházási és kulturális javait. Somogy megye fejlődését értékelve feltétlenül beszélni kell a mezőgazdaságról, hiszen még hosszú ideig elsődleges szerepe lesz a megye lakosságának a foglalkoztatásában. A somogyi termelőszövetkezeteke! nem kényeztette el a természet, az adottságok általában nem a legkedvezőbbek. Mégis, a régebbi helyzethez képest az eredmények biztatóak. A termeléssel együtt nőtt a személyes jövedelem, erősödtek a termelőszövetkezetek, s megkezdődött a mostoha természeti viszonyok felszámolása, a talajiavitAs és a vízrendezés. A reális tervezés és vezetés párosult a szorgalommal, a tehetséggel játja volt. Gondolok elsősorban a politikai öntudatra, a szocialista tulajdonviszonyokhoz való ragaszkodására és a szocialista hazafiságra. Az értelmiséget valamikor megkülönböztettük, mint haladó és nem haladó, új és régi értelmiséget. Napjainkban azonban, akár a városi, akár a falusi értelmiség arculatát, politikai és társadalmi törekvéseit vizsgáljuk, egyre inkább uralkodóvá valnak rajta a szocialista értelmiség jellemvonásai. < Szövetségi rendszerünk alapja, mint országszerte mindenütt, Somogybán is a munkás- osztály szövetsége a parasztsággal. Egyúttal azonban az egész néppel is, beleértve minden becsületes, dolgozó embert. Amit ebben a megyében elértünk, az mind annak köszönhető, hogy a jó politika, a reális tervezés és vezetés párosult a szorgalommal, a tehetséggel, a párttagok és pár- tonkívüliek támogató bizalmával. Somogy megye bármily rohamos léptekkel igyekszik is behozni évszázados elmaradását, még nagyon sok munkára, kitartásra lesz szüksége, hogy elérje a fejlettebb megyéket. De én bízom a somogyi A párt jól sáfárkodott a bizalommal Kedves Elvtársak! Pártunk nyugodt lelkiismerettel készül a X. kongresz- szusra, hogy számot adjon az elmúlt négy esztendő munkájáról, s kijelölje a következő esztendők legfontosabb feladatait. A Magyar Népköztársaság politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális eredményei, növekvő nemzetközi tekintélyé-, nek megnyilvánulásai arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a párt hű sáfára annak a bizalomnak, amelyet iránta, az egész nép tanúsít. Központi Bizottságunk, a IX. pártkongresszus útmutatása szerint, az egész párttagságra, ' az egész társadalomra támaszkodva, folyamatos és tervszerű politikai munkát végzett. A gazdaságirányítási rendszer reformjától, a központi tervgazdálkodásnak ettől a jól funkcionáló eszközétől kezdve a tudománypolitikáig sorra vette a fejlődő társadalom valamennyi időszerű kérdését. Néhány szóban szeretnék kitérni arra, hogyan vált valósággá mindaz, amit a IX. pártkongresszus a szocialista demokrácia kiterjesztéséről elhatározott. Az országgyűlés legutóbbi ülésén módosította a választójogi törvényt. Előkészületben van az új tanács- törvény. A Központi Bizottság állást foglalt az alkotmány módosításáról, amelyet az elmúlt két évtized jelentős társadalmi fejlődése tesz szükségessé. Mindezeknek mi a céljuk? Az, hogy a munkáshatalom társadalmi bázisa szélesedjék: a helyi tanácsok önállóságával, az önkormányzati vonások kibontakoztatásával a szocialista államszervezet tömegkapcsolatai mélyüljenek- az a tervező és szervező munka pedig, amellyel a tanácsok a lakosság sokoldalú ellátásáról gondoskodnak, tökéletesedjék. Mindenekf elett pedig: a szocialista társadalom teljes fölépítésének magasabb szinten végzendő munkájára a társadalom legszélesebb körei aktivizálódjanak. Kedves Elvtársak! Harmadik ötéves tervünk beruházási terveinket túlteljesítsük, s a reáljövedelem emelkedése is kétszerese legyen a tervezettnek. Igaz, a termelékenységben a vártnál lassúbb volt az előrehaladás. Az idén azonban már kedvezőbben alakult a termelékenység. Az ipar termelése az eddiginél■ jobban igazodik a belső piac és a külkereskedelem igényeihez, vagyis a tényleges szükségletekhez. Ennek megfelelően a termelési szerkezet is előnyös változásokat mutat. A mezőgazdaságban próbatételektől terhes gazdasági év áll mögöttünk. Az objektív okok miatt a terméskiesés elég jelentős. Népgazdaságunk erejét mutatja, hogy a természeti csapások és az időjárás következtében előállt károk okoztak olyan feszültségeket, mint akár csak 7—8 évvel ezelőtt is. Életszínvonal-politikánkban sem állt be törés. Lépésről lépésre, folyamatosan javulnák az életkörülmények, örömmel tölthet el mindannyiunkat, hogy a paraszti jövedelmek növelésében el tudtuk érni azt, amit a harmadik ötéves tervben, s mindenekelőtt a IX’ kongresszus határozataiban magunk elé tűztünk. Ismeretes azonban, hogy a paraszti átlagjövedelmeken belül igen nagy eltérések vannak, s elég számottevő