Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-20 / 272. szám
« Kongresszus előtt A PÁRT IRÁNYÍTÁSÁVAL Először pártkongresszuson A tanácsi szervek hatáskörébe kell utalni ' *• mindazokat a feladatokat, amelyek megvalósítása csak a terület, illetőleg a település lakosságát érinti, továbbá amelyeket célszerűen, gazdaságosan, a jelenleginél jobban a tanácsi szervek oldhatnak meg« — mondják a párt kongresszusi irányelvei. Ugyanezekben az irányelvekben szögezi le a párt azt is: »Állami intézményeink fejlődése, tevékenységünk fejlesztése megkívánja, hogy fejlődjék az állami szervek pártirányítása.« Az irányelvek idézett mondatai voltaképpen kiegészítik egymást: a megnövekedett feladatok, a kiterjesztett hatáskörök szélesebb látókört kívánnak a tanácsoktól, ez pedig elválaszthatatlan attól, hogy a szocialista, társadalmi, gazdasági építést vezető párt adja meg a sokrétűbb munkához az elvi-politikai irányítást. A pártszervezetek, a tanácsok megalakulása óta mindig figyelemmel kísérték azok munkáját. Volt úgy — sokszor és sok helyen —, hogy a mun ka egy részét is magukra vállalták a tanácsok helyett. Másutt — elsősorban a kisebb községeikben — olykor ugyanazok voltak a helyi pártszervezet és a tanács vezetői. Mindinkább kialakult azonban az a gyakorlat, hogy a párt- szervezet a tanácsok önállóságának tiszteletben tartása mellett gyakorolja az elvi-politikai irányítás teendőit. A község, város politikailag, ideológiailag legképzettebb lakosai a kommunisták. Keltik kell látniuk a nagy összefüggéseket, előbbre nézniük a pillanatnyi látszatérdekeknél, ismerniük a helység közeli és távlati fejlődési lehetőségeit. Amikor a község vagy a város helyi politiíkájáről van szó, a pártszervezet feladata, hogy ezt kidolgozza — a tanácsoké, hogy a személyi és anyagi feltételek okos csoportosításával, mozgósításával végrehajtsa. S a végrehajtásban részt vesznek a helybeli kommunisták, különösen a tanácstagok. A pártszervezet pedig elsősorban éppen az ő munkájukon keresztül ellenőrzi a tanácsok tevékenységét. A pártszervezetnek egyszerre kell látnia a helyi és az országos érdekeket, élére állnia minden jó kezdeményezésnek, és lefaragnia a gyakran jelentkező lokálpatriotizmus túlhaj- tásait. Az országos politika ismeretében tudniuk kell: mit kell tenniük a helyi tanácsoknak a község fejlődése érdekében — és a helyi lehetőségek ismeretében azt ig előre kell látniuk: milyen mértékben szolgálhatja a község, város tervezett haladása a nagy közösség, az ország ügyét. Az elmúlt két évtizedben sok jó kezdeményezés indult el a helyi pártszervezetektől. A tanácsi munkában határozatokká, intézkedésekké lettek ezek a kezdeményezések, s ma, visszatekintve, új házsorok, kulturális intézmények, s — nem utolsósorban — megerősödött termelőszövetkezetek formájában lehet azokat viszontlátni. Annál több ilyen, kézzel fogható, szemmel látható eredmény született a faluban, minél jobban és következetesebben érvényesült a pártszervezet elvi-politikai irányitó szerepe, s minél jobban, zökkenőmentesebben hajtották végre a párthatározatokat a helyi tanácsok. A változatlan tartalom változatos formák között érvényesül. A magasabb szinteken a pártbizottságok ellenőrzik a tanácsi végrehajtó bizottságok munkáját, az apparátus tevékenységét pedig már állami,' hivatali teendőként — a végrehajtó bizottságok. Minden kommunista tanácsvezető — csakúgy, mint a társadalom bármilyen posztján dolgozó kommunista — köteles beszámolni munkájáról saját párt- szervezetének. A taggyűlés pedig nem csupán tudomásul veszi a vezető beszámolóját, hanem megvitatja — ha szükséges, meg is bírálja — és ellátja útravalóval a további munkához. u jabban a közös tanácsú községekben a többi között éppen azért választanak csúcsvezetőséget a falvakban