Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-15 / 242. szám
A főkozmetikusnő az év felét külföldön tölti Ha nem tudnám a foglalkozását, akkor is kozmetikusnak vagy ápolónőnek nézném, mint ahogy valójában is mindkettő egyszerre. Olga Knoblochová, a csehszlovákiai kozmetikai intézet főkozmetikusa a Der- macol Kozmetikai Vállalat képviseletében járt Kaposváron. Hihetetlenül zavar, hogy velem szemben ül egy nagyon kedves, bájos nő, mosolyog, nekem beszél, és én nem értem mit mond, csak a szeméből olvashatom ki, milyen ember lehet. Beszédstílusából, mondatai zamatéból semmi sem jut el hozzám a tolmácsnő szabályos és a tartalmat minden bizonnyal pontosan visszaadó mondatain keresztül. — Mióta kozmetikus? Elmosolyodik, emlékező n, kicsit talán szomorkásán is. — Tizennégy éve, az elsők között voltam Csehszlovákiában. Ma már én tanítom őket. Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy a kozmetikai inté zet világhírű. Sok osztályon folyik a munka, hogy csak néhányat említsek: manikür, pedikür. fodrászat, plasztikai sebészet. Kapcsolatot tartunk a világ valamennyi jelentős kozmetikai intézetével. Négy éve vagyok a Dermacod alkalmazásában, a készítmények előkészítésében is részt vettem. — Gyakran jár külföldre? — Rengeteget — mondja a kézmozdulata, s az arckifejezésében benne van, hogy ez Készülnek a télre VÁRJAK A TELET a KPM Közúti Igazgatóságán. Az idei telet, amelynek egyre sebesebb jöveteléről vallanak az egymást követő borús napok, s amely — a meteorológiai valószínűségszámítás szerint — nem lesz olyan zord és tartós, mint tavaly volt. Hacsak... Ha ezzel a kis szóval, ezzel a parányi bizonytalansági tényezővel nem kellene számolni! De kell! Az elmúlt tél szomorú tapasztalatai fontos következtetések levonására sarkalltak. A havas hónapok közötti időszakban alapvető elhatározások születtek. S ma már alaposan megváltozott feltételek mellett, sajnos sok tapasztalattal »gazdagodva- várják az első hó megérkezését. A közúti szolgálat szempontjából a téli útfenntartás elsődleges fontosságú. A téli munkák két fő területe: a hótól való mentesítés és a síkosság elleni védekezés. A KPM ebben az évben csaknem száz százalékkal növelte a hómaró gépállományt, s az új gépekből Somogy megyébe is kettő jut. Ezzel három hómaró áll készen a megye útjainak megtisztítására. Ezek a gépek elsősorban a közép-európai hóviszonyok között alkalmasak. Az igazgatóság további nagy teljesítményű Tátra gépkocsikat is kap a tél beköszöntővel, szám szerint hatot. Tovább folytatják a traktor von34. A fenti eset újból bebizonyította, hogy a mikronyomok felkutatása, megőrzése és vizsgálata célravezető módszer a kriminalisták kezében. Ezek a parányi bűnjelek mindenhová elkísérik a gonosztevőt, nem tud megszabadulni tőlük. A vád e láthatatlan aprócska tanúi szilárd bizonyítékot szolgáltatnak még akkor is, ha a bűnöző több ezer kilométer távolságra szökött a nyomozótól. tatta hóekék bekapcsolását is a hóeltakarítási munkálatokba. FONTOS, az edd!gi gyakorlattól eltérő intézekedéseket tesznek a járműtorlaszok mielőbbi megszüntetésére. A veszélyeztetett helyeket elzárják, táblákkal jelölik, s a legrövidebb időn belül terelőútra térítik a forgalmat. A hótakaxó borította utak felszabadítása a jövőben meghatározott — fontossági — sorrendben történik. Elsősorban a főútvonalakat tisztítják meg, s az egy-két kilométeres bekötő utak járhatóvá tétele nagvobb arányban hárul a községi tanácsokra. Vannak ugyanis a falvakban olyan mozgósítható gépek és más erők. amelyeket eddig nem használtak ki, holott ez a munka óriási terhet jelentett az igazgatóságnak. Ezután nagyobb mértékben alapoznak a hóvédő erdősávokra is, és újra napirendre kerül telepítésük. AZ ÉRTEKEZLETET, amelyen a fentiek elhangzottak, tegnap tartották a Közúti Igazgatóság székházában az érdekelt szervek — tanácsok, vállalatok — képviselőinek jelenlétében. Mindezt azért, hogy a téli útfenntartás javuljon, s