Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-15 / 268. szám
Munkásah jiááka . MAI KOMMENTÁRUNK f urgonnal Fehérgyarmatra Pereg a film a televízióban. Vakolatlan új házak Fehér- gyarmaton. Az ország összefogásának és segítőkészségének jelképei. A járási székhely több mint ezerkétszáz háza megrongálódott az árvíz idején, s több mint hatszáz új ház felépült. A filmfelvevő a megilletődött asszonyokra és férfiakra fordul, aztán a házak között magasodó rúdra, amelyen egy üveg pálinka és egy kendő látható. Fehérgyarmati szokás, hogy e kettővel köszöntik az építőket. Egy asszony szólal meg: minden kendő elfogyott a boltban. Szívdobogtató történet A balatonföldváriak és a lelleiek nem kaptak kendőt Ök sokkal előbb hazautaztak a Szabolcs-Szatmár megyei járási székhelyről, mint befejeződtek az első építkezések. Az ő kezük munkája is hirdeti azonban, hogy az ország túlsó féléről is érkezett önzetlen segítség. A történet olyan egyszerű, s mégis megdobogtatja a szívet. Mint mindenütt, a Dél-balatoni Üdülési Igazgatóság dolgozói is gyűjtöttek az árvízkárosultaknak, mégpedig nem is keveset: száztizenhatezer forintot adtak postára. A balaton- földvári 3. számú üzemegység karbantartói négy-ötszáz forintot ajánlottak fel. Egy nap Pál József részlegvezető megkérdezte a brigádjától: — Mi lenne, ha elmentlénk segíteni az árvízkárosultaknak? Mindnyájunknak van bent egy hét szabadsága, meg lecsúsztatjuk a tavaszi túlórákat is... A szép tervet a brigád tagjai, az igazgatóság, a párt- szervezet és a szakszervezeti bizottság is felkarolták. Levelek mentek és jöttek, aztán egy nap elindult az igazgatóság küldöttsége terepszemlére. Amikor visszaérkeztek Bala- tonföldvárra, följegyzésben számoltak be a Fehérgyarmaton látottakról. Egy részlet a levélből: » __még inkább megerősöd ött bennünk az a tudat, hogy jó ügyet szolgálunk, mert a sok tv-riport és újságcikk csak szemelvényeket adhatott az ott folyó gigászi munkáról és országos erőfeszítésről „JNagyou rendesen fogadtak“ ötszáznegyven kilométert utaztak a földvári karbantartó munkások Fehérgyarmatra. Két furgon indult a Balaton partjáról — az egyikben a földvári brigád, a másikban pedig a lellei. Három kőműves, két-két villanyszerelő és asztalos, egy-egy rakodó, lakatos, tetőfedő, festő, kertész, főszakács, részlegvezető. S a kocsiban szerszámok, anyagok, ágynemű, konyhai fölszerelés. Egy hét. Ennyit dolgoztak az árvíz sújtotta járási székhelyen a karbantartó munkások. A két brigád négy család lakásának az újjáépítésében vett részt. Szerényen számolva a földváriak körülbelül harmincezer, a lelleiek tizenötezer forint értékű munkát végeztek Fehérgyarmaton. Kevés beszédű, a két kezük munkájával bizonyító munkások mindnyájan. Amikor sikerült néhányukat az üdülőkből összetoborozni, nagyon rövid válaszokat adtak. Legtömörebben Nesics Ferenc rakodó válaszolt: T Dolgoztunk becsülettel... Pál József részlegvezető, aki a kezdeményezés lelke és mozgatója volt, a két brigád szóvivőjének is nevezhető, hiszen a kőművesek, asztalosok helyett is elmondta tapasztalataikat — Örömmel fogadták Fehérgyarmaton a felajánlásunkat Ahhoz képest, amekkora felfordulás van ott, nagyon rendesen fogadtak bennünket, a földvári brigádot a tűzoltószertár klubjában, a lelleieket egy családi házban helyezték el. Hétfőn bementünk a tanácsházára, s munkát kértünk. Egy hétcsaládos ember házába küldték a brigádunkat Ott a Kazinczy utcában csupa új ház áll, csak a sarkon van egy öreg épület. Szinte alig volt olyan belső 'munka, amit ne csinált volna a brigádunk. Winkler Janos kőműves és Piros Géza villanyszerelő még azt is vállalta, hogy felrak egy cserépkályhát... — Segítettek a helybeliek az építkezésnél? — Igen. Ahol mi dolgoztunk, besegített a férfi, még Erre van Fehérgyarmat. talicskázott is. A lelleiek munkahelyén a hetvenkilenc éves öreg papa reggelre mindig megkeverte a maltert. Köszönet levélben Emlékek. A sok-sok villanás színes mozaikká áll össze. A villanyszerelő arra emlékszik, hogy hatvan centi magasan állt a víz a házban, s megrepedtek a falak. A gépkocsivezető arra, hogy hatalmas konvojok viszik az építőanyagot az árvíz sújtotta falvakba, s akkora a forgalom, hogy sok utca egyirányú Fehérgyarmaton. A részlegvezetőt az ragadta meg, hogy két éven belül nem lehet ráismerni a járási székhelyre, amelyet három hullámban támadott a viz. A vályogházak helyén kőből építettek tágasabb, világosabb és összkomfortos családi házakat. Az asztalos any- nyit mondott, hogy végre tető alatt vannak a házak. Emlékek. Mennyit beszélnek róluk az asszonyoknak, akik megértőén elengedték őket a nagy útra, s akiknek szép ajándékot vittek a megtakarított napidíjukból. Legjobban esett a köszönet. Németh Sándor vb-elnök és ár. Preku Lajos vb-titkár, aki sokat segített nekik, sőt meg is látogatta az önkéntes brigádot, írta alá a nagyközségi tanács levelét. Két részlet belőr le: »... a brigád valamennyi tagja derekas munkát végzett, de k .önösen kiemelném a ba- latonföldvári Pál József üzem- e^ységvezető áltál vezetett A gyár képviseletében AHOGY ELÉNK JÖN, a kezét nyújtja, beljebb invitál, mozdulataiból a legegyszerűbb természetesség árad. Gyűret- len, makulátlan tisztaságú kék köpenye jelkép. Nyolc év, az itt töltött idő szimbóluma Amit ezalatt tett, hallott, látott, amit átélt: formálta mindazt, amit örömnek, keserűségnek, sikerélménynek, tanulságnak nevezünk. Ami a személyiségéhez hozzátartozik. Az első napokban idegenül, kicsit félve szét- tekintő, majd ismerkedő barátkozó lány kiegyensúlyozott, munkájában lelkiismeretes, elveiben szilárd és elkötelezett fiatallá vált az évek során. Illés Anna már otthon megfelelő útravalót kapott. Sok mai fiatallal ellentétben nem nyomasztották a szülői ház és az iskola különböző szemléletű ráhatásai, a kettős nevelés nyűge, őszintén hitt és habozás nélkül cselekedett. így volt ez akkor is, amikor 1958- ban KISZ-tag lett s később is, amikor már a gyár ifjúsági alapszervezetének dolgozott. — Az alkatrészgyártó üzemből a meóhoz kerültem, s ekkor a marxista középiskolát, majd egyéves meósszátetanfo- lyamot végeztem, 1966 óta vagyok párttag. Első közösségi éhnónyei érleltek meg benne az elhatározást. A gyárban nem teheti mindenki azt, • amit akar, az alkalmazkodás, a belátás, a jó szó iskolája a munkahely. Aki nem tud a többiekkel együtt dolgozni, az nem való a gyárba. Aki viszont megérti, átérzi a munkaközösség problémáit, s megtanulja, hogy gondolatait a többiekéhez hajlítsa, képessé válik arra is, hogy az egész gyár, a megye vagy éppen az ország nagy, feszítő együttes gondjait is átérezze. Mert ezt is tanulni kell. — Jólesik az emberekkel a mindennapokról szólni. Elmondom, mit hogyan kellene, és ők sem