Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-21 / 247. szám
Hasznos megbeszélés (Folytatás az 1. oldalról) ugyanis a »kubai kérdés« eme felmelegített változatát.) A New York Times ugyanakkor tudni véli, hogy a közel- keleti válságról folyó eszmecserét nem sikerült kimozdítani a holtpontról. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kedden a világ- szervezet székhelyén tanácskozott Rudolf Kirchschläger osztrák külügyminiszterrel egy sor nemzetközi kérdésről. Ezt követően a szovjet külügyminiszter találkozott Okoi Arikpóval, nigériai kollégájával, s eszmecserét folytatott vele a két ország közötti kapcsolatokról, valamint az ENSZ- közgyűiés 25. ’ ülésszakának munkájáról. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter a világszervezet székhelyén megbeszélést folytatott Nicolae Ceausescu- val, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnökével. A meleg, baráti légkörbén lezajlott eszmecserén a közgyűlés ülésszakának munkájával kapcsolatos kérdéseket vitattak meg. Az Egyesült Államok elnökének kortesútja Tüntetők — útjának csaknem minden állomásán Nixon amerikai elnök a november 3-án sorra kerülő időközi választásokra való tekintettel jelenleg rendkívül aktív kampányt folytat a republikánusok érdekében. Hétfőn Ohio államban, valamint Észak-Dakotában és Missouriban járt, kedden Tennessee államban. A megfigyelők hangoztatják: Nixon célja az, hogy a november 3-i törvényhozási választások megváltoztassák a szenátusban jelenleg uralkodó erőviszonyokat. A szenátusban ugyanis jelenleg 57:43 a demokraták és a republikánusok aránya, és ez a körülmény már nemegyszer húzta keresztül Nixon számításait. A demokrata parti többség utasította el Nixon két jelöltjét is a legfelső bíróság elnökének tisztségére, és élesen bírálja az elnök bel- és külpolitikájának egyes vonatkozásait. Nixon a többi között Kansas City-ben mondott beszédében éles szavakkal bírálta azokat a tüntetőket, akik útjának csaknem minden állomásán végigkísérték. Azt állította, hogy ezek »nem képviselik sem az ifjúságot, sem az amerikaiakat«. Nixon még Észak-Karolinába és Indiana államba látogat, majd visszatér Washingtonba. Szovjet űrhajósok az amerikai űrhajózási múzeumban Az Egyesült Államokban vendégeskedő szovjet űrhajósok meglátogatták a washingtoni Repülési és Űrhajózási Múzeumot. Képünkön: Nyikolajcv és Szevasztyjanov szovjet űrhajósok (középen és jobbról) Edwin Aldrin amerikai űrhajós (baloldalon) kíséretében megtekintik a múzeumot. (Telefotó: AP—MTI—KS) BERLIN F randa—német A Kaunda-affér Elmaradt Nixon elnök és a Kaunda zambiai államfő vezetésével New Yorkban tartózkodó AESZ-küldöttség találkozója. Ezt a hírt valamennyi hírügynökség nagy terjedelemben jelentette. Első pillantásra, nem egészen érthető az a rendkívül intenzív érdeklődés, amelyet a megfigyelők ennek az ügynek szentelnek. Elvégre a világszervezet székhelyén folyik az ENSZ jubileumi ülésszaka, ami önmagában is zsúfolt diplomáciai programot jelent. Az amerikai vezetők protokolláris kötelessége és politikai érdeke, hogy az országukba érkezett sok magas rangú államférfival beszélgetéseket folytassanak, ráadásul már gőzerővel folyik a választási kampány, ez is ála- posan leköti Nixonék idejét és energiáját. Miért kell ilyen körülmények között jelentőséget tulajdonítani annak, hogy a Fehér Ház nem tudott megmaradni az eredetileg kitűzött időpontnál? Mindenekelőtt azért, mert rövid időn belül ez immár a második Kaunda-affér. Az első skandalum színhelye London volt, főszereplője pedig Edward Heath angol formányfő. A »fekete kontinense legtekintélyesebb tömörülése, az Afrikai Egységszervezet magas rangú bizottságot' jelölt ki, hogy tiltakozzék a Downing-street 10-ben, a brit miniszterelnök rezidenciáján a Dél-afrikai Köztársaságba irányuló fegyverszállítások miatt. A delegáció