Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-28 / 253. szám
Somogy negyedik ötéves tervének irányelvei Az alap, melyre építünk K ét éven át százhúsz szakember dolgozott Somogy negyedik ötéves tervének előkészítésén. A következő öt év fejlődését meghatározó terv irányelveit legutóbbi ülésén fogadta el a megyei pártbizottság. A gazdasági program természetesen csak az elmúlt időszak eredményeire épülhet. A pártbizottság megállapította, hogy a harmadik ötéves terv időszakában a megye fejlődésének iránya és aránya megfelelt a célkitűzéseknek, s a növekedés mértéke — várhatóan — nagyobb lesz a tervezettnél- A tervidőszak végére körülbelül tízmilliárd forint értékű beruházás valósul meg Somogybán. Több olyan ipari létesítmény is elkészült, amelyik nem szerepelt a tervben. Egyes beruházások azonban — mint példáid a nyomda, a cukrászüzem, a gyógyszertári raktár — a következő tervidőszakra húzódnak át. E nagy összegű fejlesztés ellenére nem csökkent a feszültség a beruházási piacom. A befejezetlen létesítmények nagy része a közlekedési, mezőgazda- sági és kommunális ágazatban van. A megvalósult beruházások azonban jól szolgálták a terv céljait, a megye elmaradottságának gyorsabb ütemű felszámolását, a termelőágazatok erőteljesebb fejlesztését, a foglalkoztatási gondok enyhítését, az építő- és építőanyag-ipar fejlesztését, az állattenyésztés és a takarmányalap összhangjának megteremtését, ezen keresztül a lakosság életszínvonalának emelését. Hatvan százalékkal nő az ipari termelés, s összetétele a gép- és műszeripar felé tolódik el. Módosult az ipar területi elhelyezkedése is a járási székhelyek és a kiemelt települések iparfejlesztése révén. E cél megvalósulása érdekében használták fel az iparfejlesztési alap 40— 45 százalékát, s a tanács fejlesztési alapjából is jelentős összeggel támogatták ezt, A somogyi iparfejlesztés eredménye, hogy 10 500-zal nőtt a munkahelyek száma, s itt többségében nőket foglalkoztatnak. Az év végére a nők arányszáma eléri a 49 százalékot. A létszámbővüléssel nőtt a termelés is, a termelékenység azonban nem érte el a tervezett mértéket: alig egyötödét fedezte a termelésnövekedésnek. Az építőipar kapacitásnövekedése 20—22 százalékkal nagyobb volt a tervezettnél, de ezzel sem tudta kielégíteni a megye építési igényét- A termelésemelkedést évente 8 százalékos létszámnövekedés kísérte ebben az ágazatban. Nőtt az állóeszközök és a gépek mennyisége is, de a korszerű technológiák aránya még mindig kicsi. Nem alakult kedvezően a munka hatékonysága az építőiparban, mert a munkások egy része az alacsony technikai felszereltségú építőipari szervezetekbe áramlott. A kivitelezést akadályozta az anyaghiány és a szervezetlenség is: a beruházások előkészítésében pedig még mindig nem megfelelő az ■'gy-ótműködés. A mezőgazdaság — az idei közepes szint ellenére is — teljesíti a terv célkitűzéseit: csökkentek a növénytermesztésben a termésingadozások. nőttek az átlagok, a műtrágya- és a növényvédőszer-felhasználás. (A rossz időjárású évben azonban lehet olyan törekvésekkel találkozni, hogy a gazdaságok a műtrágyán és a gépjavításon akarnak takarékoskodni. Ez ellen a helytelen szemlélet ellen nagyon határozottan föl kell lépni. Nem szabad megengedni, hogy a gyengébb esztendőben is olyan jövedelemszint elérésére törekedjenek, mint a jobban sikerült gazdasági évben.) Az ártámogatási rendszer építési beruházásokra ösztönözte a gazdaságokat, s keveset költöttek gépekre; emiatt elavult a géppark, ez a munkák időben történő elvégzését is veszélyezteti. Az állattenyésztés színvonala emelkedett: nőtt a tsz-ekben az állomány, az állami gazdaságokban pedig