Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-02 / 231. szám
SOMOGTI NÉPLAP Péntek, 1970. október 2. TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS Fock Jenő, Gáspár Sándor és Sugár Jánosné az országgyűlés szünetében. (Folytatás az 1. oldalról.) A miniszterelnök élénk helyesléssel, tetszéssel fogadott beszámolója után a képviselői hozzászólások sora következett. A képviselők felszólalása Varga Gyula képviselő, a Zala megyei Pártbizottság első titkára ezzel kapcsolatban síkraszállt a könnyen kapott pénz korábban sajnálatosan elharapódzott gyakorlata ellen. Kocsis József, a Győri Városi Tanács vb-elnökhelyettese a beruházásokkal kapcsolatos tanácsi feladatokról beszélt, hangoztatva, hogy a tanácsi önállóság hatásos kibontakozásának számos fontos feltétele van, egyebek között a jobb információáramlás, és még kérdéses, hogyan élnek majd a tanácsok ezzel az önállósággal. Kisgergely Lajos, Veszprém megyei képviselő, vállalati igazgató, egyebek között a kiemelt, nagyszabású péti nitrogénmütrágyagyár létesítésének példáján szemléltette a beruházások gyors, hatékony lebonyolításának akadályozóit: a műszaki tervek engedélyezésének hosszadalmasságát, a szerelőipar elmaradottságát, amelyeket a drága beruházásokhoz képest viszonylag csekély költséggel meg lehetne változtatni, illetve javítani. Sajátos szemszögből, de ugyancsak beruházási problémákat vitatott Jedlicska Gyula Nógrád megyei képviselő, pártbizottsági első titkár, amikor vitába szállt Varga Károly Somogy megyei képviselő előző nap elhangzott javaslatával, hogy az üzemek társuljanak a tanácsokkal diákkollégiumok építésére. Kijelentette, hogy már szinte elsorolni is nehéz, ki-mindenki és hányféle célra kért támogatást az üzemektől, holott azoknak első kötelessége, hogy gazdaságosan termeljenek. Vezetőik tevékenységeit is elsőrendűen ezen kell lemérni, s ha majd ezen az alapon jobb gazdasági eredményeket érnek el, lesz több eszköz az említett feladatok megoldására is; hiszen ha van miből adni, a többi már csak körültekintő elosztás kérdése. Ugyancsak beruházási problémákat feszegetett dr. Veréb János képviselő, Bács megyei állatorvos, nehezményezvén, hogy korszerű mezőgazdasági építményeket, berendezéseket következetlenül, csupán fél technológiával valósítanak meg. Dr. Bélák Sándor Veszprém megyei képviselő, egyetemi tanár szintén a gyenge minőségű mezőgazdasági beruházásokat bírálta. Kocsis Istvánná, Pest megyei képviselő, fonónő, a textil- és ruházati ipar korszerűsítéséhez szükséges beruházásokat, s ezzel a munkakörülmények javítását sürgette. Több képviselő foglalkozott, szinte egybehangzóan a szénbányászat aktuális kérdéseivel. Már előző tudósításunkban említettük Gergely Lajos pécsi képviselői felszólalását, a mécseid szénbányászat problémáiról, a csütörtöki ülésen Kéri Vencel Komárom megyei képviselő, trösztigazgató, sokoldalúan ismertette a szénbányászat hatékonyabb termelésének lehetőségeit, de a nehézségeket is, amelyek a létszám f«mrs csökkenéséből, az új bányamezők elhúzódó feltárásából és a bányászok kereseti problémáiból adódnak. Kluj- ber László Fejér megyei képviselő, járási párttitkár mindezen túl a vájártanuló-toborzás pillanatnyi kilátástalansá- gát is megemlítette, s új bányaföltárásokat sürgetett, hogy a következő ötéves tervidőszakban is kitermelhessük az abszolút értékben nem csökkenő szénmennyiséget. Lázár György felszólalása Nagy lemmel gatták a viselők György figyehallképLázár munkaügyi miniszter felszólalását, aki beszéde elején elsősorban a termelékenység korábban egyáltalán nem kielégítő, de legújabban már biztatóbb alakulását elemezte. Véleménye szerint a munkaerő- források olyan mértékben apadnak, hogy elkerülhetetlen az ipari és az építőipari munka hatékonyságának jóval gyorsabb növelése. A fő kérdés ma már nem a foglalkoztatottság, hanem az: hogyan tudjuk jobban hasznosítani a rendelkezésre álló munkaerőt. Jelentős intézkedésekről számolt be a miniszter, amelyek érdekeltté teszik a vállalatokat az élőmunka takarékosabb felhasználásában, egyszersmind megszüntetik, vagy legalább is mérsékelik a felesleges munkaerő visszatartását az üzemekben. Ilyen körülmények között sor kerülhet majd, a népgazA T. Házból jelentjük daság, az ipari