Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-21 / 247. szám

Hasznos megbeszélés (Folytatás az 1. oldalról) ugyanis a »kubai kérdés« eme felmelegített változatát.) A New York Times ugyan­akkor tudni véli, hogy a közel- keleti válságról folyó eszme­cserét nem sikerült kimozdí­tani a holtpontról. Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter kedden a világ- szervezet székhelyén tanácsko­zott Rudolf Kirchschläger oszt­rák külügyminiszterrel egy sor nemzetközi kérdésről. Ezt követően a szovjet kül­ügyminiszter találkozott Okoi Arikpóval, nigériai kollégájá­val, s eszmecserét folytatott vele a két ország közötti kap­csolatokról, valamint az ENSZ- közgyűiés 25. ’ ülésszakának munkájáról. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter a világszer­vezet székhelyén megbeszélést folytatott Nicolae Ceausescu- val, a Román Szocialista Köz­társaság Államtanácsának el­nökével. A meleg, baráti légkörbén lezajlott eszmecserén a köz­gyűlés ülésszakának munká­jával kapcsolatos kérdéseket vitattak meg. Az Egyesült Államok elnökének kortesútja Tüntetők — útjának csaknem minden állomásán Nixon amerikai elnök a no­vember 3-án sorra kerülő idő­közi választásokra való tekin­tettel jelenleg rendkívül aktív kampányt folytat a republiká­nusok érdekében. Hétfőn Ohio államban, valamint Észak-Da­kotában és Missouriban járt, kedden Tennessee államban. A megfigyelők hangoztatják: Nixon célja az, hogy a novem­ber 3-i törvényhozási válasz­tások megváltoztassák a szená­tusban jelenleg uralkodó erő­viszonyokat. A szenátusban ugyanis jelen­leg 57:43 a demokraták és a republikánusok aránya, és ez a körülmény már nemegyszer húzta keresztül Nixon számí­tásait. A demokrata parti több­ség utasította el Nixon két je­löltjét is a legfelső bíróság el­nökének tisztségére, és élesen bírálja az elnök bel- és külpo­litikájának egyes vonatkozá­sait. Nixon a többi között Kansas City-ben mondott beszédében éles szavakkal bírálta azokat a tüntetőket, akik útjának csak­nem minden állomásán végig­kísérték. Azt állította, hogy ezek »nem képviselik sem az ifjúságot, sem az amerikaia­kat«. Nixon még Észak-Karolinába és Indiana államba látogat, majd visszatér Washingtonba. Szovjet űrhajósok az amerikai űrhajózási múzeumban Az Egyesült Államokban vendégeskedő szovjet űrhajósok meglátogatták a washingtoni Repülési és Űrhajózási Mú­zeumot. Képünkön: Nyikolajcv és Szevasztyjanov szovjet űrhajósok (középen és jobbról) Edwin Aldrin amerikai űr­hajós (baloldalon) kíséretében megtekintik a múzeumot. (Telefotó: AP—MTI—KS) BERLIN F randa—német A Kaunda-affér Elmaradt Nixon elnök és a Kaunda zambiai államfő veze­tésével New Yorkban tartóz­kodó AESZ-küldöttség talál­kozója. Ezt a hírt valamennyi hírügynökség nagy terjedelem­ben jelentette. Első pillantásra, nem egészen érthető az a rendkívül inten­zív érdeklődés, amelyet a meg­figyelők ennek az ügynek szen­telnek. Elvégre a világszerve­zet székhelyén folyik az ENSZ jubileumi ülésszaka, ami ön­magában is zsúfolt diplomáciai programot jelent. Az amerikai vezetők protokolláris köteles­sége és politikai érdeke, hogy az országukba érkezett sok magas rangú államférfival be­szélgetéseket folytassanak, rá­adásul már gőzerővel folyik a választási kampány, ez is ála- posan leköti Nixonék idejét és energiáját. Miért kell ilyen körülmé­nyek között jelentőséget tulaj­donítani annak, hogy a Fehér Ház nem tudott megmaradni az eredetileg kitűzött időpont­nál? Mindenekelőtt azért, mert rövid időn belül ez immár a második Kaunda-affér. Az első skandalum színhe­lye London volt, főszereplője pedig Edward Heath angol formányfő. A »fekete konti­nense legtekintélyesebb tömö­rülése, az Afrikai Egységszer­vezet magas rangú bizottságot' jelölt ki, hogy tiltakozzék a Downing-street 10-ben, a brit miniszterelnök rezidenciáján a Dél-afrikai Köztársaságba irá­nyuló fegyverszállítások miatt. A delegáció