Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-15 / 242. szám

mERKomoszi A szocialista országok a vi­lágűr kutatására, és békés cé­lú felhasználására irányuló együttműködési programjának megfelelően szerdán a Szovjet­unióban Föld körüli pályára juttatták az Interkozmosz—4 jelzésű mesterséges holdat. Ezzel tanulmányozzák a Nap ibolyántúli és röntgensu­garait A mesterséges hold mérései­vel egy időben Bulgária, Ma­gyarország, az NDK, Lengyel- ország? Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia obszervató­riumai 'összehangolt program alapján rádióasztronómiai, io- noszférikus és optikai megfi­gyeléseket végeznek, (MTI) Megnyílt az ENSZ-közgyiílés jubileumi ülésszaka (Folytatás ag 1. oldalról) szonyában, s ezek beárnyékol­ják az ünnepi ülésszakot. Ilyen előzmények után — és számos, a nemzetközi életben kulcsszerepet játszó ország, köztük a Szovjetunió legma­gasabb szintű vezetőinek tá­vollétében — a legtöbb, amit a jelenlevők remélnek: Gro­miko szovjet és Rogers ameri­kai külügyminiszter péntekre és jövő hétfőre előirányzott munkavacsorái, továbbá a je­lenlevő delegátusok különböző szintű személyes eszmecseréi csökkenthetik a feszültséget és előmozdíthatják a magas szin­tű hivatalos párbeszéd újra- felvételét a legégetőbb kérdé- sekről U Thant ENSZ-főtitkár az ünnepi közgyűléshez intézett üzenetében méltatta az ENSZ fennállásának 25 éve alatt vég­zett munkát, hangoztatva, hogy noha a világszervezet nem végzett rossz munkát, még van mit tenni. Az ENSZ főtitkára a fegy­verkezési hajszát, a gyarmato­sítás maradványait, a fajüldö­zést, az emberi jogok megsér­tését, az erőszak alkalmazását említette, mint megoldásra vá­ró problémákat. Ide sorolta a Kínai Népköztársaság ENSZ- jogai helyreállításának sürgős szükségességét és a helyi konf­liktusok rendezését. Gromiko nyilatkozata Leta rtóztattá k Gromiko szovjet külügymi­niszter, a szovjet küldöttség vezetője New Yorkba érkezett, hogy részt vegyen az ENSZ- közgyűlés 25. ülésszakának munkájában. A Kennedy-repülőtéren adott nyilatkozatában Gromi­ko a többi között kijelentette: — Országunk politikája a béke, a feszültség csökkentése, az új háborús veszély elhárí­tásának politikája. Ez a béke­szerető lenini politika, és a szovjet kormány szilárdan el­tökélte, hogy továbbra is ilyen politikát folytat. — Az ENSZ-ben és szerve­zeteiben előterjesztett vala­mennyi javaslatunk — mon­dotta — most is, mint koráb­ban, a világszervezet céljai­nak megvalósítását, alapelvei­nek valóra váltását hivatott előmozdítani. Állást foglalunk az európai, az ázsiai, az afri­kai béke mellett, hogy vala­mennyi kontinensen béke le­gyen. A szovjet küldöttség az országától kapott megbízást teljesítve ily módon munkál­kodik a közgyűlésen. (MTI) Kéthetes vita A nemzetközi biztonságról Az ENSZ közgyűlésének 1. számú (politikai) bizottságá­ban véget élt az egyik leg­fontosabb napirendi kérdés: »a nemzetközi biztonság meg­erősítését célzó intézkedések« két hetes vitája. Ezt a fontos kérdést a Szov­jetunió terjesztette elő, hogy az ENSZ képes legyen fő fel­adatának teljesítésére, a nem­zetközi biztonság megerősíté­sére, az egyetemes béke meg­őrzésére. Ezt a célt szolgálta a nem­zetközi biztonság megerősíté­séről szóló nyilatkozattervezet is, amelyet nyolc szocialista ország terjesztett elő. A szocialista országok nyi­latkozattervezetével szemben a nyugati országok saját ha­tározati javaslatukban meg­kerülik a nemzetközi bizton­ság szavatolásában a kulcs- probléma lényegét. Az 1. számú bizottság vé­gül is nem tudott egységes do­kumentumot kidolgozni. Vé­gül is o bizottság keretében egy munkacsoport alakult, amely folytatja a határozati javaslatok kidolgozását. Ha munkájukat siker koronázza, az ENSZ jubileumi közgyűlése elé terjesztik. 