Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-14 / 241. szám

Baszk sapka horgolással Középvastag- •ágú fonalból 3 és feles tűvel szorosszemmel horgoljuk. 1. sor: 3 lánc­szemül gyűrűt zárunk és 6 szorosszemet öltünk bele. 2. sor: Min­den szoros­szemre két szo­rosszem. 12 szem. 3. sor: Min­den másodikra két szorosszem és a többire egy szorosszem. 24. 5—17. sorok­nál : minden sornál 6 szemet szaporítunk, végül 102 sze­münk lesz. 18. sor: Hat­szor két szemet egybehorgo­lunk. 19—23. so­roknál hatszor 2—2 szemet egybehorgolunk, de mindig a 18. sor összehor- golása felett. 24—26. sorok: simán minden szorosszembe egy szorossze­met öltünk, azonban a méret­nek megfelelően természetesen o OTTHON CSALAD Korok és divatok Még napjainkban is, ami­kor aligha hökkent meg bár­kit a bolondos divatok soka­sága, furcsa látványnak szá­mítana a férfi, aki feje ékes­ségét, haját fonattá rendezné, s úgy páváskodna végig a fő­úton. A görög városokban — igaz, az időszámításunk kez­dete előtti századokban — semmi furcsát nem találtak ebben, sőt, ez volt a termé­szetes. Ahogy a római biro­dalom polgára sem csupán A gyerek helye a lakásban szaporíthatunk kevesebbre vagy fogyaszthatunk többet. Végül a kis fület horgoljuk meg 3 láncszemes alappal és szorosszemmel, tetszés szerinti hosszúsággal; ha kész, a sapka kezdéséhez varrjuk, és ezzel a kezdő kis kört is összehúzzuk. Zsuzsika anyukájának na­gyon ügyesen kellett berendez­nie a lakást, hogy minden el­férjen benne. Egyszobás lakás­ban bizony ez nem könnyű dolog. Ráadásul még jött a gyerek is. Nőttek a gondok. Hol kapjon ő helyet a lakás­ban? A gyerek, Zsuzsika, nagyon helyesen, a szobá legnaposabb sarkát kapta meg. Távol az aj­tótól és az ablaktól. Ott áll az ő kis ágya és játékpolca. Az a sarok az ő birodalma, ahol szabadon játszhat, ugrálhat. Olyan lakásban, ahol két vagy több szoba is van. he­A do.'gozó nő tornája A SPORT jó hatással van a nők idegrendszerére. Miért nem szeretnek a dolgozó nők, háziasszonyok sportolni, miért húzódoznak a rendszeres test­edzéstől? Ha a nőktől kérdez­zük, ezt válaszolják: sporto­lunk mi eleget a piacon, á tűz­hely mellett, az üzemekben, a gépek mellett, a földeken stb. Bizony egyaránt elfárad az ember, akár a háztartásban te­vékenykedik egész nap, akár a gyárban, irodában vagy a me­zőgazdaságban. Nem tehetünk azonban egyenlőségjelet a na­pi munka és a sportolás közé. A háztartásban vagy a munkahelyen végzett mozgás szükségszerű mozdulatokból áll, és nem foglalkoztatja rendszeresen, sokoldalúan az egész test izomzatút. .JMem fej­leszti a szervezetet. Van, aki­nek munkája közben például állandóan azonos a testtartá­sa, kezével folyton ismétlődő, egyforma mozdulatokat végez. Egy idő múlva aztán a mun­kát végző izmok vagy izom­csoportok túlfáradnak, a többi pedig tétlen vagy csak tartó munkát végez. A kevés moz­gás következtében pedig anyagcsere- és vérkeringési zavarok (visszértágulás stb.) jelentkeznek. Az egyhangú munka, az egy­oldalú megterhelés még más veszélyeket is rejt magában. Főleg az idegrendszert éri ká­rosodás. A nők idegrendszere pedig általában gyengébb, mint a férfiaké, és hajlamo­sabbak a bizonytalan műkö­désre. A kevés mozgással járó munkát végző nők gyakran éreznek bágyad tságot, állandó álmosságot, ingerlékenységet és rossz a hangulatuk. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a sportolás jó ha­tással van a nők idegrendsze­rére is, kiegyensúlyozottabbá, nyugodtabbá teszi őket. Az ülő foglalkozásúak, szellemi mun­kások, akik egész nap zárt he­lyiségben dolgoznak, helyes, ha olyan sportot választanak, amely a szabadban űzhető. Különösen a hátizmok erősí­tését és a mély, kiadós légzést tartsák szem előtt. Állómunkát végzők pedig olyan sportot válasszanak, amely a karok izomzatát fog­lalkoztatja és erősiti. A sport­mozgás hatasára megélénkülő vérkeringés csökkenti a vassz­erekben a vér pangását, és ez­zel megelőzhető a visszértágu­lás és -gyulladás. Nehéz fizikai munkát vég­zőket pedig a ritmikus moz­gás, a vidám társas kirándulá­sok üdíthetik fel. Az, hogy a sport pihenteti a szervezetet, első hallásra úgy hangzik, mint a fából vaska­rika, hiszen aki fáradt, az leül vagy lefekszik, mert ha tevé­kenykedik, akkor nem pihen. Ez bizony nem egészen így van. Üzemekben, iskolákban végzett kísérletek azt bizonyít­ják, hogy a könnyebb mozgás, játék sokkal inkább biztosítja a munkaképesség, a figyelem fölfrissítését, mint a tétlenség, az üldögélés, vagy éppen a né­hány perces szunyókálás. NAPI NYOLC ÓRAI alvás a legerősebb fizikai munkát végző embernek is elegendő. Helyes, ha az ezen felüli sza­bad időt aktív pihenéssel, spor­tolással tölti. lyes, ha külön szobát kap a gyerek. Mégpedig a legegész­ségesebbet, legnaposabbat. Milyen legyen a gyerekszoba berendezése? Először is ne le­gyenek benne fölösleges búto­rok, hanem csak a legszüksé­gesebbek: ágy, szekrény, asz­tal, szék és játékok. Minden bútor lemosható legyen. Vilá­gos olaj- és lakkfestékkel he­lyes befesteni őket. Bármi­lyen régi bútort befesthetünk így. Jó. ha egy méter magas­ságban a szoba fala is be van vonva fehér vagy más derűs pasztellszínű olajfestékkel. Ügyeljünk még arra is, hogy a bútorok széle tompán lekerí­tett legyen, élek, éles sarkok nélkül, mert azok veszélyesek a gyerekre. Ha több gyermek van a csa­ládban, feltétlenül legyen kü­lön fekhelyük. Szőnyeg, függöny is csak mosható és derűs színű legyen. A szoba falát díszíthetjük ál- látképekkel, kedves meseala­kokkal, de semmi esetre sem ijesztő képekkel. A gyermek képzeletét a képek fejlesztik, lassan a barátaivá válnak, s játékaiban, egész életében he­lyet kapnak. Bármilyen szűkén vagyunk is, legyen a gyermek­nek egy helye a lakásban, ahol szabadon ugrálhat, szétrakhat­ja játékait. Adjunk neki külön játékpolcot, asztalt vagy leg­alább egy nagy dobozt, ami csak az övé. Két és féltől hároméves kor­ig kezdjük rászoktatni arra, hogy játékát maga rakja el, maga tartsa rendben. Ez nagy segítség a rendszeretetre szok­tatásban, s abban, hogy a gyermek megbecsülje azt, ami körülötte van. 33. Ahol a mikroszkóp nem bi­zonyult eléggé hatékonynak, a színárnyalatok pontos megál­lapítására, spektrofotometrikus elemzést, a különböző színár­nyalatok megkülönböztetésére pedig papírkromatográfiát is alkalmaztak. Ez lehetővé tet­te az összetett színek felbon­tását és tanulmányozását. Ezt — a többi között — az embe­ri szervezetbe került mérgek felfedezésére használják. Mielőtt ezt az alfejezetet le­zárnánk, térjünk vissza az NAE-módszerhez! Ez a különböző mikronyo­mok elemzésére szolgáló eljá­rás új távlatokat nyitott a kri­minalisztikai kutatásban. Csakhogy az NAE bonyolult és költséges felszerelést kíván: atomreaktort, elektronikus számítógépet és egyebeket. így aztán az eljárás két kezdemé­nyezője, Perkins és Jervis is szükségesnek tartották leszö­gezni a Journal of Forensic Sciences 1966 januári számá­ban közzétett közös cikkük­ben, hogy »az aktiválásos elemzésnek még hosszú utat kell megtennie, amíg a krimi­nalisztika megszokott módsze­révé válik... Túl korai alkal­mazása tönkreteheti mindazt, amit ez a módszer a jövőben a kriminalisztikának nyújt­hat.