termelés szerkezetének átalakításával párhuzamosan, bizonyos munkaerő-átcsoportosításokra is, az ágazatok között, illetőleg az üzemek között. A csütörtöki ülésen végül is húsznál is több képviselő szólalt fel, ami már önmagában is jelezte a nagy érdeklődést a beterjesztett törvényjavaslat, következő ötéves tervünk iránt. Az országgyűlés ma, pénteken délelőtt folytatja tanácskozását. Egy felszólalás margójára Feltűnést keltett a Parlamentben Varga Károly somogyi képviselő szerda esti felszólalása. Társadalmi összefogást sürgetett az általános Iskolai tantermek és kollégiumok építésére. Tegnap sokan keresték meg a somogyi képviselőket Vitatkoztak vagy egyetértettek a javaslattal. A parlamenti tudósító is a véleményekről érdeklődött a T. Házban. Dr. Ortutay Gyula akadémikus, a kulturális bizottság vezetője így felelt a kérdésemre: — Tárgyaltunk a kulturális bizottságban is az általános iskolák, kollégiumok, óvodák és napközi otthonok fejlesztésének lehetőségeiről Örülök annak, hogy a negyedik ötéves tervről szóló törvényjavaslat vitájában ez így előkerült. — Véleménye szerint hogyan lehet a javaslatot megvalósítani? — Feltétlenül kell hozzá sgy állami terv és természetesen a megyei tanácsok, tsz- ek, vállalatok hozzájárulása, anyagi támogatása. Tudom, szinte hallom már az ellenvéleményeket is: azt mondják a vállalatoknál, hogy erre nincs pénz. A válaszom annyi, hogy ennél sokkal kisebb jelentőségű célokra is adnak, s ha akarnak, akkor tudnak rangsorolni Ha pedig ezt teszik, akkor mindenképpen jut tantermek, kollégiumok építésére is. Természetesen először egy több variációból álló tervet kell e gondok megoldására készíteni. Varga Károly ennek a tervnek a kidolgozásához egy jó javaslatot adott. Vályi Péter pénzügyminiszter: — En egyetértek a javaslattal, a megvalósítás lehetőségeiről a felszólalás után beszélgettem a munkatársaimmal is. Az a meglátásom, hogy mindenképpen érdemes és kell ezzel foglalkozni. Igaz, a jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy ilyen célra rakják össze a pénzt. Szerintem részletesen ki kell munkálni a megoldás lehetőségeit, s ha szükséges, íogilag is szabályozni. A magam részéről támogatom a megvalósítását. A felszólalásban sok szó esett a somogyi építőipar fejlesztésének lehetőségeiről is. A képviselő hatékonyabb támogatást kért, hogy a megye megoldhassa építési feladatait Erről kérdeztem meg Bondor József építési és városfejlesztési minisztert. így felelt: — Én nem azokból a szem-: pontokból indulok ki a somogyi építőipar megítélésénél, amelyekből a képviselő. Szerintem az építőipari átlagbérek nem rosszak a megyében, nem volt rossz a fejlődés üteme sem. Igaz, ez magán viseli az extenzív jelleget, és emiatt a termelékenység rossz. A termelékenységről alkotott általános kép kialakításában az építőipari közös vállalkozásoknak is részük van. Ezek technikai ellátottsága nagyon meghatározza a megye építőiparának átlagos fejlődési szintjét. — Ne haragudjon, ha megjegyzem: ez is indokolja a gyorsabb ütemű fejlesztést. — Sajnos nem tudunk nagy összeget adni erre. — Ezt úgy is érthetem, hogy nem számíthat a megye építőipara gyorsabb felfutásra? — Körülbelül két hét múlva elutazom Kaposvárra, akkor szeretnék részletesebben is beszélgetni erről a kérdésről a megyében, és tárgyalni a képviselővel is. Alikor többet tudok mondani. — Megkérhetem, hogy kaposvári tárgyalásai után ismét nyilatkozzon erről? — Kérem, nagyon szívesen. Kercza Imre Őszi feladatok Inkén Száznyolcvan holdon szedik a burgonyát az inkei Rákóczi Termelőszövetkezetben. Két fajtát termesztettek. Futó János elnök elmondta, hogy gül- babából 65 mázsa átlagtermést terveztek, somogyi sárgából 75 .mázsát. A terméseredmény a tervezettnél jóval magasabb. Nyolcvan mázsát ad a gülba- ba, 100-at a somogyi sárga. A munkát gép végzi, csak a fordulóknál kihagyott területeken alkalmaznak kézi erőt. Így a hagyományos szedést mindösz- sze három asszony végzi. Hetven vagon burgonyára szerződtek a nagykanizsai MÉK-kel. Szállítanak a kőszegi ÁFÉSZ- nek is. Tárgyalnak a Szövetkezetek Somogy megyei Értékesítő Központjának böhönyei ki- rendeltségével is húsz vagon burgonya eladásáról. A szedést október tizedikére szeretnék befejezni. A nyáron 22 vagon- nyi