25 ÉVES AZ ENSZ Jubileum az üvegpalotában Még javában folyt a második világháború, ami­kor az amerikai Dumbarton Oaksban tanácskozásra ültek össze a Szovjetunió, az Egye­sült Államok és Nagy-Bri- t nnia képviselői, hogy meg­vitassák egy világszervezet megalakítását. 1944. augusz­tus 21-töl szeptember 28-ig tartott — éjszakába nyúló viták közepette nem egyszer — a maratoni megbeszélés- sorozat. Eredménye egy újabb, immár szélesebb kö­rű konferencia volt, amely San Franciscóban ülésezett 1945. április 25. és június 26. között. Az utolsó napon kereken ötvert ország írta alá az új világszervezet alapító okmá­nyát, de maga a megalakulás váratott magára: a távol­Keleten még folyt a háború. Miután Japán az atombom­ba és a szovjet hadüzenet, valamint a Kvantung-hadse- reg megsemmisítése nyomán megadta magát, végre sor kerülhetett az alapokmány ratifikálására: 1945. október 24-én hivatalosan is megala­kulhatott az Egyesült Nem- ~etek Szervezete. Eseményekben gazdag, nem egyszer viharos negyed­század telt el azóta. A New York-i üvegpalota lombik­ként tükrözte — és tükrözi most is — világunk változá­sait. Kezdetben Washington még sikerrel próbálta afféle szavazógépként a saját szol­gálatába állítani a világszer­vezetet. Ennek a korszaknak a legszomorúbb hagyatéka a koreai háború, amelynek so­rán az amerikai szotdateszka a világszervezet lobogóját lengetve követte el agresz- szióját. A nemzetközi erőviszonyok változása azonban az ENSZ- ben is éreztette hatását. A Szovjetunió és a szocialista országok megnövekedett po­litikai, gazdasági, katonai sú­lya és az egykori gyarmatok földjén létrejött független or- , szágok sora új helyzetet te­remtett az üvegpalotában, amely egyre gyakrabban vá­lik a nemzetek valóságos fó­rumává. A jubileumi ülésszakon is kitűnt, milyen pontos szeiz­mográf az ENSZ. Nemrég még úgy látszott, hogy a szovjet békepolitika két nagy eredménye, a Bonnal kötött szerződés, valamint a közel- keleti tűzszünet kedvező lég­körében New York fontos csúcstalálkozó színhelye le­het. Sajnos Washington ezt három súlyos lépéssel is megakadályozta: 1. Az állítólagos egyipto­mi rakétaállásokra hivatkoz­va lehetővé tette Izraelnek, hogy szabotálja Jarring ENSZ-közvetítő fontos misz- szióját. 2. Nehézségeket támaszt Nyugat-Berlínnel kapcsolat­ban, és igyekszik elérni, hogy Bonn ezt a témát politikai zsarolásra használja fel, ma­gyarul: ettől tegye függővé a moszkvai szerződés ratifiká­lását. 3. Washington a tények és a TASZSZ hivatalos cáfolata ellenére azzal vádolja a Szovjetuniót, hogy a kubai Cienfuegos kikötőben rakéta- tengeralattjáró-bázist létesít. Nyilvánvalóan ezért nem jöhetett létre szovjet—ame­rikai kormányfői találkozó a jubileumi ülésszakon. De a tizennyolc államfő, harminc kormányfő és számos kül­ügyminiszter jelenléte így is fontos eseményévé avatja az ülésszak most megkezdett ünnepi szakaszát. Az FBI négyhónapi körözés után elfogta és letartóztatta Angela Davis-t, az amerikai négerek egyik, szószólóját, a