Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
A negyedik ötéves terv az országgyűlés előtt (Folytatás az 1. oldalról.) pék már oly nagy részletesseggel elvégeznek. Ügy véli, hogy a mi körülményeink között a képviselők nagyon értékes segítséget nyújthatnak/ hiszen ez nemcsak gazdasági, hanem egyben társadalmi terv is, amelynek megvalósítása i csak széles társadalmi alapon lehetséges. Példának hozta a tanuláshoz való jog és a munkához való jog összehangolásának szükségességét, amelyet a tervnek a társadalom szükségleteivel összhangban kell megoldania. Bővebben foglalkozott Bognár József a külkereskedelem problémáival. A nemzetközi árucserére érzékeny, kis országunkban igen fontos, mondotta, hogy lépést tudjon tartani az általános fejlődéssel, mert ellenkező esetben a kivitel növekedésével csak a ráfizetést növeli. Ezzel kapcsolatban utalt a nemzetközi fizetési mérlegünk tartós egyensúlyának fontosságára, amit a következő ötéves tervben el kívánunk érni. Ugyancsak lényeges, hogy megszűnjön a költségvetési deficit, s általában javuljanak az egyensúlyviszonyok a munkaerőhelyzetben, a kül- és a belkereskedelemben. Minderre — hangsúlyozta — jó alapjaink vannak, hiszen ma már elmondhatjuk, hogy gazdaságtörténetünk legsikeresebb öt esztendejét zárjuk le hamarosan. Az eredményekben nagy része van gazdasági irányításunk új rendszerének, amely máris alkalmasnak bizonyult a korábbinál jóval bonyolultabb feladatok megoldására. A napirend vitája Jellemző volt a napirend iránti különös érdeklődésre, hogy 56 képviselő jelentkezett hozzászólásra, közülük a szerdai ülésen tizenhármán kaptak szót Más-más hivatásúak és egymástól különböző városok, megyék képviselői révén igen sokféle nézőpontból szóltak hozzá a törvényjavaslathoz. Győri Imre, Csongrád megyei képviselő elsősorban megyéje pt városának problémáit fejtegette, amelyek közül a foglalkoztatottsági gondokat ugyan már szerencsére nagyrészt maguk mögött tudják, de még küzdenek többek között a nehéz lakásviszonyokkal. Hasonló értelemben, de elsősorban pécsi, s baranyai vonatkozásban szólt hozzá a javaslathoz Gergely Lajos képviselő Elmondotta, hogy Pécs, a lakosság tíz év alatt végbement 27 százalékos növekedésével, a városok élén jár, de ezzel megnövekedtek lakásépítési, közművesítési és más hasonló gondjaik is. S míg korábban a Csongrád megyei képviselő »a legvárosiasabb megye« sajátos fejlődését ecsetelte, a baranyai képviselő a megye bekötő út nélküli, kis lélekszámú, elmaradott községeinek problémáira hívta fel a figyelmet Szó esett az ülésen Budapest következő öt esztendejéről, elsősorban Csikesz József - né, a Fővárosi Tanács vb-el- nökhelyettese felszólalásában. A vidék szempontjából különösen figyelemre méltó, hogy miután a fővárosban már végképp nincs munkaerő-tartalék, meggyorsul bizonyos iparok, üzemek már korábban elhatározott vidékre telepítésének folyamata. Az ipari fejlődés kérdéseit mások is bőven érintették, a többek között Gácsi Miklós miskolci képviselő, aki bizonyos alapszakmák szakmunkás-utánpótlásának erőteljesebb biztosítását kívánja; a már említett Gergely Lajos, ak'. az energia-termelés megváltozott viszonyai között is fontosnak tartja a mecseki szénbányászat jövőjének alaposabb tisztázását; Kerkay Andorné Fejér megyei képviselő, aki a székesfehérvári nagy előrehaladásról szólván, elsősorban az alumíniumipar jó kilátásait ecsetelte. Balt Zoltán Tolna megyei tsz-el- nök mezőgazdasági kérdésekről szólt, kölönösképpen az állatállomány minden oldalról meggalapozott fejlesztésének fontosságáról. A nyugdíjasok helyzetéről beszélt Galló Ernő budapesti képviselő. Annak tudatában, hogy már jelenleg is jóval több mint 10 milliárdot fordít a népgazdaság a nyugellátásra, s csupán az idei intézkedések mintegy 900 millióval