változatlan maradt. Ez azonban csak részben ellensúlyozza a háztáji gazdaságokban a visszaesést. A tagság legyen a legszigorúbb ellenőr A Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bizottság és a MÉSZÖV elnöksége a közelmúltban ankétet tartott a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek ellenőrzéséről. A belső ellenőrzés helyzetéről Harangozó János elnökhelyettes ismertette a NEB tapasztalatait. Ezt az előterjesztést még teljesebbé tette az a tájékoztató, melyet a BM Somogy megyei Rendőr-főkapitánysága tartott a társadalmi tulajdon terhére a kereskedelemben elkövetett bűncselekményekről, valamint arról, hogy miért szükséges a munkakapcsolat további javítása a bűnüldöző szervek és a szövetkezeti' tagságot képviselő felügyelő bizottságok között. Az előadók és a hozzászólók egyért.lműen állást foglaltak abban, hogy a szövetkezeteken belül a tulajdonosi ellenőrzés kizárólag a tagság által választott testületek joga és egyben kötelessége. A tapasztalatok azonban arra utalnak, hogy feltétlenül szükséges ezt az ellenőrzési formát tovább javítani. Felvetődött az is, hogy a megyei szövetség hatékonyabb segítséget adjon a felügyelő bizottságok munkájához. Feltétlenül el kell érni, hogy a szövetkezeteknél a belső ellenőrzés az állami vállalatokhoz hasonló hatékonysággal működjön. Éppen ezért nagyon fontos —* ahogy ezt a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság is javasolta —, hogy szakmai továbbképzéssel kellő alapossággal, rendszeresen gyarapítsák a korszerű ellenőrzési ismereteket. Jelentőségének megfelelően foglalkozott az értekezlet a fogyasztói érdekvédelmet szolgáló ellenőrzéssel is. Egyértelműen megállapították, hogy a fogyasztói érdekeket maga- ! sabb szinten csak úgy lehet biztosítani, ha tovább szélesítik, fejlesztik az ellenőrzés társadalmi jellegét. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy maga a tagság legyen a legszigorúbb ellenőre a fogyasztói érdekek érvényesülésének. Ahogy dr. Kiss József, a MÉSZÖV elnöke mondta ösz- szegezésében, a felügyelő bizottságok munkájukkal nemcsak a szövetkezeti tagság, ha" nem az egész társadalom érdekeit is szolgálják. Mivel a tapasztalatok szerint a tulajdonosi ellenőrzés sok kívánnivalót hagy maga után, fontos, hogy a jövőben fokozott gondot fordítsanak a feltárt hiányosságok megszüntetésére. Ezt a tevékenységet mindenképpen segíti a társadalmi tulajdon védelmével foglalkozó állami, társadalmi szervekkel való jó és állandó kapcsolat kialakítása. A közös munka lehetővé teszi, hogy tovább szélesedjen a szövetkezeti demokratizmus, messzemenően érvényesüljenek a szövetkezeti tagság jogos, társadalmi érdekekkel egyező igényei. Dr. Gabányi Ferenc A termelőágazatok fejlesztése mellett a lakosság életkörülményeit befolyásoló ágazatokban is előrelépett a megye: több mint tízezer? lakás épül a tervidőszak végére, s ezek nyolcvan százaléka két- vagy több szobás, több mint hatvan százalékukban fürőszoba is van. Javult az ivóvízellátás, több törpe vízmű épült, de még mindig elmaradt a megye az országos átlagtól. A szennyvíztisztító telepek építése viszont elhúzódottFejlődött a közlekedés is: tovább épült — igaz nem mindig az igényeknek megfelelően — az úthálózat, úi autóbuszpályaudvart és AKÖV-teiepet kapott Kaposvár, s az országban elsőként itt körzetesítet- ték a pályaudvari áruforgalmat. Több település kapott — terven felül — földgázt, nőtt a propán-bután gázlerakatok száma. A kiskereskedelmi hálódat alapterülete 35 százalékkal nőtt, s a vendég1 átóhálózat elmaradottsága is csökkent. A járási székhelyek mindegyikében van már ABC-aruház, s többségükben iparcikk-kis- áruház is. A városi