Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-23 / 249. szám
Kong ■ resszus e'cTtt KÖZGAZDÁSSZAL UTAZTAM Első osztályú tej Büssüből A gyorsvonat Budapest felé robogott, a kis fülkében csak ketten utaztunk. — Szabad egy percre kölcsönkérnem a töltőtollát? — Tessék — válaszoltam útitársamnak, aki figyelmesen olvasta a kongresszusi irányelveket. majd vagtag vonalakkal aláhúzott néhány sort. »A negyedik ötéves terv feladatai szükségessé teszik a gazdaságirányítás módszereinek további tökéletesítését _ J avítani kell a vállalati tervezést, bontakozzék ki jobban az állami és szövetkezeti vállalatok önállósága, erősödjenek egymás közötti gazdasági kapcsolataik.« Amikor toliamat visszaadta, szomszédom észrevette, hogy kezemben az egyik közgazda- sági folyóiratunk legújabb számát tartom. Kollégának vélt és vitapartnernek fogadott. — Küldöttnek választottak a pártértekezletre. Ha szót kapok, felhívom a figyelmet, hogy megyénk ipari üzemeinek többsége nem önálló vállalat. Olyan üzem közgadásza vagyok, amelynek központja Pestem van. Azt tapasztalom, hogy a gazdaságirányítási reform megtorpant a gyáregység kapuja előtt. — Hogy érti ezt? — Arra a feszültségre gondolok, hogy megváltozott a vállalatok népgazdasági méretű irányítási mechanizmusa, de kevés változást tapasztalunk a gyáregységek irányításában. A nagyobb vállalatok a szocialista tervgazdálkodás jelenlegi fejlettségi fokának megfelelő önállóságot kaptak, bátrabban élnek is a jogokkal, de sok gyáregységnek ma még csak a vállalati központtól kapott tervutasítás végrehajtásához van joga. — Milyen íejlődésgátló körülményeket tapasztal? — Népgazdasági és vállalati szinten a munka legfőbb mércéje a nyereség lett. De a gyáregységeknél, az üzemeknél, ahol tulajdonképpen a nyereség képződik, gyakran nem is tudják, hogy. mennyi a tényleges üzemi nyereség; gyáregységi szempontból nézve helytelenül osztják el a központban a fejlesztési és részesedési alapot, nem adnak kellő önállóságot az ésszerű létszám- és bérgazdálkodáshoz. Ilyen körülmények között hogyan lehetne jól szervezni a termelést, vajon mikor és hogyan jutunk előbbre a termelékenységgel, a gyártás- és a gyártmányfejlesztéssel? — Nem türelmetlen ön? — A hiányosságokat nem tudom szótlanul tnézni. Minden vezetőnek, köztük a közgazdásznak is, kötelessége az üzem irányításának korszerűbb módját keresni. Hogyan, milyen ismeretek alapján osz- szák el a nagyvállalatok és a gyáregségek között az anyagi eszközöket, a különféle alapokat és juttatásokat? Ha az üzemek közötti elosztás során nagyot tévednek, akkor becsapva érzik magukat a gyáregységek dolgozói, és kárt szenvedhet a népgazdaság is. Könyvelnek »•lent« az üzemben és »fenn« a nagyvállalatnál, s a kettősség miatt meglehetősen felduzzadt az alkalmazotti létszám. Hogyan, milyen számítások szerint határozzák meg a vállalati központban, hogy a gyáregységnek mennyi legyen negyedévenként a termelési értéke, a létszáma és az egy -főre, egy órára jutó munkabére? A vállalati eredmény milyen hányada függ a gyáregység munkájától, illetve a központ irányító tevékenységétől? Ilyen és hasonló kérdéseinkre szeretnénk megnyugtató választ kapni központunktól, hogy egyes intézkedései mögött ne gyanítsunk minduntalan igazságtalanságot. — Igaza van. Érdemes volna figyelmesen megvizsgálni a nem önálló üzemek irányításának tapasztalatait, és összehasonlításokat végezni az eredményesség szempontjából. Tapasztalatom szerint az üvegiparban viszonylag megfelelő önállóságot adtak a gyárnak, Labdajáték egy fűtőolajkúttal Az előzmény I. félidő Az olvasó jogosan hökken meg a címen: hogyan lehet labdázni egy olajkúttal? Sajnos nem mi találtuk ki ezt a játékot, olvasóink közül is részesei voltak már jó néhányan, amikor hivatalból ki, hibatalba be járkáltak ügyük intézése közben. Persze a végén mindig kiderül, hogy egy pecsét vágy egy aláírás a: világ legegyszerűbben megszerezhető dokumentuma, ha... A napokban az ÁFOR 3. ______számú tájegységi központjából izgatott hang keresett telefonon, s