növelték az állami kiadásokat, utalt a párt kongresszusi irányelveiben foglaltakra, amelynek értelmében a nyugdíjakat olyan mértékben kell emelni, hogy érezhetően csökkenjenek a családok jövedelmi differenciái. Ilyen értelemben, mondotta, állandó figyelemmel kell kísérni a reáljövedelmek általános növekedését, különös tekintettel azokra, akik alacsony nyugdíjat kapnak és a legcsekélyebb javulást is örömmel fogadják. A negyedik ötéves terv vitájában felszólalt Varga Károly megyénk képviselője is. Varga Károly felszólalása A Parlament folyosóján Szünetben a képviselők között — Népgazdaságunk és társadalmi életünk egészét érintő és átfogó olyan törvényjavaslat van előttünk, amely öt esztendőre ad keretet a továbbfejlődéshez. Ma már mindenki előtt világos, hogy egy-egy terület lakosságának életszínvonalát és életkörülményeit legerőteljesebben az iparfejlesztés határozza meg. Javul a foglalkoztatottság, csökken az elköltözés és az ingázás. Megyénk termelési szerkezete mezőgazdasági jellegű, ezért a lakosság életét kedvezően befolyásolta a harmadik ötéves terv vidéki ipar- fejlesztési és telepítési programja, több mint tízezer ember részére biztosított új munkaalkalmat. Éppen ezért helyeslem, hogy a terv előirányozza a vidéki ipartelepítés és fejlesztés folytatását, és ennek segítésére előirányozza a területfejlesztési alaprendszert. Mégis kívánatosnak tartom, hoPv az ötéves terv megvalósításának ütemétől és anyagi lehetőségeinktől függően a későbbiekben — figyelembe véve az érintett területek nagyságát — növekedjék a területfejlesztési alap. Nagy jelentőséget tulajdonít a tervjavaslat, a népgazdaság sokirányú igényeinek megfelelően, az építőipar fejlesztésének. Külön figyelemreméltó intézkedéseket, ösztönzőket tartalmaz, ezen a téren is a területi aránytalanságok megszüntetésére. Mivel a vállalatok között erős az eltérés a műszaki gépi ellátottság alapján, javaslom, hogy a versenyeztetésben legyenek különválasztva az ÉVM és a tanácsi vállalatok, elbírálásuknál pedig vegyék figyelembe az egyes területek kapacitásmérlegét, és a vállalatok termelési színvonalát is.' Megyénk építőiparában jelentős arányt foglalnak el a termelőszövetkezeti önálló építőipari vállalkozások. Aránylag magas létszámmal, de a műszaki fejlesztés hiányában alacsony hatásfokkal dolgoznak. E hiányosságok megszüntetése érdekében szükségesnek találom fokozottabb segítségüket forgóalapjuk meghitelezésére. A továbbiakban a törvény- javaslatban megfogalmazott kulturális célkitűzésekkel foglalkozott. Elmondta: jelentősek és fontosak az ott megjelölt fejlesztési elvek, különösen az, hogy 16—17 milliárdos beruházásnak mintegy 50 százalékát oktatási célokra fordítják. — Sajnálom viszont, hogy a tervjavaslat szerkesztése során az elvi meghatározások mellett kimaradlak azok a számszerű előirányzaton, amelyet a két legégetőbb probléma: az altalanus iskolai tan- teremépítést és a kollégiumi jéruheiy-fejiesztést mutatják. Az egesz oktatási program Dán Különösen fontosnan tartom a Kollégiumfejlesztást, mert csan ez segítheti alapvetően a fizikai dolgozók gyermekei — közülük is különösen- a bejárók — tanulási körülményeinek javítását. Bár a több mint 30 ezer férőhely megépítésének terve jelentős, mégis úgy látom, hogy ezen a területen továbbra is feszültségek lesznek. Ezért javaslom, hogy az állami éves terv- és költségvetési előirányzatok megállapításakor — az ötéves terv megvalósításától függően — évente növekedjen az erre a célra fordított összeg. Ezenkívül javaslom azt is: induljon akció — a Művelődésügyi Minisztérium, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az Országos Szövetkezeti Tanács által kidolgozandó terv alapján — annak érdekében, hogy a vállalatok és a szövetkezetek éves kulturális vagy más alapjukból vállaljanak