« MIKRONYOMOK, DE NAE NÉLKÜL A bűntettek színhelyén egy­re ritkábban találhatók hagyo­mányos bűnjelek. Például ujj­lenyomatok, lábnyomok, ott­felejtett szerszámok stb. A sú­lyos esetekben, amelyeknek el­követői tapasztalt bűnözők, akik a legapróbb részletekig előkészítették bűncselekmé­nyüket, a rendőrség általában csak nagyon ritkán talál lát­ható és használható nyomokat. Érthető hát, hogy az utóbbi évtizedekben döntő jelentősé­gű lett a mikronyomok felfe­dezése és felhasználása. Ezek a szabad szemmel szin­te láthatatlan nyomok lehető­séget adnak a nyomozóknak arra, hogy — a tett színhe­lyén talált »bizonyítékok« szerkezetének, színének és összetételének elemzésére szol­gáló korszerű módszerek révén — végleges következtetéseket vonjanak le. Az 1960. április 8-ra virradó éjjel Bázel városában a Du­rand és Huguenin Vegyipari Művekbe hivatlan vendégek látogattak el. Vágópisztollyal felnyitották és kiürítették a gyár pénzszekrényét. A »tá­madás« sikerült: a zsákmány 700 ezer svájci frankot tett ki. A rendőrség kiszállt, fény­képezett, aprólékosan meg­vizsgálta a helyszínt. Hiába! Nem talált sem láb-, sem ujj­nyomokat; a rablók semmiféle szerszáma sem maradt ott. A kasszafúrásnak a pénz­szekrény közelében fellelhető minden hulladéka a ragasztó- szalagokra került. Amikor az esetet nyilvános­ságra hozták, egy vámtisztvi­selő értesítette a rendőrséget, hogy a betörés éjszakáján a Pont des Trois Roses környé­kén látott valakit, aki valami­féle nehéz tárgyakat dobott a Rajnába. A vámtisztviselő által megjelölt helyen, három mé­ter mélységben valóban meg­találták a betörésnél használt valamennyi szerszámot: egy nitrogénes és egy acetilénes palackot, egy bőrtáskát, ben­ne a vágópisztollyal és egyéb szerszámokkal. A táska belse­jében elmosódott bélyegző- nyomra bukkantak. Színszűrő­vel lefényképezték, és a bé­lyegző szövege olvashatóvá lett. Ez volt az egyetlen konkrét bűnjel. A nyomozás tehát e csakha­mar igen »beszédessé« váló bélyegzőtől indult el. A bázeli rendőrség ugyanis felkutatta az üzletet, ahonnan a táskát vásárolták, és megállapította, hogy a nyomok a határon túlra vezetnek. Ekkor értesítették az Inter­pol!;. divatot látott a tógák külön­böző szegélyeiben, hanem jól tudta, hogy az arany szín győzelmeket, katonai hódítá­sokat örökít meg, a bíbor —s annak különböző szélessége — a tóga viselőjének hivatali rangját tudatja, s így tovább. A rokokó idején mi sem volt természetesebb, mint az, hogy a kényes úri dámák a színielőadások, hangversenyek alkalmával két széket foglal­tak le, no persze nem terme­tük, hanem ruházatuk terje- delmessége miatt... Csipke és cipellő, tornyok magassá­gát irigylő hajfonat, combvil­lantó és bokát takaró szok­nyák, a forró égöv színekben tobzódó madarainak ékességét utánzó férfiruhák: korok és divatok. Ahogy minden kor magába olvasztja és átörökíti az előtte Jévő sok vonását, úgy teszi ezt a divat is. Az öltözködés' kényszerét hóbort­tá éppúgy változtatja, mint művészetté, s ahogy egyéb dolgoknak, úgy a divatnak is megvannak a maga szélsősé­gei. Jó és rossz értelemben egyaránt. Kérdés: mi az, amit az utókor megőriz? A válasz: ami szép és ésszerű, ami har­monizál az emberi természet­tel. Ágyékkötőtől a szabott zekéig A viselettörténet, ahogy öl­tözködésünk változásának, fej­lődésének nyomon követő tu­dományát nevezik, nem csu­pán a ruhákról, hanem az emberekről is