Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

Díszszemle Kaposváron MAI KOMMENTÁRUNK (folytatás az 1. oldalról.) Eták valamint az MSZMP Nép­hadsereg! Bizottsága üdvözle­tét tolmácsolta a felsorako­zott katonáknak és az ünneplő közönségnek. — Külön köszöntőm nép­hadseregünk felsorakozott ala­kulatait, parancsnokait, kato­náit, akik a Varsói üzerződós egyesített fegyveres erőimen közös hadgyakorlatán részt vettek és ott fegyelmezett ma­gatartásukkal, a bonyolult harci feladatok hozzáértő, lel­kes végrehajtásával bizonyí­tották néphadseregünk magas fokú képzettségét, harci ké­szenlétét. Nagyszerű helytállá­sukkal méltán szereztek elis­merést népünknek és néphad­seregünknek. Köszöntőm önö­ket szeretett hazánkban, csa­ládjukhoz, elvtársaikhoz és barátaikhoz történt visszatéré­sük alkalmából. A honvédelmi miníszterhe- íyettes a Varsói Szerződés, a szocialista országok fegyveres erőinek összefogását méltatva, a következőket mondotta: — Egységünk erősítése, együttműködésünk fejlesztése, erőfeszítéseink összehangolása az élet minden területén na­gyon fontos, mind a politika síkján, mind a gazdaságban, a tudományos életben és az .ideológia területén". Katonai szövetségben azonban kifeje­zetten létkérdés. Testvéri hadseregeink ösz- szeforrottságá a szocialista társadalmi rend, a közös ídeo- - lógia, a célok és érdekek azo­nosságán alapszik. Ezekre épülve jött létre lö évvel ez­előtt közös védelmi szerveze­tünk, a Varisói Szerződés vé­delmi szövetsége, mélyet a nemzetközi imperializmus nyílt, agresszív törekvései kényszer!tettek lei. Ezzel a ka­tonai szövetséggel szilárd gá­tat emeltünk a legsúlyosabb, az európai népek békéjét és biztonsagát közvetlenül fenye­gető veszély elé. Oláh István vezérőrnagy ez­után az elmúlt tizenöt eszten­dő tanulságairól, eredményei­ről szólt, majd így folytatta: >*A Magyar Néphadsereg vezetése igen nagyra értékeli s a harci felkészítésben ki­magasló állomásnak tekinti az elmúlt héten lezajlott Fegy­verbarátság hadgyakorlatot. Ezen. a minden eddiginél na­gyobb gyakorlaton részt vet­tek a Varsói Szerződésbe tö­mörülő országok fegyveres erőinek kijelölt csapatai, flot­tái és törzsei, valamint az NDK területvédelmi és polgá­ri védelmi erői; sóira nem lá­tott mennyiségben kerültek alkalmazásra a legkorszerűbb haditechnikai eszközök. A gyakorlat jelentőségéről szólva ezeket mondotta: — Ez a gyakorlat ezernyi módon szolgálta népeink, had­seregeink internacionalista ba­rátságát és együttműködését. Kifejezésre juttatta és erősí­tette egységünket, a szocializ­mus, a társadalmi haladás és a béke nagy ügye iránti fele­lősséget és cselekvőkészséget; továbo szilárdította a katonák és tisztek harci képzettségét, politikai öntudatát, fegyelmi és erkölcsi állapotát Pártunk és kormányunk —• hangoztatta a továbbiakban — népünk szilárd állásfoglalását kifejezésre juttatva meggyuző déssel vallja, hogy szocialista vívmányaink, békénk és biz­tonságunk garanciája a Varsói Szerződés, amelynek legfőbb ereje a Szovjetunió és annak forradalmi harcokban edződött hadserege. Befejezésül ezeket mondot­ta: — Idehaza új feladatok vár­nak önökre. Ezekben a hetek­ben népünk nagy lelkesedéssel és a szocializmus építésében elért kimagasló sikerekkel ké­szül pártunk X. kongresszusá­ra. Néphadseregünk a kikép­zési eredmények fokozásával, a csapatépítési feladatok jobb végrehajtásával méltó. részt vállal ezekből az egész népün­ket mozgósító és lelkesítő fel­adatokból. Azt kérjük, hogy töretlen lelkesedéssel, fegyel­mezettari, a gya­korlaton tanú­sított; helytállá­sukhoz méltóan teljesítsék itt­hon. is köteles­ségüket A Fegyverba­rátság gyakor­laton részvevő katonák nevé­ben Évin Sán­dor ezredes, a magasabb egy­ség parancsno­ka válaszolt. — Jóleső érzés volt hallani, milyen figye­lemmel kísérte népünk a gya­korlaton való szereplésünket. Éreztük ez nagy megtiszteltetés. és, felelős­ség szamunkra. Szorgalmasan és lelkiismeretesen készültünk feladatunk 'végrehajtására hogy méltón képviselhessük szeretett hazánkat, néphadse­regünket. Induláskor megfo­gadtuk: erőnket nem kímélve, tudásunk legjavát adva, min­dent elkövetünk feladataink hibátlan végrehajtása érdeké­ben. Azzal a reménnyel tér­tünk haza, högy ott végzett munkánkkal mi is hozzájárul­tunk a gyakorlat sikeréhez. Köszönjük a kitüntető bizal­mat, hogy mi képviselhettük hazánkat és fegyveres erejét Biztosítjuk dolgozó népünket, hogy minden erőnkkel és tu­dásunkkal továbbra is szilár­dan helytállunk, s teljesítjük feladatainkat. Kedves jelenet következett ezután. Népviseletbe öltözött leányok szaladtak felsorako­zott katonáinkhoz, és virággal csókkal köszöntötték őket a Fegyverbarátság hadgyakorlat­ról való visszatérésük alkal­mából. Felhangzott az Internácio- nálé, majd a katonai egységek Mintagazdaság 1200 négyszögölön — Ha az ember jobban akar élni, azért meg kell dol­gozni. Nálunk, itt falun, meg­van erre a lehetőség — hal­lottam a napokban Bodó Cyu- lánétól Kaposfőn. — A fér­jemmel összefogva, — aki vál­lalatnál dolgozik —, minden szabad időnket erre az 1200 négyszögöl belsőség megmun­kálására fordítjuk. Kisállatte­nyésztéssel és gyümölcster­meléssel foglalkozunk. A nap nálunk már reggel 5 óra­kor kezdődik. Megmutatták kis gazdasá­gukat is. — Nem szabad sajnálni a befektetést- Korszerű állattar­tási körülményeket kell te­remteni, takarmányt és gyógy­szert, ha az szükséges — mondták. Először a házinyúlfarmot néztem meg. A saját készítésű ólban, ketrecekben 40 növen­dék. Ugyanennyit már átad­tak a szövetkezetnek. Még néhány hét, és ez a csoport is szállításra kerül. Ebben az évben 2,5 mázsát értékesíthet­nek az újzélaadi öt anyanyúl- tól. öt év óta foglalkoz­nak zárttartásos baromfi- neveléssel, tojástermeléssel. Az idén az Urai—Újfalui Állami Gazdaságtól vettek 125 naposcsibét. Gyönyörű az állo­mány. Elhullás úgyszólván nem volt. A tyúkok most kezdtek el tömegesen tojni. Jelenleg van ára a tojásnak, érdemes volt tehát úgy nevel­ni a csibéket, hogy ősszel és télen fizessenek a gondosko­dásért- Az is igaz, hogy az ól­ba beépített cserépkályha 2000 forintba kei-ült, nem is szólva a sok egyéb korszerű berende­zésről. A tápot a szövetkezet­től kapjuk rendszeresen. A nyulak takarmányát megter­melik a kertben. «— Csak annak érdemes kis­állatokkal foglalkozni, aki nem a nyerészkedésre gondol, ha­nem szereti az állatokat '■— mondták. Aztán a gyümölcsös. Mini a katonák, úgy állnak a régi és új telepítésű franiciabairack- fák. ötvenet számoltam meg. Almafából harminc, meggyből és szilvából tíz-tíz, dióból pe­dig nyolc fa terem. A kerítés mellett málnát és 200 négy­szögöl a szőiő. A kis háztáji gazdaságot ki­egészíti még az a tizenkét méhcsalád, amelynek a kap­tárai a kertben sorakozna!:. És ez utolsó kérdésem: ■— Megéri? — Nagyon sokat dolgozunk, de a számításunkat megtalál­juk. No, és marad mindenből a háztartás részére sl díszmenetben vonultak el az elnökség, Kaposvár ünneplő lakói előtt. ' * . Sz. L» * 1 ore Az öregekről váló .fokozott gondoskodás szép megnyilvá­nulása az a kormányrendelet, amelyik a Minisztertanács csütörtöki ülésén született. Ennek értelmében január 1- töl a korábban megállapított nyugdijat és több más ellá­tást két százaléklcal fölemelt összegben folyósítják, s ezután minden évben két százalékkal automatikusan emelkednek a nyugdijak. Jövőre a nyugdí­jakat már a fölemelt összeg­ben állapítják meg, s a kö­vetkező évtől ezeket is — a korábban megállapított nyug­díjakkal együtt — automati­kusán emelik évente 2 száza­lékkal. A nyugdíjak most megálla­pított évi 2 százalékos emel­kedése javít azoknak az ala­csony nyugdíjjal rendelkezők­nek a helyzetén is, akik már régen vettek búcsút tjijmka- helyüktől, s gz akkori fizeté­sük arányában kiszámított összeg csak . szűkösen fedezi költségeiket. Nem ez az első intézkedés hazánkban, amelyik ■ az őre*■ gek életkörülményein igyek­szik javítani: korábban már fölemelték a legalacsonyabb nyugdijat, s a most elhatáro­zott évi kétsza&alékos auto­matikus emelkedés sem je­lenti azt, hogy nem rende­zik ezután az alacsony nyug­dijakat. Ahogy eddig, ezután is gondot fordítanak rá. a társadalom anyagi lehetősé­geitől függően. Erre nemcsak azokból a nyilatkozatokból lehet következtetni, amelyek a negyedik ötéves terv készí­tése során láttak napvilágot, ' hanem következik a társada­lom felfogásából is. És nem csupán a nyugdijak emelése az egyetlen, amivel az öre­gekről, a munkában elfáradt emberekről gondoskodik a társadalom. Számos egyéb in­tézkedés született, s ezt a célt szolgálja a negyedik ötéves tervről szőlő törvénynek az a pontja is, amelyik arról intéz­kedik, hogy a szociális ottho­nok helyeinek számát a terv­időszakban mintegy négyezer­rel emeljek. K. I. A nemzeti bizottságoktól A felszabadulás a régi közigazgatási és ön- kormányzati szervek szétzúzását jelentette hazánk­ban. A városokban és közsé­gekben megalakultak a nem­zeti bizottságok, az igazgatá­si feladatokat is ellátó nép­hatalmi szervek. A közigaz­gatást ugyan a régi formá­ban szervezték újjá, de az apparátusban mind több mun­kás, paraszt és értelmiség ke­rült a községi, járási, városi és megyei tanácsok különbö­ző posztjaira. A régi közigaz­gatási szervezet megtartása csak átmeneti állapot volt. A munkásosztály nem mondha­tott le a szocialista típusú 1 helyi államigazgatás kialakí­tásáról. Az alkotmány kidol­gozásé és elfogadása után véglegesen eldőlt: a magyar nép az állam helyi, szerveként a tanácsokat választja. Húsz évvel ezelőtt, 1950- ben született meg az első ta­nácstörvény. Ezzel államunk új, erős tartóoszlopait hoztuk létre, és a törvény végrehaj-, tásának eredményeként befe­jeztük népi, demokratikus ál­lamunk szervezetének kiépíté­sét. Kezdetben a tanácsi mun­kában az adminisztratív mód­szereket alkalmazták. A túl­feszített begyűjtési és adóbe­vételi tervek teljesítése, vala­mint a termelés közvetlen irányítása miatt a kommuná­lis, szociális és a községpoliti­kai kérdések nem kaptak elég jelentőséget. A tanácsi munka hatékonyságának aka­dálya volt az is, hogy gazda­sági önállóságuk és hatáskö­rük korlátozott volt, ami ne­hezítette a fejlesztést, a la­kosság szolgáltatási és egyéb igényeinek kielégítését. A tanácsok munkája az 1954-ben megalkotott második tanácstörvénnyel indult fejlő­désnek. A nagyobb önállóság, a hatáskörök rendezése, az anyagi eszközök feletti ön­állóbb rendelkezés és az ad­minisztratív intézkedések lé­nyeges csökkentése nyomán erőteljes községpolitikai tevé­kenység indult meg. Ebben törést jelentett az 1956-os el­lenforradalom. Tanácsaink azonban becsülettel helytáll­tak, s az ellenforradalom le­verése után azonnal hozzálát­tak a rend helyreállításához. Az eltelt húsz év alatt meg­változott megyénk arculata. Ebben tanácsainknak nagy szerepük van. Bebizonyoso­dott, hogy a tanácsi forma al­kalmas a központi és helyi ér­dekek egyeztetésére, a párt határozatainak megvalósításá­ra. U Somogy fejlődése ékesen bi­zonyítja ezt, hiszen megyénk egyike volt a legelmaradot- tabbaknak. A hárommillió koldus országából sokan él­tek Somogybán, ahol a föld 33 százaléka a nagybirtoko­sok kezén volt, és a megye lakóinak egyharmada élt cse­lédsorban. A felszabadulás után az egykori grófi ugaron gyökeret eresztett - az ipar, kialakult, megerősödött me­gyénkben a munkásosztály. Fényesen bizonyítja ezt, hogy míg 1940-ben 2490 volt me­gyénkben az iparban foglal­koztatottak száma, addig 1970-ben már 43 5ÖÖ. j, korszerű üzemek épültek, a textilmű­vek, a Villamos Be­rendezés és Készülékek Gyárának kaposvári egysége, a húskombinát; a mezőgazda- sági gépgyár, Tabon a Video­ton és a vegyi gépgyár, Mar­caliban az olajkályhagyár, Nagyatádon a konzervgyár és a Danuvia Gépgyár telepe. Jelentős létszámot foglal­koztat a vidékre települt ipar is. Az összes iparban foglal­koztatottaknak csupán 45 százaléka dolgozik a megye- székhelyen, a többi, a vidéki ipartelepeken, Marcaliban, Tabon, Nagyatádon, Csurgón, Berzencén, Somogyudvarhe- lyen, Kadarkúton és Nagyba­jomban. A szocializmus egységes gazdasági alapjának megte­remtése érdekében megyénk­ben is megtörtént a' mezőgaz­daság átszervezése. Taná­csaink példamutatóan vettek részt ebben a munkában. Ter­melőszövetkezeteink megerő­södtek, évről évre nő az egy dolgozó tagra jutó jövedelem. A mezőgazdasági üzemek áru­kibocsátása — csak az utóbbi öt évet figyelembe véve — 60 százalékkal növekedett. Lényegesen javult a mezőgaz­dasági dolgozók egészségügyi Hatása. Sokat tettek tanácsaink a lakosság életkörülményeinek javításáért. A legnagyobb vívmány u f aluvillamosítás befejezése volt A közlekedés is elmaradott volt azelőtt, 56 községnek nem volt bekötő útja, autóbuszközlekedésről szinte nem is beszélhettünk. Az eltelt időszak alatt három község kivételével megépül­tek a bekötő utak, minden ilyen úttal rendelkező község bekapcsolódott az autóbusz­közlekedésbe. A felszabadulás előtt Somogy falvaiban szi­lárd burkolatú járóéval alig százaléka szilárd burkolatú. A lakásépítkezés is fellendült. A harmadik ötéves tervben 9500 lakás épült állami, 'szö­vetkezeti, OTP- és családi ház formájában. Jelentős az előrehaladás az egészséges ivóvíz biztosításában is. Eddig 38 községben épült, törpe víz­mű, és ezzel 65 000 ember ju­tott egészséges ivóvízhez. Ve­zetékes gázt kapott Kaposvár, Siófok, Babócsa és Nagyatád. Megyénk oktatási és nép­művelési rendszere, bár még sok gonddal küszködünk, je­lentősen fejlődött. Pedagógu­saink száma megháromszoro­zódott. Az általános iskolás korú gyerekek 91 százaléka részesül szakszerű oktatásban. Az 1945 előtti négy közép­iskolával szemben ma tizenöt működik. Két felsőfokú tan­intézetünk van. A felszabadu­lás kori huszonhárom óvodá­val szemben ma 139 működik. Állandó színházunk van- és minden község rendelkezik mozival. Megyénkre is jellemző volt a népegészségügy elmaradott­sága, a sokfajta népbetegség, a korai öregedés és a szapora csecsemőhalál. Azóta megyénk öt kórháza 2300 ággyal áll a gyógyítás szolgálatában. Egy körzeti orvosra 2700 lélek jut. A bölcsőde intézménye isme­retlen volt Somogybán, ma hu­szonöt állandó és kileric idény- bölcsőde van. Az egyedülálló öregekről gondoskodik a hat szociális otthon és a huszon­kilenc öregek napközi ottho­na. A lakosság elismeri és tá­mogatja tanácsainkat. Hűen kifizejezi ezt, hogy amíg 1956- ban az egy főre jutó társadal­mi munka értéke 12,20 forint volt, 1969-ben ez az összeg már 108,45 forintot tett ki. Az 1968. január 1. óta alkal­mazóit gazdaságirányítási rendszer kedvezően hatott a tanácsok munkájára és gazdál­kodására is. P ártunk most ismét napi­rendre tűzte a tanácsok és szerveik tevékenysé­gének továbbfejlesztését. A tervezett reform jelentős állo­más lesz a tanácsok életében. Jellegük is megváltozik; a szo­cialista állam helyi államigaz­gatási, népképviseleti és ön- kormányzati széniéi lesznek. Különösen á községi és városi tanácsok szerepe, feladata nő. Az új szabályozásnak meg­felelően tanácsaink nagyobb hatáskörrel és felelősséggel vé­gezhetik a jövőben munkáju­kat a lakosság javára, szocia­lista: társadalmunk hasznára. Pr. Kassai János, találkoztunk. Ma a járcják 451 a Somogy megyei Tanács vb-títkára SOMOGYI NEPtAI Vasárnap, 1970. október 39. 3

Next

/
Thumbnails
Contents