kollégiumi férőhelyépítést — s az így elkészülő újabb helyeket elsősorban saját munkásaiknak gyermekei kaphassák meg. Az építkezés befejezése után pedig esetleg vállalhatnák a fenntartás költségeit is. Meggyőződésem, hogy az üzemek és a szövetkezetek dolgozóinak egyetértésével találkozna egy ilyen jellegű felajánlás. A népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot elf'-'T'dom. Az országgyűlés szerdai tanácskozása a késő esti órákban ért véget, és ma délelőtt folytatódik. Hz első szünet a Parlament folyosóján az ismerősöké. Azt keresi a képviselő akivel már régen találkozott, hogy néhány szót váltsanak az elsuhant időről. A múltra itt mégis kevés idő jut, ablakmélyedésekbe húzódva a jövőt hozzák elő egymás között. Azt vetítik saját területükre, amiről bent az ülésteremben Párái Imre országos méretekben szólt Ez a mérlegelés már az expozé idején megkezdődött. Míg az Országos Tervhivatal elnöke beszélt, az arcokat figyeltem az ülésteremben: le lehetett olvasni, hogy a negyedik ötéves tervről szóló törvényjavaslatnak az a része, amelyik éppen soron volt, kedvezően hat-e azon a területen, ahonnan a képviselő jött, vagy éppen vitára készteti. A folyosón elkaptam egy mondatot. — Bennünket nem említettek a preferált területek között. A megállapítás Szerecz Lászlóé. — Nem, mert a Balaton-part mutatói kommunális' ellátottság, kereskedelem tekintetében előreviszik Somogyot a megyék sorrendjében — válaszolta Böhm József. — Azt már sikerült elérnünk, hogy a lakásállományba nem számítják bele a Balaton-patri nyaralókat. Persze az is igaz, hogy egészségügyi, kulturális ellátottság tekintetében hátul vagyunk a megyék sorrendjében. Ha a tervről beszélnek a képviselők, az újságíró is csak ezt kérdezheti. Valter Imrének tettem föl a kérdést. Mi volt, ami leginkább foglalkoztatja a vitaindítóból? — Jóval nagyobb összegek kerülnek — az arányokat illetően is — a mezőgazdaságba, mint a harmadik ötéves terv időszakában. Ez jó dolog. Én mégsem erre figyeltem föl. Gyakorló gazdaként is tapasztalom, hogy az intenzív fejlesztésnek milyen nagy lehetőségei vannak, s olykor milyen nagy gátjai is voltak. Amikor a hatékonyságról volt sző a vitaindítóban, arra gondoltam, jóleső érzés, hogy országosan is figyelembe veszik: az egyes területek fejlesztési céljait adottságaiknak megfelelően kell meghatározni. Ez — szerintem — biztosíték arra, hogy a következő tervidőszakban isimét előbbre lép, magasabb színvonalra emelkedik a mezőgazdasági termelés. E fejlődés érdekében itt, a Parlament folyosóján is vitatkoznak a somogyi képviselők. Illés Dezső, Lakatos András és Varga Károly Hont Jánost, a Tervhivatal elnökhelyettesét fogta közre. A beszélgetés témája: hogyan lehetne a mező- gazdasági üzemeli, különösképpen az erdőgazdaságok műszaki színvonalát növelni. Jelenleg ugyanis az igények meghaladjak a lehetőségeket a beruházásoknál. Az alig húszpercnyi beszélgetés alatt több variáció is felvetődött. Mindegyikről kiderült, ha nagyobb pénzösszegeket fordítanak rá, az valahonnan hiányzik. A törvényjavaslat ugyanis a nép- gazdasági egyensúly feltételét is nagyon fontos kérdésként kezeli. Mi hát a megoldás? Javasolni kellene, mondták, hogy indokolt esetben a vállalatok nyereségadójának a megállapításánál vegyék figyelembe a fejlesztési lehetőségeket is. Jelenleg ugyanis az adó kulcsának alsó határa 45 százalék. A beszélgetés itt befejeződött: megszólalt az ülésterembe hívó csengő. A töprengésnek azonban a csengőszó nem vetett véget. A következő szünetben más témáról újra kezdődött az eszmecsere. Az egyiknek csupán a végét hallottam. A kupola- csarnokban dr. Pesta Lászlóval, az egészségügyi és szociális bizottság vezetőjével tárgyalt Varga Károly. A mondat, amelyet megjegyezhettem eny- nyi volt: — Azt szeretném tudni, hogy te, mint orvos és mint politikus, egyetértesz-e vele. — Beszélgetünk még erről —■ mondta dr. Pesta László. Amikor egvedül maradt Varga Károly, megkérdeztem, miről kéri az egészségügyi és szociális bizottság elnökének véleményét. — Javaslatot szeretnék tenni valamelyik következő ülésszakon egy, szerintem sok embert érintő kérdésre. Ehhez gyűjtöm a tapasztalatokat. Lehet, hogy felszólalás, de az is lehet, hogy interpelláció lesz belőle. Kercza Imre A termelést segítő szakszervezeti munka 1 SZAKSZERVEZETNEK sajátos szerepe van a vállalat életében. Az itt dolgozók érdekeinek közvetlen védelmén túl nagy szerepe van az ember és a munka viszonyának meghatározásában. így van ez a különböző szakipari ágakban s így az építő-, fa- és építőanyag-iparban is. Az építőipar és a vele kapcsolatos iparágak helyzete Somogybán nem a legjobb. Ez szöges ellentétben van a negyedik ötéves tervben előirányzott feladatokkal. S hogy a munkában jelentős változásra van szükség, mégpedig a közeljövőben, az kétségtelen. Ennek egyik feltétele, hogy a szakszervezeti bizottságok irá- r.vító, szervező és ellenőrző szerepét tisztázzák és a munka hatékonyságát fokozzák. A témával kapcsolatos jelentést, amelynek köznontjában különösen a termelést segítő munka állt, tegnap vitatta meg az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Új előorsózók A Pauiuífonó-ipari Vállalat nagyatádi üzemében megkezdte Mettler előorsózó gép. Az új svájci gépek termelékenyebbe Csomagolásra készen kerülnek le a fonalak. Megszűnt a bal ségétől függően 5—600 kilogramm fonalat gyártanak az öt a termelést az öt darab _ .alánabbak a éjieknél, í ..veszély. Az anyag minőgépen egy műszak alatt. Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága. A szakszervezeti bizottságok az éves tervek ismeretében mozgósították a dolgozókat és szervezték a szocialista brigádmozgalmat. Fontos volt az, íogv körültekintő tervek készüljenek, s éppen a tervezést érte sok bírálat. Akad olyan vállalat, ahol még remény sincs arra, hogy az építkezéseket ebben az évben befejezzék. Ugyancsak sok szó esett az építőiparban ma már szinte közmondásosan gyenge munkafegyelemről. Igaz, hogy kevés az anyag, és az árvíz is alaposan megterhelte a vállalatok amúgy is szűk kapacitását, mégis, a meglevő erőket sem használják ki, rossz a szervezés, hiányzik az átgondoltság — mondotta dr. Fonai János, a megyebizottság titkára. A tanácskozáson intézkedési tervet terjesztettek elő a nők és a fiatalok helyzetének javítására. Különösen fontos a nők munkában való részvételének a fokozása és az egyenlő munkafeltételek megteremtése. Több javaslat tett említést az egyedülálló anyák és a sokgyermekes családok anyagi segítéséről. Ezenkívül a részvevők egyetértettek abban: elsősorban a nőket sújtja, hogy még nagyon kevés hely- lyel rendelkeznek a gyermek- intézmények. (Ez az építőiparban dolgozók esetében különösen igaz.) Ezért jó lenne, ha a vállalatok — a tanácsi szervekkel együttműködve — segítsenek az óvooák, napközi otthonok stb. építésében. Hencz Pál, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa a túlzott, megalapozatlan kérésektől óvott. — Ne vessünk fel olyan kérdéseket a nőmunkában, amelyeknek jelenleg nincs anyagi alapjuk! Fokozatosan és következetesen, lassabban, de eredményesen dolgozzunk — mon-. dotta. FONTOS PROBLÉMA az építőiparban dolgozó ifjúság kérdése is. Számarányuk magas — a szakszervezeti tagság 35 százaléka —, ennek megfelelő képviseletet kell a fiataloknak biztosítani. De nemcsak a különböző testületekben kell a megfelelő részvételüket elérni, hanem a munkában és a tanulásban is. Csak így érhető el, hogy az építőipar ma még súlyos problémái mielőbb megoldódjanak. Cs. T. SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1970. október 1 3