arra kért, legyek segítségükre. A Siófoki Városi Tanács — nagyon finoman fogalmazva — akadály o- kat gördít egy siófoki háztartási fűtőolajkút létesítésének útjába. Ö t perc múlva a műszaki osztályon voltam, ahol Pósfai István, az osztály vezetője és Sánta János előadó jo néhány iratot terített elém a következő történet kíséretében. — Négy megyében kérdeztük meg a megyei, városi és községi vezetőket, hogy hová építsünk háztartási fűtőolajat árusító helyeket. Somogy megyében összesen hatot létesítenénk. Kaposvárnak háromra, Balatonföld- várnak, Taszárnak és Siófoknak egy-egyre van szüksége. Siófokon április 9-én vetettük fel az ötletet, s mindenki egyetértett vele. Júniusban — miután addig nem kaptunk hivatalos választ — a városi tanács vb-elnökének írtunk, hogy mondjon már á-t vagy b-t. A válasz ismét elmaradt. Ennek ellenére július 24-én megszerveztünk egy úgynevezett hatósági bejárást (az ösz- szes illetékes szerv képviselője kimegy a helyszínre, vitatkoznak, mérlegelnek és végül eldöntik, hogy jó-e ez a terület vagy másikat kell keresni), ahol kiderült, hogy Siófokon a Somogyi utca és a Vak Boty- tyán utca sarkára a város nem tud használati jogot biztosítani, ugyanis az a terület a járási tanácsé. A járási tanácson megesküdtek, hogy nem az övék, hanem a városé. Az ügyben a telekkönyvi hivatal döntött: a terület a járási kórházé. A kórház gazdasági igazgatója a legnagyobb készséggel adta beleegyezését: természetesen hozzájárul a fűtőolajat árusító hely megépítéséhez. Az már csak részletkérdés, hogy a kórház nem járási, hanem városi területen van, ezt csupán órák kérdése volt eldönteni. Miután a terület tulajdonjoga ennyi hercehurca után tisztázódott, úgy nézett ki, csak az építési engedély kiadása van hátra, s máris kezdhetik a betonozást. * A városi tanács építési osztályvezetője, Laki Albert úgy is nyilatkozott, hogy szombatra, azaz október 17-re elküldi az engedélyt. A papír nem érkezett meg, ezért hétfőn fölhívtuk telefonon és érdeklődtünk, vajon milyen hibát követtünk el? Az osztályvezető közölte, hogy nem tudja elolvasni (!) a tervdokumentáció aláíróját, így építési engedélyről szól sem lehet. Ekkor telefonáltunk a iszerkesztpségbe — mondta Sánta János. II. félidő Siófokon két helyen lehet ______ fűtőolajat vásárolni. A benzinkútnál és az ÁFOR kirendeltségén. Ez az elárusítóhely a kilitiek számára jelentett volna könnyebbséget. Azért is írtam feltételes módban, mert megépítésére csupán egyetlen százalék az esély. Könnyen elképzelhető, hogy a jelenleg Földváron dolgozó kivitelezők az idén már nem vállalják el a siófoki munkát. E béd után . felhívtam Laki Albert osztályvezetőt: — A július 24-i jegyzőkönyvben rögzítettük, hogy az építési engedély kiadásához milyen okmányokra van szükség. Addig, amíg hiányzik a kétpéldányos helyszínrajz, a kezelőépület és a tartály rajza, a KPM szakaszmérnökségének szakvéleménye (sőt a helyszínrajz hamis (!) adatokat is tartalmaz) nem adjuk ki az engedélyt. — Igaz, hogy én az ilyen műszaki rajzokhoz és dokumentációkhoz nem nagyon értek, de azt nem tudom elképzelni, hogy az ÁFOR ne ismerné egy ilyen eljárás állomásait és elfelejtené az okmányokat elküldeni — válaszolok. — A terv, amit beküldtek, nem típusterv, hanem egyedi, de mi ennek ellenére hajlandók voltunk tárgyalni. Az aláírás nem cégszerű, csak egyetlen és olvashatatlar név van rajta. Minket kötnek a törvények, ezeket nem mi találtuk ki, törvénysértést nem követhetünk el. Azt meg'gérem, ha valamennyi okmány rendben és megfelelően itt van a kebelül engezünkben, tizenkét órán megkapják az építési délyt. Ezek után természetesen ismét felhívtam az ÁFOR-t, s elmondtam nekik az osztályvezető véleményét. Körülbelül akkorát csodálkoztak a válaszon, mint amekkorát én néznék egy repülő csészealj láttán. — Hiszen minden okmány ott van náluk. Az a terv pedig, amelyik állítólag egyedi, a központunk által készített és sokszorosított okmány. Az ország összes településén ezek alapján építünk, s idáig mindenkinek megfelelt. Egyedül Siófok lenne kivétel? Annyira lem ismerem a siófoÉs a végeredmény.. ki állapotokat, hogy határozottan meg tudjam ítélni, kell-e még egy fűtőolajkút a városba vagy sem? Feltételezem, hogy igen, mert különben áprilisban nem kérték volna. Az »okmányháborúban« nem kívánok sem a városháza, sem pedig az ÁFOR oldalára állni, mert az ügy tisztázása, az igazság kiderítése számomra reménytelen. Csupán egyetlen tanulság levonására vállalkozom: ilyen hosszú ideig és ennyi bürokratizmussal nem szabad a közérdeket szolgáló ügyeket intézni, ha ezt egyáltalán ügyintézésnek lehet nevezni. Most már csak egy a kérdés, ha zavarok mutatkoznának a siófoki fűtőolaj-ellátásban, vajon ki tartja a hátát az eladóhely megépítéséhek elmaradásáért? Saly Géza de a dohányiparban, az érc- bányászatban, a konzerviparban és több könnyűipari gyáregységnél a központi irányítás módszere nem látszik elég korszerűnek, hjitékonynak. — Pedig a múlt év végén miniszteri utasítás jelent meg a nagyvállalat és a törszt szervezeti korszerűsítésére és az érdekeltségi rendszer tökéletesítésére. Az eddigi eredmények meglehetősen gyérek, viszont az előrelépés indokai egyre sürgetőbbek. Természetesen más a nagyvállalat és más a gyáregységek hatásköre, önállósága. De azt ésszerűtlennek, logikátlannak tartom, hogy akik »íentről« igénylik a nagyobb önállóságot, a kellő döntési, cselekvési szabadságot, ugyanazt »lefelé« vonakodnak megadni. Ez a felemás, illetve ellentmondásos állapot aligha tartható fenn sokáig. V alóban, de mi legyen a megoldás? Hiszen minden vállalat és üzem adottsága más, ezért a vállalat új belső irányítási módszerének bevezetését nem lehet egy tollvonással elrendelni, ennek részletes szabályait nem lehet kormányzati szinten kidolgozni. Erre minden vállalatnak önmagának kell megoldást keresnie. A kedvező fordulat érdekében a vállalat kommunistái tehetik a legtöbbet, ezért kívánom önnek, hogy észrevételeivel -sikerüljön a pártértekezlet figyelmét fölkelteni, cselekvést elindító támogatását elnyerni. F. L. Etetés. Ipari üzemnek inkább látszik messziről a büssüi szakosított telep, mint mezőgazda- sági épületkomplexumnak. S KISZ-taggyűlés a Nagyatádi Konzervgyárban (Tudósítónktól.) A papokban taggyűlésen tárgyalta meg a Nagyatádi Konzervgyár 1. sz. KlSZ-alapszer- vezete a párt ifjúságpolitikájáról szóló KB-határozatot, és az ebből fakadó helyi tennivalókat. A 63 tagú alapszervezetből ötven fiatal jelent meg a taggyűlésen. Borsos József titkár ismertette a napirendet, különösen, hangsúlyozva alapszervezetük, üzemük ifjúságpolitikai tennivalóit. Az üzemnek ez az alapszervezete, a kazánház, a tmk-műhely és az irodaház fiataljait foglalja magában. A fiatalok tehát három munkahelyről tevődnek össze, ami bizonyos hátrányt is jelent. Munkaidejük eltér egymástól, ezért nehéz összeegyeztetni a taggyűlések és egyéb rendezvények időpontját úgy, hogy azokon mindem fiatal részt vehessen. Ezért javasolta a titkár, hogy az alapszervezetet helyes lenne három részre bontani. Ezután a KISZ-fiatalok társadalmi munkavégzéséről beszélt, valamint a munkaverseny megszervezésére irányuló tevékenységükről. A fiatalok részt vettek országjáró kiránduláson, kulturális vetélkedőkön és egyéb rendezvényeken is. A múlt évben nyolc KISZ- fiatalt ajánlottak a pártba való felvételre. Valamennyit föl is vette a pártszervezet. A vitában több fiatal is felszólalt. Gerlecz Pál arról beszélt, hogy a jövőben, differenciáltabb programot kell összeállítani az alapszervezetnek, hogy az elvállalt feladatot minden tag el is tudja végezni. Káplár János egyetértett azzal a javaslattal, hogy az alapszervezetet üzemrészenként meg kell osztani. Ez fokozza a tagok felelősségét és aktivitását is. A fiatalok végül egy feladattervet fogadtak el, melynek megvalósításán valamennyi KISZ-tagnak kötelessége lesz dolgozni. belül —1 a vakító fehér csem- péjű mosdót, zuhanyozót látva — sem fordul ellenkezőjére az első benyomás. Egy esztendeje telepítették be. Háromszázhúsz szarvasmarha várja a fejős idejét. A