ne forduljon elő a múlt évihez hasonló helyzet még egyszer. Sajnos, az érdekeltek közül csak kevesen vettek részt az értekezleten. »KIDNAPPING* AUSZTRÁLIÁBAN Bondy, Sidney egyik külvárosa büszkén viseli »a Csendes-óceán paradicsoma« elnevezést. Itt, Bondyban élt családjával Bazil Thorne, egy utazási iroda ügynöke. A Thorne család békésen éldegélt egészen 1960. július 1-ig amikor — szerencsétlenségükre — megütötték a 100 000 fontos főnyereményt. »Szerencsétlenségükre« mondottuk, s ez nem rosszindulatú túlzás, mivel... De lássuk csak, mi is történt lényegében! Graeme Thorne, Bazil Thorne nyolcéves kisfia minden reggel 8 óra 30 perckor indult hazulról az iskolába. Gyalog ment az Edward Street és a Wellington Street kereszteződéséig. Itt Phyllis Smith, Thor- neék egyik barátnője várta, aki aztán kocsiján elvitte a Scot College-be. 1960. július 7-én reggel 9 órakor Phyllis megállt autójával a Thorne-ház előtt. Graeme-t kereste, aki nem jött el a megszokott félkilences találkozóra. Pedig e kisfiú ponínycsiklandó öllet Szakácscserét Kalinyinnal Lazacos scsi kontra halászlé — Ott az orosz teaház nagyon érdekes ugyan, de fárasztó is. A tolmácsinő szavaiból megtudom, hogy az évnek a felét külföldön tölti, de nem egyfolytában, hanem havonta két hét otthon, két hét külföldön. — Családja van? A tolmács fordítja a kérdést. Olga Knoblochová udvarias mosolya mögül hirtelen valódi ragyogás sugárzik elő. Végre elérkezett a pillanat, amikor ha nem fordítanák, akkor is érteném mit mond. A gyerekeiről beszél. — Két fiam van és egy lányom. Az idősebb fiú most fog érettségizni, technikai érdeklődésű. A kisebbik hétéves, a lányom pedig még csak négy és fél. Most azt mondja, Ő is kozmetikus lesz, de addig még sok minden történhet. A férjem sebész ... Szegények sokat vannak egyedül, szerencsére van a családban nagymama, ő látja el őket. Meglep, hogy ilyen nagy j gyerekei vannak, nem látszik I harminc évnél idősebbnek. Magas, karcsú és kitűnő érzékkel öltözködik. Világos harisnya. aranyszandál és halványzöld ruha van rajta, a szemhéján is világoszöld festék. — Mit csinál legszívesebben a szabad idejében? Nagyot sóhajt, aztán huncut mosoly, és a válasz: — Akkor is dolgozom, kozmetikai szakcikkeket írok, ha van otthon egy kis időm, meg a gyerekeimmel vagyok. — Járt már Magyarországon? — Harmadszor vagyok itt. Tavaly ősszel voltam először, az idén tavasszal is jártam itt, már majdnem az egész országot beutaztam. Budapest az egyetlen olyan város a világon, ahol Prágán kívül élni tudnék. Ihárosi Ibolya Boszorkányos ügyességgel dolgozó grúz szakácsok sütnek-főznek a fővárosban. A tbiliszi Aragvi étterem mesterszakácsai már eddig is nagy sikert arattak a Budapest Szállóban. Ilyenkor sajnálhatja a kedves tv-néző, hogy még nem találták föl az illatot is továbbító televíziót, így a képzeletére hagyatkozhatott csak, amikor a híradóban bemutatták a világhírű grúz konyha remekeit, az udvaron felállított kemencében lepényszerű kenyeret süt a pék, az egyik alföldi tejüzemben készítik a grúz specialisták a kaskavál sajtot és a többi ínyencséget, hogy folyamatosan ellássák a fővárosban szorgoskodó társaikat. S a kedves pesti vendég grúz népi együttes zenéjére fogyaszthatja el az ételeket az étteremben. Egy kis irigység is elfogott, amikor először olvastam a grúz konyha ünnepének megrendezéséről. Ezt az váltotta ki, vajon miért nem használjuk ki a testvérvárosi kapcsolatainkat, s miért nem ismerkedünk meg Somogybán az orosz nemzeti ételekkel. Biztosan nem lenne okunk panaszra, hiszen Kalinyinban a közelmúltban mérték össze tudásukat a rzsevi, visnyij-volocsoki, kimri, bezsecki, torzsoki, osztaskovi mesterszakácsok a megyeszékhely Mologyozsnoje (Ifjúsági) kávéházban. A verseny egyik föltétele volt, hogy elfelejtett tveri recepteket kutassanak fel, s azok alapján főzzék-süssék a valamikor közkedvelt, ízletes leveseket, húsokat, süteményeket. Régi szakácskönyvekben, kalendáriumokban