Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-28 / 253. szám

Pörköltek A PÖRKÖLTEK készítése nagy figyelmet igényelt, mert a készítési mód és a fűszere­zés döntően befolyásolja az ízét. Minden húsféle más és más készítési módot és ízesí­tést kíván. A sertéspörkölthöz 1 kg szép félkövér színhúst veszünk és feldaraboljuk. Jó ízt ad a csülökhúsból beleaprított né­hány, bőrkés húsdarab. Hat-nyolc dkg zsírban 15 dkg apróra vágott hagymát megpirítunk, megszórjuk 2 dkg pirospaprikával, gyorsan el­keverjük benne és 1 dl vízzel felengedjük. Zsírjára pirítjuk, beletesszük a megmosott Húst és megsózzuk. Gyors tűzön fel­forraljuk, majd fedővel beta- k-rva, mérsékelt tűzön puhára pároljuk. A pörköltet csak egész rövid lében pároljuk fedő alatt, szinte csak saját gőzében, zsírjában párolva, hogy ne főjön, hanem pörkö- lődjék. ez adja meg minden pörköltnek az ízét, zamatát. Néha megkeverjük azért, hogy a húsdarabok egyenletesen pu- huljanak. Ha levét elfőtte, ke­vés forró vizet öntünk rá, hogy ne égjen le, és így pá­roljuk tovább. A jó pörkölt leve élénkpiros színű, jó ízű, tartalmas. A pörkölt hús és a hagymás paprika együttes ízétől nyeri ízletességét. Sem túl sűrűnek, sem túl hígnak nem szabad lennie. ízlés vagy kívánság szerint a sertéspörköltet egy kis cikk szétzúzott és finomra vágott fokhagymával ízesítjük, ami­vel néhány szem köményma­got is összevághatunk. Vigyáz­zunk, hogy csak mérsékelten használjuk ezeket a fűszere­ket, mert túlzottan adagolva megváltoztatják az étel jelle­gét. Mielőtt a hús megpuhul, 2—3 felaprított zöldpaprikát és 1—2 friss paradicsomot teszünk bele. Ezt téli idényben lecsóval helyettesíthetjük. Hasonlóan készítjük el a borjú-, a bárány- és csirke- pörköltet is, azzal az eltérés­sel, hogy a megaprított és pap­rikázott hagymát kevés vízzel felengedve 5—10 percig fedő alatt előpuhítjuk, s csak az­tán tesszük bele a feldarabolt húsféléket. Ezek gyengébb rostozatú húsok, gyorsan meg­puhulnak, és ezalatt a hagyma nem párolódik elég puhára — ezért van szükség az előpuhí- tásra. Ezeket a pörkölteket nem ízesítjük fokhagymás kö­ménymaggal, csak kevés bele­aprított zöldpaprika és friss paradicsom belefőzésével. A marhapörkölt készítése más. A marhahús erősebb ros­tozatú, hosszabb párolást igé­nyel. Ezért a hagymát nem pirítjuk meg előzőleg a zsíron, hanem nyersen együtt tesz- szük fel a hagyniát, a húst, a zsírt és a paprikát (ha a hús túl öreg, a paprikát is később szórjuk rá), mert a hosszabb ideig tartó pörkölés, párolás során a hagyma teljesen szét­fő az ételben, és a húslével, zsírral és paprikával együtt kitűnő ízű pörköltlét ad. A marhapörköltet szintén ízesít­hetjük az együtt vágott fok­hagyma-köménymag keverék­kel (1 kg húshoz 1 cikk fok­hagyma, fél gramm kömény­mag). Itt sem szabad túlzásba vinni ezt a fűszerezési mód­szert, de bátran apríthatunk bele — mielőtt még teljesen megpuhult — friss zöldpapri­kát és paradicsomot. Ugyanígy készítjük a birka­pörköltet és a nyúlpörköltet is, az eltérés csupán annyi, hogy ezeket — jellegzetes sza­guk miatt — előbb leforráz­zuk és forrázó vizüket leöntve tesszük fel pörköltnek. Ha ezek a húsfélék nem öreg állattól származnak, akkor a hagymát zsíron megpirítva, paprikázva tesszük fel az ételt, ha kemény húsúak, ak­kor nyers hagymával kezdjük meg az elkészítést, ugyanúgy, mint a marhapörköltet. SZOKÁS egyes vidékeken a birkapörköltet és a nyúlpör­költet borral is készíteni. In­kább a vörös, ritkábban a fe­hér bort használják, de abban teljesen