kaliforniai egyetem volt tanárát, akit azért bocsátottak el állásából, mert bevallotta, hogy tagja a kommunista párt­nak. Az a vád ellene, hogy ő vásárolta a fegyvereket, amelyekkel egy kaliforniai bírósági tárgyalásról ki akarták szabadítani a vádlottakat. Angela Davis-t az FBI ügynökei elvezetik. (Képtávírón érk. — AP— MTI—KS) A My Lai-i vérengzést a Cl A irányította? A texasi Fort Hoodban foly­tatódott David Mitchell őr­mester bűnpere egy katonai bíróság előtt. Mitchellt azzal vádolják, hogy részt vett a My Lai-i vérengzésben Dél- Vietnamban. Az amerikai ka­tonák 1968. március 16-án több mint 100 polgári sze­mélyt gyilkoltak meg. Mitchell védője, Ossie B, Brown, kedden feltűnést keltő nyilatkozatot tett az ügyben. Kijelentette: be tudja bizo­nyítani, hogy a My Lai-i ese­mények és a CIA tevékenysé­ge között közvetlen . összefüg­gés áll fenn. A CIA, az ame­rikai központi hírszerző hiva­tal — mint Brown mondotta — »a Vietcong és a Vietcong- gyanús személyek meggyilko­lásának és kiirtásának mód­szeres programját hajtotta végre«. A My Lai-i esemé­nyek is abba a programba tartoztak, amelynek fedőneve »■Főnix-akció« volt. Az akciót — mint mondotta — egy CIA- ügynök irányította. Brown követelte, hogy idéz­zék meg tanúként Richard Helms-et, a CIA igazgatóját. A kérésnek a katonai bíróság nem tett eleget. (MTI) Mennyire lesz „szilárd és tartós**? A jordániai megállapodás Ammanban kedden elvben zöld utat kapott a jordániai kormány és a Palesztinái ellenállás együttműködése az Iz­rael ellen vívott harcban. Húszéin király és Jasszer Arafat — mint már jelentet­tük — megállapodást írt alá, amely Bahi Ladgham tuné­ziai miniszterelnöknek, az arabközi békéltető bizottság vezetőjének szavaival élve »szilárd és tartós alapja a kölcsönös tiszteletnek és bi­zalomnak*<. A megállapodás első része a kormány és a gerillák vi­szonyának általános elveit foglalja össze; a második rész a konkrét intézkedéseket tag­lalja. A megállapodás egyes rész­leteit nem hozták nyilvános­ságra. Nyilván stratégiai okokból titkolják,, miként ren­delkeztek a gerillatámaszpon- tok elhelyezéséről. A mostani megállapodás végrehajtását — csakúgy, mint a szeptember 27-i kairói egyezményét — az arabközi békéltető bizottság ellenőrzi Husszein jordániai uralkodó szerdán — a polgárháború ki­robbanása óta először — saj­tóértekezletet tartott, s ezen síkraszállt a kormányzat és a gerillák között kedden meg­kötött egyezmény következe­tes megvalósítása mellett. A szélsőséges Palesztinái Népi Felszabadítási Front szóvivője Bejrútban tartott szerdai sajtóértekezletén el­utasította a Palesztinái ellen­állási mozgalom és a jordá­niai hatóságok viszonyát sza­bályozó, kedden megkötött egyezményt. Kijelentette, hogy a szervezet folytatja harcát »a jordániai reakciós rezsim el­len, egészen annak megdönté­séig-«. Lemieux felhatalmazása Tárgyalás az ént borra blokkal Megszakadtak a tárgyalások a »québeci felszabadítási front« nevű szélsőséges szeparatista szervezet és a québeci tartományi kormány megbízottai között. Robert Lemieux, a szepara­tista szervezet megbízottja, szerdán hajnalban Montreal­ban tartott sajtóértekezletet. Hangoztatta, hogy a szepara­tista szervezettől csak arra ka­pott megbízást, hogy a front által,'támasztott feltételek tel­jesítéséről tanácskozzék. Más megbízatása nincs, és mindad­dig, amíg nem teljesítik a front követeléseit, nem