maradnak szótlanok. S a meo egyébként is ilyen munkahely. Az ide kerülő munkadarabot minősítjük. Ezzel együtt az ember szakértelmét, lelkiismeretességét, munkáját, tehát kicsit magát az embert is. Nagyon kényes feladat ez. S higgye él, így lehet megismerni alaposan azokat, akikkel együtt dolgozunk. Végül is mit lehet tenni? Egymástól függünk, egymásra vagyunk utalva. Közösek a problémák is. Mint a pártalapszervezet vezetőségi tagja, mint a városi és a megyei pártértekezlet küldötte, mondja ezeket. Fiatal, meglepte a bizalom, s aZ, hogy számítanak rá, de ugyanakkor azt érezte, igazolása is mindannak, amit eddig tett, gondolt. Lelkesen készült. Mint monda, »az ember sokat tehet párton kívül is, de párttagként még többet. Különösen, ha megyei fórumon hallgatja meg sok-sok ember véleményét.-« — Mi ragadta meg leginkább? — Fiatal vagyok, s a KISZ- ben eltöltött évek még sok mindent meghatároznak. Éppen ezért leginkább a Szervezeti Szabályzat módosításának örültem, annak, hogy a legtöbb hozzászóló támogatta a 18 évesek felvételét is a pártba. Persze ránk, ajánlókra ez sefe-< brigád tevékenységét«, »a lakosok nevében a vb köszönetét és elismerését fejezi Iá a brigád valamennyi ingjanak és az igazgatóságnak az önzetlen segítségért«. A két brigád megérdemli, hogy minden tagját megemlítsük. A földvári 3-as üzemegységtől Pál József, Winkler János, Horváth János, Piros Géza, Nesics Ferenc, Tejföl Endre, Varjas Pál, Nagy Imre és Fazekas Gyula (ő volt a főszakács, aki az ízletes reggelit, ebédet és vacsorát főzte), a lellei 4-es üzemegységtől Szabó János, Szecsódi Lajos, Kokas Jenő, Ágh István, Hont Árpád és Gergely Karoly meht el a szive parancsára az árvízkárokat helyreállítani. — Ha azt mondanák, hogy még menjünk el két hónapra, mi szívesen megtennénk — mondta Pál József búcsúzáskor. Lajos Géza Önkényes beköltözés után az utcára A hír igaznak bizonyult, a lakás üresen állt, lakója elköltözött. Mit tesz ilyenkor egy elkeseredett, vagy éppen provokálni akaró lakásigénylő? Feltöri az ajtót, és önkényesen beköltözik, gondolván, majd csak lesz valahogy! Igen, valahogy maja csak lesz. Többnyire úgy, hogy felszólítják, három napon belül költözzön ki. Ha nem, kilakoltatják. Van, aki vállalja a karhatalommal való ösz- szetüzést, ami persze mindig óriási csődületet jelent, s nem kevésszer as ácsorgók sajnálatát is kiváltja. Akad azonban olyan is, aki nem szívesen tűz össze a hatóságokkal, és a szép szóra kiköltözik. Az idén Kaposváron öt önkényes beköltözés történt. A Petőfi utca 18-ban, a Mikszáth Kálmán u. 2-ben, a Kanizsai utca 42-ben, a Honvéd utca 37-ben és a Zrínyi utca 4-ben üresedett meg lakás, (illetve szanaltak és lebontásra várt), ahol hatósági ragasztószalag, pecset es bezárt ajtó jelezte a lakás tulajdonjogát. Az óvatos önkényesen beköltöző ilyenkor kulcsot kerít, s azzal nyit be, mert a szalagot és pecsétet nem művészet eltávolítani. A duhaj viszont fejszével megy az ajtónak, s később csodálkozik, ha megfizettetik vele az okozott kárt. \ Az öt önkényes beköltözés nem sok, körülbelül a sokéves átlagnak megfelelő. Pedig ezek az emberek nem tudják, hogy milyen következményeket von maga után cselekedetük. Maga az a tény, hogy karhatalommal távolítják el őket a lakásból, egymagában elriasztó. Ezenkívül megfizeti a költözkö- dési költséget és a szabálysértési bírságot. Es a legsúlyosabb: az esetet követő három évig szó sem lehet la- kaskiutalasról. Az önkényes beköltözéseket nem lehet megelőzni, kivédeni. Az esetek túlnyomó többségében bejelentés alapján jut a hatóság tudomására a lakás feltörése, s három napon belül intézkednék. Voltf akinél nem használt a jó szó, sőt bosszút állva, odahordta bútorát a városháza elé, hátha sikerül megváltoztatnia a döntést. Tévedett. A jogcím nélkül lakókat egyébként, két csoportba osztja a jogszabály. Rosszhiszc- müek az önkényesen beköltözők, akik ellen azonnal eljárnak. Jóhiszeműek viszont azok, akik bírói ítélet alapján laknak jogcím nélkül a lakásban, de csak akkor lehet eltávolítani őket, ha megfelelő cserelakás áll a lakáshivatal rendelkezésére. Ez viszont hosszú évek óta hiánycikk. Kaposváron c serelalcás hiánya miatt 14 jogcím nélküli lakó elleni ítéletei nem tudnak végrehajtani. S. G. kai nagyobb felelősséget ró. Meggondoltan, csak az igazán arra érdemeseket lehet nyugodt szívvel ajánlani. Eddig sem volt könnyű, valószínű ezután sem. Az idősebbeknél adva a gyanakvás: vajon nem túl fiatal-e, aki jelentkezik? A fiatalság azonban nem lehet ok. Sem ellene, sem mellette. Illés Annát a megyei párt- bizottság tagjai közé választották, s ott lesz a kangresz- szus küldöttei között is. ~ NEM MINDENNAPI volt az örömön, talán ezt mondani sem kell. Társaim is, én is úgy tekintjük, hogy ez egyúttal a gyár, a VBKM Kaposvári Villamossági Gyárának, s az itt folyó munkának is az elismerése. Hiszem, hogy a kongresszus és az ott elhangzottak tovább erősítik meggyőződésemet, de segítenek munkámban is egyre több jót, hasznosat fölfedezni. Cs. T. Magasabb szinten, az egész üzem érdekében Fontos feladat a tsz-ek kiegészítő tevékenységének fejlesztése Termelőszövetkezeteink ösz- szes árbevételének 15,3 százaléka a kiegészítő, a melléküzemági tevékenységből származott. A múlt évben 381 millió forintot jelentett ez nagyüzemeinknek. Amikor a közelmúltban a megyei tanács végrehajtó bizottsága úgy foglalt állást, hogy szövetkezeteink gazdasági életében egyre nagyobb szerepet játszik, mind nagyobb jelentősége van ennek a tevékenységnek, akkor elsősorban ezekből a tényekből indult ki. Ahogy a kiegészítő tevékenység végeredményben gyűjtőfogalom, több formája, fajtája ismert, éppúgy haszna, jelentősége is több vonatkozásban értékelhető. Csak a legfontosabbakat említjük: ezúton biztosítható a tsz-tagság folyamatos foglalkoztatása, a helyi szükségletek jobb kielégítése, és nem utolsó sorban mindezzel nő a szövetkezetek jövedelme. Közeledve a kétszázmillióhoz Bár sorrendet nem kívánunk felállítani, elsősorban a dinamikusan fejlődő, a következő években mind nagyobb feladatok előtt álló építőipari tevékenységről kívánunk szólni. A megyében levő nyolc szövetkezeti építőipari vállalkozásnak 84 nagyüzem tagja. A nyolc TÖVÁL a múlt évben csaknem 160 millió forint értékű munkát végzett, ez évben viszont a tervezett termelési értékük már közeledik a kétszázmillióhoz, pontosan 184 865 000 forint. Az évek során jól nyomon követhető, hogy a mező- gazdasági beruházások mind nagyobb hányadát ők valósítják meg. Emellett természetesen bővült es szélesedett a lakosság részére végzett munkáik köre is. Ahogy a végrehajtó bizottság is megállapította, döntő feladat, hogy a TÖVÁL-ok, a tsz építőbrigádok úgy fejlődjenek, hogy a negyedik ötéves terv során lehetőleg már az összes mező- gazdasági beruházást ők végezhessék el. Olyan feladat ez, melynek megvalósítása elképzelhetetlen a jelenlegi adottságok, műszaki színvonal mellett. Alapfeltétel tehát a szövetkezeti építőipar gépesítése, a technikai színvonal gyors Ütemű emelése. Ezért is határozott úgy a megyei vezetés, hogy részletesen kidolgozzák — rövid időn belül — a TÖVÁL-ók műszaki fejlesztési tervét, s azt is, hogy ez milyen módon, milyen eszközökkel valósítható meg Ez a feladat szervesen és nagyon szorosan kapcsolódik mindah- aoz a tennivalóhoz, melyet a megye mezőgazdaságának negyedik ötéves terve határoz meg Természetesen a nagyüzemi beruházások mellett egyre többet vár a lakosság is a szövetkezeti építőipartól. Ennél a gondolatnál említjük meg, hogy a szolgáltatások körének bővítése olyan kiegészítő tevékenysége a szövetkezeteknek, melyre nemcsak mind nagyobb igény van, hanem — mondhatnák úgy is — közvetlen és fontos érdeke a nagyüzemnek. Nemcsak a gazdasági előnyei miatt szükséges evvel törődni, hanem a lakosság, a szövetkezetei alkotó emberek érdekei miatt is. A falusi elárusítóhelyek bővítésén, az ÁFÉSZ-ek és tsz-efc jobb együttműködésén kívül olyan szolgáltatásokra is gondolunk, mint például a háztartási gépek karbantartása, gépkocsiszerviz létesítése stb. A különböző együttműködéseknek, kooperációknak igen sok tartalékuk van még, s végső soron uözügy, hogy ezekkel jobban éljenek t' ■ lelőszövetkezeteink. Kölcsönhatásban Természetesen termelőszövetkezeteinknek mindenekfö- lötti, elsődleges feladata a mezőgazdasági termelés. Ám ma már beigazolódott tény, hogy ha a nagyüzem célszerű, gazdaságos kiegészítő tevékenységet folytat, ez feltétlenül kihat és segíti a fő tevékenység dinamikusabb fejlődését is. A kölcsönhatás — ha biztosították a kellő közgazdasági, agrárgazdasági alapok — vitathatatlan. Ez a tény pedig arra inti a, sző vetkezetek vezetőit, fölöttés szerveiket, hogy az eddiginél határozottabban, hatékonyabban foglalkozzanak a melléküzem- ági tevékenységgel. De természetesen úgy, hogy egy kezdeményezés megvalósítását mindig körültekintő jövedelmezőségi számítások, elemzések előzzék men. Ehhez szükséges viszont, hogy a korábbinál több segítséget nyújtsanak e téren is a szakigazgatási szervek, a tsz-szövetségek. A fejlődés, a következő tervidőszak célkitűzései úgy kívánják, hogy a főágazathoz kapcsolódó tevékenységek köre bővüljön — természetesen ott, ahol ez célszerű és gazdaságos. (Csomagolás, feldogozás, értékesítés stb.) De ugyancsak a fő ágazat dinamikusabb fejlődését segítenék például a nagyobb gépek, a speciális növényvédő gépek vásárlására létrehozott társulások. Elhangzott már nemegyszer, hogy a mezőgazdaságot mindenkor komplex egészként kell vizsgálni. Éppen ezért most egy új tervidőszak küszöbén, feltétlenül nagyobb figyelmet kell fordítani nagyüzemeink melléküzemágaira is. Olyan részterület ez, amely jelentősen segíti, segítheti a fő feladatok elvégzését, ám ha nem megfelelően, nem kettő alapossággal végzik, fékezheti, gátolhatja az üzem előtt áUó célok elérését. Ezért foglalt állást úgy a végrehajtó bizottság, hogy elismerve az utóbbi években végbement fejlődést, a jövőben minden szinten nagyobb figyelmet kell fordítani erre a még sok lehetőséget jelentő ágazatra. VQrSs Márta SOMOGYI NÉPLAP Steáraap, 1970- november Jő. 3
