Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-09 / 211. szám
Huszonhat éve szabad ialgíria AZ IRÁNYELVEK NYOMÁN Előtérben a műszaki fejlesztés Aki végigmegy ezekben a napokban a 67. mezőgazdasági kiállításon, annak akarva, akaratlanul is észre kell vennie, hogy a nagy, jubileumi seregszemle »főszereplői« a gépek, a különböző műszaki berendezések, technológiák. Törvényszerű és szükségszerű, hogy ez így van, hogy az elmúlt évtizedek során mind nagyobb teret kaptak mezőgazdaságunkban a gépek, a berendezések. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés velejárója — de úgy is mondhatnánk: előfeltétele a gépesítés. A növekvő termelési, gazdálkodási célkitűzések csak úgy valósíthatók meg, ha ezt a nagyon fontos előfeltételt biztosítjuk. A korszerű nagyüzem egyszerűen elképzelhetetlen megfelelő gépesítés nélkül. Nemcsak azért, mert íalvainkban — megyénkben is, országosan is — az utóbbi Három félautomata kombájnnal megkezdték a burgonya szedését a darányi Üj Élet Termelőszövetkezetben. Kétszázhúsz holdon termett kis- várdai rózsa és somogyi sárga. Az előbbit étkezési célokra adják el, az utóbbit to- vábbszaporításra a Vetőmagtermeltető Vállalat segítségévek Holdanként száz-száz- húsz mázsa termés várható, ez jóval több a tervezettnél. évtizedben meglehetősen jelentős elöregedési folyamat ment végbe, s a feladatokat ma már gépek nélkül nem lehet elvégezni, hanem azért is, mert a termelékenység növelésének a műszaki fejlesztés egyik fontos tényezője. Nem utolsó szempont az sem, hogy a termelés biztonságának is lényeges előfeltétele a korszerű technológia, a magas fokú gépesítettség. A szocialista nagyüzemek kialakulásával fokozódott a gépesítés üteme. Elegendő megemlíteni egy adatot: az összes vonóerő-állományon belül a gépi vonóerő részaránya az 1935. évi 6 százalékról tavalyig 82 százalékra emelkedett. Nagyüzemeink fő törekvése az elmúlt években elsősorban a gépi vonóerő biztosítása volt, valamint a nehéz fizikai munkák gépesítése. A talajmunkák, a vetés, a növényápolás lényegében teljesen, az aratás csaknem teljesen gépesített ma már. Napjainkban, a fejlődés jelenNagy István főagronómus elmondta, hogy százötven holdról takarítják be a siló alapanyagát, a csalamádékukori- cát és a borsós napraforgót. Ezt a munkát szintén gép végzi. A talajelőkészítést is megkezdték. Jelenleg a takarmánykeverék és a rozs vetési területét munkálják meg. Műtrágyáznak is. Kukoricát 860 holdon vetettek, a termés légi szakaszában előtérbe került a komplex géprendszerek kialakítása, egyre sürgetőbben igényli mezőgazdaságunk egy-egy termelési folyamat teljes gépesítését. A negyedik ötéves népgazdasági terv irányelvei ezért szentelnek nagy figyelmet a műszaki fejlesztésnek. »Folytatni kell a növénytermesztésben a munkaműveletek gépesítését, a nagyüzemi, korszerű technológiák elterjesztését.« (Idézet az irányelvekből.) Nem véletlen, hogy ilyen határozottan fogalmazódik meg feladataink sorában ez a fontos célkitűzés. Mert bár igaz az, hogy mezőgazdasági nagyüzemeink gépesítése igen nagy fejlődésen ment keresztül, tény, az is, hogy az anyagiműszaki ellátottság színvonala így sem kielégítő, termelés- fejlesztési feladataink a korábbinál többet, fokozottabb jónak ígérkezik. Két csőtörő és két átalakított kombájn dolgozik majd a szedésnél. Két Fanner szárítógépüket gázolaj tüzelésűre állították át, hogy nedves időjárás esetén se legyen a munkában fennakadás. A kertészetben is szorgos munka folyik. Tizenhat hold- nyi területről szedik az asz- szonyok a cecei és a keszthelyi paprikát. ütemű gépesítést kívánnak meg. Mezőgazdaságunk gépesítettsége átlagosan mintegy 45—50 százalékos. Ez az adat önmagában is szemlélteti, amire az előbb utaltunk: jelentős, számottevő feladataink vannak a műszaki színvonal javításában. A negyedik ötéves terv irányelvei az ország mezőgazdasága egészének fő célkitűzéseit határozzák meg. Amikor az irányelvek kapcsán a gépesítés fokozásának fontosságáról szólunk, feltétlenül ide kívánkozik megyénk gépesítésének helyzete. Ismert, hogy Somogy termelőszövetkezeteiben az országos átlagnál lényegesen rosszabb, kedvezőtlenebb a gépesítettség. Erőgépállományunk igen nagy mértékben elöregedett, csaknem egyharmaduk nyolc évnél idősebb. Az értékcsökkenéssel, az elöregedéssel nem tartott