sokat elmond. Arról, hogy miként igyekez­tek ruházatukkal és a visele­tét kiegészítő holmijaikkal is választóvonalat húzni a gaz­dagok önmaguk és a köznép közé. Arról, hogy a szépség iránti igényesség megteremté­sének fontos forrása volt az öltözködés is, s ezzel — bár­mily furcsán hangzik is — kulturális küldetés teljesítője. Az egyiptomi szegények ágyékkötőjétől a középkor udvaroncainak buggyos ujjú, csipkegalléros, szabott zekéjén át napjaink midi és maxi ru­hájáig, elkápráztatóan bőséges az a gardrób, melyet az em­beriség öltözködés címén al­kotott és felhalmozott. Ezt a történelmi gardróbot veszi Sz-emügyre okos mér­téktartással Szilvitzky Mar­git, s adja közre tapasztala­tait, megállapításait három, gazdagon illusztrált köny­vecskében, melyek a Corvina Kiadó gondozásában jeleitek meg Öltözködés, divat, művé­szet címmel. Érdekes bepil­lantás ez a régi és közelebbi elődeink ruhásszekrényébe. Mi minden pompázik e világ­méretű ruhásszekrényben! Meghökkentően csapongó az emberi fantázia, hogy új és újabb ékességeket találjon magának, ugyanakkor lelep- lezően önismétlő is, mert, hi­szen — a szerző kalauzolásá­val nyomon követhetjük — igazán újat, eredetit csak nagy ritkán tud kitalálni, legtöbb­ször a régit, a jól ismertet variálja. Változik, ezért örök A divat változik, s éppen ez benne az örök. A nyugha- t~ Hanság, a mindig másra tö­rekvés, mint ami éppen van. Akad csacsiság is e másban? Akad, nem kevés, ám a szer­ző bemutatja: a szélsőségek kérész életűek, fölvillannak, s eltűnnek minden korban. A divat körül támadt viharok — s erre napjainkban sem árt gondolni — legtöbbször segí­tették elterjeszteni azt, ami ellen hadakoztak, s hogy a di­vat új irányát minden korban ellenkezés fogadta mindaddig, amíg a legmakacsabb ellenzők is be nem hódoltak neki... A fáraók feleségének öltöz- tetőjétől Diorig és Chanelig, a durván szőtt vásznaktól az áttetszőén vékony műanyago­kig, a szándékolt szürkeségtől a színek tobzódásáig a divat­történet seregnyi eseményét ismerhetjük meg és követhet­jük nyomon a szerző segítsé­gével, aki mondanivalóját ma­ga készítette rajzokkal tette szemléletesebbé. _______________________________ A felkopaszodott fikosz megmentése Néhány hét múlva Weilban és Majna-Frankfurtban letar­tóztattak négy személyt, akik azonban makacsul tagadtak. Semmi közük sincs a bázeli betöréshez — mondták. A bá­zeli rendőrség laboratóriumára i hárult a feladat, hogy terhelő bizonyítékokat szolgáltasson a letartóztatottak bűnösségének i igazolására. A szakértőknek i csupán a tett színhelyéről ösz- szegyűjtött, valamint a letar­tóztatottak ruháin talált mik- i ronyomok álltak rendelkezé­sükre. És ezek a nyomok döntő je­lentőségűek voltak. A betörés színhelyén talált Előfordul a lakásokban, hogy a huzat vagy a hanyag keze- lés következtében fikuszaink felkopaszodnak, csak a hajtá­sok végén marad meg 4—6 le­vél. Az ilyen növények már nem eléggé díszítő hatásúak, rontják környezetük esztétikai külsejét. Az ilyen elcsúnyúlt növé­nyeket sokan kidobják, pedig a felújításuk lehetséges. En­nek során a következőképpen járjunk el. A kopasz törzs alsó levele alatt 6—10 centiméter­re, az ízköz alatt pár millimé­terre éles késsel gyűrű alakú vágást ejtünk. Ez a bemetszés csak a hézag alsó végéig ér­jen, a fás részt más nem sza­bad megsérteni. A növényből f ehéres tej nedv, nyersgumi szi­várog ki. A szivárgás csökken­tésére meleg vízbe mártott szövetdarabbal töröljük le a sebet. Pár órával később ismé­teljük meg ezt a műveletet