Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-18 / 270. szám

o OTTHON CSALÁD Nem szereti a tejet a baba? Az anyuka hiába teszi újra és újra Lacika elé a tejescsé­szét. A kisfiú eltolja maga elől anélkül, hogy egy kortyot is inna belőle. Scit, valahányszor vissza kell utasítania, annyi­szor erősebb lesz benne a meg­győződés, hogy nem kell neki. Nem akar tejet inni Lacika? Ki látott már ilyet, hogy egy gyerek ne szeresse a tejet? Hi­szen a tej a legértékesebb élel­münk. Benne megvan minden tápanyag, melyre a szervezet­nek szüksége van: fehérje, zsír, cukor, ásványok és többféle vitamin. Az igaz, hogy mind­ezeket a fontos tápanyagokat más ételekből is megkaphat­juk, de a tejnek igen nagy elő­nye az, hogy mindez együtt megvan benne. Sőt, az egyet­len étel, amely bőségesen tar­talmaz meszet (kalciumot), ami pedig a gyermekkorban nélkü­lözhetetlen a csontozat és a fo­gazat egészséges fejlődéséhez. Nagyon fontos tehát, hogy a gyerekek valamilyen formá­ban mindennap kapjanak tejet. A gyermeknek egy- és három­éves kor között napi hat-hét deciliter tejre van szüksége. Persze előfordul, hogy egyik nap kevesebbet, másik nap többet kíván inni. Nem kell mindjárt megijedni, ha csak 2—3 deci tejet iszik meg a ki­csi, hiszen előfordulhat egész­séges gyermeknél is, hogy csökken az étvágya és átme­netileg kevesebbet kíván. ' Erőltetni semmi esetre sem szabad, mert az erőszakolás vé­ge legtöbbször az lesz, hogy a gyerek annyit sem iszik majd, amennyit eredetileg magától megivott volna, sőt meg is un­dorodhat a tejtől. Várjunk in­kább néhány napot, hátha megjön hozzá a kedve. Ha a kicsi hosszabb idő után sem kíván tejet inni, ez sem olyan nagy baj, mert a tejet más formában is megkaphatja. Nagy divat lett a kalap Rohanó életünk napi forgatagában száz- és százezrek keresik felfrissülésü­ket egy-egy finom feketekávé­ban. Ritka az a háztartás, ahol nem találkozunk kávéfőzővel, vendégjárás során pedig elke­rülhetetlenül dicsérnünk kell a kedves vendéglátó háziasszony saját főzésű kávéját. A kávé őshazája Kelet-Afri- ka, a mai Etiópia területe. A kávé arab neve kahvé. Ez a név az abesszíniái Kahva város nevével függ össze. A kahvé szóból alakult ki az olasz és francia cáfé, az angol coffee, a német Kaffee és a magyar kávé szó. Az Es Nabesből az arab El Mochába eljutott kávé rendkí­vüli méretekben elterjedt az 1435-ben török uralom alá ke­rült görög Konstantinápolyban, a később Isztambulnak neve­zett török fővárosban. Itt je­lentek meg a Nyugat kávéhá­zainak ősei. Igen sok török ká- v láz volt 1541 és 1686 között a budai Vízivárosban, amely­nek török neve -Szu Hánó« volt. A magyar »kávásház« szót az 1730-as években Zágo- ni Mikes Kelemen, Rákóczi Fe­renc fejedelem udvari főap­ród ja használta először »Tö­rökországi levelek« c. írásában. t\ kávé és a kávéházak ala­pozták meg a mai modern ér­telemben vett vendéglátóipar kifejlődését. Kezdetben magas ár miatt a kávé csak a gaz­dag emberek itala és gyógysze­re volt. Ma már a széles nép­tömegek egyik legnépszerűbb frissítő, üdítő itala az egész világon. A kávé eredeti állapotában vadon növő csérje, de modern termesztése már ültetvényes gazdálkodás kereteiben folyik. Vád formájában számos fajtá­ja ismeretes, de a nagy kávé- termelő ültetvényes gazdasá­gok csak a magas terméshoza­mú és koffeintartalmú változa­tokat termesztik. Ezek közül a legelőkelőbb helyet foglalja el az arab ká­vé, utána a libériái kávé kö­vetkezik, végül a sort a robusta kávé zárja. Az említett fajták közötti különbség a koffeintar- tal^mban, a termesztési eljárá­sokban, -valamint az egyes be­tegségekkel szembeni fogé­konyságban rejlik. A kávécserjénekapicrs°s: resznyéhez hasonló gyümölcse van, s a benne elhelyezkedő kemény mag a nyersen vagy pörkölt formában nálunk” is forgalmazott kávé. Ebből főz­zük nap mint nap kedvelt ita­lunkat, a kávét. A kávé dop­pingoló hatása koffeintartal­mával függ össze, ámely a köz­ponti idegrendszerre fejti ki élénkítő hatását. A kávéfo­gyasztás népszerűsége a do­hányzás népszerűségével ve­tekszik, de korántsem olyan káros az egészségünkre. Termesztésére legmegfele­lőbbek az évi 13—15 Celsius fok hőmérsékletű, 1000—3000 milliméter csapadékú terüle­tek. A kávé világtermesztésének földrajzi megoszlása a törté­nelmi idők folyamán megvál­tozott. Korábban a kávé zöme az afrikai államokból került ki, míg jelenleg a legfontosabb kávétermelő területek a nyu­gat-indiai szigetvilágban és Dél-Amerikában vannak. Je­lenleg a világ ossz kávéterme­lése 3 millió 132 ezer tonna, amely 313 millárd 200 millió dkg-nak felel meg. Ebből a mennyiségből pedig 522 mil­liárd kávét lehet főzni, ha a magyar kereskedelmi szab­ványnak megfeielően 6 gr ká­vét számítunk egy duplához. Tovább vizsgálódva e számok tükrében megállapíthatjuk, hogy ebből a kávémennyiség­ből földünk egész lakossága — az 1 napos csecsemőket is beleértve — évente 153 kávét ihatna. E hatalmas mennyiségű ká­vénak jelentős része, ponto­sabban 45 százaléka földünk legjelentősebb kávétermelő or­szágából, Brazíliából kerül ki. Ilyen vonatkozásban Brazíliát Kolumbia és Elefántcsontpart követi. A kávé nyersen és pörköl­ten kerül a kereskedelmi for­galomba. Világpiaci árának alakulását a legnagyobb kávé- tőzsdék állandóan jegyzik és figyelik. Világviszonylatban legkeresettebb kávé az arab és a robuszta, az előbbi értéke­sebb, az utóbbi olcsóbb. A világtermelésnek kb. 70 százaléka kerül piacra, de egyes országokban, főleg Af­rikában — Elefántcsontpart, Angola, Uganda — ez 90—95 százalékot is elérhet. Brazíliá­ban az 1932-es világgazdasági válság mélypontján több mint 20 millió q kávét a tengerbe ön­töttek, nehogy a világpiaci ára minimálisra csökkenjen. A kávé világpiaci árának alakulásáról azt a tendenciát olvashatjuk le, hogy az utóbbi 10 évben csökken. A New York-i tőzsdén a brazil kávé kilogrammonkénti ára tíz év alatt 1,11 dollárról 0,81 dollár­ra csökkent. Nálunk a kávé Ve­zeti cikk. Az egy főre jutó ká­véfogyasztásunk rohamosan emelkedett. Ezt a következő számadatokkal szeretném ér­zékeltetni. 1938-bari a kávébe­hozatalunk kétezer tonna, ez a szám 1948-ra 458 tonnára csök­kent. 1960-ban csaknem három és fél ezer tonna kávét hoz­tunk be. 1970-re 20,7 tonna a kávéexportunk. Ez a mennyi­ség 20 milliárd 700 millió grammnak felel meg, s ebből a mennyiségből évente hazánk minden lakosa 345 kávét fo­gyaszthatna. Kávéexportunk 90 százalékát Brazíliából fe­dezzük, a fennmaradó 10 szá­zalékot Kubából és Kolumbiá­ból hozzuk be. Dr. Góbi János Bemutatjuk az Aranypók Ka- lapszalor leg­újabb kollek­cióját. Műszőr­me kalap azo­nos anyagból készült stólá­val. A gesztenye finom őszi cse­mege és nagyon sokféleképpen készíthetjük el. Az alábbiak­ban közlünk néhány receptet. GESZTENYECSEMEGE Egy kilogramm hibátlan gesztenyét megfőzünk, áttö­rünk, majd 24 dkg vajat 24 dkg cukorral és egy kevés va­níliás cukorral alaposan Iáké­Új forma, nagyobb szívóhatás Érdekes formaváltozásnak lehetünk tanúi a porszívó­gyártásban. Az egyik új tí­pus például sokkal szöglete­sebb elődeinél, s az is figye­lemre méltó, hogy nem gége­csöves kivitelű. Ez az ún. nye­les porszívó sokkal praktiku­sabb fekvő helyzetű, kerekes vagy csúszótalpas társainál. A géptest lefelé ható súlya a szőnyeghez szorítja a kefét, így a háziasszonyoknak min­den különösebb erőkifejtés nélkül csak tologatnia kell a porszívót. A kefének a gép­testhez való közvetlen csatla­koztatása sokkal erősebb szí­vóhatást eredményez. A konstrukció további újdonsá­ga az egy kézmozdulattal, a készülék szétszerelése nélkül kiemelhető, kicserélhető papír porzsák. verünk, s 2—3 kanál erős rummal együtt a gesztenyéhez vegyítjük. Masszát gyúrunk belőle, azután cukros deszkán hengerré, formáljuk és csoko­ládémázzál bevonjuk. Hűvös helyre tesszük, hogy megszi- láduljon és csak azután szele­teljük. Máz: 4—5 szelet cso­koládét sütőben megpuhítunk, belekeverünk egy diónyi friss vajat, és nagyon sűrű cukor­sziruppal felhígítjuk, hogy önthető legyen. Gyorsan vé­gigöntjük vele a gesztenyeru- dat. GESZTEN YEROLÄD Fél kiló gesztenyét megfő­zünk, megtisztítjuk, és dióda­rálón megdaráljuk. Adunk hoz­zá egy tojássárgáját, 5 dkg kó­kuszreszeléket, 7 dkg őrölt di­ót, 10 dkg cukrot és egy evő­kanál rumot. Az egészet jól összegyúrjuk, hosszúkás hen­gert formálunk belőle, és a fent leírt csakoládémázzal be­vonjuk. GESZTENYEPÜRÉ TEJSZÍNHABBAL A szükséges mennyiségű gesztenyét megmossuk, meg­főzzük, azután mokkáskanál­lal kivájva a belsejét, drótszi­tán áttörjük. Porcukorral, rummal és vaníliás cukorral tetszés szerint ízesítjük, majd üvegtányérkákba vagy na­gyobb talpas poharakba ada­goljuk burgonyprésen át­nyomva. A tejszínhabot tetszés szerint a gesztenye tetejére vagy alá is tehetjük. Mindennapi italunk a kávé “ ¥ m i Készítsünk ilyenkor tejes ' pudingokat, tejbedarát, rizsfel- , fújtat. Elkészíthetjük a tejet kakaóval vagy csokoládéval főzve. Ízesíthetjük még vaní­liával vagy kávéval. Az ízesí­tésnél ügyeljünk, hogy a tej ne legyen túlságosan édes, ne­hogy elvegye a gyermek étvá­gyát. A csokoládé némely kis­gyermeknek árt, így ezt csak kétéves kortól kezdve adjuk, és fokozatosan adagoljuk. A1 kicsik különösen élvezik, ha a i tejes italt szalmaszálon vagy műanyag csövön szívhatják, j, A sajt is hasznos formája a } tejnek. Tíz deka sajt általában ugyanannyi kalciumot tártál• máz, mint egy liter tej. Krém­sajtból azonban háromszor annyi, sovány sajtból pedig tíz­szer annyi kell. Ezenkívül va­jat, tejszínt, túrót is kaphat a 4 gyermek. f Ha a gyermek semmilyen^ formában nem hajlandó tejet fogyasztani, vagy éppen túl ér­zékeny (allergiás) a tejre, ak­kor gondoskodjunk arról, hogy a kalciumot más, esetleg gyógyszer formájában kapja meg. A nélkülözhetetlen táp­anyagokat persze a helyesen összeállított étrendből minden­kor megkaphatja a baba. Annyi bizonyos, hogy ha a kicsi nem szereti a tejet, a ma­mának megszaporodnak a baba táplálásával kapcsolatos gond­jai. Vöröskőy János i4 fekete macska visszalép 12. Beke megkísérelte elérni az ablakpárkányra szökkenő macskát, a mozdulat azonban elkésett: a fekete cica egy pil­lanatra visszanézett rá, fél sze­me még egyszer felragyogott, 'aztán egy ugrással az ablak előtti pázsiton termett. Beke előkapta a revolverét, a cica azonban már átbújt a kerítés rácsán, és kint volt az utcán. Az őrnagy felindultságaban 'kis híján utána lőtt, de végül is uralkodott magán, belenyu­godott a kudarcba. Az utcán emberek jártak, és Beke nem 'akart kockáztatni. Zalay felgyújtotta a vil­lanyt. — Mi történt? — kérdezte sápadtan. — Az ön »hadtörténésze« egyáltalán nem gazdátlan! — Hogy érti ezt? — Ügy, hogy a gazdáinak tányérjába alighanem kémek töltögetik a fejecskét... Zalay végre megértette a helyzetet. — Holnap vissza fog térni és akkor elkapjuk. — Nem hinném — rázta a fejét Beke. — Ha eszük van, egyelőre felfüggesztik a szol­gálatát. Felkutatni pedig!... Hány fekete macska van eb­ben a városban? Nem, kézzel­fogható bizonyítékot igy már aligha szerzünk. Egyet azon­ban tudunk: a löveget, amely a- turistaházat szétlőtte, ennek a fekete macskának a szeme irányította! S a gyakorlat ter­ve, amelyet együtt »tanulmá­nyoztak«, nyilván abban a házban is megvan, ahová most sikerült hazatérnie. Beke az ablakhoz lépett, s kitekintett a sötét kisvárosi ut­cára, a televízióernyők fényé­től derengő ablakokra. — Ha tudnám, hogy melyik ház! Zalay reszkető kézzel egy hosszú bolgár cigarettára gyúj­tott. A három elhárítótiszt a vá­ros szállodájában lakott. Beje­lentőlapjuk szerint az Állami Könyvterjesztő Vállalat alkal­mazottai voltak, és jövetelük célja a boltok ellenőrzése. Napközben viszont Násfán dolgoztak. A fekete macska látogatását követő reggelen csak Beke ma­radt a városban, munkatársai az első busszal útnak indul­tak Násfára. A MÁVAUT- megállórtál Beke még egyszer meghagyta nekik: a napot ki­hallgatásokkal, a tisztektől szerzett adatok ellenőrzésével töltsék. A tíz katonáról fényké­pet is be kellett szerezniük. Az őrnagy első útja Hubert igazgatóhoz vezetett, aki azzal fogadta, hogy éppen a rendőr­ségre készült. — Eszerint megtudott vala­mit? — Csak annyit, hogy a gye­rekek fecsegtek, és az eset hí­re már Pestre, a filmgyárba is eljutott valahogyan. Tegnap beállított egy rendező meg egy író, hogy anyagot gyűjtsenek, mert játékfilmet akarnak ké­szíteni az ügyről. Kérték, hogy lefényképezhessék az osztályt, állítólag teljes hitelességre tö­rekszenek. Az eredeti színhe­lyen forgatnának ... Beke tudott a »filmesek« ér­kezéséről: Kertész ezredes idő­ben közölte vele telefonon. Kertész számított rá, hogy a gyerekele a »filmeseknek« gát­lástalanul és felszabadultan fe­csegnek, és a kirándulásnak olyan részleteit is szóba hoz­zák, amik segítenek megfejteni az ügyet. — Nyugodtan hozzájárulhat! — mondta Hubert igazgatónak. — Én is valami hasonlót sze­retnék kérni. Biztosan nem lesz feltűnő, ha a lezajlott ki­rándulásról dolgozatot írat­nak az I b)-vel. Az ilyen írá­sok őszinték, élményszerűek. Mikor lesz magyarórájuk? — Épp ma. — Arra kérem, hogy a dol­gozatokat juttassa el délután a szállodába. Természetesen zárt csomagban. Holnap hiánytala­nul visszakapja a füzeteket. — Meglesz. Miután az igazgatótól elbú­csúzott, Beke a rendőrségre hajtott, ahol a MÁVAUT két sofőrje várt rá. Beke először a lányokat szál­lító busz vezetőjét hallgatta ki. — Alapos defekt volt, tete­jébe az emelőm sem akart mű­ködni. Ez külön dühített, le­kötötte a/ figyelmemet. De azt azért láttam meg hallottam, hogy a lányok egyáltalán nem estek kétségbe a késés miatt. Nekik a defekt is kaland volt. Szelesen, vihogva tódultak ki a kocsiból, mint akik egyenesen vágynak valami kis rendetlen­ségre. A .tanárnőjük, úgy lát­szik, nagyon kordában tartotta őket. Javában dolgoztam, ami­kor a nyomunkban haladó IBUSZ-busz feltűnt. Megállt és a kolléga odajött hozzám... A sofőr a mellette ülő fér­fira mutatott, akit Beke erre a napra szintén beidéztetett a kapitányságra. — Igen, odamentem a kollé­gához, hogy segítsek... — Először valóban azért jött — folytatta a lányokat szállító kocsi sofőrje. — De másodszor felajánlotta, hogy eltér a menetiránytól, és az egész transzportot elviszi a Vadgalamb turistaházhoz. Mi­vel csupa külföldi között utaz­tak volna, a kislányoknak per­sze tetszett a dolog. A tanárnő­jük azonban megmakacsolta magát. Úgy emlékszem, afféle rigolyás öreglány volt, leg­alábbis olyannak látszott. Ta­lán a lányok erkölcseit féltet­te "a nyugati turistáktól? No, szóval hiába ostromolták, nem állt kötélnek. Neki, azt mond­ta, muszáj ragaszkodni ahhoz a járathoz, amit a kolléganője kijelölt. Ha rossz, hát rossz. Várniuk kell, amíg megjavít­ják. Az átszállásból így nem lett semmi. — Köszönöm. — Beke a tu­ristajárat vezetőjéhez fordult: — Kiket vitt azon a napon? . — Nyugatnémet IBUSZ-cso- port volt. ök is kiszálltak, és egyikük, egy idősebb, kedélyes férfi, le is fényképezte a kis­lányokat. Színes felvételt ké­szített róluk. Lelkendezett, hogy milyen elragadóak, bájo­sak. Ez a férfi — nyilván jó­módú ember lehet — odajött hozzám, és nevetve kijelen­tette, hogy ő mint gentleman, segíteni akar a »hölgyeken«. (Folytatjuk^ B 30MOGYI NÉPLAP jzerda, 1970. november 18. á 0200010131020200010100040201020101

Next

/
Thumbnails
Contents