peremkerületek és a külterületi lakott helyek ellátása azonban nem kielégítő még. A kórházi ágyak száma ötszázzal nőtt, Siófokon és Barcson rendelőintézet létesült, s megkezdődött a kaposvári és a marcali kórház korszerűsítése. A kórházi ágyak száma, valamint a szociális otthoni (százötvennel nőtt a helyek száma) és a csecsemőotthoni helyek nem tudják kielégíteni az igényeket. A reáljövedelem emelkedésének üteme valamivel gyorsabb volt a megyében az országos átlagnál. Az iparban 18—20, az építőiparban 27—29 százalékkal nőtt a dolgozók átlagkeresete. A parasztság közösből származó jövedelme negyven százalékkal emelkedett, s megközelítette a munkásokét és alkalmazottakét. A harmadik ötéves terv időszakában 40—45 százalékkal nőtt a szociális és társadalmi juttatások összege. Számottevő az előrelépés a parasztság nyugdíjellátásában és az alacsony nyugdíjak felemeléseben. A gyermekgondozási segélyt négyezer édesanya vette igénybe- Általánossá vált a 44 órás munkahét is. E zek az eredmények és a reform által korszerűsített tervgazdálkodási rendszer kedvező feltételeket teremtettek a negyedik ötéves terv indításához. (Folytatjuk.) Aszfaltgyár épül •••*• }. • y, j&'V.*bV? Jteft-*. ZtfrjL.:\ • •? E* ;m . ■ ál “ ; •*,; * V :%> • Még a régi gépek dolgoznak a Kaposvári Közúti Építő Vállalat betonkeverő telepén, de már számolnak az új gépek érkezésével is. A közvágóhídi vasútállomás mellett lévő telepen készítették el legutóbb a Május 1. utca beton- és aszfaltburkolatának anyagát. A gép, amely óránként 25 tonna aszfalt készítésére alkalmas, már nem sokáig marad ezen a helyen. A vállalat nemrég ígéretet kapott, hogy a jövő év májusában megérkezik az a német gyártmányú automata aszfaltkeverő, amelyik óránként ötven tonna kapacitással dolgozik. Ez negyven kilométeres körzetben képes lesz ellátni egyenletes minőségű aszfalttal az útépítéseket. A vállalat nemcsak az új gépet telepíti a vasút mellé, hanem már állnak az építkezéshez kapcsolódó beruházások: a műhely, az iroda, az ebédlő és a szociális helyiségek épületének beton tartópillérei is. A munkák befejezése és az új gépek megérkezése után valóságos kis aszíaltgyár létesül itt. Egy megjegyzés nyomán Gondolatok a második műszakról Nem kenyerem szavakon lovagolni, belekapaszkodni egy-egy kifejezésbe, mondván: ezt miért így és miért nem úgy használjuk. De vannak esetek, vannak körülmények, amikor nem árt — mi több — szükséges odafigyelni egv-egy szó használatára. S amíg még nem késő, helyesbíteni kell. A nők második műszakja évek során megszoktuk, belénk ivódott ez a fogalom. Nem úgy mondjuk, hogy a dolgozó nők munka utáni, otthoni tevékenysége, a bevásárlás, a mosás, a takarítás, a vasalás, a főzés stb. Nem! Elterjedt a köztudatban ez a tömör, összegező fogalmazás: a nők második műszakja. Ez önmagában nem is lenne baj, hiszen minden benne van, mindenki tudja, mennyi temérdek gondot, munkát takar ez a három szó. Mi indít mégis arra, hogy erről beszéljek? Egy asszony nem is annyira indulatos, de eléggé szenvedélyesen megfogalmazott megjegyzése: »... engem mindig felháborít, mikor azt hallom: a nők második műszakja ...« Aztán megmagyarázta, hogy miért a felháborodás — és igazat kellett neki adni. Egész társadalmunkat érinti, a közérdeklődés középpontjában állnak azok a határozatok, intézkedések, melyek az utóbbi időkben láttak napvilágot azzal a céllal, hogy változzon, javuljon a nők helyzete. Több irányú, összetett feladatot jelent ez — több vonatkozásban olvasunk, haliunk róla, szinte nap mint nap. A nagy és több évre szóló feladatnak csak egy részterülete a bizonyos második műszak problémája. »A n ő k második műszakját úgy könnyíthetjük...