elnökéül és szó­vivőjéül a tekintélyes állam­férfit, dr. Kenneth Kaunda zambiai elnököt kérték fel. Az első példátlan udvariat­lanság már nem sokkal a kül­döttség Londonba érkezése után b ekövetkezett: Heath egyszerűen nem akarta fogad­ni őket. Mikor végre nagy ke­gyesen beleegyezett a találko­zóba és dr. Kaunda — meggyő­ződésének és megbízatásának megfelelően — kifejtette véle­ményét a dél-afrikai rezsim­nek juttatott fegyverekről, a tory-kormány feje ingerülten közölte, hogy »nem hagyja magát leckéztetni«. A zambiai államfő erre felállt, és a ko­csiját kérte. így végződött az első affér. Ilyen előzmények után már aligha lehet egyszerűen egyez­tetési probléma az, hogy Nixon lemondta a bizottsággal való — hetek óta rögzített — talál­kozót. Sokkal inkább arról le­het szó, hogy Washington tel­jes mellszélességgel London mellé állt a Dél-Afrikával kap­csolatos konfliktusban. A kettős affér beláthatatlan következményekkel fenyegeti Londont és Washingtont. Lon­don megérheti, hogy hosszabb távon kizárják a valaha általa alapított nemzetközösségből, Washington pedig tovább sza­porítja amúgy is szép számú afrikai dilemmáit. Nem vitás, hogy a kettős udvariatlanság nem dr. Kaun­da személyének, hanem az egész új Afrikának szól. Csak­hogy a régi, a kolonialistp. ref­lexek furcsa következmények­kel járhatnak az új körülmé­nyek között. Tiltakozik az ellenzék és a demokratikus szervezetek Hódító tervek védelem ürügyén A japán nemzetvédelmi hi­vatal kiadta az ország első »Védelmi fehér könyvét«, amelyben nemcsak arra tö­rekszik, hogy igazolja a japán alkotmány megsértésével lé­tesített fegyveres erőket, ha­nem »elméleti alapot« is szán­dékozik teremteni e hadsereg további növelésére és legmo­dernebb fegyverekkel való el­látására. A »Védelmi fehér könyv« éles tiltakozásra késztette Ja­pán ellenzéki pártjait és de­mokratikus szervezeteit. A Japán Kommunista Párt a könyv megjelenését úgy ér­tékeli, mint a japán milita- rizmus feltámadásának tanú- bizonyságát. A Japán Szocialista Párt nyilatkozatában a többi között megállapítja: A »Védelmi fe­hér könyv« bizonyítja a kor­mánynak azt a törekvését, hogy katonailag beavatkozzék az ázsiai országok ügyeibe, és felváltsa az Ázsiában állomá­sozó amerikai fegyveres erő­ket. A kormány ötmilliárd- nyolcszázmillió jent akar for­dítani az ország hadiiparának veszélyes növelésére. (MTI) szakszervezeti tanácskozás Az FDGB, az NDK szak- szervezeti szövetsége és a francia CGT vezetői kedden Berlinben folytatták hétfőn megkezdett tanácskozásukat. A két szakszervezeti szövetség húszéves együttműködésének évfordulója alkalmából Ber­linbe érkezett francia küldött­séget Benoit Frachon, a CGT elnöke, az FDGB delegációját a tárgyalásokon Herbert Warnke, az FDGB elnöke ve­zeti. (MTI) A francia költségvetés Tiltakozó küldöttségek indultak a nemzetgyűlésbe A francia nemzetgyűlés teg­nap délután megkezdte az 1971. évi költségvetés tárgyalását, amely 175 milliárd frank ki­adását és ugyanannyi bevételt tervez. Rivain képviselő, a pénzügyi bizottság elnöke a parlament elé terjesztett jelentésében hangsúlyozza, hogy a költség- vetés kiegyensúlyozott, és az ország külkereskedelmi mérle­ge is egyensúlyban van. Az ország pénzügyi tartalé­kai jelenleg 3800 millió dollárt tesznek ki, s ez jelentős fejlő­dés a tavalyi évhez képest. A CGT kezdeményezésére tegnap délután több üzemi kül­döttség kereste fel a nemzet- gyűlést, hogy tiltakozzék a munkabérek után fizetendő súlyos adók ellen, és az adók leszállítását sürgesse. KISelMANAÜWlIÄ Az Interkozmosz—4 mester­séges hold kedden a 94. for­dulatot tette meg a Föld kö­rül. A kísérletben részt vevő országokban megkezdődtek a rendszeres megfigyelések. Találkozóra került sor a hé­ten Szadat egyiptomi. Nimeri szudáni és Kadhafi líbiai el­nök között. Kereskedelmi egyezményt szándékozik kötni a Szovjet­unióval az ír Köztársaság. E célból ír küldöttség érkezett Moszkvába. Kiengedik a- börtönből pén­teken Bernadette Devlin észak-írországi képviselőnőt, akit »zavargások szítása« miatt ítéltek hathónapi elzá­rásra. Állítólag »jól viselke­dett«, ezért nem kell letölte­nie a kiszabott hat hónapot. Sztrájkot kezdtek a norvég főváros villamos- és metró- alkalmazottai a munkaidő- csökSoentéséEt Az elmúlt tíz év során ugyanis a munkabérek után fi­zetendő adók kétszer olyan gyoj-san növekedtek, mint a munkabérek. S ma már az a helyzet, hogy egyévi bérből há­romhónapi bért fölöz le külön­böző adók formájában az ál­lam. (MTI) 1628 razzia Quebecben A montreali törvényszék dísztermében, ahol vasárnap este óta felravatalozva feküdt Pierre Laporte, eddig nyolc­ezer gyászoló fordult meg, hogy lerója kegyeletét a qué­beci miniszter előtt. A kopor­sót kedden délután szállítot­ták át a Miasszonyunk római katolikus templomba, itt tar­tották a temetési szertartást. A québeci rendőrség közlé­se szerint a rendkívüli álla­pot kihirdetése óta 1628 raz­ziát végeztek Quebec területén. A nyomozás keddi napját a rendőrség szóvivője esemény­telennek minősítette, összeha­sonlítva a Laporte holttestének megtalálása körül kialakult korábbi helyzettel. A nyomo­zást különben félreértések, sőt olyan kísérletek is akadályoz­zák, amelynek célja minden jel szerint ködösítés. Kedden dél­előtt például nagy apparátus­sal próbálták felderíteni, ki lőtt rá egy rendőrautóra két­szer is Montreal külvárosában. Kiderült, hogy kipufogócsőböl származott a robbanás. Azt a kanadai lányt pedig (a 27 éves Monique Deschamps-ot, aki azzal jelentkezett, hogy »ter­roristák« elfogták és megkí­nozták), most vád alá helyez­ték, mert megállapították, hogy hazudott. A Reuter-iroda közli a ka­nadai szövetségi kormány ál­tal az emberrablóknak felaján­lott új terv menetemdjét: | liongreattsuH előtt Európa-politika és Varsói A magyar külpolitika elvekre épül, s ezek között is a legfontosabb: maradéktala­nul teljesíteni a Varsói Szer­ződésből hazánkra háruló kö­telezettségeket. Ezek az elvek vezérelték a magyar kor­mányt a Varsói Szerződés1 aláírásának első percétől kezdve, s vezérlik a jövőben is. Tanúsítják ezt az MSZMP Központi Bizottságának a kongresszusra készült irányel­vei, amel}7ek egyértelműen a Varsói Szerződés támogatását szorgalmazzák. Ezt a politikai vonalat nyil­vánvalóan nem lehetne meg­érteni, ha a Varsói Szerződést egyszerű dokumentummá fognánk fel. Több annál! E ő- ször is: több oldalú kötele­zettségvállalás. Nyolc szocia­lista ország 1955 májusában a lengyel fővárosban arra kö­telezte magát, hogy barátság­gal, együttműködéssel és köl­csönös segítségnyújtással mozdítja elő a közös ügyet: a szocialista építést és a béke védelmét. Másodszor: védel­mi összefogás. Aláírói arra szövetkeztek, hogy együttes erővel védik magukat a nyu­gati hatalmak által korábban létrehozott, a szocialista világ ellen irányuló agresszív kato­nai tömbbel szemben. Har­madszor: politikai magatartás, orientáció. Az aláíró orszá­gok politikájukban minden ál­lammal kölcsönös megértésre és együttműködésre töreked­nek. A vitás kérdéseket tár­gyalások útján igyekeznek megoldani, s érvényt szerez­nek a népeknek a békére és a társadalmi haladásra irányuló vágyainak. Világosan kitűnik tehát, hogy a Varsói Szerződés poli­tikai és katonai tényező; alap­ja és kerete a szocialista or­szágok politikai és katonai együttműködésének. Ezt a szerződést az európai szocialista országok kötötték, következésképpen hatósugara elsősorban az európai konti­nens. Az aláírók az évek fo­lyamán kialakították Európa- politikájukat, amelynek rneg- vaTősftására összpontosítják erőfeszítéseiket. Kiindulópo ntja hogv a földrész békéje és biztonsá­ga csak valamennyi európai állam közös hozzájárulásával teremthető meg. Ennek alap­ján a szocialista országok olyan értekezletet szorgalmaz­Szerződés nak, amely megtárgyalná az európai biztonság