megegyeznek a véle­mények, hogy csak jó fajta bor alkalmas erre a célra. Aki csípősen szereti a pör­költet, cseresznyepaprikával ízesítheti, de lehetőleg főzzük meg kevés lében a szétvágott cseresznyepaprikát, így min­denki ízlése szerint ízesítheti meg vele az ételt. A jó, magyaros pörkölthöz a galuska vagy tarhonya a leghozzáillőbb köret. Burgo­nyát vagy rizs csak ezek pót­lására adjunk hozzá. A pörköltet mindig tűzfor­rón tálaljuk, mert íze, zama- ta csak így érvényesül kellő­képpen. Gyermeki játékok OTTHON CSALAD A gyermekkori görcsökről Valószínűleg nincs olyan csecsemőbetegség, amely a szülőknél oly félelmet és megrázkódtatást idézne elő, mint a görcsök megjelenése. Igaz, hogy ezek sokszor csak pillanatokig tartanak, de né­ha végzetes kimenetelűek. Hogy miként végződnek, ter­mészetesen arra csak a kivál­tó ok adhat feleletet. A kis­gyermek korban jelentkező görcsök mindig a legveszélye­sebbek. A görcs következtében a gyermek egész teste megme­revedik, vagy csak az egyes izomcsoportokban lépnek fel rángások, amíg a beteg esz­méletlen. A szív, valamint a rekeszizom görcse sokszor ha­lálos kimenetelű, a szemiz­mok és a végtagok rángása veszélytelenebb. Az újszülött görcse legin­kább a szülés alatti agyvér­zéssel van kapcsolatban, de fokozhatja az első napokban fellépő folyadékveszteség is. Az egy-két éves gyermeknél sokszor télen és kora tavasz- szal észlelhetjük az angolkór­ral kapcsolatban. Elsősorban a mesterségesen táplált csecse­mőknél lép fel. Igen gyakori a hosszan tartó emésztőszervi görcs, mely egyes betegségek kísérő tünete. Így az agyhár­tya-, tüdő- és középfülgyulla­dás, vörheny, a farkasgörcs (tetanusz) és az epilepszia is sokszor oka a fellépő görcs­nek. Mit tegyünk ilyenkor? Saj­nos a legtöbbször kapkodás, tétlenség és pánik lép fel. Ügyeljünk arra, hogy a gyer­mek meg ne sérüljön. Helyez­zük széles fekhelyre, lazítsunk az esetleg szoros öltözéken, hogy könnyebben lélegezhes­sen. Ha elkékül, s légzési aka­dályok léptek fel, úgy gyen­géden ütögessük a hátát, eset­leg állott vízzel fröcsköljük meg, hogy a megkönnyebbü1- lést kiváltó belélegzést elő­idézhessük. Természetes, hogy a nyitott ablakon beáramló friss levegő csak segíthet. Az epilepsziás gyermeket görcsök esetén csak a sérülés ellen védjük. A szájából ki­lógó nyelvet helyezzük vissza, vagy ha nem sikerül, a felső és alsó állkapocs közé parafa­dugót helyezzünk, vagy ruhá­ba sodort fadarabot, hogy a nyelv sérüléseit megelőzzük. A görcsök megelőzéséről csak annyit, hogy az alapbe­tegség gyógyítása legyen a fő cél. Csecsemőinket D-vitamin adagolásával, napoztatással és kvarcolással védjük A cse­csemő táplálkozásába idejében 4—5 hónapos korában be kell iktatnunk a szükséges fő­zelék- és gyümölcsadagokat. Előzzük meg a fertőzéses betegségeket a kellő időben el­végzett védőoltásokkal. Ha magas láz jelentkezik a görcs­re érzékeny gyermeknél, le­gyen mindig kéznél lázcsilla­pító, akár tabletta, akár vég­bélkúp alakjában, amíg a szakkezelés megkezdődhet Az egyes idegbetegségekben és az epilepsziában szenvedő gyermek gyógyítása szakkeze­lést igényel. Dr. Miklós Nándor Kilencven évvel ez­előtt Margaret Steiff divatba hozta a textil állatkákat- A Teddy mackó a XX. század szülöttje, Theodor Roosevelt kreációja. De már a középkor­ban iparrá vált a játékkészí­tés. Nürnberg iett a játékke­reskedelem központja. És messze földön hírnevet sze­reztek maguknak a cseh, a lengyel, az orosz, a tiroli népi játékok. Míg a felnőttek keresztes- hadjáratokat vívtak, míg Na­póleon seregében vonultak, a gyerekeknek ólom- és ónkato­nákat adtak játékszerül. Viasz és fa huszárokkal játszották el a magyar gyerekek a szabad­ságharc nagy csatáit, elevení­tették fel a kuruc—labanc vi­lág eseményeit. Finommívű. fegyverkovács által készített játékkatonákkal ajándékozta meg Miksa császár a gyermek II. Lajos magyar királyt. A fiúk katonásaival, a lá­nyok főzőcskével utánozták szüleiket. Kicsi játékkonyhá­ban. játékedényben főzték, sü­tötték a játékuzsonnát. S fiúk, lányok együtt játszották, játsszák évszázadok óta a mé­tát, a diabolót, ütik a tollas­labdát, hajtják a karikát, ug- rálóköteleznek, görkorcsolyáz­nak­Egész sereg játéknak vallá­sos, kultikus az eredete. Még a pólyások kezébe adott csör­gőnek is. Zörgő kaviccsal, ke­replővel a rossz szellemet akarták távol tartam-a kicsi­nyektől. S olasz eredetű, val­lási tárgyú játékokból szár­mazik a bábjáték. Ez az ősi művészet csak későn válik gyermeki mulatsággá. Egyes országokban — Japánban — még ma is inkább a felnőt­tek szórakoznak bábszínház­ba.. i.io-üen az Eszterházyak kismartoni kastélyának báb­színháza számára Haydn sze­rezte a zc i..i. Az első, gyere- .veanex készült keszlyű-bábok- ,ól a XVII. százduuvl szól a feljegyzés. A gyer.neu Goethe 1753-ban kapóit bábszínházát. A legtöbb társasjáték is fel­nőtt mulatság volt. Egyik-má­sik ötezer éves és keleti ere­detű. Céljuk, hogy az ügyes­séget, az emlékezetet, a fi­gyelmet, a logikus gondolko­dást, a kitartást, és az önfe­gyelmet fejlesszék. Homokból, földből várat, házat építenek a gyerekek- Frőbel, a nagy pedagógus már tudatosan foglalkoztatja tanít­ványait, fa építőjátékot ad ke­zükbe, amelyeket egyszerű mértani alapformákból alakít ki. Később, a Richter-féle »Anker«-épí tőkövek a modern építészet előhírnökei. A gyere­kek már akkor előregyártott elemekből építettek, amikor az építészek erről még nem is álmodhattak. A technikai fejlődés a gyerekjátékokat se hagyta érintetlenül. Mozgó, önműkö­dő szerkezetekkel ajándékozta meg a gyerekszobákat. Kine- matogor, Laterna Magica jel­zik a kezdeteket. A XIX. szá­zadtól divatosak az óraműves, felhúzható játékok. S a közle­kedési játékok, a gőzmozdo­nyok, villanyvonatok, autók, hajók, repülők népszerűsége alig vetekedhet másfajta já­tékszerével. »(Minden nagyon tetszett!« “■Érdekes, szép játékok!« — ír­ják vendégkönyvbe az elisme­rő sorokat a gyerekek, felnőt­tek a Magyar Nemzeti Mú­zeum Gyermeki játékok című hangulatos, gazdag tartalmú kiállításán. Esős illőben „vasalni“ kell a féket Itt az ősz, jönnek az esős napok. Kiadós záporok, he­lyenként pedig felhőszakadá­sok zavarják a közúti forgal­mat. A vizes úttest mindig ve­szélyezteti az autózást, s a ve­szélyekre előre számítani kell. Kimutatták a szakemberek, EGY LÉPÉSRE A NAPTÓL (8) Ha mondom, az ember a maga sakála Aki meg akarja tudni, mi­ként lehet három óra alatt tíz kilométert gyalogolni úgy, hogy közben megnéz egy fél várost, tíz, sőt húsz várost gazdaggá tevő műemléket, az csatlakozzék egyszer Ivan Iva- novicshoz. Jó hatvanéves férfi, és szerény becslésem szerint kevesen lehetnek a 300 ezer lakosú Szamarkandban, akik nem ismerik. — Most megnézzük Ulug bég csinagvizsgalúját. Ezt nem lehet kihagyni. U a nagy Ti­mur leszármazott ja voit. A keleti világ matematikus- és csillagászul aiKodója volt. Volt? Ma is azt mondom: cso­da, amit ötszáz éve Ulug bég mar tudott a világról. Amikor Ivan Ivanovics be­szél, lélegzetet sem vesz. Be- lémkarol, aztán maga elé tol, betuszkol