Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

AZ MSZMP SOMOGY MIflYII ■ I Z O TT S A G A N A R LAPJA XXVI. évfolyam, 'í. szám. Vasárnap, 1970. október 18. Iparművészek a Vaszary-leremben A Képcsarnok es az: Iparmű­vészeti Vállalat közös rende­zésében ebben az évben négy, jövőre hat iparművészeti ván­dorkiállítást mutatnak be az országban. Miskolc és Eger után Kaposváron, a Vaszary- teremben láthatjuk a kerami­kus Tihanyijáé H. Mária, az ötvös Moharos Lajos, a textil- tervező Németh Éva és a kis­bútortervező Gaubek Júlia, valamint az .üveggel dolgozó' Báthory Júlia munkáit. A művészetek elismert terü­letén alkotó idősebb és fiatal generáció a korszerű lakáskul­túra szolgálatában áll. Alkotá­saikkal éppúgy találkozunk középületeken és azon belül, éttermekben, intézményekben, mint a saját otthonát ízléssel berendezőnél. Meg kell monda­ni, nem tömegigényt elégítenek ki iparművészeti formaterve­zőink. kivitelezőink. Egyedi darabokat készítenek —- an­nak megfelelő áron. Németh Éva külföldön is nagy sikert aratott finom szín­Ne az italboltok előtt álljanak meg a buszok! Vajon miért az italbolt előtt van a buszmegállók többsége? Ezt a kérdést az SZMT elnök­ségének és a Hazafias Nép­front megyei elnökségének együttes ülésén tette föl vala­ki. A bejáró munkások helyze­téről és gondjairól folyt a ta­nácskozás, s ez a megjegyzés, valamint a hozzáfűzöttek min­denkit gondolkodásra késztet­tek. Nem egy olyan falu van a megyében, ahonnan a lakos­ság tíz-tizenöt százaléka jár el dolgozni, s bizony míg jön a busz, megiszik egy fröccsót vagy egy féldecit. Márpedig'az üzemi balesetek többsége egy­két órával a munka megkez­dése után történik.;. A kérdés másik fele úgy hangzott, miért nem a műve­lődési otthon előtt van a busz­megálló. Erre az ülés szinte minden részvevője — ha nem ott nem fűtenek, sőt nincs is nyitva. Márpedig mennyivel kulturáltabban várakozhatná­nak az emberek az autóbusz­ra, akár belenézhetnének a friss újságokba is. Ezzel a le­hetőséggel azonban sehol sem élnek. Pedig az üzemek tettek már egy lépést annak érdeké­ben, hogy kulturált körülmé­nyek köpött töltsék el a dolgo­zóik a munka befejezése és a busz indulása közötti perce­ket. Nem tehetnék meg a má­sik lépést azok a falvak, ahon­nan eljárnak ezek az embe­rek? S akkor nem az italbolt, hanem a fűtött, s könyvet, új­ságot kínáló művelődési ott­honban várakozhatnának reg­gelente vagy délben a bejáró munkások. Az ő érdekükben érdemes volna a javaslat meg­fontolása, a feltételek megte­remtése után áthelyezni a buszmegállókat a művelődési és formaérzékről tanúskodó szövött szőnyegeivel. A fiatal művész jellegzetes, egyéni, stí­lust teremtett máris. Ugyanezt mondhatjuk el Tihanyiné ke­rámiáiról meg a nagyon fiatal Muharos Lajos ötvös faliké­péiről. (Ez utóbbi tehetségét di­cséri a Duna Intercontinental számos remek ötvösdisze is.) Báthory Júlia jó érzékkel nyúl az üveghez, a hagyományokat korszerű formában jeleníti meg. (Üvegcsék.) Minden fia­tal álma, hogy lakásában egy­szer fehér szőrmefotel legyen. Gaubek Júlia ismert kisbúto­rainak zsüriszáma — mint megtudtuk — leiárt, űj formák tervezésén dolgozik. Az iparművészeti kiállítás megerősítette bennem azt a gondolatot, hogy képcsarno­kaink mindinkább