szempont­jából legiontosaoo kérdése­idet, s elvezetne az erőszak­ról való lemondásnoz, a jó­szomszédi kapcsolaton erősí­téséhez. Nem véletlen, Rogy az ér­dekelt szocialista országok pártvezetői, kormányfői, kül­ügyminiszterei az utóbbi időkben tanácskozásaik egész sorát szentelték annak, hogy kidolgozzák, közzé tegyék és érvényesítsék a Varsói Szer­ződés tagállamainak közös kezdeményezését az európai béke és biztonság ügyében. Az európai tanácskozás per­sze csak eszköz, és nem cél. A cél: a biztonság. Ennek feltétele pedig az európai rea­litások — köztük a határok és a Német Demokratikus Köz­társaság — nemzetközi jogi elismerése. Fel kell számolni tehát az európai feszültség neuralgikus pontjait, vagyis a nyugatnémet átomfegyverke- zés megakadályozásával, Nyu- gat-Berlin különleges státu­szának biztosításával, az Eu­rópát megosztó katonai töm­bök és szövetségek egyidejű és kölcsönös felszámolásával megteremteni a béke légkö­rét. E következetes béke­politika mögött az eszmei, politikai és gazdasági bázison kívül a Varsói Szerződést alá­író országok egyesített fegy­veres ereje áll. Ez védelmi erő, amely a szocialista orszá­gok államhatárainak, szuve- rénitásánalc, békés vívmá­nyainak őrzésére hivatott. Létrehozásának indoka és cél­kitűzésének megválasztása bi­zonyítja a legjobban a szövet­ség védelmi jellegét. A mi hazánk védelmének döntő tényezője a Varsói Szerződés alapján létrejött szövetségi rendszer. A közös politikai front és egyesített -^katonai erő szorosan hozzá­tartozik szocialista építőmun­kánk külső feltételeihez. Ma­gyarországon csak akkor lát­hatjuk biztosítottnak a békét, ha Európában sikerül megte­remteni a kollektív biztonsá­got. Ezt célozza a Varsói Szer­ződés országainak politikája. E politika támogatása tehát internacionalista, de elsődle­ges nemzeti érdek is. Ezért válhatott nemzetközi tevé­kenységünk alapelvévé. leta rtóztatások — A Front megbízottja te­lefonon jelentkezik a québeci tartományi rendőr-főkapitány­ságon. — Ha közük James Cross angol kereskedelmi tanácsos­nak, a Front kezében levő túsznak szabadon engedését, a rendőrség lezárja és biztosítja a montreali világkiállítás te­rületén fekvő kanadai nemzeti pavilonhoz vezető utat. A pa­vilont a montreali kubai kon­zulátus hivatalának nyilvánít­ják. Géprablók és A török hatóságok még mindig nem döntöttek annak a két gyilkosnak a kiadásáról, aki banditatámadást követett el egy AN—24-es szovjet re­pülőgép személyzete ellen. A török igazságügy-miniszté­rium hivatalos képviselője ki­jelentette: »Lehetséges, hogy egy hét­be vagy még több időbe is be­letelik, amíg döntést hoznak« a banditák ügyében. Ezzel kapcsolatban figye­lemre méltó tény, hogy a kü­lönböző rendű és rangú emig­ráns- és antikommunista szer­vezetek aktivizálódtak, és közvetlen nyomást próbálnak gyakorolni a török kormány­ra. Mint az AFP francia hír­— Megérkezésük után az emberrablók átadják Crosst és a náluk levő fegyvereket Alf­red Ramirez kubai konzulnak. — A Front embereit heli­kopter szállítja a montreali repülőtérre, ahonnan a kana­dai kormány különgépe to­vább viszi őket Kubába. — Mihelyt az emberrablók megérkeztek Kubába, a kubai kormány közli ezt Ramirez konzullal. — Ramirez átadja Crosst a kanadai hatóságoknak. (MTI) „emigránsok“ ■ ügynökség közli: »követelik, hogy ne adják ki a géprabló- I kát«. Általánosan ismert tény —• mutat rá a TASZSZ —, hogy e szervezetek ügyeit olya# háborús bűnösök irányítják akik annakidején szorosaid együttműködtek a nácikkal, és tömegesen követtek el vé­res bűntetteiket a szovjet nép ellen, most pedig az imperia­lista hírszerző szervek kitar­tottjai. Nem csoda, hogy az egyik bandita védi a másik bandi­tát. Csodálkozást és felhábo­rodást csupán az kelt, hogy bizonyos török körök látható­lag hajlandók meghallgatni aK ilyenek véleményét. 2 U'lOGVl NÉPLAP Szerda, 1OT6. Oktober SSL

Next

/
Thumbnails
Contents