búvárkodtak a versenyzők, s így találtak rá hetven eredeti tveri étel receptjére. A tveri halat, amely friss és csípős előétel, egy 1898-as kiadású tájékoztató leírásában fedezték föl. A scsi, azaz káposztaleves legalább olyan nemzeti eledel odakint, mint nálunk teszem azt a csülkös bableves. Többféleképpen készítették el a versenyen: például viaszlazaccal, aztán tveri, bojár módra. Sok étel alapja volt a kvász, a Szovjetunióban járt turisták által is jól ismert, savanykás ízű frissítő ital. Kvász viaszlazaccal, kvász retekkel, párolt borjúhús lovászban. S hogy mi szerepelt még a verseny étrendjében? Hallal töltött derelye, tésztatáskák vagdalt hústöltelékkel, bundás hering, s mézes-fűszeres forró ital. Nem akarom még jobban fölkelteni az olvasó étvágyát az orosz konyha ínyencségeinek sorolásával. A bemutatásból ennyi is elég. A grúz szakácsok juttatták eszembe, miért nem rendezünk Somogybán »kalinyini konyha ünnepét«. Minden lehetőségünk megvan a szakácscserére, hiszen a két megyeszékhely és a Balaton partja, illetve a Szeliger-tó környéke kiválóan alkalmas lenne erre. Amióta megnyílt az orosz teaház Siófokon, még a stílszerűség is adva van a kalinyini mesterszakácsok bemutatkozására. Mivel nem lehet egyik napról a másikra megszervezni egy ilyen kölcsönös ételkülönlegesség-bemutatót, már most gondolkozni lehetne azon, miként cserélhetnénk mesterszakácsokat a jövő nyáron. A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat, a Somogy megyei Vendéglátó Vállalat indíthatná el a kezdeményezést, s biztosan sok vendéget vonza- na nálunk és kint a Szovjetunióban is a scsi viaszlazaccal, a párolt borjúhús kvászban, a bundás hering, illetve a halászlé, a gulyásleves, a pörkölt, a paprikás csirke, a rétes. ínycsiklandó az ötlet, érdemes hát megvalósítani. Lajos Géza júliusban szabadult ff Történt, ami történt“ Ha pénze volt, ivott — Papír a gyámhatóságnak „El akarom felejteni" Elszomorítóén gyenge az akaratereje. Elakadó mondatai hangsúlyozzák a tétovasá- gát, képtelen logikus sorba fűzni a szavait. Mintha a háta mögé figyelne, tartana valamitől. Pedig ismerősv a környezet. Nem először készül vádirat ellene. Három évvel ezelőtt, tizenhét éves korában betöréses lopás miatt csukták le, tavaly ittas vezetésért és visszaesőként elkövetett lopásért. Az idén július 18-án szabadult Pálhalmáról, feltételesen. Segédmunkás lett, előbb az építőiparnál, majd a cukorgyárban. Szeptember 14-én azzal mondta fel állását, hogy pár nap múlva elhelyezkedik a szakmájában, traktoros lesz. Amikor összecsomagolt, o cukorgyár öltözőjében senki sem tartózkodott. Tudta, barátja ruhái melyik szekrényben vannak. Nem sokat gondolkodott ... A lopott nadrággal, dzsekivel és nyloninggel menyasz- szonya falujába utazott. Onnan mind a ketten az édesanyjához mentek. Még aznap este megjelent a rendőrség, ellenőrizni őt, mivel feltételes kedvezménnyel szabadult. Látták a ruhát. Dömötör János nem tudott elfogadható választ adni, honnan származik a holmi. Hát eddig tartott Dömötör János szabadsága. — Beszéljen a családjáról. Milyen körülmények között nevelkedett? — Heten vagyunk testvérek, a többiek mind dolgoznak. Édesapám hat évvel ezelőtt rákban meghalt, édesanyám beteges. Most sem dolgozik, a testvéreim tartják el. Én négy osztályt végeztem el az általános iskolából, tizennégy éves koromban kimaradtam. Nem szerettem tanulni, dolgozni mentem. Nem is volt semmi baj, egészen hatvanhétig ... — Kik a barátai? — Nincsenek. Nem kellenek. Az első börtönt nekik köszönhetem. Később a többi jött magától... — Magától? Egy bűncselekmény nem szüeltlk csak úgy magától. — Büntetett előéletű voltos időben elment hazulról. Nem találtak rá sem az iskolában, sem egyebütt. A kis Graeme eltűnt. Amikor a telefon csengett, O’Shearne rendőrőrmester éppen Thorneék asztalánál ült és jegyzőkönyvet írt az esetről. Thorne felesége vette lel a kagylót. — Mrs. Thorne beszél? — kérdezte