azoknak a szövetkezeti parasztoknak a száma, akiknek a jövedelme mélyen az átlag alatt van. A város és a falu közötti különbséget ugyan sikerült csökkenteni, a parasztság életkörülményei azonban még messze esnek a városban lakó munkások és alkalmazottaié helyzetétől A falu szociális, kulturális és kommunális ellátása még nem bírja ki az összehasonlítást a városéval. Magasabb szinten kell folytatni a szocialista társadalom teljes felépítését Tisztelt Megyei Pártértekezlet! Társadalmunkban számottevő belső feszültségek nincsenek. A politikai közérzet, az emberek biztonságérzete kiegyensúlyozott. Országunkat a rend, a munka és a stabilitás jellemzi. Ezt elismeri rólunk minden barát, de kénytelen elismerni az ellenség is. Nemzetközi tekintélyünk erősödésének éppen ez az egyik pillére: évről évre letagadhatatlan sikereket érünk el a szocialista társadalom építésében. De tisztelik a Magyar Népköztársaságot azért is, mert hűséges és tevékeny tagja a szocialista közösségnek, szövetségese és barátja a felszabadító Szovjetuniónak, a külpolitikáját a háborús imperialista erők elleni küzdelem, a békés egymás mellett élés szelleme és gyakorlata hatja át. Rokonszenvvel figyelik világszerte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a Magyar Népköztársaság tesz az európai biztonsági rendszer megteremtéséért, a világ más térségein kirobbant konfliktusok és válságok békés rendezéséért. Nem vagyunk egyedül, barátaink, testvéreink, szövetsébefejezése előtt állunk. Az f.esfinlL mellettünk állnak, velünk harcolnak. Közös eszipar és a mezőgazdaság megtermelte, amit előirányoztunk. Gazdasági munkánk hatékonyságát fejezi ki a nemzeti jövedelem alakulása, amely az elmúlt öt esztendőben a tervezettnek kétszeresére emelkedett. A nemzeti jövedelem alakulása lehetővé tette, hogy mékért, a szocializmusért és a békéért fáradozunk. Külpolitikánk legfőbb célja, hogy társadalomépítésünk nyugalmát és háborítatlanságát biztosítsuk, s megteremtsük békés munkánk kedvező nemzetközi feltételeit. A SzovMa még föl sem mérhető a maga teljességében, hogy milyen mélyreható következményei lesznek megyénk életében az osztályviszonyokban végbement változásoknak. A munkásosztály létszama es jelentősége meghatványozódott. A szövetkezeti parasztság egyre több olyan jellemvonást hordoz magán, amely azelőtt kizárólag a munkásosztály sajetunió barátsága, a Varsói Szerződéshez fűződő elszakíthatatlan kapcsolatunk a legfőbb garancia, hogy a szocialista Magyarország megvalósításában semmiféle imperialista provokáció és agresszió nem akadályozhat meg bennünket. Kedves Elvtársak! A közelgő X. pártkongresz- szus előkészületei a most folyó megyei pártértekezletekkel befejeződnek. Mint itt, ezen a megyei pártértekezleten is tapasztaljuk, a párt tagsága alkotó vitákban elhangzott építő kritikai megjegyzésekkel fogadta a kongresszusi irányelveket. Az irányelvekben természetesen a politikának csak a váza, gerince található. A pártban kibontakozott széles körű eszmecsere, a demokratikus előkészítés, majd a kongresszusi beszámoló és vita megtölti az irányelvek tömör szövegét hússal-vérrel-élettel. De az már így is kiviláglik, hogy mi a következő esztendők politikai programjának a magva, lényege. Mint felszólalásom elején utaltam ra. ennek a politikának a lényege az, hogy »folytatni kell a szocialista társadalom teljes felépítését, magasabb szinten«. Változatlan célunk a társadalomépítés, új vonás ellenben, hogy ezt a munkát szélesebb gazdasági és társadalmi alapokon új nekilendüléssel, magasabb szinten, hatékonyabban, önmagunkkal szemben igényesebben kell folytatnunk. Országos tapasztalat, hogy most, a kongresszus küszöbén, nem valamilyen kötelezően előírt politika formálódik még tökéletesebbé az elvtársi hozzászólások kohójában, hanem olyan politika, amelyet nemcsak minden kommunista, hanem minden igaz állampolgár, a tízmillió magyar is magáévá tehet. Ez a politika az egész lakosság érdekeit tükrözi. A kritikai észrevételek egy- től-egyig a mi politikánk érvényesülésének akadályozóit és akadályait veszik célba. Magas hőfokú szenvedéllyel bélyegzik meg mindenütt a jó politika végrehajtásának a fogyatékosságait, a rossz és felületes munkát, az anyagiasságot, az antiszociális és immorális magatartást. Így csak azok képesek szólni, akik azonosultak legfőbb politikai törekvéseinkkel, s életcéljukká lett a párt politikája. A párt politikájának szolgálata arra kötelez mindnyájunkat, hogy hirdessük, védelmez-' zük, magyarázzuk, alkalmazzuk, s ne sajnáljuk az időt, a türelmet, a fáradságot és az érvelést, amikor mint kommunisták magasra emeljük politikánk vibágitó igazságát.