elnökéül és szóvivőjéül a tekintélyes államférfit, dr. Kenneth Kaunda zambiai elnököt kérték fel. Az első példátlan udvariatlanság már nem sokkal a küldöttség Londonba érkezése után b ekövetkezett: Heath egyszerűen nem akarta fogadni őket. Mikor végre nagy kegyesen beleegyezett a találkozóba és dr. Kaunda — meggyőződésének és megbízatásának megfelelően — kifejtette véleményét a dél-afrikai rezsimnek juttatott fegyverekről, a tory-kormány feje ingerülten közölte, hogy »nem hagyja magát leckéztetni«. A zambiai államfő erre felállt, és a kocsiját kérte. így végződött az első affér. Ilyen előzmények után már aligha lehet egyszerűen egyeztetési probléma az, hogy Nixon lemondta a bizottsággal való — hetek óta rögzített — találkozót. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy Washington teljes mellszélességgel London mellé állt a Dél-Afrikával kapcsolatos konfliktusban. A kettős affér beláthatatlan következményekkel fenyegeti Londont és Washingtont. London megérheti, hogy hosszabb távon kizárják a valaha általa alapított nemzetközösségből, Washington pedig tovább szaporítja amúgy is szép számú afrikai dilemmáit. Nem vitás, hogy a kettős udvariatlanság nem dr. Kaunda személyének, hanem az egész új Afrikának szól. Csakhogy a régi, a kolonialistp. reflexek furcsa következményekkel járhatnak az új körülmények között. Tiltakozik az ellenzék és a demokratikus szervezetek Hódító tervek védelem ürügyén A japán nemzetvédelmi hivatal kiadta az ország első »Védelmi fehér könyvét«, amelyben nemcsak arra törekszik, hogy igazolja a japán alkotmány megsértésével létesített fegyveres erőket, hanem »elméleti alapot« is szándékozik teremteni e hadsereg további növelésére és legmodernebb fegyverekkel való ellátására. A »Védelmi fehér könyv« éles tiltakozásra késztette Japán ellenzéki pártjait és demokratikus szervezeteit. A Japán Kommunista Párt a könyv megjelenését úgy értékeli, mint a japán milita- rizmus feltámadásának tanú- bizonyságát. A Japán Szocialista Párt nyilatkozatában a többi között megállapítja: A »Védelmi fehér könyv« bizonyítja a kormánynak azt a törekvését, hogy katonailag beavatkozzék az ázsiai országok ügyeibe, és felváltsa az Ázsiában állomásozó amerikai fegyveres erőket. A kormány ötmilliárd- nyolcszázmillió jent akar fordítani az ország hadiiparának veszélyes növelésére. (MTI) szakszervezeti tanácskozás Az FDGB, az NDK szak- szervezeti szövetsége és a francia CGT vezetői kedden Berlinben folytatták hétfőn megkezdett tanácskozásukat. A két szakszervezeti szövetség húszéves együttműködésének évfordulója alkalmából Berlinbe érkezett francia küldöttséget Benoit Frachon, a CGT elnöke, az FDGB delegációját a tárgyalásokon Herbert Warnke, az FDGB elnöke vezeti. (MTI) A francia költségvetés Tiltakozó küldöttségek indultak a nemzetgyűlésbe A francia nemzetgyűlés tegnap délután megkezdte az 1971. évi költségvetés tárgyalását, amely 175 milliárd frank kiadását és ugyanannyi bevételt tervez. Rivain képviselő, a pénzügyi bizottság elnöke a parlament elé terjesztett jelentésében hangsúlyozza, hogy a költség- vetés kiegyensúlyozott, és az ország külkereskedelmi mérlege is egyensúlyban van. Az ország pénzügyi tartalékai jelenleg 3800 millió dollárt tesznek ki, s ez jelentős fejlődés a tavalyi évhez képest. A CGT kezdeményezésére tegnap délután több üzemi küldöttség kereste fel a nemzet- gyűlést, hogy tiltakozzék a munkabérek után fizetendő súlyos adók ellen, és az adók leszállítását sürgesse. KISelMANAÜWlIÄ Az Interkozmosz—4 mesterséges hold kedden a 94. fordulatot tette meg a Föld körül. A kísérletben részt vevő országokban megkezdődtek a rendszeres megfigyelések. Találkozóra került sor a héten Szadat egyiptomi. Nimeri szudáni és Kadhafi líbiai elnök között. Kereskedelmi egyezményt szándékozik kötni a Szovjetunióval az ír Köztársaság. E