lépést a gépi beruházás. (Megjegyezzük, hogy ebben nagy része volt az érvényben levő támogatási rendszernek is, mely csaknem egyoldalúan az építési beruházásokra serkentette szövetkezeteinket, így közvetve közrejátszott a súlyos helyzet kialakulásában.) Bár a növekvő feladatok éppen a traktorsűrűség fokozódását kívánták volna meg, megyénkben az országos átlaggal ellentétes folyamat ment végbe: országosan csökkent az egy traktoregységre jutó szántóterület nagysága, Somogybán pedig nőtt. Hosszan lehetne elemezni megyénk mezőgazdaságának gépesítési gondjait, ami nemcsak az erőgépállományra, hanem a munkagépekre is vonatkozik — ám ezúttal nem ez a célunk. Ezekkel a gondolatokkal azt kívántuk érzékel- tethi csupán, hogy a negyedik ötéves tervnek azok a célkitűzései, melyek a műszaki ellátás fokozását határozzák meg, Somogyra — éppen a kialakult helyzet miatt — hatványozottan érvényesek. Most, az új tervidőszak megkezdésének küszöbén ezt messzemenően figyelembe kell venni! Bevezetőben a mostani mezőgazdasági kiállítás »főszereplőire«, a gépekre utaltunk. A kiállításnak ez a jellege messzemenően egyezik a negyedik ötéves terv irányelveivel. Azzal, hogy termelésfejlesztési feladataink végrehajtása érdekében növelni kell nagyüzemeink műszaki színvonalát, nagyobb gondot kell fordítani a gépesítésre, ezen belül is a komplex génrendszerek kialakítására. V. M. Egy huszonhat évvel ezelőtti ősz a nemzeti újjászületés tavaszát hozta meg Bulgáriának. 1944. szeptember 9-én a szovjet hadsereg és a partizánmozgalom harcai nyomán Bulgária felszabadult a fasizmus igája alól, s megindult az új, kizsákmányolás mentes élet építésének útján. Az elmúlt negyedszázad alatt a testvéri bolgár nép kommunista pártjának vezetésével impozáns sikereket ért el hazájának szocialista átalakításában, gazdaságának és kultúrájának felvirágoztatásában. Ezeknek a sikereknek — és a mögöttük rejlő építő lendületnek — az arányait segít érzékelni az a statisztikai adat, hogy a bolgár ipar ma hét nap alatt annyit termel, mint 1939-ben háromszázhatvanöt nap alatt. A Bolgár Népköztársaság a szocialista államok testvéri közösségének megbecsült tagja, amelyhez a KGST keretében csakúgy, mint kétoldalú A demokratikus Földrajzilag ugyan távoli,' de szívünkhöz mégis közelálló barátok, szövetségesek ünnepe szeptember 9-e: huszonkét esztendeje ezen a napon alakult meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság. A nagy múltú nép alig több mint két évtized alatt nagyszerű eredményeket ért el a szocializmus építésében, hazája felvirágoztatásában. Több mint huszonkétszeresére emelkedett a KNDK- ban az ipari termelés, rohamosan növekszik a gabona, az ipari növények, a zöldség és a gyümölcs termelése. Az iskolákban ingyenesen oktatnak: az ország lakosságának egynegyede, kétmillió-hétszázezer ember gyarapítja tudását az alsó és a középfokú tanintézetekben. Az egykor elmaradt ország üzemeiben, vállalatainál ma több mint 430 ezer mérnök és technikus, valamint egyéb szakember tevékenykedik. Büszkén mondják koreai barátaink, hogy országunkban megszűnt a munkanélküliség, s ami egykor keserves gondot jelentett: a pusztító betegségek ma már nem tizedelik a népet. Míg északon egyre gyarapodik a szocializmust építő ország anyagi és szellemi ereje, addig délen negyedszázada katonai diktatúra tartja rettegésben a koreaiakat. Az USA gyarmatává tette Dél- Koreát, katonai bázissá építette ki, miközben gazdasági élete teljesen lezüllött: éhínséggel és nyomorral küszködik a déli országrész, ipara gazdasági kapcsolatainkban a gyümölcsöző együttműködés szálai fűzik hazánkat. Bulgária népe szövetségesünk a Varsói Szerződésben, küzdőtársunk abban a harcban, melyet a Szovjetunióval és a töb'bi testvérországgal együtt Európa biztonságáért, s általában a világbékéért, az imperializmus agresszív kísérleteinek meghiúsításáért vívnak a szocialista államok. Ebből a szempontból ítéljük jelentősnek azokat a nemzetközileg is méltányolt kezdeményező lépéseket, amelyeket a szocialista Bulgária diplomáciája a Balkán térségének békéjéért tett és tesz. Testvért, barátot, szövetségest köszöntünk ma, Bulgária nagy nemzeti ünnepén, s kívánjuk, hogy a bolgár nép szocialista országépítő munkáját továbbra is méltó sikerek kísérjék — mind a Bolgár Népköztársaság, mind