mindaddig, amíg teljesen nem sikerült eltávolítani a megszá­radt tejnedvet. A növény erős­annyira megnagyobbítjuk, hogy azok összeillesztésekor ne szorítsák a törzset, és a vá­gás élei teljesen összesimul já­rták. A felkopaszodott szár köz- beiktatásával a cseréprészeket úgy illesztjük össze, hogy a gyűrűzött sebhely a cserép kö­zepére essék. Az összeillesztett cserepet orvosi tapasszal vagy szigetelőszalaggal összeragaszt­juk. Az így felerősített cserepet falécek segítségével feltámaszt­juk, hogy ne csússzon le. A cserépbe mosott, lehetőleg fo­lyami homokot tegyünk. A homokot tartsuk állandóan nyirkosán, de ne legyen ben­ne sok pangó víz, mert ez le­vegőtlenné teszi a homokot. Pár hónap múlva a gyűrű alakú metszés mentén a fikusz gyökeret ereszt. Gyökeresedés után levágjuk a szárról. Meg­felelő keverékföldbe ültetve, új, megfiatalított növényt kap­tunk. A gyökereztetés ideje lehe­tőleg fűtési időszakra, vagy a nyári hónapokra essék, e’len- kező esetben a gyökeresedni folyamat a hűvös környezet­ben hosszú ideig elhúzódhat. hulladékrészecskékben, vala- n ,, „„ mint a pénzszekrényről levált ^Sfa VirÄcSepeT Ä6^en parányi részecskékben a vizs-^etu v^agcse epet középén gálát néhány sárga, zöld, pi- Jkettefureszriunk. Az also ki- ros és kék festékparány jelen- <|Wyónyilast a két felcserépen létét mutatta ki. Ezeknek " — szerkezete, színe és összetétele f 42 • a _ e . « »a pontosan egyezett a folyó vi- f JIOS5 vajas táskák zéből kihalászott szerszámokon talált fp^tPknvnmnkkal f3 dk£ vajból és 4 dkg lisztből taiait iesteKnyomoKKai. í vajas rántást készítünk, 1 dl tej­A gyanús egyének rúnája kjei felengedjük és a habverővel és két gépkocsijukban ugyan-!“ ™k. csak talaltak zöld, pnos, sár- belekeverünk 5 dkg kockákra vá- ga és kék festékpikkelyeket, igott ementáli sajtot, 5 dkg reszelt amelyek azonosak voltak a *“•**?*> valamint egy tojássárgáj t , ... . ,Törött borssal és egy csipe:nyi betores színhelyéről gyújtott ^pjros paprikával ízesítjük, jól ösz- porban talált darabkákkal. iszekeverjük, majd lehűtjük. Most J50 dkg vajas, leveles tésztát készü­ltünk a szokásos módon. Gyengén Az egyik gyanúsított sapká­ján több piros, vöröses és szür­ke textilszálat találtak. Ezek < az igazgatósági szobából oda-1 vitt szőnyegről származtak, < amelyet »munka« közben a ( páncélszekrény elé tartottak, | hogy eltakarjak a vágópisztoly ( lángját. (folytatjuk) meglisziezett nyújtódeszkán késfok vastagságúra nyújtjuk, és pogá­csaszaggatóval karikákat vágunk ki belőle, a karikák egyik olda­lán egyenletesen elosztjuk a saj­tos töltéseket, a tészta széleit nyers tojással bekenjük, a kari­kák másik felét rányomjuk, és félhold alakú táskákra formáljuk. Tepsibe rakjuk, a tetejét tojással megkenjük, és jól bemelegített sü­tőben 3—4 percig sütjük. Azonnal, forrón tesszük asztalra. Juhtúrós Iáiigos 40 dkg lisztből egy kevés főtt bur­gonyával a szokásos módon lán- gost készítünk. Kissé vékonyabb­ra húzzuk ki a szokottnál. Fön-ó i zsírban vagy olajban kisütjük, , ügyelve arra, hogy ne száradjon ki. Azután 25 dkg friss júhtúrót egyenletese» elosztunk a lSngoso­kon, meglocsoljuk l dl tejföllel, és finomra vagdalt friss kaporral meghintjük. Gyorsan félbehajtjuk, kissé összenyomkodjuk, hogy n© nyíljanak ki, azután tűzálló tálba vagy zománzotott tepsibe tesszük, és meleg sütőben* 5—10 percig ro­pogósra sütjük. Forrón tálaljuk* B SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970. október ML

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents