Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-27 / 252. szám

A DÍVSZ Vili. kongresszusa (fi roniik o Londonba érkezett Ma kezdődnek a tárgyalások t Sugár András, az MTI tudósítója jelenti Londonból: Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter hétfőn dél­után a brit kormány meghívására háromnapos hivatalos lá­togatásra Londonba érkezett. A repülőtéren Sir Alec Doug- las-Home külügyminiszter fogadta, Gromiko öt év óta elő­ször tesz hivatalos látogatást Angliában. Kedden két hosz- szabb megbeszélést tart angol kollégájával, majd szerdán Heath miniszterelnökkel tárgyal. (Folytatás a 1. oldalról.) . nácskozás ügyrendjét, s meg­határozták témáit. Elfogadták a tanácskozás ügyrendjét, meghatározták na­pirendjét: a kongresszus egye­bek között a fiatalok antiim- peridlista egységfrontjának erősítésével, az indokínai né­pek harcának támogatásával, az arab népek iránti szolidari­tással, a DÍVSZ elmúlt négy évi tevékenységének értékelé­sével, valamint a következő esztendők akcióprogramjának összeállításával foglalkozik majd­Délután nagy taps köszön­tötte a szónoki emelvényre lé­pő Xuan Thyt, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bi­zottságának titkárát, állammi­nisztert. a VDK Párizsban tárgyaló küldöttségének veze­tőjét. Xuan Thuy a vietnami nép forró, testvéri üdvözletét tol­mácsolta a kongresszusnak. Szolidaritás Vietnammal, az amerikai betolakodók ellen küzdő Indokína népeivel — ez az igény és követelés csendült ki a délutáni plenáris ülés fel­szólalóinak szavaiból, kifejtet­te véleményét dr. In Sokan, a Kambodzsai Nemzeti Egy­ségfront ifjúsági szervezetének képviselője, Sithonh Hibouan Huond, a Laoszi Hazafias If­júsági Front végrehajtó bi­zottságának állandó tagja, Kan pal Yun, a DÍVSZ koreai al- elnöket, Szűts Pál, a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának elnöke és Madeleine Riffaud, a világhírű francia újságírómé. Ezután Angelo Oliva, a DÍVSZ elnöke olvasta fel a VIII. kongresszus üzenetének szövegét, amelyet a fiatalok vietnami, laoszi, és kambod­zsai testvéreiknek küldtek. Az üzenet elítéli az Egyesült Ál­lamok bűnös agresszióját, az őszinte tisztelet és elismerés hangján szól Vietnám, Laosz és Kambodzsa hősies harcáról, s a haladó ifjúság erkölcsi­anyagi támogatásáról biztosít­ja Indokína népeit. A DÍVSZ VIII. kongresszu­sa ma folytatja munkáját. Kíséretében van Pjort Ab- raszimov, a Szovjetunió berli­ni nagykövete is, ez a tény pe­dig angol megfigyelők szerint arra utal, hogy Nyugat-Ber- lin kérdéscsoportja előkelő he­lyet foglal majd el a tárgyalá­sok napirendjén. A legfontosabb téma két­ségkívül az európai biz­tonsági értekezlet proble­matikája lesz. Angol részről pedig elsősor­ban a Szovjetunióba irányuló brit árukivitel fokozását és az európai Közös Piaccal kapcso­latban szeretnének véleményt cserélni a szovjet diplomácia vezetőjével. Várható, hogy szó­ba kerülnek a közel-keleti helyzettel kapcsolatos idősze­rű kérdések is, és alighanem szó lesz az indokínai helyzet­ről. Anglia és a Szovjetunió volt ugyanis az ezzel kapcsola­tos genfi értekezlet két társel­nöke. A látogatás alkalmat ad Gromikónak, a brit politika ré­gi, kitűnő ismerőjének arra is, hogy alaposan megismer­kedjék az új angol kormány tagjainak nézeteivel és gon­dolkodásmódjával. Heathék hatalomra jutásuk után köz­vetlenül — már júniusban — elküldték a meghívást Moszk­vába, és örömmel nyugtázták, hogy meglehetősen közeli idő­pontot sikerült kitűzni a láto­gatásra. A hétfő reggeli londoni la­pok közül a Times és a Finan­cial Times vezércikkben mu­tat rá, hogy a szovjet—angol viszony­ban sok javítanivaló van. Gromiko külügyminiszter a londoni repülőtéren rövid nyi­latkozatot adott. Kijelentette: reméli, hogy londoni tartózko­dása alatt konstruktív eszme­cserére kerül sor mind a fon­tosabb nemzetközi kérdések­ről, mind pedig az angol— szovjet kétoldalú kapcsolatok­ról. — Sok olyan probléma van, amelyekben a Szov­jetuniónak, Nagy-Britan- niának és más érdekelt államoknak együtt kell működniük a megegyezés eléréséért. Ezek között első helyen említhetném az európai biztonsággal kap­csolatos kérdéseket — hangoztatta a szovjet kül­ügyminiszter. (MTI) Panagulisz életéért A »mártírvárosok« találko­zóján, amelyet Bologna polgár- mestere rendezett, Mikisz Theodorakisz, a világhírű ze­neszerző, ismert görög ellen­álló a jelenlévő 50 város kép­viselője előtt hívta fel Európa demokratikus erőinek a fi­gyelmét' arra a veszélyre, amely a börtönben sínylődő Panagulisz hadnagyot fenye­geti. Nemrégiben Panagulisz édesanyja levélben fordult a világ közvéleményéhez, és se­gítséget kért fia számára, akit embertelen körülmények kö­zött tartanak fegyházban. Szívroham?! Joaquim Camara Ferreira ismert szélsőbaloldali ellenál­ló, akit pénteken éjjel elfog­tak, szombaton cellájában »szívroham« következtében e- hunyt — közölte a brazíliai rendőrség. A fe 1 tételezések szerint Ferreirát előzőleg a vallatás gyengítette le. Az 57 éves Ferreira neve Bürke Elbrick amerikai nagykövet elrablásával kapcsolatban lett közismert. CHILE Az egész nép győzelme Az Izvesztyija hétfő esti szá­ma a nép győzelmeként és a reakció vereségeként értékeli Salvador Allendének Chile el­nökévé választását A szovjet kormánylap san­tiagói tudósítója rámutat ar­ra, hogy Latin-Amerikában mind erősebbé válik az óhaj: szabadulni az imperialista függőségtől. Kuba után az ön­álló fejlődés útjára lépett Pe­ru népe. Az utóbbi napok so­rán érzékeny csapásokat mér­tek Bolíviában az imperializ­mus érdekeire. Most pedig Chile emelte fel a független­ségért, a haladásért, valamint a társadalmi igazságosságért vívott harc zászlaját. — Chilében nem csupán a '"kommunista, a szocialista vagy a radikális párt győzel­méről van szó. Valamennyi chilei dolgozó, a lakosság kö­zéprétegei, a parasztok, az if­júság és a diákok mindany- nyian a győzelem ki kovácso­ló! voltak. KisamiimucBiL Nemzetközi tudományos ülésszak nyílt meg hétfőn Moszkvában. a nemzetközi munkásmozgalmi intézetben. Témája: Engels öröksége és a jelenkori munkásmozgalom. Indokínai szolidaritási hét kezdődött hétfőn Finnország­ban. Nixon és Szato hamarosan megegyezik abban, hogy forró drótot létesítsenek Washing­ton és Tokió között, ha »kato- .nai szempontból válságosra fordulna a helyzet Ázsiában« — írja az Aszahí Simbun cí­mű japán lap. Lövöldözésre került sor Detroit egyik negyedében a rendőrök és a »Fekete párduc« néger szervezet tagjai között. Hat kanadai diplomata uta­zott Pekingbe, hogy épületet keressen a kanadai nagykövet­ség számára a kínai főváros­ban. Az olasz minisztertanács hétfőn összeült. A háromórás ülés után közleményben je­lentették be, hogy újabb tör­vényerejű rendéletert hozott gazdasági intézkedésekről. A svájci Luzern kantonban elismerték a nőknek azt a Jo­gát, hogy választhassanak és választhatók legyenek a kan­ton önkormányzati szerveibe. Portugál-Gulneában a leg­utóbbi összecsapások során az ellenállók 12 portugál katonát és két más gyarmati rend- fenntartó személyt öltek meg. Allende a választók között. Nixon rekordja Nixon amerikai elnök vasár­nap »rekordot állított föl«: hat külföldi állam- illetve kor­mányfővel tárgyalt. A Fehér Házban előszőj Makariosz cip­rusi elnökkel tárgyalt, majd Jahja Khan pakisztáni, De- metrios Lakos panamai el­nökkel, Hailé Szelasszié etió- piai császárral, Jen Csian-kan tajvani miniszterelnök-helyet­tessel és Cseng Heng kambod­zsai államfővel folytatott meg- I beszélést. A megbeszéléseken Nixon az Egyesült Államok közel-keleti és indokínai politikáját ismer­tette. Az AFP washingtoni tu­dósítójának értesülése szerint Nixon kifejtette, hogy támo­gatja könnyű fegyverek szállí­tását Phnom Pen-i rezsimnek, amely már eddig is negyven- millió dollár amerikai katonai segélyt kapott. A tudósító megbízható pa­kisztáni körökből úgy értesült, hogy Pakisztán a jövőben ame­rikai mezőgazdasági termékek feleslegében is részesül. Ziegler, a Fehér Ház szóvi­vője közölte, hogy a Csang- Kajsek-ista miniszterelnök­helyettessel folytott megbe­szélés során főképpen Wa­shingtonnak a Kínai Népköz- társasággal kapcsolatos ma­gatartását tárgyalták. Szovjet lapvélemények a nlxoni politikáról amerikai ígéretek, elmaradt tettek Moszkvai megfigyelői körökben beható érdeklődést kel­tenek a szovjet sajtónak a Nixon-kormány külpolitikai vo­nalvezetésével foglalkozó írások. Az állásfoglalások tárgy­szerűen szembesítik az amerikai kormányzat ígéreteit és reá­lis tetteit. A Za Rubezsom szovjet heti­lap legújabb száma felhívja a figyelmet, hogy Nixon már két évvel ezelőft ígéretett tett ar­ra, hogy »befejezi a Vietnam] ügyet« és »nem csinál újabb Vietnamokat«. Két esztendő múltán ezt az ígéretét — húz­za alá a szovjet hetilap — csu­pán csalásnak lehet minősíte­ni. A »vietnamizálás« nixoni politikája a gyakorlatban a háború folytatását jelenti — nemcsak Dél-Vietnamban, ha­nem Laoszban és Kambodzsá­ban is. A „békejavaslat* Nixon ötpontos »békejavas- latát« maga az amerikai sajtó is »választási trükknek« minő- sitette. A Za Rubezsom rámu­tat, hogy ennék fő célja: »el­riasztani« a bírálattól a hábo­rúellenes mozgalom híveit. Ami pedig nixoni ENSZ-be­szédnek vietnami részét illeti, ennek kapcsán az egész szov­jet sajtó két mozzanatra hívja fel a figyelmet: 1. Nixon nem beszélt a dél­vietnami ideiglenes kormány javaslatáról. 2. Nagy általánosságban fe­jezte ki óhaját a »tárgyalásos béke« iránt. Moszkvában negatívan íté­lik meg, hogy az amerikai el­nök nem foglalt állást sem az 1967. november 22-i ismeretes biztonsági tanácsi határozat feltétlen végrehajtása, sem á Jarring-misszió felújítása mel­lett. Az Izvesztyija különösen arra hívja fel a figyelmet, hogy az amerikai elnök egyenlőség- jelet tett az izraeli agresszor és az agresszió arab áldozatai közé. Ami Nixonnak a térség »békéje megőrzéséről« hangoz­tatott kijelentését illeti, Moszkvában semmi kétség sincs az iránt, hogy az Izraelbe irányuló fokozódó amerikai hadiszállitmányok Tel Avivot az agresszív politika gyakorta továbbfolytatására buftoga ják. A Novoie Vremja szüksége: nek tartja leszögezni: 1. A kardesörgetés sen milyen hasznot nem hozott < nem hozhat az Egyesült Alii mok számára; 2. Az erőfitogtatás kiélezte a nemzetközi helyzetet és ron­totta a szovjet—amerikai kap­csolatokat Ez utóbbival összefüggésben vetődik fel a folyamatban levő vagy kirajzolódó szovjet —amerikai tárgyalások problémaköre. Szovjet részről ennek kap­csán a kölcsönös érdekekre mutatnak rá hangsúlyozott nyomatúkkal. Vagyis a Szov­jetunió továbbra is síkraszáll a feszültség enyhítése érdeké­ben az egyetemes béke megőr­zéséért, ugyanakkor egy pil­lanatra sem lehet vitás, hogy a tárgyalások sikeres kimene­tele mindkét fél erre irányuló erőfeszítéseit követeli meg. Szovjet tiltakozás a provokációk miatt A szovjet kormány tiltako­zását jelentette be az Egyesült Államok kormányánál amiatt, mert október 21-én az ameri­kai légierők egyik repülőgépe megsértette a Szovjetunió ál­lamhatárait. Egyidejűleg a szovjet kor­mány tiltakozást intézett a tö­rök kormányhoz, és abban fel­hívja figyelmét arra a tényre, hogy a Szovjetunió légiterét megsértő amerikai repülőgép Törökország területéről indult eL Az Egyesült Államok légi­erőinek repülőgépé október 2í-én megsértette a Szovjet­unió légiterét, és leszállt a Leninakan (Örményország) vá­ros közelében levő repülőté­ren. A gépen Scherrer ameri­kai tábornok, McGuarrie ame­rikai tábornok, Russel őrnagy, a repülőgép pilótája és Deneli tőrök ezredes volt. Az Egyesült Államok kor­mányához intézett tiltakozás­ban a szovjet kormány emlé­keztet arra, hogy csupán az utóbbi három év alatt több mint tíz esetben sértették meg törvénytelenül a Szovjetunió légi határait. A szovjet kor­mány hangsúlyozza »a Szov­jetunió légiterének az ameri­kai repülőgépek által történő megsértése korántsem a körül­mények véletlen találkozásá­nak a következménye, hanem annak az általános katonai ak­tivitásnak az eredménye, ame­lyet az Egyesült Államok ki­fejt a Szovjetunióval szomszé­dos térségekben«. . . • Á. szovjet kormány tiltakozá­sában hangsúlyozza: az ame­rikai katonák részéről elköve­tett provokációs cselekmények »rendkívül veszélyes következ­ményekkel járhatnak és kárt okozhatnak országaink jószom­szédi viszonyának«. A szovjet kormány elvárja, hogy a tö­rök kormány »megteszi a szük­séges intézkedéseket. hogy ilyenfajta határsértések ne for­dulhassanak elő«. Tüntetés as apartheid-politika ellen a Trafalgar téren Nagy tüntetést rendezett a brit apartheid-ellenes mozga­lom vasárnap a londoni Tra­falgar téren. A békésen tünte­tő menetet a rendőrség állítá­sa szerint később »maóisták« próbálták megzavarni, s így került sor arra a véres össze­tűzésre, amelynek során 65 személyt őrizetbe vettek. Több tüntető és rendőr megsebe­sült A tüntetők a dél-afrikai fegyverszállítás ellen tiltakoz­va vonultak fel. Kapcsolat százhat országgal A Szovjetunió külkereskedelme Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter a Szocialisztyic;eszkaja Induszt- rija című folyóiratnak adott nyilakozatábar. nagy jelentő­séget tulajdonított a Szovjet­unió külkereskedelmi kapcso­lataiban a gyors fejlődésnek. Közölte, hogy a Szovjetunió áruforgalmának egyharmada a szocialista országokra jut. A szocialista országokkal folyta­tott kereskedelmé lek értéke 1969-ben 12,9 milLárd rubel volt, szemben az 1965. évi 10,1 milliárd rubellel. Tavaly az NDK-vcl folyta­tott külkereskedelmének érté­ke meghaladta a 3 milliárd ru­belt. Lengyelországgal .2,1 mil­liárd, Csehszlovákiával' 2 mil­liárd, Bulgáriával 1,8 milliárd rubelt kitevő áruforgalmat bo­nyolított le. Véget értek a megbeszélések és aláírták a jegyzőkönyveket, amelyek a Szovjetunió 1971— 75-ös népgazdasági terveinek az NDK, a Lengyel Népköztár­saság, Csehszlovákia, Magyar- ország és Románia 1971—75-ös népgazdasági tervével való együttműködésére vonatkoz­nak. Patolicsev kijelentette »hogy ezek a jegyzőkönyvek konkrét lépések a szocialista gazdasági integráció program­ja megvalósításának útján«. A szovjet külkereskedelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a szovjet tudományos — kutató és tervező — konstruktőr szer­vezetek és vállalatok nagy ré­sze kapcsolatokat tart fenn Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, az NDK és Románia hasonló szer­vezeteivel. A Szovjetunió jelenleg 106 országgal tart fenn külkeres­kedelmi kapcsolatot (MTI) 2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, im október 27.

Next

/
Thumbnails
Contents