egy férfihang. — Igen. — A férje otthon van? — Mit akar tőle? — A fiuk nálam van — mondotta durván az ismeretlen. Mrs. Thorne megrémült, a kagyló kiesett a kezéből. O’Shearne utánakapott, és hallotta, amint az idegen tovább beszél: — A fiú a kezemben van. Huszonötezer fontot akarok ma délután ötig. O’Shearne, aki mit sem tudott Thorneék nyereményéről, elképedve kérdezte: — De honnan vegyek any- nyi pénzt? A hang tovább meszélt: — Ne tréfáljon! Van elég ideje öt óráig. Menjen a bankba és vegyen fel huszonötezret a százezerből. Ha nem kapom meg a pénzt, a fiúból cápaeledel lesz. O’Shearne belekiáltott a kagylóba: — De hol találom meg magát? A válasz nem késett: — Később felhívom! így indult el az ügy, amely hónapokig egész Ausztráliát lázban tartotta. Július 8-án megtalálták a kis Graeme iskolatáskáját. Freeman, a nyomozást vezető detektív Dél-Ausztráliából külön erre a célra hozatott rendőrkutyákkal kétszáz nyomozót küldött ki, hogy átkutassák a környéket, ahol a táskára bukkantak. Helikopterek köröztek állandóan a vidék fölött. Július 11-én megtalálták a gyermek sapkáját és esőkabátját. Tíz nappal Graeme Thorne eltűnése után a helyzet éppen olvan zavaros volt, mint az első napon. A Thorne-házaspár szinte el sem mozdult a telefon mellől, várta, mikor szólal meg a fenyegető hang, amely egyetlen reményük maradt. A hang azonban nem jelent- > kezett. 1 A »kidnapping«-esetek szak-1 értőinek véleménye szerint az ilyenszerű aljas bűntettek szabályainak megfelelően a gyermeknek már régóta halottnak kellett lennie. A feltételezés — sajnos — beigazolódott. Augusztus 16-án, két, vele körülbelül egvkorú gyermek találta meg a fiúcska tetemét egyjtes lett volna, a barátja sem üres telken. Bondytól mintegyhiányolta volna a nadrágot, a iskolai egyenruháját viselte. Az orvosok megállapították, hogy halálának oka: fulladás. A hír rendkívüli felháboroközvéleményben. Heves támadások érték a rendőrséget. Ezrek vádolták tehetetlenséggel, amiért nem tudta megakadályozni a kis Graeme meggyilkolását. Ausztráliában ez voltü gyengének bizonyult. az első »kidnapping«. A rendőrségen kívül nagy katonai egységek kutatták végig az üres telkeket, parkokat, városokat. Mégsem tudták megakadályozni a gálád gyilkosságot. (Folytatjuk) tam, nem sokat törődtem azzal, hogy ismét a rács mögé kerülhetek. — Került is. Az iratok szerint ittas vezetésért is elítélték. Sokat iszik? — Ha van í pénzem. Az meg ritkán fordul elő. — Most mennyit keresett? — A cukorgyárban? Ezer- négy-ezerötszáz forintot. De nem volt elég. — Az ital miatt? — A menyasszonyom miatt. Kiszabadulásom után két hét múlva ismerkedtünk össze. Rendes lány, nagyon megtetszett nekem. Hozzájuk kezdtem járni, tervezgettünk. Szeptember 9-én adtuk be a papírt a gyámhatóságnak, hogy engedélyezzék a házasságunkat. A menyasszonyom csak tizenhét éves. — Mindent tud magáról? — Azt tudta, hogy rendszeresen jelentkeznem kell a rendőrségnél. De azt nem, hogy miért. — És most? — Ott volt, amikor letartóztattak ... — Ezután? — El akarom felejteni. Úgysem adnák hozzám, ez egy rendes család. Nem tudnám még egyszer átlépni a küszöbüket. Szégyellem magam. — E4 a lopás kihúzta volna magát minden anyagi gondjából? — Nem gondoltam meg, mielőtt elkövettem. Egyébként máskor is kölcsönvettem barátom munkaruháját. — De ez nem munkaruha volt. S ha annyira természetíz mérföldnyire. A gyermeki dzsekit meg az inget. Azoiban iclrnlni ptfvonnihaiá+ -trícolto riGlTl GZ tÖtétlt — Történt, ami történt. ami Kész. — Kár magáért. Húszéves, dást váltott ki az ausztráliaié és idáig több mint két évet töltött börtönben. A munkájára nemigen panaszkodtak. — Ha kiszabadulok, elmegyek innen. Megpróbálom. — Nehéz lesz. Eddig is — Hát akkor mit csináljak? Bízni csak kell?! * * nt A húszéves, kisbárapáti Dömötör János bűnügyében az ügyészség elkészítette a vádiratot. Pintér Dezső Q SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1970. október ttk