a nemzetközi szocializmus javára. Korea iouepéu visszafejlődött, mezőgazdasá- . gi termelése elsatnyult. Ilyen körülmények között érthető, hogy napról napra erőteljesebb a nép forradalmi ellenállása, amelyben új korszakot jelent az Egyesítés Forradalmi Pártja Központi Bizottságának megalakulása. Irányításával fokozódik a dél-koreai nép amerikaellenes harca, a két országrész egyesítéséért folytatott erőfeszítése. A KNDK déli határait szüntelen provokációk érik: tizenhét év alatt — az amerikaiak agressziójának befejezése óta — több mint 80 ezer határsértés történt, amivel súlyosan megszegték az érvényben levő fegyverszüneti egyezményt. Kémrepülőgépek és kémhajók próbáltak behatolni a KNDK felségterületére, s csak a néphadsereg éberségének köszönhető, hogy a támadókat időben visszaverték. Népünk rokonszenve és őszinte együttérzése töretlen a függetlenségének 22. évfordulóját ünneplő KNDK népe iránt. Szívből kívánjuk, hogy sikerrel megvalósítsák or- szágépitő terveiket. Őszintén reméljük, hogy kapcsolataink tovább bővülnek a szocialista országok testvéri együttműködése jegyében. Szilárd meggyőződésünk, hogy a ké* országrész egyesítéséért, az amerikai és a csatlós csapatok Dél-Koreából történő kivonásáért, az imperialisták agressziója ellen, hazájuk anyagi és szellemi javainak gyarapításáért folytatott erő feszítéseiket teljes siker kíséri. Ősz a darányi határban Szedik a burgonyát — Silóznak — Küszöbön a kukorica betakarítása »A LEGMEGBÍZHATÓBBAK közé tartozik« —mondták róla a balatonőszödi Vörös Csillag Termelőszövetkezet irodájában. »Megteszem, amit lehet« — csak ennyit mond Guzmics János tehenész. Gumicsizmás lábai hajnali háromkor már viszik a major felé. Messziről füleli: érkeznek-e az ismerős zajok, hangok az istálló felől. Várják az állatok. »Tudják«, hogy nemsokára feltűnik az ajtóban, mint mindennap, mindig pontosan. Kockás ingében, kék csizmaszárba tűrt nadrágjában. A száz férőhelyes Egy nap a istálló nincs tele, csak nyolcvanegy tehén nézi, ahogy a tehenész kitisztítja a jászlakat egyforma, tempós mozdulatokkal, szinte a minden reggelek szertartásával. Hátán megvizesedik az ing, a szeme azonban nem látszik fáradtnak. Halványkékje nem változtatja a színét úgy, mint a közeli Balaton. Egy pillanatra talán el is mereng a Balatonon. Az idén is kevesebbszer mártózott meg vizében, mint szerette volna. Keze azonban nem tanúskodik gondolatairól. A villa nyelét markolja, takarmányt lök a jászolba. Aztán figyeli, ahogy az állatok nekilátnak. A vemhes üszők nyugtalanabbak, vizsgálgatja egy ideig az állatokat. Rendellenességet nem talál. Fejéskor a lemosott tő- gyekre csatolja a »kelyhe- ket«. Bugyog a friss tej. Talán még eszébe jut, hogy otthon gyerekkorában, amikor anyja telefejte a sajtárt, ő mindig ott állt a háta mögött. »Iszol egy kis habos tejet?« — kérdezte az anyja. »Habos« tejnek hívták a frissen kifejt tejet. Hordja ki az istállóból az almot. Aztán seprűt fog a kesok közül zébe. Piszkosan még sose maradt utána az istálló. Fél nyolc van, amikor otthon az asztalnál ujjai körülölelik a poharat. Kakaó gőzölög a pöttyös pohárban. A reggeli után körülnéz a hátsó udvarban. A baromfit meg az ólban röfögő sertést ellenőrzi, Otthon is szereti maga körül a rendet. Az unokákra gondol. A nyár egy részét itt töltötték a Balaton-parton. Ok már pesti gyerekek. 0 mindig őszödi volt. Itt is született, nem vágyott a világba menni. Dolgozgat egy ideig, úgy tűnik neki: nem sokáig. A harang delet kongat. Repülnek a percek. Már fél három. Indul újra a majorba. A szeme egy pillanatra megpihen a házon. Egy éve épült. Akkor volt ötvenéves... ESTE LATJA ÜJRA viszont a házát. Már fáradtak a léptei, amikor belép a konyhába. A televízió híradóját még megnézi, aztán falnak fordul. Talán még felvillan benne: »Ismét vége egy napnak«. Egy munkával eltöltött, dolgos napnak. L. L. Vízgazdálkodásunk negyedszázada Érdekes es látványnak is kiemelkedően szép a 67. mezőgazdasági kiállításon az Országos Vízügyi Hivatal bemutatója. A színes vízesés dekoratív ilíusztráció ahhoz °áz anyaghoz, mely áttekintést ad a magyar vízgazdálkodás negyed századáról a vízhaszoo tSl/ eZéS fCjlÓdéSerÖ1’ vala“int a falvai kultúráló dását T jeÄ k^űvTsí-' SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970. szeptember 9.