lehet szó a túszok bizton­ságának szavatolásáról. Bourassa, a québeci tarto­mányi kormány miniszterelnö­ke kijelentette: a québeci tar­tományi kormány szilárdan ragaszkodik álláspontjához: Mindaddig, amíg nem tisztázódik az elsődleges kérdés, tehát a túszok személyi biztonságának szavatolása, addig szó sem lehet arról, hogy a kormány elfogadja a front által támasztott követelé­seket. — mondotta. . Cross angol diplomata és Laporte québeci miniszter el­rablói szerdán egy nyilatkoza­tot juttattak el az egyik montreali rádióállomáshoz. Ebben a két sejt közösen je­lentette bé, hogy szóvivőjük­nek, Robert Lemieux ügyvéd­nek »biankó«-felhatalma­zást adtak a kormánnyal folytatandó további tár­gyalásokra. A közleményből kiderül, hogy a »Felszabadítás« sejt és a másik csoport, a »Chenier«, időközben egyeztette állás­pontját. BOLIUin A csaknem 1,1 millió négyzetkilomé­ter kiterjedésű ország az el­múlt évszázad­ban ugyan­csak viharos napokat élt át. A megismétlő­dő puccsokon túl szomszédai­val is gyakran meggyűlt a ba­ja. Az 1879— 1889-es »salét­romháborúban« Chile elragad­ta Bolíviától salétromban és guanóban gaz­dag tengerpar­ti tartományait, s ezzel száraz­földi országgá tette. 1920-ban kénytelen volt átengedni az Amazonas me­dencéjére eső, kaucsukban gazdag ország­rész tetemes hányadát Brazíliának. 1932- ben konfliktus támadt Bolívia és Paraguay között a Gran Chaco sivatag miatt, ahol kül­földi olajtársaságok kőolaj © Wolfram A Kőolaj (S) Kőolajf/nomílés O ép/iőanyagipar © élelmiszeripar után kutattak. Ismét kényte­len volt engedni. Bolívia ko­rábban 2,9 millió né ?yzetki- lométeres területe így csökkent 1,1 millióra. Szakszervezeti törvény Spanyolországban A Franco-kormány közzétet­te az új szakszervezeti törvény tervezetét, amely nem bizto­sítja ugyan a szervezkedés sza­badságát, de legalább felszá­molja a hírhedt, fasiszta jel­legű korporációs rendszert. Az új törvény értelmében ugyan­is az egyes szakmákon belül önállóan szervezkedhetnek a vezetők és a munkások. A sztrájkok továbbra is ti­losak. (MTI) Mai területének csaknem 50 százaléka terméketlen, de a ter­mészet más oldalról kárpótolta az országot. Nyersanyagkincsei igen jelentősek: különösen az ón-, az antimon- és awolfram- termelése. Az ország másik je­lentős természeti kincse az olaj. Mindezt azonban — a nemzeti tőke gyengesége miatt — a külföldi, elsősorban az észak-amerikai monopóliumok használták ki. Az ónbányák, de különösképpen az amerikai kézben levő, szinte egyedural­kodó Gulf Oil olajtársaság ál­lamosítása azt a célt szolgálta, hogy megszüntessék az ország egyoldalú függőségét. Éppen ez utóbbi váltotta ki az USA ál­tal támogatott jobboldali kö­rök dühödt ellenállását. A leg­utóbbi napok fejleményei azonban arra mutatnak, hogy a bolíviai tömegek által támo­gatott haladó erőknek sikerült visszaverniük a reakció táma­dását. D olíviábán él a világon a ® legtöbb indián: a négy és fél milliónyi lakosság 53 százaléka. Megtartották saját nyelvüket, de a hivatalos álla­mi nyelvet, a spanyolt is sokan beszélik. A 32 százalék mesztic (indián-fehér keverék) már többnyire elfelejtette az indián nyelvet, a maradék 15 százalék kreol és európai. A statiszti­kák szerint a lakosság 65 szá­zaléka analfabéta. SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1970. október U. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents