Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-23 / 249. szám

Stcc’ h ?'n Gromiko, Home és Rogers a Biztonsági Tanács ülésén Zártkörű ülést tartott külügyminiszteri szinten az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Képünkön: A tanács ülésének megkez­dése előtt Gromiko szovjet külügyminiszter (baloldalon) Ho­me, angol külügyminiszterrel beszélget. A kép jobboldalán Rogers amerikai külügyminiszter, (Telefcrtó: AP—MTI—KS) !• Nixon köti az ebet a karóhoz Amerikai Propagandamanöver a vietnami rendezés helyett A Vietnamról folyó párizsi tárgyalások október 22-i 89. ülésén Binh asszony, a DIFK külügyminisztere két kérdést intézett az amerikai tárgyaló félhez: 1. Vajon beleegyezik-e Wa­shington abba, hogy valameny- nyi amerikai és az amerikai táborhoz tartozó külföldi csa­patot kivonjanak Dél-Vietnam- ból 1971. június 30-ig? 2. Hajlandó-e lemondani Washington a Thieu—Ky— Khiem-rezsim felszínen tartá­sáról, és hajlandó-e hozzájá­rulni ahhoz, hogy Saigonban olyan kormányt alakítsanak, amely a béke, a függetlenség, a semlegesség és a demokrácia mellett foglalna állást? Hajlandó-e. az Egyesült Álla­mok lehetővé tenni a dél-viet­nami népnek, hogy ideigle­nes koalíciós kormányt alakít­son? Xuan Thuy, a VDK fődele­gátusa rámutatott: az ameri­kai kormány Nixon 5 pontos terve körül nagyarányú pro­pagandamanőverbe kezdett, hogy megtévessze a nemzetkö­zi közvéleményt és az ameri­kai népet. Ami a csapatok kivonásának problémáját illeti — hangsú­lyozta Xuan Thuy — Nixon ja­vaslatai tulajdonképpen egy lé­pést tesznek hátrafelé, mert az amerikai csapatok kivonását most már az egész dél-vietna­mi probléma rendezéséhez kö­tik. . David Bruce amerikai nagy­követ és Pham Dang Lam, a saigoni bábkormány megbí­zottja felszólalásukban ismét csak arra hivatkoztak, hogy a Nixon-féle 5. pontos terv -ko­moly tárgyalási alap-' és csak ennek alapján hajlandóak a végleges megoldást elképzelni. Bruce ismét leszögezte: Wa­shington számára teljesen el­fogadhatatlan a DIFK-nek az a javaslata, hogy Saigonban koalíciós kormánnyal váltsák fel a jelenlegi rendszert, (MTI) Lindsay kontra Mxon AZ AMERIKAI belpolitikai élet egyik fejleménye világ­szerte nagy visszhangot kel­tett. John Lindsay, New York főpolgármestere bej elentette: a választások során Arthur Goldberget támogatja a kor­mányzói tisztségért folyó küz­delemben. Nem csoda, ha ez a hír bombaként hatott. Lindsay mindmáig a republikánus párt tagja, az Egyesült Álla­mok egykori ENSZ-delegátu- sa, Arthur Goldberg viszont veterán demokratapárti poli­tikus. De ez még nem min­den! New York természetesen New York államhoz tartozik, így a jelenlegi kormányzó,, Nelson Rockefeller bizonyos értelemben a New York-i polgármester közigazgatási felettese. Ez még látványo­sabbá teszi azt a lépést, amelyre Lindsay elszánta magát, és amely elvezethet egészen addig, hogy a neves politikus forgailag is szakít­son Nixon elnök pártjával. Kalifornia mellett New York az USA legfontosabb állama. Az amerikai választá­si szisztéma nagyságuk és népességük szerint osztályoz­za a tagállamokat, és a nagy államok szavazatai eldönthe­tik egy-egy nagy politikai csata sorsát. A két mamniut- párt. mezsgyéi ugyanis megle­hetősen elmosódnak, és az át­lagszavazó nem feltétlenül a pártra, hanem gyakran sze­mélyre szavaz. LINDSAY LÉPÉSE tehát komoly láncreakció kezdete lehet. A polgármester ugyanis nemcsak a város, hanem az állam egyik legnépszerűbb embere. Többször látogatást tett a néger gettókban. Libe­rális elvei kivívták az értel­miség és a diákság megbecsü­lését. Lindsaynek — a szélső­jobbot kivéve — csaknem minden társadalmi és politi­kai rétegben vannak hívei. És ez amerikai viszonyok kö­zött nem csekélység. Ama kevesek közé tartozik, aki mindig hangsúlyozta füg­getlenségét és határozottan szembefordult saját pártja vezérével, Nixonnal a vietna­mi kérdésben is. A republi­kánus pártgépezet megtorlá­sul mást indított a legutóbbi New York-i polgármesteri választáson. Lindsay legna­gyobb diadala és Nixon egvik legelső — elnöki minőségben elszenvedett — belpolitikai veresége, hogy a »renitens-“ így is győzött, így is polgár- mester lett. LINDSAY DÖNTÉSE nem­csak a küszöbön álló időszaki választásokra hat, hanem az 1972-es elnökválasztásokra is. Kennedy szenátor autóbalese­te óta a demokrata pártnak nincs igazi sztárja. (Muskie szenátor ugyanis még nem elég népszerű országszerte.) Lehet, hogy Lindsay erre gondolt, amikor döntött. 1972-ig persze sok minden történhet. Minden jóslás ko­rai lenne még. A dolgok mai állása szerint azonban nem lehetetlen, hogy a következő elnökválasztáson Richard Ni­xon demokratapárti vagy ép­pen -független ellenfele John Lindsay lesz. A Minisztertanács ülése (Folytatás az 1 .oldalról.) bútoripar termelőkapacitását új gépek beállításával, megfe­lelő szabályozókkal másfélsze­resére emelik, a korszerű ke­reskedelmi forgalom érdeké­ben pedig szélesítik az üzlet- hálózatot. Mindezek megvaló­sításához mintegy 2—2,5 mil­liárd forintos beruházásra van szükség. A Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. A kormány megtárgyalta és elfogadta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előter­jesztését a földterületek méter rendszerű nyilvántartásáról. Elrendelte az ország területén a földrészletek nyilvántartá­sában a négyszögölről, katasz­teri holdról a négyzetméterre, illetve a hektárra való áttérést; a területek átszámítását. Ezzel egyidejűleg a földek minőségét kije;?:c.iékszámot (aranyko­ronái megállapított katasz­teri tiszta jövedelmét) is hek­tárra vonatkoztatva kell meghatározni. A méter rend­szerű területnyilvántartásra való áttérést a következő évek­ben fokozatosan, az állami földnyilvántartás rendszerének korszerűsítésével, az adatok gépi feldolgozásával egyidejű­leg hajtják végre. A pénzügyminiszter előter­jesztése alapján a Miniszter ta­nács újból szabályozta a gép­járművek kötelező felelősség­biztosításának rendjét. A sze­mélygépkocsik és motorkerék­párok biztosítási díja változat­lan marad, a tehergépkocsik és az autóbuszok biztosítási díja azonban emelkedik. Az új szabályozás szerint a bizto­sítás a jövőben valamennyi bel- és külföldi, valamint a külföldre távozó gépjárműre, továbbá a gépjármű-versenye­ken részt vevő gépkocsikra is kiterjed. A pénzügyminiszter előter­jesztésére a kormány jóvá­hagyta a Mongol Népköztár­sasággal kötött vámszabályo­zási megállapodást, valamint az Osztrák Köztársasággal lét­rehozott útlevél- és vámkeze­lési egyezményt. A Magyar Rádió és Televí­zió elnöke javaslatot tett a te­levízió második programjának és a rendszeres színes műsor­adásnak a bevezetésére. Ennek alapján a kormány határozatot hozott, hogy 1972-ben kezdjék sugározni a televízió második programját, majd ennek kere­tében 1973-ban a rendszeres színes műsort. A második programot először az ország területének 40 százalékán — majd évről évre egyre széle­sebb körben — lehet venni. A kormány intézkezdett a fej­lesztési program előfeltételei­nek és költségeinek biztosítá­sáról is. A Minisztertanács az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnökségének és testületé­nek tagjait felmentette, egyide­jűleg kinevezte az OMFB új tagjait. Az OMFB elnöke fel­hatalmazást kapott arra, hogy a jövőben az esetenkénti fel­mentéseket és kinevezéseket saját hatáskörében intézze. A Minisztertanács ezután I egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Elfogadták a bizottság alapszabályzatát Stockholmban tegnap dél­után folytatta munkáját az Egyesült Államok' Indokíná­ban elkövetett háborús bűntet­teit kivizsgáló nemzetközi bi­zottság. Elfogadták a nemzetközi bi­zottság céljait é3 törekvéseit rögzítő alapszabályzatot. Ez kimondja, hogy a bizottság független testület és erőfeszí­téseit arra összpontosítja, hogy kivizsgálja az Egyesült Álla­mok indokínai bűntetteit, s ezeket a, nemzetközi jog álta­lános allsmert szabályai sze­rint bírálja el. Az alapszabályzat leszögezi, hogy a bizottság »nem ítélő­szék«, nem hoz bírósági ítéle­tet. Feladatának tekinti vi­szont, hogy bizonyíték-fkát és okmányokat szerezzen be, eze­ket tanulmányozza, és a nem­zetközi közvélemény tudomá­sára hozza. Harcok Kambodzsában PHNOM PENH A szabadságharcosok sikeres akciójáról érkezett hír Kam­bodzsából: a partizánok két­szer is Rajtaütöttek a Lón Nol- rezsim katonaságának 10 zász- lóaljnyi erőin a Phnom Penht és a dél-vietnami határt ösz- szekötő országúton. A kormánycsapatok szóvivő­je elmondta, hogy csapataik­nak első ízben sikerült elér­niük Kirivong várost a háború kezdete óta. A városban a be­hatoló kormánycsapatokat a szabadságharcosok fogadták. Kirivong körül heves harcok zajlottak és a Lón Nol-rezsim katonái légi támogatást kér­tek. A veszteségekről nincs hír, és az sem ismeretes, hogy a kormánycsapatoknak sike­rült-e bejutniuk a városba. Dél-vietnami terror A dél-vietnami rezsim az el­nyomás és a terror fokozásá­val próbálja megszilárdítani helyzetét. Saigonban a rendőr­ség sorozatos házkutatásokat és letartóztatásokat hajt vég­re. Szeptember 15-től október 20-ig több mint 55 ezer embert tartóztattak le. A foglyokat napokon át enni- és innivaló nélkül tartják őrizetben. Október 15-e óta több mint harminc újságot és folyóiratot tiltottak be. Október 19-én hetvenhatodszor bírságolták meg a Tieng Cang című lapot, másnap pedig elkobozták a Thoi Moi példányait. Allende nyilatkozata a parlamenti döntés előtt Chile politikájáról Dr. Salvador Allende Gos- sens — abból az alkalomból, hogy a chilei parlament két háza előreláthatólag szomba­ton dönt az ország új köztár­sasági elnökének személyéről — nyilatkozatot adott a Neues Deutschland tudósítóiénak. Allende a többi között kije­lentette, hogy Chile külpoliti­kájának-lényege öt pontban foglalható össze: í 1. Diplomáciai és kereske­delmi kapcsolatok létesítése a világ minden országával, füg­getlenül azok ideológiai állás- foglalásától, illetve belpoliti­kájától. 2. A népek önállóságának fenntartás nélküli tiszteletben tartása és a be nem avatkozás elvének védelme. 3. Chile teljes politikai és gazdasági önállóságának meg­szilárdítása. 4. Erőteljes latin-amerikai orientációjú és imperialistael­lenes irányvonal alkalmazása. 5. A szocialista országokkal fennálló baráti kapcsolatok megszilárdítása. Belpolitikai kérdésekről szól­va Allende egyebek között rá­mutatott, hogy az új kormány forradalmi kormány lesz. A választási programban is­mertetett államosítási tervek­ről Allende hangoztatta, hogy Chile nem utasítja el külföldi pénzügyi és műszaki hitelt. Ám hozzátette: az ország csak olyan egyezményeket köt a jövőben, amelyek szavatolják Chile teljes szuverenitását, és mind Chile, mind a külföldi beruházók szempontjából hasz­nosak. 1 Gépeltérítés Négy vagy hét fegyveres kényszerítette Kubába Szerdán Kuba felé térítették el a Costa-Rica-i légitársaság San Jüanba tartó belföldi já­ratát. A gépet — egy Curtis C—46-ost — egyes hírügynök­ségi jelentések szerint négy, mások szerint hét fegyveres kényszerített útirányának megváltoztatására. Az öt főnyi személyzet által kezelt és 44 utast vivő gép üzemanyaga nem volt elég Havannáig, I ezért a parancsnok a Kolum­biához tartozó San Andres szi­geten tette le a gépét. Kiderült, hogy itt sem volt megfelelő; minőségű üzem­anyag. Tízórányi várakozás