egy turistacsoport előtt úgy, hogy közben vala­mit odasug a teremőrnek. Megnyílnak előtte a kapuk, a kincsesiádaK. — A Sah-i Zinda síremlé­kéhez — mondja, s már ro­hanunk is. Nekropolisz, ősi temetkezési helyek valóságos városa. Sót- tét, hideg kamrák a föld alatt — Bámulatosan sok a látni­való, két nap alatt is csak a töredékét mutathatnám meg — mondja kísérőm, és már a Bibi-hánum mecsetben va­gyunk. A változatosság ked­véért most Iván Ivanovics a mondából rögtönöz. Lenyűgöző történet. Timur, a világhódító hadba vonult. Legkedvesebb felesége meglepetést akart neki sze­rezni. Fel akarta építtetni Ti­mur távollétében a félben le­vő mecsetet. Kérlelte a főépí­tésvezetőt, az pedig a gyönyö­rű asszony csókjaiért esede­zett, és esküdözött, ha meg­kapja, időre elkészül a mecset. Végül Blbi-hánum engedett: a művész selyempárnán át meg­csókolhatta. De égetett a sze­relem tüze, s mikor Timur megérkezett, felfedte az áruló jelet, s a művésznek vesznie kellett volna, de szárnyat ké­szített magának, és az egyik minaret tejtejérői Mekkába re­pült engesztelésért. Timur nyolcszögletű, kupo­lás sírkápolnája azonban már nem legenda. Az azúrkék háttérből ki­emelkedő aranyozott arabeszk- nél a csodálok tömege. Sza- markand. Kelet mesés, 2500 éves városa az emberi kultúra egyik ősi bölcsője. Mindeze­ket Ivan Ivanovics is elmond­ja teljes átéléssel, de sokkalta hosszabban. ÍX átragad az emberre a csodálata, mert mindenkire átragad az ide zarándoklók közül a nagyság, a gyönyörű­ség varázslata. De még hosszú az utunk! Megyünk a három mohame­dán intézettel körülvett Re- gisztán nevű főtérre, ahol va­lamikor kondérokban főzték a piláfot. Aztán áz üzbég drámai színházat nézzük meg. Az utolsó csepp erőm vitt el az Ozera parkba. Azt hit­tem, hogy végre pihenni fo­gunk, de nem: madár- és vi­rágkiállítást néztünk végig. Nagy csarnok, belőle nyíló hajókkal. Rengeteg a bemu­tató; papagájokat, stigliceket, kutyákat, macskákat tesz köz­szemlére üzbég, tatár, kirgiz, tadzsik — és sorolhatnám to­vább a száz náció képviselőit. Rengeteg a látnivaló, és még több a nézelődő. Meleg van, párásság, és édeskés bűz ter­jeng. Ki törődik vele? Csak én el ne ájuljak! Végre elhatározom. hogy most kívánni fogok valamit. — Egy pohár sört! — mon­dom Ivan Ivanovicsnak. Megkegyelmez, de látom az arcán a rosszallást. Keresünk valahol egy sörkertet, útköz­ben szobrokról kapok részle­tes Ismertetést. Drága ember ez az Ivan Ivanovics! Leülünk egy kerthelyiség­ben várom a sört. Ivan Iva­novics közben távolabb felfe­dezi egyik ismerősét. egy negyven év körüli, erős áll- csontú orosz férfit. Nosza át­szalad hozzá, s már hozza is. Összeismertet bennünket, és eov perc sem telik bele, ismét felugrik. Megy vissza a kiál­lításra: a nagy sietségben el­kerülte egy bizonyos Guljanov nevű barátjának különösen szép papagáját. Mi meg ülünk a kerthelyi­ségben. Két korsó sörig a szánkat sem nyitjuk ki. A har­madik után — ebben már van némi vodka is — tudom meg, hogy asztaltarsam karakul prémek vizsgálatát végző in­tézetben dolgozik, kutató. Ab­bahagyja a magázódást, egy darabig az utamról érdeklődik, aztán megkérdi: — Afrasziabot megmutatta Ivan Ivanovics? Nos, tudd meg, hogy valamikor ide vá­szonba becsavarva vitték ki a halottakat, és a puszta földön hagyták. Amikor a sakálok le­rágták az emberekről a húst, elvermelték a csontokat a hoz­zátartozók. Ezt én is csak az it­teniek elbeszé­léseiből tudom, de azt mon­dom neked, az ember a maga sakála. Rátekintek ismerősömre, hogy