célból ír küldöttség érkezett Moszkvába. Kiengedik a- börtönből pénteken Bernadette Devlin észak-írországi képviselőnőt, akit »zavargások szítása« miatt ítéltek hathónapi elzárásra. Állítólag »jól viselkedett«, ezért nem kell letöltenie a kiszabott hat hónapot. Sztrájkot kezdtek a norvég főváros villamos- és metró- alkalmazottai a munkaidő- csökSoentéséEt Az elmúlt tíz év során ugyanis a munkabérek után fizetendő adók kétszer olyan gyoj-san növekedtek, mint a munkabérek. S ma már az a helyzet, hogy egyévi bérből háromhónapi bért fölöz le különböző adók formájában az állam. (MTI) 1628 razzia Quebecben A montreali törvényszék dísztermében, ahol vasárnap este óta felravatalozva feküdt Pierre Laporte, eddig nyolcezer gyászoló fordult meg, hogy lerója kegyeletét a québeci miniszter előtt. A koporsót kedden délután szállították át a Miasszonyunk római katolikus templomba, itt tartották a temetési szertartást. A québeci rendőrség közlése szerint a rendkívüli állapot kihirdetése óta 1628 razziát végeztek Quebec területén. A nyomozás keddi napját a rendőrség szóvivője eseménytelennek minősítette, összehasonlítva a Laporte holttestének megtalálása körül kialakult korábbi helyzettel. A nyomozást különben félreértések, sőt olyan kísérletek is akadályozzák, amelynek célja minden jel szerint ködösítés. Kedden délelőtt például nagy apparátussal próbálták felderíteni, ki lőtt rá egy rendőrautóra kétszer is Montreal külvárosában. Kiderült, hogy kipufogócsőböl származott a robbanás. Azt a kanadai lányt pedig (a 27 éves Monique Deschamps-ot, aki azzal jelentkezett, hogy »terroristák« elfogták és megkínozták), most vád alá helyezték, mert megállapították, hogy hazudott. A Reuter-iroda közli a kanadai szövetségi kormány által az emberrablóknak felajánlott új terv menetemdjét: | liongreattsuH előtt Európa-politika és Varsói A magyar külpolitika elvekre épül, s ezek között is a legfontosabb: maradéktalanul teljesíteni a Varsói Szerződésből hazánkra háruló kötelezettségeket. Ezek az elvek vezérelték a magyar kormányt a Varsói Szerződés1 aláírásának első percétől kezdve, s vezérlik a jövőben is. Tanúsítják ezt az MSZMP Központi Bizottságának a kongresszusra készült irányelvei, amel}7ek egyértelműen a Varsói Szerződés támogatását szorgalmazzák. Ezt a politikai vonalat nyilvánvalóan nem lehetne megérteni, ha a Varsói Szerződést egyszerű dokumentummá fognánk fel. Több annál! E ő- ször is: több oldalú kötelezettségvállalás. Nyolc szocialista ország 1955 májusában a lengyel fővárosban arra kötelezte magát, hogy barátsággal, együttműködéssel és kölcsönös segítségnyújtással mozdítja elő a közös ügyet: a szocialista építést és a béke védelmét. Másodszor: védelmi összefogás. Aláírói arra szövetkeztek, hogy együttes erővel védik magukat a nyugati hatalmak által korábban létrehozott, a szocialista világ ellen irányuló agresszív katonai tömbbel szemben. Harmadszor: politikai magatartás, orientáció. Az aláíró országok politikájukban minden állammal kölcsönös megértésre és együttműködésre törekednek. A vitás kérdéseket tárgyalások útján igyekeznek megoldani, s érvényt szereznek a népeknek a békére és a társadalmi haladásra irányuló vágyainak. Világosan kitűnik tehát, hogy a Varsói Szerződés politikai és katonai tényező; alapja és kerete a szocialista országok politikai és katonai együttműködésének. Ezt a szerződést az európai szocialista országok kötötték, következésképpen hatósugara elsősorban az európai kontinens. Az aláírók az évek folyamán kialakították Európa- politikájukat, amelynek rneg- vaTősftására összpontosítják erőfeszítéseiket. Kiindulópo ntja hogv a földrész békéje és biztonsága csak valamennyi európai állam közös hozzájárulásával teremthető meg. Ennek alapján a szocialista országok olyan értekezletet szorgalmazSzerződés nak, amely megtárgyalná az európai biztonság szempontjából legiontosaoo kérdéseidet, s elvezetne az erőszakról való lemondásnoz, a jószomszédi kapcsolaton erősítéséhez. Nem véletlen, Rogy az érdekelt szocialista országok pártvezetői, kormányfői, külügyminiszterei az utóbbi időkben tanácskozásaik egész sorát szentelték annak, hogy kidolgozzák, közzé tegyék és érvényesítsék a Varsói Szerződés tagállamainak közös kezdeményezését az európai béke és biztonság ügyében. Az európai tanácskozás persze csak eszköz, és nem cél. A cél: a biztonság. Ennek feltétele pedig az európai realitások — köztük a határok és a Német Demokratikus Köztársaság — nemzetközi jogi elismerése. Fel kell számolni tehát az európai feszültség neuralgikus pontjait, vagyis a nyugatnémet átomfegyverke- zés megakadályozásával, Nyu- gat-Berlin különleges státuszának biztosításával, az Európát megosztó katonai tömbök és szövetségek egyidejű és kölcsönös felszámolásával megteremteni a béke légkörét. E következetes békepolitika mögött az eszmei, politikai és gazdasági bázison kívül a Varsói Szerződést aláíró országok egyesített fegyveres ereje áll. Ez védelmi erő, amely a szocialista országok államhatárainak, szuve- rénitásánalc, békés vívmányainak őrzésére hivatott. Létrehozásának indoka és célkitűzésének megválasztása bizonyítja a legjobban a szövetség védelmi jellegét. A mi hazánk védelmének döntő tényezője a Varsói Szerződés alapján létrejött szövetségi rendszer. A közös politikai front és egyesített -^katonai erő szorosan hozzátartozik szocialista építőmunkánk külső feltételeihez. Magyarországon csak akkor láthatjuk biztosítottnak a békét, ha Európában sikerül megteremteni a kollektív biztonságot. Ezt célozza a Varsói Szerződés országainak politikája. E politika támogatása tehát internacionalista, de elsődleges nemzeti érdek is. Ezért válhatott nemzetközi tevékenységünk alapelvévé. leta rtóztatások — A Front megbízottja telefonon jelentkezik a québeci tartományi rendőr-főkapitányságon. — Ha közük James Cross angol kereskedelmi tanácsosnak, a Front kezében levő túsznak szabadon engedését, a rendőrség lezárja és biztosítja a montreali világkiállítás területén fekvő kanadai nemzeti pavilonhoz vezető utat. A pavilont a montreali kubai konzulátus hivatalának nyilvánítják. Géprablók és A török hatóságok még mindig nem döntöttek annak a két gyilkosnak a kiadásáról, aki banditatámadást követett el egy AN—24-es szovjet repülőgép személyzete ellen. A török igazságügy-minisztérium hivatalos képviselője kijelentette: »Lehetséges, hogy egy hétbe vagy még több időbe is beletelik, amíg döntést hoznak« a banditák ügyében. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó tény, hogy a különböző rendű és rangú emigráns- és antikommunista szervezetek aktivizálódtak, és közvetlen nyomást próbálnak gyakorolni a török kormányra. Mint az AFP francia hír— Megérkezésük után az emberrablók átadják Crosst és a náluk levő fegyvereket Alfred Ramirez kubai konzulnak. — A Front embereit helikopter szállítja a montreali repülőtérre, ahonnan a kanadai kormány különgépe tovább viszi őket Kubába. — Mihelyt az emberrablók megérkeztek Kubába, a kubai kormány közli ezt Ramirez konzullal. — Ramirez átadja Crosst a kanadai hatóságoknak. (MTI) „emigránsok“ ■ ügynökség közli: »követelik, hogy ne adják ki a géprabló- I kát«. Általánosan ismert tény —• mutat rá a TASZSZ —, hogy e szervezetek ügyeit olya# háborús bűnösök irányítják akik annakidején szorosaid együttműködtek a nácikkal, és tömegesen követtek el véres bűntetteiket a szovjet nép ellen, most pedig az imperialista hírszerző szervek kitartottjai. Nem csoda, hogy az egyik bandita védi a másik banditát. Csodálkozást és felháborodást csupán az kelt, hogy bizonyos török körök láthatólag hajlandók meghallgatni aK ilyenek véleményét. 2 U'lOGVl NÉPLAP Szerda, 1OT6. Oktober SSL