az ízléses otthon bemutató szalonjaivá lesznek. H. B. Van perec, nincs perec A pereces néni kezdetben csak az utcán árulta portéká­ját, aztán gpndolt. egyet, és betolta kocsiját a Petőfi isko­la udvarára. A gyerekek öröm­mel fogadták, az igazgató m'r kevésbé. A néni tovább is állt egy házzal, és a Berzsenyi Dá­niel iskolában próbálkozott, teljes sikerrel. Reggelenként azóta is ott árulja a perecet, és a különleges fehér kenye­ret. A gyerekek szeretik és a tanári kar is szívesen vásárol tőle Miért van az, hogy az egyik iskolából kitiltották, a másik­ban meg szívesen fogadták. Hallgassuk meg mindkét fél véleményét. Bakos Gyula, a Petőfi isko­la igazgatója: — Már az sem tetszett, hogy csak úgy, se szó se beszéd, beállított az iskolába. Kértem tőle az árusítási engedélyt, éppen nem volt nála. Se fe­hér köpeny, se papír, mely.pe a perecet csomagolhatná. ‘ A kocsi papírral bélelve, ha a szél fúj, a por belepi a süte­ményeket A gyermekeknek jó, ha kapnak tízórait az isko­lában, ez igaz, de megfelelő egészségügyi körülmények kö­zött! Az ő érdekükben nem engedtem be a pereces asz- szonyt az iskolába. Kapitány Zoltán, a Berzse­nyi iskola igazgatója: — Körülbelül két héttel ez­előtt jelent meg a néni, a gyerekek szívesen fogadták. Az iskolában árusítunk tejet, kakaót, hogy péksütemény i° legyen, azt még nem sikerül' elintéznünk. Ezért örültem, hogy van valaki, aki idehozza a tejhez valót. Azelőtt a gyere­kek kiszaladgáltak a boltba r szünetekben, könnyen előfor dúlhatott volna baleset. Áru­sítási engedélyt nem kértem, föltételeztem, hogy részt vett a kötelező orvod. v:zsgáliton. A perecet valóban kézzel ad­ja, de még a boltokban sem általános a csomagolás. Szabolcsi János, a városi ta­nács kereskedelmi csoportjá­nak előadója: — A kenyér csomagolása körül nincs még minden rend­ben, éppen a közelmúltban hívtuk fel levelben a KISOSZ figyelmét, hogy a magánáru­sokra is vonatkozik a csoma­golási kötelezettség. Maszek mozgóárusok csak közterület­foglalási engedéllyel áru­síthatnak. Ahhoz, hogy az is­kolákba bemehessenek, az ok­tatási osztály javaslata szük­séges, de még ebben az eset­ben is joga van az igazgató­nak eldönteni, megfelelőnek találja-e az illetőt arra, hogy a gyerekek közt árusítson. Ebben az ügyben, Bakos Gyu­la igazgató járt el helyesen, amikor kitiltotta a pereces o-egasszonyt, mert nem meg­felelő higiéniai körülmények között kínálta portékáját . 1. L Érdekvédelem a szövetkezetben (Tudósítónktól.) Nagy gonddal szervezte meg a balatonboglári fogyasztási szövetkezet BalatonfenyVesen a tojástermelő társulást, amely­nek ma már 20 tagja van. A tojásnak most nehéz piacot ta­lálni, de a szövetkezet a tár­sulás tagjaival kötött szerző­dések szerint vette át a nagy tojásmennyiséget úgy, hogy a tagok megtalálták számításu­kat. A szövetkezet ellátja a ta­gok érdekvédelmét is. Erről beszélgettem a napokban Mol­nár Jánossal, a felvásárlási osztály vezetőjével, egy nem­rég előfordult eset kapcsán. A balatonfenyvesiek még a tavasszal kérték a szövetkeze­tei, hogy szerezzen nekik te- nyésztojó, előnevelt állományt A megbeszélések alapján kap­tak 8500 j ércét és 1000 kakast a Hőgyészi Állami Gazdaság­tól. A szállítmány egy része — az állami gazdaság hibájából — megbetegedett. A tenyész­tőket súlyos kár érte: 649 jér- céjük hullott el! A tagok a szövetkezethez fordultak segít­ségért, kérték, ne hagyják any- nyiban a dolgot a szállító gaz­daság fizesse meg kárukat Az osztályvezető vette kézbe az ügyet Udvarias, de erélyes hangú levelek bizonyították a társulás tagjainak igazát, ám ez nem vezetett eredményre. Egyeztető bizottsági tárgyalás következett az illetékes járási tanácsnál, s itt a gazdaság kép­viselője nem jelent meg. Végül aztán mégis megegyeztek. A hőgyésziek jelezték, hogy meg­fizetik a 45 000 forintos kárt. A szövetkezet ezt az összeget az utolsó fillérig kifizeti a tár­sulás hét tagjának, akit kár ért Helyes, hogy a szövetkezet így harcol tagjai érdekéért. Így alakulhat ki igazi, jó kap­csolat közöttük. A bizalom ezek után kölcsönösen erősö­dik. Pókmászás, súgóverseny, zsákbanfutás Gólyaverseny a tanítóképzőben is jó szájízzel — könnyen tu- otthonok elé. dott válaszolni. Azért, mert L. G. — Mit bámultok? Nem láttatok még külföldi kocsit? Ítélet a Laiinca utcai hajnali „színjáték“ ügyében Az idén augusztus 12-én hajnalban ittasar igyekezett haza Lukács István harminc­éves kaposvári fémcsiszoló szakmunkás. Latinca utca 8. szám alatti lakásához érve lát­ta, hogy nyitva a szintén e házban lakó haragosa ajtaja. Berontott hozzá és megfe­nyegette, hogy megöli. Sz. Sándor egy szobába zárkózott előle. Lukács konyhakést ra­gadott, és azzal betörte a szo­ba üvegajtaját. Sz. Sándornak sikerült egérutat pyernie; áz ablakán keresztül kppgszott az utcára. Lukács utánadobta a kést, szerencsére célt tévesz­tett. A dühöngő férfi harago­sa után vetette magát, de Sz. Sándorné visszavonszolta az ablakból. Lukács erre egy tra­fót fogott a kezébe, azzal fe­nyegette az asszonyt. A hajnali »színjátéknak« a rendőrjárőr vetptt véget. A büntetett előéletű Lukács Istvánt a Kaposvári Járásbí­róság Szilvási Zoltánná dr ta­nácsa garázdaság miatt egyévi szabadságvesztésbe ítélte. Vidám, hangos »szertartás« zajlott le pénteken a tanítókép­ző intézet tornatermében. Az első évesek gólyaversenye. Ezt a tréfás akadályversenyt min­den évben megrendezik, de az idei talán minden eddigit fe­lülmúlt. Délután négy órakor az Aida indulójára vonult be a nyolcvan, me'.egírős, tornaci­pős »gólyajelölt«. Bencs Vil­mos másodéves hallgató kö­szöntötte az első éveseket, is­mertette a verseny szabályéit. Hogy ügyességben nincs hiány, az mindjárt az első ver­senyszámnál kiderült. Ez .. a »pókmászsás« volt. Minden hallgatónak egy tömör bőr­labdát kellett — az akadályt megkerülve — négykézláb ci­pelni. A kötélhúzásnál szemfü- lességgel győzött az egyik csa­pat. Hanyatt fekvésből kellett felugrani, és elhúzni a másik csapat elől a kötélért Sípszóra’ a csapat szinte egy pillanat alatt ugrott fel, kapta el a kö­tél végét, s mire a másik csa­pat tagjai feltápászkodtak, már csak nézhették az elhúzott kötelet A verseny egyre izgalmasab­bá vált. Az eredményjelzőnél már gyülekeztek a részeredmé­nyekért kapott pontok, a vég­eredményt azonban még sok minden alakította. Súgóver­seny következett A j át ók veze­tő a csapat első tagjának sú­gott egy mondatot, ezt a csa­pattagok tovább adták egy­másnak — az a csapat győ­zött, amelyen leghamarabb végigszaladt a hír, és