« »A szolgáltatások javításával egyszerűsíthetjük a nők második műszakját...« — ilyeneket olvashatunk az újságokban, így beszélünk, így halljuk a rádióban és a televízióban. És ezeket a mondatokat helyi vagy országos kezdeményezések, okos, ésszerű javaslatok követik. Valami mégsem tetszik, valami még sincs egészen rendjén. Nagyon belénk rögződött, túl sokat mondjuk így: a nők második műszakja, és csak elvétve, igen ritkán é halkan hallani így: a család második műszakja. Szorgalmazzuk, beszélünk, a munkahely, a társadalom támogatásáról, de kevés szó esik a legközvetlenebb és hatékony segítségről: a családon belüli munkamegosztásról. Pedig az egészhez nagyon is hozzátartozik ez! Nem kívánom a szót szaporítani, csupán csak annyit: változtassuk hát meg végre a gyakorlatot, a szokást, és amikor a nők helyzetének javításáról szólunk, fogalmazzuk így: a család második műszakja. Nem egyszerű szócsere ez, nagyon is lényeges, fontos változást tokár. Benne van, hogy az otthoni munka nem csupán a nő, a családanya gondja, hanem az egész családé. A fogalmazás tömör marad így is, de új tartalmat nyer. Olyan tartalmat, mely feladatainkkal, céljainkkal egyezik, s tulajdonképpen hozzásegít bennünket azok eléréséhez. »Ha így fogalmazunk és természetesen így teszünk — mondta az az asszony —, akkor valóban könnyítünk a dolgozó nők helyzetén, másrészt egyszerűsítjük a család otthoni, második műszakját is.« Próbáljuk meg, kezdjük hát el! V. M. Felejthetetlen nap Lengyelországban ] imN 270-en az egész ország területéről. A fiatalok között utazott Árvái Anna is, a Somogy meéhím ■m Sslllli gyei Erdő- és Fafeldolgozó . Gazdaság fife KISZ-titkara / — Az ott töl. ; ' tött napok valamennyiünk :: qgSagS*számára fedd lejthetetlenek voltak — mondta a KISZ-titkár. Sokan várták az indulás perceit. Nem egyszerű turistaút volt ez Lengyelországba, hanem szakmai kirándulás, melyet a KISZ központi bizottsága szervezett a mezőgazdaságban és az erdészetben dolgozó fiatalok s iá mára. Harmincán indultak Somogyból, s Megérkezésük után rövid fogadáson vettek részt, majd előadásokat hallgattak a lengyel mezőgazdaság fejlődéséről, az erdő- és vízgazdálkodásról. Mindaz, amit elmondtak, új volt számukra. Sokat vitatkoztak, s a magyar fiatalok a kérdések özönével árasztották el az előadókat. — Melyik termelőszövetkezetbe látogattak el? — Az előadások végeztével a társaság három csoportra szakadt, mindhárom más-más városba, s annak termelőszövetkezetébe ment. A mi csoportunk Wroclawba utazott, s a várostól harminc kilométerre levő szövetkezetbe látogatott el. A gépesítéssel, a növénytermesztéssel és az állat- tenyésztéssel ismerkedtünk, megtekintettük a hatalmas szarvasmarha-kombinátot — Hogy milyenek a lengyel fiatalok? Erre nagyon könnyű válaszolni. Mindenütt, amerre jártunk, szívesen fogadtak bennünket. Közös klubrendezvényeken vettünk részt pinceklubjaikban. Vidámak, na- svon szeretik a beatzenét, s éppen olyan modemül öltözködnek, mint mi, magyarok. A baráti találkozások során olyan fiatal egyetemistával is találkoztunk, aki négy éven Keresztül minden nyarat a Balaton mellett töltött, s jól beszéli a magyar nyelvet. — A lengyel fiatalok városnézésre is elvittek bennünket, s érdekességképpen megmutatták a Kultúra és Tudomány Palotáját. A hatalmas márványépület 32. emeletéről csodálatos kilátás nyílik Varsóra az új és a régi városrészekre. Gyorsan eltelt az a pár nap, amelyet szeptember 29-től október 4-ig a magyar fiatalok kinn töltöttek Lengyelország- fc n. Magukkal hozták erről a szép felejthetetlen útról a lengyel nép barátságát. Gv. L. SOMOGYI NÉP LA I Szerda, 1970. október 28. i