központi fejőberendezés az NDK Elía gyárában készült. A tejkezelő alaprajzát is ők adták meg. Modern épület. Egy kétezer- és egy ezerliteres hűtőtárolót is elhelyeztek benne. Automata vezérlésűek, csövön ömlik a tej, szennyeződéstől mentesen. Az asszonyok dolga csak a tőgyek mosása, a fejőkelyhek felcsatolása. Fehér ruhábaVi, fehér csizmában léphetnek be a tágas istállókba. Az első osztályú tejet Dombóvárra szállítják. A bociszállás nem típusterv alapján készült, ahogy Szabó Sándor főállatte- nyésztő és Herr Tibor telepvezető elmon#ta, A célnak megfelelően alakították át, s jól bevált. Épül már a magtár is a kisgyaláni Egyesült Erő Tsz büssüi majorjában. Nyolcvankilenc kombájnos versenye Nagy jutalmak a legjobbaknak Mint minden évben, a közép-somogyi tsz-szövetség területén az idén is megrendezték a kombájnosok versenyét. Az üzemi adottságoknak megfelelően két kategóriában indítottak mozgalmat és tűztek ki magas jutáimat a legjobb eredményt elérőknek. Az első kategóriában tizenöt termelőszövetkezet hatvannyolc kombájnosának, a második kategóriában kilenc termelőszövetkezet huszonegy Rekordmennyiségű kalászost fémzároltak Somogybán Gondok a burgonyával Befejeződött a kalászosok idei fémzárolása Somogybán: mintegy 1000 vagon magot zártak l,e — ebből 990 vagon búzát —, lényegesen többet, mint bármikor a korábbi esztendőkben. Tavaly például 660 vagon kalászost fémzároltak. Vdradi Gyula, a Somogy megyei Vetőmag-felügyelőség vezetője ezenkívül arról is tájékoztar tott, hogy ez a mennyiség meghaladja a megyei szükségletet, sokat küldtek a vetőmagból az alföldi megyékbe, sőt húsz-huszonöf vagonnyit exportáltak az idei termésből. A saját termésből vetőmagnak szánt gabanatételekből mintegy 600 minta érkezett a tsz-ektől a felügyelőségre azzal a céllal, hogy vizsgálják meg azt, és mondjanak véleményt a vetésre való alkalmasságáról. 130 termelőszövetkezet küldött magot. Ezt megvizsgálták, a tapasztalatokról, útmutatásokról megkapták az értesítést a termelők, és eszerint végezhették a vetést. Ezekben a napokban folyik a kukorica éréskori szemléje és a burgonya fémzárolása. A felügyelőség 330 vagonnál t(irt, az évi terv viszont 1000 vagon. Mint megtudtuk, a lassúságnak nem a betakarítás vonta- tottsága az oka, hainem az, hogy a megrendelők némelyike lemondja az őszi szállítást, s helyette tavaszra kéri az igényelt tételeket. Ez a módszer költségmegtakarításból eredhet: az idei kiesések után szeretnék, ha a költség nem ezt, hanem a következő évet terhelné. A termelőgazdaságok viszont — érthető okból — szeretnének túladni az értékesítésre termelt vetőburgonyán, hozzájutni megérdemelt pénzükhöz, s elkerülni a téli tárolással járó gondokat Félő, hogy ez a mostani probléma nem viszi előbbre Somogybán az amúgy is stagnáló vetőbur- gonya-termesztést... kombájnosának teljesítményét értékelte a versenybizottság. Az idei aratás nem volt zök kenőmentes, nem jelentet könnyű feladatot, s bár kiugró rendkívüli eredmények ner születtek, nagyon keményen meg kellett dolgozniuk a kom bájnosoknak a kenyér- és takarmánygabona jó betakarításáért. A verseny mimdenkép pen serkentett, ösztönzött a minél nagyobb teljesítményei: elérésére. Az első kategóriában magasan a legjobb, 102 vagonős teljesítménnyel első lett a só- mogyjádi Számyasi József és Birkás Béla. A második és har madik helyezett az egyesült nagyberki Kaposvölgye Tsz két kombájnosa: Pohl József, illetve Blézer János. A második kategóriában hetvenegy vago- nos teljesítménnyel első a kányái Király József. Ifj. Paskr Ferenc, a nagyberényi tsz kombájnosa 54 vagoné® teljesítménnyel a második helyen végzett. Harmadik az ahdocsi Moózs Miklós lett, teljesítménye 45 vagon gabona kombáj nolása. Mindkét kategóriában az első helyezettek háromezer, a második helyezettek kétezer. a harmadik helyezettek ezer forint pénzjutalmat és elismerő oklevelet kaptak. A közelmúltban a szövetség küldöttgyűlésén ünnepélyesen adták át a díjakat! és az elismeréseket, SOMOGYI NÉP LAI Péntek, 1930. október 33. \