gabonakiesásük volt, a jó' burgonyatermés talán pótolja a veszteséget. Eredetileg 1200 hold gabona vetését tervezték, végül azonban ezt 1050 holdra csökkentették. A megszaporodott állatállomány késztette őket erre. A kukorica területét növelik, az idén 640 holdon törik majd. Felét gépi, .másik felét kézi erővel. A termés jónak ígérkezik, bár a korai dér miatt a szemek nem telnek úgy ki, mint tavaly. Száznegyven holdról takarítják be a siló- kukoricát. Ezt is gépesítették. «cyiici a uurgunyai. A MUNKAVERSENY-MOZ- GALOMNAK a Lábodi Állami Gazdaságban hagyományai vannak. Tíz év távlatából emlékezhetnek sikerekre, de eredményekben gyengébb esztendőkre is. Erről beszélgettünk Kovács Józseffel, a gazdaság szb-titkárával. — Azt le kell szögeznem, hogy a nehézségek ellenére a munkaverseny-mozgalom nálunk mindig élő volt, a részvevők száma évről évre nőtt — mondta elöljáróban. — Célkitűzéseink között szerepelt az eredményesebb gazdálkodás megvalósítása, a gondolkodás formálása, a munkahelyi fegyelem javítása. Ezekhez elengedhetetlen feltétel volt az önképzés, a szakmai és politikai műveltség emelése, egymás megbecsülése, támogatása. Gazdaságainkban a munkaverseny egyszerűbb formáját a tavaszi, nyári, őszi betakarítási munkákkor valósítjuk meg. Az idén is folyik ilyen vetélkedés a brigádok között. Nem egy A kongresszus tiszteletére 577000 forint értékű többlettermék kis közösség vállalta, hogy a munkát szoros határidőre és minőségben kifogástalanul végzi el. A gazdaság vezetősége úgy véli, hogy a vállalások teljesítése hozzásegít bennünket az eredményesebb gazdálkodáshoz. A legkiválóbb munkát végzők jutalmat kapnak. A munkaverseny másik formája a szocialista brigádok versenye. Figyelemre méltók a múlt évi eredmények. Tizenöt brigádunk nevezett be, s vállalását eredményesen teljesítette tizenkettő. Százhatvanhat ember. Az 1 057 000 forint értékű munka helyett csaknem négy és fél millió forint értékűt végeztek. Van közöttük két növénytermesztő, két traktoros, hét állattenyésztő és egy kertészeti brigád. Az idén is tizenöt brigád nevezett. Létszámban harminc emberrel több, mint tavaly, s ezt is az eredmények közé soroljuk. Az eltelt fél évet a gazdaság vezetősége jónak értékelte. A kongresszusi munkaverseny célkitűzéseiről ezt mondta: — Az MSZMP X. kongresz- szusának tiszteletére több ágazatban többlettermék kibocsátását vállalták. Az összérték nem kevés: 577 000 forint. A technológia szigorú betartását, a munkafegyelem további javítását és az egységnyi hozamok emelését jelenti ez a gyakorlatban. Érdemes kitérni a gazdasági szempontokon kívül a verseny erkölcsi kihatásaira is. A gazdasági célt ugyanis csak úgy lehet elérni, ha tovább fejlődik az üzemi demokrácia, s a dolgozók a tervek ismeretében cselekedhetnek, erejük felmérésével vállalhatnak, kiegészítő javaslatokat tehetnek. Azt akarjuk, hogy a fontosabb gazdasági döntés előtt hallassák szavakat, mondják el véleményüket. Ez fontos, mert á közös munkákban a munka neheze rájuk vár. Jóleső érzés volt, hogy legutóbbi tanácskozásunkon minden felszólaló — átérezve a nagy esemény, a X. kongresszus jelentőségét — a közös és kisebb kollektívánként! feladatokról beszélt. Többen tettek javaslatot a munka megjavítására. Ezek közé tartozott a nagykorpádi növénytermesztők közössége, akik már kilencszer nyerték el a megtisztelő címet. Kiemeljük az alsógyör- gyösi kerületet, ahol minden brigád küzd a szocialista jelző megszerzéséért. így kapcsolódik szerves egésszé a kongresszusi verseny a brigádmozgalommal. Szakmai képzettségben, ideológiai fejlettségben is jelentősek a változások. Szakmunkás-bizonyítványt szereztek a nagykorpádi és a nagybaráti tehenészetben dolgozók, az alsógyörgyösi sertéstelepi brigád tagjainak egy része, valamint a gyümölcskertészeti dolgozók is. A nagykorpádi szocialista brigádok ezenkívül munkásakadémiát végeztek. EMLÍTÉSRE MÉLTÓ, hogy negyvenhét nődolgozó szocialista brigádtagunk is részt vesz a kongresszusi munkaversenyben. Egyre nagyobb szerepet vállalnak a közös munkából, s a gondokból is. A brigádtagok fele fiatal. Szakmai tudásuk biztosíték arra, hogy megállják a helyüket ebben a vetélkedésben, amelynek hasznát a gazdaság, a népgazdaság, s személyenként ők is lemérhetik. L. L.