után, miközben a géprablók a pilótákat és az utasokat sakk­ban tartották, a Costa Rica-d légitársaság újabb, nagyobb gépet küldött San Andresre Ez a fedélzetére vette a légikaló­zokat. és az első gép utasai kö­zül harminckettőt, majd to­vábbrepült velük Kubába. A géprablók, akik a »közép­amerikai forradalmi mozga­lom« tagjainak vallották ma­gukat, még San Andresen üze­netet juttattak el a Costa Ri- ca-i hatóságokhoz és közölték, hogy ha nem bocsátanak sza­badon négy elítélt gerillát, ak­kor kivégzik a gép utasteré­ben tartózkodó négy amerikai állampolgárt. Costa Ricában azonnal beje­lentették, hogy eleget tesznek a követelésnek. (MTI) Befejeződött a hollandiai látogatás Tito Párizsba utazik HÍREK A KÖZEL KELETRŐL Az új mi­niszterelnök, Mahmud Fav- zi vezetésével megtartotta el­ső ülését az EAK új kor­mánya. Kairói megfigyelők szerint a mi­niszterek meg­állapodtak ab­ban, hogy a Násszer által megjelölt úton haladva szi­lárd együttmű­ködést alakíta­nak ki a politi­kai szervek és a végrehajtó hatalom külön­böző szervei között az or­szág népe előtt álló problémák gyors - és siké- res megoldása érdekében. Letették a hivatali esküt Anvar Szadat elnök jelenlété­ben az EAK tartományainak kormányzói is. AMMAN A jordániai helyzet rende­zésével foglalkozó legfelső kö­Az Arab Szocialista Unió új főtitkára, Áb- del Mohszen Abul Nuri. (Telefotó: AP—MTI—KS) zös katonai bizottság kidol­gozta a kormánycsapatok és a Palesztinái partizánmozgalmak között október 13-án kötött egyezmény végrehajtásának tervét. A Piet de Jong miniszterel­nökkel tartott megbeszéléssel fejeződött be csütörtökön Tito jugoszláv államfő háromna­pos hivatalos hollandiai láto­gatása. Tito és Piet de Jong tárgyalásainak fő témája az európai biztonsági konferen­cia és a közel-keleti helyzet volt. * * * Tito elnök hollandiai láto­gatásának befejeztével hivata­los közleményt adtak ki. Ebben a felek elismerik annak fon­tosságát, hogy előmozdítsák az európai államok közötti együtt- műköoést és hozzájáruljanak az európai biztonság megte­remtéséhez. A közel-keleti kérdéssel kapcsolatban a fe- lSk aggodalmuknak adtak hangot az ott uralkodó vál­ság miatt. Leszögezték, hogy a BT 1967. november 22-i ha­tározata alapján szorgalmazni kell a konfliktus békés ren­dezését. Tito ma délelőtt Amszter­damból Párizsiba utazik, hogy ott Georges Pompidou köztár­sasági elnökkel tárgyaljon. A dél-afrikai fegyverszállításról Visszatáncol-e Heath? Miközben Heath brit minisz­terelnök New Yorkban Mailé Szelasszié császárral és nyolc más afroázsiai vezetővel tár­gyalt «. dél-afrikai fegyver- szállítások felújításának tervé­ről, csütörtökön Londonban — a külügyminisztériumhoz kö­zel álló körökben — igyekez­tek meggyőzni az újságírókat arról, hogy a miniszterelnök még nem hozta meg a döntést ebben a nagy port felverő ügyben. Pompidou elnök nyi­latkozata ugyanis — amely a francia fegyverszállítások kor­látozását jelentette be — két­ségkívül bizonyos mérsékletre inti az angol kormányt. Nem lehetetlen a visszatán- colás. A - brit kormány vagy fenntartja a fegyverembargót, vagy csak bizonyos mennyisé­gű haditengerészeti felszerelési tárgyat szállít Dél-Afrikának. Londonban reprezentatív bizottság alakult a fegyver- szállítás elleni harc irányítá­sára: tagjai között van számos politikus, püspök, lord, író, szakszervezeti vezető, sőt Elizabeth Taylor és Richard Burton is. Duncan, a brit gyáripari szö­vetség (CBI) sajtófőnöke le­mondott állásáról, mert nem hajlandó a nyilvánosság előtt képviselni a fegyverszállításo­kat támogató CBI álláspontját. Anthony Bozzard ellentenger­nagy a Timesban közölt leve­lében foglal állást a fegyver­embargó fenntartása mellett. (MTI) 2 OMOGYI NÉPLAP Péntek, 1970. október 23.

Next

/
Thumbnails
Contents