Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-22 / 248. szám
Belgrad Ellenállók tanácskozása 18 európai ország 50 ellenállási, antifasiszta és partizánszövetsége 'küldötteinek részvételével szerdán tanácskozás kezdődött Belgrádban az európai ellenállási szervezetek találkozójának előkészítéséről. A találkozó Európa biztonságának és az európai együttműködésnek az időszerű kérdéseivel foglalkozik majd. A belgrádi értekezleten a Magyar Partizán Szövetség képviseletében dr. Bogár Andrással, a szövetség külügyi bizottsága vezetőjével az élen 2 tagú küldöttség vesz részt. SZÁD AT INTERJÚJA OLASZORSZÁG Egy alapjában új gazdaságpolitikai irányvonal szükséges Az olasz képviselőház szerdán folytatta a kormány gazdasági rendeletével kapcsolatos vitát. Pietro Ingrao kommunista képviselő felszólalásában hangoztatta, hogy a kormánykoalícióban részt vevő pártok nem képesek megoldani a legsúlyosabb problémákat: a calabriai zavargásokat, valamint az alapvető gazdasági reformokat. Hangoztatta az olasz kommunista képviselők készségét is a gazdasági rendelettel kapcsolatos kompromisszumra, ugyanakkor viszont leszögezte: a párt folytatja harcát egy alapjában új gazdaságpolitikai irányvonal kidolgozásáért. Az amerikai fegyverszállításokról Vérlázító huzavona Anvar Szadat, az EAK elnöke (balról) és Favzi, az EAK új miniszterelnöke, Szocialista Unió Központi Bizottsága ülésén. Arab Anvar Szadat, az EAK elnöke interjút adott a New York Timesnek. Szadat elnök — a már korábban idézett megállapításokhoz híven kijelentette, hogy a tűzszünet meghosszabbítása esetén az Egyesült Államoknak tartózkodnia kell minden olyan izraeli fegyverszállítmánytól, amely túlmegy a Johnson- kormány idején vállalt kötelezettségeken. Az egyiptomi elnöknek a New York Times-ban megjelent kijelentéseire reagálva a Tel Aviv-i Haaretz című esti lap kijelentette, hogy Szadat interjúja nagy horderejű diplomáciai offenzívára utal. Ugyanakkor sietett hozzátenni, hogy az egyiptomi elnök (Telefotó: AP—MTI—KS) nyilatkozata »az amerikai köz- -éleménynek szól«. A lap mindazonáltal úgy véli, hogy Szadat nyilatkozata az EAK és az Egyesült Államok közötti feszültség enyhülését jelezheti. A HESSENI VÁLASZTÁSOK ELŐTT A német kommunisták feladata az NSZK-ban A jordániai helyzet változatlan Időről időre kiújulnak a karcok November 8-án parlamenti választás lesz Hessen tartományban. A választáson részt vesz a Német Kommunista Párt is. A párt hesseni tartományi szervezetének az elnöke, Zepp '"Maier, az Unsere Zeit című lapnak adott interjújában a küszöbönálló választásokkal kapcsolatban hangoztatta: az NKP legfontosabb feladata jelenleg, hogy elszántan ellenálljon a reakció támadásainak. Ezért a párt határozottan síkraszáll a szociáldemokratákat, a szakszervezeti tagokat és más demokratikus erőket tömörítő egységfront létrehozásáért. Feltevés és cáfolat A CBS amerikai rádiótársaság szerdán hangot adott azoknak a saigoni feltevéseknek, amelyek szerint lehetséges, hogy az Egyesült Államok és a dél-vietnami bábrezsim még e hónap vége előtt »egyoldalú tűzszünetet jelent be«. A washingtoni Fehér Ház szerdán a késő esti órákban cáfolta ezeket a híreket. MEK4NOTÄ A Szovjetunióba utazott Sümegi János elnökhelyettes vezetésével a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának négytagú küldöttsége, hogy a kolhoztanácsok és a kolhozok munkáját tanulmányozza. Magyarországra érkezett az ENSZ Európai Gazdasági Bi- zattsága titkársága statisztikai főosztályának igazgatója, B. N. Davies. Az NDK-ból a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására szerdán NSZEP-küldöltség utazott Franciaországba. Szolidaritási hét kezdődött tegnap Mexikóban a chilei néppel és a népi akciófront elnökjelöltjével, Salvadoré Allendevel. Az 1970. évi Nobel-békedíjat az amerikai Norman Ernest Borlaugnak ítélték oda. Égés- fegyvertárat talált a rendőrség egy New York-i házban tartott házkutatás során. Egy rendőrségi szóvivő szerint a New York-i arab diplomáciai képviseletek ellen szerveztek terrorista cselekedeteket. Ronald Ziegler, a Fehér Ház szóvivője az üggyel kapcsolatban szerdai sajtókonferenciáján megerősítette: »Nixon elnök legutóbbi ötpontos béketervén túlmenően nem szándékozunk nyilatkozatokat vagy kezdeményezéseket tenni.« Az Egyesült Államok kész részt venni minden konstruktív tárgyalásban — folytatta Ziegler —, de egyidejűleg folytatja a »vietnamizálási« programot. E program végrehajtása »igen kielégítően« folyik. A jordániai fővárosból érkező jelentések szerint időről időre kiújulnak a fegyveres összecsapások a Palesztinái partizánok és a jordániai hadsereg között. így például szerdán délelőtt tűzharcra került sor Ammanban. Kedden Ram- tha és Dzsaras térségéből adtak hírt fegyveres incidensekről. Jasszer Arafat a kormány- csapatokat tette felelőssé az incidensekért és hangsúlyozta, hogy a helyzetét csak a fennálló egyezmények kölcsönösen őszinte és pontos teljesítésével lehet megnyugtatóan rendezni. Az arabközi békéltető bizottság elhatározta, hogy több albizottságot hoz létre. Ezek a hétfőn megalakított katonai főbizottsággal együtt országszerte ügyelnek a megállapodások betartására. A katonai főbizottság képviselői már megérkeztek Irbidbe, Ramthá- ba, El Szabatba és Dzsarasba. Ammanban olyan hírek terjedtek el, hogy kivonják Jordániából az ott állomásozó 12 ezer iraki katonát. Husszein király egyik múlt heti sajtó- értekezletén valóban bejelentette, hogy távozásra fogják kérni az irakiakat. Ahmed Amin Mahmud, Irak ammani nagykövete azonban szerdán a leghatározottabban cáfolta az iraki csapatok kivonásáról szóló értesüléseket. (MTI) Francia fegyverembargó i Hivatalos források szerint Kenneth Kaunda, zambiai elnök és az általa vezetett afrikai küldöttség párizsi látogatását siker koronázta: Pompidou elnök úgy döntött, hogy Franciaország nem ad el olyan fegyvereket Dél-Afrikának, amelyeket a fajgyűlölő rendszer színes bőrű ellenzéke ellen felhasználhat. Ha az értesülést francia részről megerősítik, akkor Dél-Afrika egyik jelentős fegyverforrása elapad. Párizs — a hír szerint — úgy határozott, hogy nem köt új fegyvereladási szerződéseket a Dél-afrikai Köztársasággal. Tito a biztonsági értekezlet ügyében tárgyalt Tito jugoszláv köztársasági elnök Hollandiában. Képünkön (balról jobbra): Julianna holland királynő. Jovanka asz- szony. a jugoszláv államfő felesége és Tito marsall az ypenburgl légibázison. (Képtávírón érk. AP—MTI—KS) Tito jugoszláv elnök szerdán Joseph Luns holland külügyminiszterrel az európai biztonsági értekezlet összehívására vonatkozó javaslatokról tárgyalt. Ezt megelőzően a holland külügyminiszter találkozott jugoszláv kollégájával, Mirko Tepavaccal. Luns az újságíróknak elmondotta, hogy az európai biztonsági értekezlettel és a Közel-Kelettel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. Ezek a témák szerepelnek majd Tito elnöknek Pompidou- val sorra kerülő találkozóján is. Nagyezsda Kurcsenko stewardess, a polgári repülés hősi halottja már egy óriási babérfa alatt pihen Szuhumi- ban, de a barbár gaztett még mindig központi téma világszerte — mindenekelőtt a Szovjetunióban. Ez két okból is érthető. Az egyik ok az, hogy egy békés utasok és munkájukat végző emberek ellen elkövetett banditatámadás önmagában is nehezen csillapítható érzelmi hullámokat kavar föl, s ezeket csak fokozza egy alig húszesztendős, viruló, fiatal lány hidegvérű meggyilkolása. A másik ok sem kevésbé fontos. A nemzetközi — és megint csak elsősorban a szovjet — közvélemény csodálkozó haraggal és szinte óráról órára fokozódó felháborodással figyeli azt, ami a bűntény után Törökországban a bűnösökkel és a bűnösök körül történik. Milliók és milliók egyszerűen nem akartak hinni a szemüknek és a fülüknek, amikor olvasták, illetve hallották a vérlázító hírt: a törökországi Trabzon város hatóságai nemcsak, hogy nem indították meg azonnal a kiadatási folyamatot, hanem szabadlábon hagyták a két elvetemült gyilkost. ftz a tény, hogy az illetékesek rendőri felügyelet alá rendelték a két bűnözőt, senkit nem nyugtat meg, és főleg: senkit nem elégít ki. Banditatámadásnál és gyilkosságnál nincs helye semmiféle jogi csürés-csavarásnak, nemcsak szovjet, hanem egyetemes érdek, hogy a gyilkosok az egyedül illetékes fórum, szovjet bíróság előtt feleljenek tettükért, méghozzá mielőbb. Manapság a nyugati sajtó hasábjain rendkívül sok szó esik az erőszak elharapódzásá- ról, a nemzetközi légiforgalom biztonságáról. Kongresszusok és kormányok foglalkoznak ezzel a témával, és nem egy helyen bizonyos technikai intézkedések is születtek. Abban a pillanatban azonban, amikor egy köztörvényes gyilkosságot meg lehet próbálni szovjetellenes propaganda céljaira kihasználni, bizonyos nyugati körökben egyszerre elfelejtik mindazt, amit eddig mondtak. Egy olyan ügy, amely minden szempontból fontos precedens lehet. B török hatóságoknak a kölcsönösség elemi követelménye alapján is cselekedniük kellene, hiszen azt a banditát, aki egy török helyi járatot térített Bulgáriába, Szófia haladéktalanul kiadta Ankarának, nem is beszélve arról, hogy Kuba is kiadott már gépeltérítőt az USA-nak! A gyilkosságot szovjet terület fölött követték el, és ez egy okkal több a kiadatásra. Ha a török hatóságok ezt megtagadják, több szempontból is óriási felelősséget vesznek magukra: Megállíthatják azt a folya- fjfmatot, amely az egyetlen hatásos ellenszer a légi banditák ellen: a kölcsönös kiadatás biztatóan meginduló szokásjogát. Két bandita miatt felelőtlenül kockáztatják Törökország jó viszonyát egy szomszédos nagyhatalommal. A Szonda—ö feladata A Szovjetunió űrkutatási programjának megfelelően 1970. október 20-án felbocsátották a Hold irányába a Szonda—8 automatikus űrállomást. A Szonda—8-at először Föld körüli pályára juttatták, és onnan indították a Hold felé vezető útra. Űtjának célja: fizikai megfigyeléseket végezni az űrállomás útvonalán és a Hold körüli térségben. Lefényképezni a Hold félszínét, a Földet és a Holdat különböző távolságból; kipróbálják a tökéletesített fedélzeti berendezéseket és szerkezeteket. A Szonda—8 a program szerint október 24-én megkerüli a Holdat, majd rátér a Földhöz vezető pályára, és október 27-én visszaérkezik a Földre. Kanada Cross elrablói még nem válaszoltak Montrealban Pierre Laporte québeci munkaügyi miniszter rövid temetési szertartása kanadai viszonylatban példátlan biztonsági intézkedések közepette, több ezer rendőr és katona, valamint helikopterek fedezete alatt zajlott le. A temetésen ott volt Trudeau miniszterelnök és a kanadai kormány több tágja. Bár az elhunyt miniszter özvegye kérte a hivatalos temetési szertartás mellőzését, a hatóságok La- porte-ot rangjához illő pompával kísérték utolsó útjára a montreali Miasszonyunk székesegyházba, majd onnan a temetőbe. Montreal lakossága tömegesen fejezte ki részvétét. Tegnap reggel a montreali Szent Lőrinc-folyó egyik szigetén több száz rendőr hiába várta, hogy az emberrablók esetleg elfogadják a québeci kormány hétfőn megismételt ajánlatát, és szabadon bocsátják James Cross angol diplomatát, aki október 5-e óta a foglyuk. A kis szigetet az ajánlat értelmében kubai felségterületté nyilvánították ideiglenesen. A hatóságok Cross szabadon bocsátásának esetére szabad távozást biztosítottak volna a terroristáknak. (MTI) Készültségben 52 ezer japán rendőr Tüntetések, sztrájkok a háború ellen Tegnap a japán dolgozók egységes háborúellenes akciókat rendeztek az Indokínában folyó amerikai agresszió ellen, a japán—amerikai katonai és politikai szövetség felszámolásáért. Az akcióban több mint egymillió személy vett részt. A Japán Kommunista Párt, a Japán Szocialista Párt, a japán szakszervezeti főtanács, a független szakszervezetek összekötő tanácsa és több más demokratikus szervezet kezdeményezésére nagygyűléseket, tüntetéseket és sztrájkokat rendeztek Tokióban, Osaká- ban, Kyotóban, Hirosimában és számos más városban. A szerdai megmozdulások a postai és kikötői dogozók, a fémmunkások, a közlekedési alkalmazottak, a nyomdák, a rádió és a televízió dolgozói tömeges munkabeszüntetéseivel kezdődtek. A sztrájkolók követelték a Japánban lévő amerikai támaszpontok felszámolását, az Indokínában folyó amerikai agresszió beszüntetését, Okinawa haladéktalan és feltétel nélküli visszaadását Japánnak. A japán hatóságok »rendkívüli körülmények« esetére 52 ezer rendőrt helyeztek készültségbe az országban. Csupán Tokióban — »rendfenntartás« céljából a háborúellenes megmozdulások napján — mintegy 15 ezer rendőrt mozgósítottak. E SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, im október 36.