működő valameny- nyi pártalapszervezet irányítására, hogy annak joga és módja legyen a közös tanács vezetőinek beszámoltatására is. Az ilyen csúcsvezetőség arra is alkalmas, hogy eloszlassa a »főközség« és »csatolt község« álérdekellentéteit. A pártszervezet feladata az is — hiszen elvi-politikai kérdés —, hogy megmagyarázza: a közösen irányított községek között nincs alá-fölérendeltségi viszony, csak közigazgatási, szakszerűségi érdekek vannak. A tanácsok — államigazgatási funkciójuk mellett — nép- képviseleti és önkormányzati szervek is. Annak megértetése, hogy a községpolitikának egyszerre kell a község és az ország érdekeit szolgálnia, elvipolitikai feladat, tehát a párt- szervezet teendője. Az intézkedések meghozatala és végrehajtása, a mindennapi gyakorlat — a tanácsok és a tanácsi apparátus feladata. Az, hogy a tanácsok tudjanak élni az új lehetőségeikkel, hogy az őket megválasztó közösség boldogulása érdekében ki tudják használni az önkormányzat adta lehetőségeket — ismét a párt- szervezetek irányító tevékenységétől függ. Sőt az is — bár egyre ritkábbak az erre utaló példák —, hogy a helyi tanácsvezetők ne élhessenek vissza megbízatásukkal, az önállóság ne szülhessen kiskirályokat. N agyon sok függ a tanács jó munkájától: a község, város fejlődése, a lakosság gazdasági és kulturális életszínvonalának emelése. Hogyan lehet e fontos szerv pártirányítását a legjobb ban végezni, erre pontos receptet nem lehet adni. Mindenesetre úgy, ahogyan az a szűkebb közösség — a falu — és a nagy közösség, az ország érdekeit a legjobban szolgálja. V. E. | ÁRVÁI JÓZSEF a karádi Búzakalász Tsz alapszervezetének a titkára, egyben csúcstitkár is Karúdon. Most az egyéves pártiskola hallgatója Kaposváron, és egyike a X pártkongresszusra készülő somogyi küldötteknek. Milyen muruka előzte meg ezt a megtisztelő megbízatást, honnan indult ez a fiatalember az ország kommunistáit képviselők nagy tanácskozására — erre kerestem választ, amikor Árvái Józseffel beszélgettem. — Ott voltam az első termelőszövetkezeti kongresszuson, pártkongresszusra viszont most megyek először — kezdte, hangjában nem kis megilletődéssel. — Tudom, hogy ez nagy megbecsülést jelent, s én igyekszem viszonozni. Ügy gondolom, ez a küldetés egyúttal azt is jelenti, hogy amit eddig tettem, az többnyire jó volt, s ezután még jobban akarom csinálni. Ehhez ad majd segítséget a kongresszus is. — Csaknem 120 párttag van a faluban, négy alapszervezetben. Legtöbben — hetvenen — a termelőszövetkezetben találhatók. Itt Kudom- rák János tsz-tag, az ellenőrző bizottság elnöke, a csúcsvezetőségben pedig Molnár Sándor iskolaigazgató helyettesít, amíg a pártiskolán tanulok ... Hatvannégyben váÚj gép Vitya-pusztán wm. Nagy teljesítményű K—700-as gépet vásárolt 1 300 000 forintért az Öreglaki Állami Gazdaság. A szovjet gyártmányú traktor egy műszak alatt huszonöt hold vetőszántását vagy húsz hold mélyszántását végzi el. 220 lóerős. A vi- tyapusztai kerület őszi munkáiban segít, két műszakban üzemel. A megyében ez az első K—700-as gép. Szép eredmények születnek a Somogyi Erdő és Faieldolgozó Gazdaságban Minden bizonnyal helyes megoldás volt az, amit a Somogyi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság pártalapszervezeté- nek vezetősége ezen a héten alkalmazott: a taggyűlés egyik napirendi pontjaként a X. oártkongresszus tiszteletére meghirdetett munkaversenyt értékelték az alapszervezet kommunistái Kovács Istvánnak, a gazdaság munkaügyi csoportvezetőjének a tájékoztatója alapján. A végzett munka számba vétele nem lehetett teljes, hiszen éves tervfeladatok és vállalások teljesítését csak év végén lehet összegezni. Annyi azonban már most megállapítható, hogy ki-ki a maga termelési helyén nagyon komolyan vette a kongresszusi munkaversenyt. A fő cél a fakitermelés, a szállítás és az értékesítés ütemének a gyorsítására, valamint a feldolgozás lemaradásának a behozására irányult. Ebben segített és segít soKat a verseny, amelyben a gazdaság valamennyi dolgozója, munkacsapata, erdészete és üzeme anyagilag és erkölcsileg is érdekelt. Az értékelés alapjául szolgáló szempontokat úgy dolgozták ki, hogy abban minden tényező szerepel, amely az eredményt hitelesen mérheti. A gazdaságban a kongresz- szusi munkaversenyeknek 3 f -májával lehet találkozni: az erdészetek, illetve üzemek közötti, az erdészeteken belüli munkaversennyel, valamint a szocialista brigádok vállalásaival. Amíg a szocialista brigádok vállalások, felajánlások teljesítésén munkálkodnak, addig a másik két munkaversenyformánál az előírt és meghatározott feladatok teljesítése, illetőleg túlteljesítése a cél, amit majd a pontozási szabályzat szerint értékelnek. Az erdészetek és az üzemek közötti, valamint az erdészeten belüli munkaversenyeket az I. félév végén értékelték legutóbb, s a helyezésekről szóló értesítést megküldték az illetékeseknek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nagy a szóródás gazdasági szinten. Az erdészetek legjobb helyezést elért brigádjai — az erdészeten belüli verseny legjobbjai — nagyon eltérő teljesítményeket mutatnak. A somogyvári erdészet Péntek Ferenc vezette komplex fakitermelő brigádja például a legeredményesebb ebben a munkanemben, 262 pontot ért el. Ugyanebben a munkanemben a tabi erdészet legjobb brigádja csak 90 pontot szerzett, s ezzel üzemi szinten az utolsó. A napirendi pont előadója elmondta az alapszervezet kommunistáinak, az eltérés oka abból is eredhet, hogy nem voltak azonosak a két brigád munkakörülményei, de hiba lehet a szervezésben, a műszaki feltételekben, a szemléletben is. Aztán arról tájékoztatta a taggyűlés részvevőit, hogy az idén 115 brigád — több mint ezer taggal — nevezett be a szocialista brigádmozgalomba a gazdaság területén. A vállalásuk 1,4 millió forint. A munkaversenyek eddigi tapasztalatai szerint az erdészeteknek még több segítséget — és megértést — kell adniuk a siker érdekében. S akkor az év végi összegező felmérés a munkaverseny még szebb eredményeiről szólhat. H. Vt lasztottak meg függetlenített párttitkárnak a tsz alapszervezetében, ahol akkor 37 tag volt. Több mint három éve vagyok csúcstitkár a faluban. Fiatal ember, több éves pártvezetői tapasztalattal. A falu részterületének megismerése után áttekintést kapott az egész településről, gondról és örömről, sikerről és tennivalóról egyaránt. — A felszabadulást követően egészen a hatvanas évek közepéig úgyszólván nem épült közhasznú létesítmény a községünkben. Az orvosi rendelő, a kultúrotthon régi, korszerűtlen épületben volt, az új iskola 1965-ben készült eL Főképp a termelőszövetkezet megerősödése jelentette a fordulópontot. Sokan hazajöttek, itthon vállaltak munkát ... A szövekezet a szívéhez nőtt Árvái Józsefnek. Kro- mek Pál elnökkel és a többi szövetkezeti gazdával közösen sok nehéz feladatot oldottak meg az előbbrejutás érdekében. Kapjon minden karádi megfelelő kereseti lehetőseget — ebből indultak ki, amikor egyetértettek az ipari létesít-, mények telepítésével. »Iparosodó Karád« — így mondta a csúcstitkár. A Május 1. Ruhagyár 150 főt — főképp nőket — foglalkoztató telepet létesített. A szövetkezetnek 70 tagú saját építőbrigádja van, körülbelül ugyanennyi embernek ad munkát gépjavító üzemük. A 'technológiai részlegben húszán, a papírüzemben — és ugyanitt bedolgozóként — mintegy hat- vanan, a szűrőbetétet gyártó üzemben öten-hatan foglalatoskodnak. A télen-nyáron üzemelő kertészetben megint negyvenen találnak munkát. — Ügy érzem, szövetkezetünk joggal büszke lehet arra, hogy mintegy 180 szakmunkás dolgozik a közösben, és hogy sok a fiatal szakember. Ügy kerestük — és azt hiszem, megtaláltuk — az utat a fiatalokhoz, hogy módot találjanak sajátos igényeik kielégítésére. Kit a sportolási lehetőséggel, kit pedig a néptánccsoporton, a közös éneklésen, az országjáró kiránduláson keresztül győztünk meg arról, hogy nálunk nemcsak dolgozni lehet. Elmondta, hogy a tsz-alap- szervezetbe az utóbbi hat évben 18—20 új párttagot vettek föl, többen pedig párttagként léptek, be a szövetkezetbe. A sok üzemág a pártvezetőségnek is megnöveli a dolgát, hiszen javasolni, dönteni valami mellett csali megalapozottan lehet. A tsz-en kívül az ÁFÉSZ-nek, a pedagógusoknak és a községnek mint területnek is megvan a maga alapszervezete. A négy alapszervezet jól együtt dolgozik, s ennek a csúcsvezetőségi ülések és a beszámoltatások rendszeressége az egyik fontos előfeltétele. — A KONGRESSZUS további segítséget, támpontokat ad munkánkhoz — mondta Árvái József küldött. Minden bizonnyal így lesz. Hernesz Ferenc Színvonalasabb szakszervezeti munka a ruhagyárban Tegnap délelőtt az SZMT elnöksége megtárgyalta a Kaposvári Ruhagyár jelentését, melyet Frányó Mária, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára készített. — Fejlődött a szakszervezeti munka színvonala, és rendszeresebben foglalkozunk azokkal a feladatokkal, melyek a dolgozók érdekvédelmében, a vállalat gazdasági, politikai és társadalmi életében jelentkeznek. A vállalat szakszervezeti bizottságának tagjait arra ösztönözték, hogy bátrabban fejtsék ki véleményüket minden olyan kérdésben, melyben a szakszervezet álláspontja szükséges a gazdasági vezetőség intézkedéseihez. — Elmondhatjuk — mondta Frányó Mária —, hogy javult a vállalat gazdasági vezetői és a szakszervezet közötti kapcsolat, s igénylik a szakszervezet segítségét. A szakszervezettel egyetértésben vezették be a negyvennégy órás munkahetet, kikérték véleményüket az üzemek műszaki fejlesztésekor, javították a dolgozók munkakörülményeit. A kollektiv szerződésben közösen alakították ki a dolgozók bérezését. A szakszervezeti bizottság él az ellenőrzés hatáskörével, gondot fordít a nők és a fiatalkorúak jogainak védelmére. A felmerült problémákat közösen intézik el. — Elmondhatjuk — hangoztatta a titkár —, hogy műhelybizottságaink, melyeket. a múlt évben hoztunk létre, most kezdenek igazán önállóan élni hatáskörükkel, ók döntenek az üdülőjegyek elosztásában, a segélyek odaítélésében, a politikai oktatások szervezésében és az előlegek felosztásában. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy műhelybizottságaink határozottan tudnak intézkedni. Különösen szép eredményeket értele el a politikai oktatások szervezésében és a dolgozók egyéni gondjainak enyhítésében. Segítették a felmerült problémák megoldását olyan kérdésekben, mint például amikor a dolgozók nem voltak megelégedve az ülőszékek minőségével, az öltözők méretével és a rövid étkezési idővel. Ezeket a problémákat a vállalat vezetőségével közösen rövid idő alatt megoldotta a szakszervezet. Az elért eredményekben benne van az üzemi pártbizottság és felsőbb szerveink segítsége is. — Feladatainknak tekintjük — mondta Frányó Mária —, hogy a szakszervezeti bizottság rendszeresen kísérje figyelemmel a műhelybizottságok és a bizalmiak munkáját, arra törekedjen, hogy ezeknek tekintélyt szerezzen, és megadjon minden támogatást tevékenységükhöz. — Az eredményes tanácskozás alapján megállapíthatjuk — mondta Pusztai Ferenc, az SZMT titkára —, hogy á szakszervezeti bizottság és a vállalat vezetőségének munkája javult. Azt szeretnénk, ha ezentúl a szak- szervezeti bizottság minden tagja bátrabban kezdeményezne, különösen olyan kérdésekben, amelyek a dolgozók jogainak védelmét szolgálják. Gy. L. SOMOGYI NÉPLAP Fentek, 1970. november 20.