leghelye­sebben visszaadta az eredeti mondatot. A mondatból azon­ban a verseny végére már csak egy-egy szó maradt, vagy egé­szen más lett az értelme. Ügy látszik, a súgást még gyako­rolni kell — de van idő, mesz- sze vannak a vizsgák! A csapatok és a közönség lel­kes biztatása közepette nyeltéit fuldokolva a bambit az ivó­verseny szereplői — cumis­üvegből. Az egyéni győztes Pap Jenő lett. Legnagyobb att­rakció a zsákbaíutás volt. A versenyzők hatalmasakat esve, csúszva ugráltak a parketten. Az utolsó számban mind a nyolcvan gólya egymás boká­ját fogva együtt ügetett — négykézláb. Utolsó sípszó, eldőlt a ver­seny. Az összesített pontszám szerint első a négyes, második az egyes, harmadik a hármas csoport. A piros szőnyegen bevonult Szakoly Lajos, az intézet por­tása, és átadta a csokoládé dí­jakat a győzteseknek. Bizonyítottak a gólyák. Meg­érdemlik, hogy az intézet tel­jes jogú hallgatói legyenek, és megkaphassák a gólyajelvényt. S. M. Zsákváltás a zsákbanfutóknáL TARKA SOROK. Viccek cím nélkül — Miért lopta el ezt az autót? — Kérem, ón azt hit­tem, hogy nincs gazdája. — Hogyhogy? ■— Hát ugye, a kocsi a temető mellett állt... • • • A mama megkérdezi ötéves kisfiától: — Hogy tudtad így be­piszkítani magad ?! — Ügy, hogy én köze­lebb vagyok a földhöz, mint te. » • • Egy fiatalember odalép az utcán egy leányhoz: — Engedje meg, hogy meghívjam egy cukrász­dába! — Inkább ne, köszö­nöm szépen! — De hát vegye figye­lembe, hogy én nem min­denkit hívok meg cuk­rászdába! — Maga pedig vegye fi­gyelembe, hogy én nem mindenkit utasítok vissza. • • * Az őrmester összegyűjti a katonákat: »Fiuk, két meglepeté­sem van a czámatokrac egy kellemes és egy kel­lemetlen. A kellemetlen az, hogy estig háromezer zsákot kell megtötleni homokkal. A kellemes pe­dig: van bőven homo­kunk! • • * — Papa, miért vagy te vegetáriánus? — Mert szeretem az ál­latokat, kisfiam. — Akkor miért eszed el előlük a táplálékukat? • * « A bontóperi tárgyaláson a házaspár azon vitatko­zik, hogyan osszák el a három gyereket Sehogy sem tudnak dűlőre jutni, egyikük sem akar kettőt vállalni. Végül a feleség így kiált fel: — Hát akkor várjunk vele, amíg négyen lesz­nek! • • * — Es azután is szeretni fogsz, hogy elvettél felesé­gül? — Azt hiszem, igen. Tudod, drágám, mindig vonzódtam a férjes > asszo­nyokhoz. * * * Az amerikai szenátor visszaemlékezik arra a vá­lasztási kampányra, ami­kor először pályázott a szenátusba: — Akkoriban volt egy hatalmas kutyám. Ugatá­sával az egész környéket terrorizálta. Egy szép na­pon fölkeresett a szom­szédaim küldöttsége. Kö­zölték, hogy egyember- ként rám fognak szavazni a közelgő választásokon. Meghatottan kezdtem hálálkodni nekik. — Igen, mondták, jobb szeretnénk ezt az átkozott ebet Washingtonban tudni. Somogyi Néplap Az MSZMP Somosív megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510. 11-511. 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. a 2. Teleton 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrziink meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési d'i ea:v hónapra 20 Ft, Index: 25 06? íCeszüit a Somogy megyei Nyomda- • pari Vállalat kaposvári üzemébeu. Kaposvár. Latinfta S. u. 6. FeleUős vezető: Mautner József

Next

/
Thumbnails
Contents