talán a sör szállt volna a fejébe. Kitalálja gondolatomat, abbahagyja az ivást, és csak szárazon beszél tovább. —, Messziről kerültem ide. a munkám ho­zott erre a táj­ra. Ebben a köztársaságban tízmillió juhot nevelnek, kin­cset ér, ha úgy tenyésztik, ahogy ma kell: okosan, ésszel. Ide jöttem a Kaukázuson túl­ról. Egy év sem telt el, és bele­szerettem egy üzbég kislányba. Akkor találtam meg az igazi kincset. — El sem tudom neked mondani, milyen volt. Orosz férfi talán ilyet még nem is látott. Hűséges volt, ragaszko­dó. Este, ha hazaértem, nap­ként ragyogott az orcája. Sze­retett, és én imádtam. De a munkámat is. A karakul prém rengeteget hozhat a nemzet­nek, s rá kell ébreszteni a gazdaságokat, hogy legyen annyi becsülete a tudomány­nak is, mint a sokat emlege­tett gyakorlatnak. Ebben a munkámban merültem el nya­kig, és a másik kincsemről elfeledkeztem. Egy szép napon aztán hiába kerestem otthon, hiába vertem fel érte a várost. Ulug bég csillagvizsgálójának emlékmúzeuma.^ t — Egy hónap múlva talál­tam rá. Azt mondta, nem lesz az a fajta üzbég nő, aki otthon marad,- örök utolsónak. Min­den szó hiába volt, későn esz­méltem. Pedig szavamra mon­dom neked, én nem a férfiak társaságában kerestem az idő­töltést, a teaházakban, mint ahogy ezen a vidéken még mindig szokás. Magammal egyenrangúnak tartottam az asszonyt, mert az is volt. Jobb is nálam, igazabb is. Mert volt1 bátorsága fellázadni. — Most a másik kincsben, a prémekben keresem az örö­möm, de közben magányos vagyok, és sakálként fogyasz­tom önmagam. Ivan Ivanovics közben visz- szatért, és már cipelt is ma­gával. Tisztességgel el sem tudtam köszönni sörkerti is­merősömtől. Ferenczi József (Folytatjuk.) hogy a 40 km/órán felüld se­bességnél a kerekek vízpár­nán kezdenek futná, azaz nem szorítják ki maguk alól a vi­zet tökéletesen, és a tapadás nagy mértékben csökken. Kü­lönösen fékezésnél érezhető ez, amikor például a kocsi kis terheléssel fut százon fe­lüli sebességgel. Arra is gon­dolni kell, hogy egyes márkák fékjei beáznak. Tartós hala­dásnál esőben vagy tócsákkal tarkított úton. kis forgalom­ban, a fékdobokba jutó víz szinte teljesen elveszi a fék­hatást, -►vízkenést- okoz. s fékezésnél a kocsi tovább fut. Ezért menet közben időnként ellenőrizzük, fognak-e a fé­kek. Ha nem, akkor »vasalni« kell a fékeket, azaz jobb láb­bal gá~t adni, bal lábbal pedig érzéssel, de elég erőteljesen rálépni a fékpedálra. Az esős Idők beköszöntésé­vel több gondot jelent a kocsi karbantartása. Rendbe kell hozni az ablakmosót, illetve mindig működésre készen tar­tani, feltölteni; az ablaktörlő gumilapátjaira is nagyobb fi­gyelmet kell fordítani, meg­vizsgálva a gumiéleket, az egyenletes felfekvést. Meg kell vizsgálni a lám­pák gumitömítéseit is. A be­hatoló víz, illetve vízpára ugyanis tönkreteszi a tükrö­ket, és zárlatot is okozhat, például a féklámpánál, amely kialszik, s lehet, hogy menet közber. ezt észre sem vesz szűk. Ugyancsak nagyobb fi­gyelmet kell szentelni a kor­rózióvédelemre, mert néni szükségszerűen rozsdásodnak el a krómozott felületek, s in­dul meg a korrózió a kocsi egész szerkezetében. Gondol­junk arra is, hogy az útépítés, -javítás miatt a kocsi sok éles kavicsot, zúzalékot ver fel a nyári, száraz időben, s ez a védőbevonatok sérülését okoz­hatta. Itt van tehát az ideje a korrózió elleni védekezés több fajta alkalmazásának is. fl SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970. október 28.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents