Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-08 / 210. szám

Barzel már békésebb húrokat penget Gomulka a lengyel—nyugatnémet tárgyalásokról (Folytatás az 1. oldalról.) Alig néhány órával Barzel sajtóértekezlete után mind a bonni kormány, mind a szo­ciáldemokrata párt. állást fog­lalt a CDU-politikus kijelen­téseivel kapcsolatban. Ahlers, a kormány szóvivője kijelentette: a kormány egyet­ért Barzel célkitűzéseivel, de tagadja, hogy a nyugati és a keleti politika összefüggésének szem előtt tartását és a ber­lini kérdés megoldását elha­nyagolta volna. zsajat. Indira Gandhi miniszterel­nök távollétében Csáván pénz­ügyminiszter jelentette be az intézkedést — az ellenzék za­jos tiltakozása közepette — a parlament felsőházában. (A maharadzsák évjáradéka 6,4 millió dollárral terhelte eddig az állami költségvetést.) A pénzügyminiszter beszédé­ben megállapította, hogy a kormány intézkedésének Ahlers hozzáfűzte, hogy Brandt kancellár és Barzel kö­zött még — valószínűleg — ezen a héten létrejön a talál­kozás. A Brandt—Barzel megbe­szélés után előreláthatólag ha­marosan sor kerül a lengyel— nyugatnémet tárgyalások foly­tatására is. A szociáldemokra­ta párt nevében Herbert VJeb­ner hangoztatta: Barzel meg­kísérli, hogy a kormányellenes CDU—CSU bírálatot fokozato­sén leépítse, és elhatárolja magát a keleti politikai egyez­mények elvetésétől. (MTI) A hétfői elnöki rendelet tu­lajdonképpen az egyszerű ál­lampolgárok szintjére szállítja le a függetlenség előtti India Helyi uralkodóit, a maharad­zsákat. Jelenleg 320 maharadzsa él még Indiában, közülük 278 élvezte mindmáig az állam ál­tal folyósított adómentes élet­járadékot. A legnagyobb ösz­Wladyslaw Gomulka, a LEMP Központi Bizottságának első titkára, vasárnap Varsó­ban beszédet mondott a ter­més ünnepe alkalmából rende­zett ünnepségen. Beszédének egy részét az európai politikai helyeztnek szentelte. Hangoztatta, hogy a szocia­lista államok következetes bé­kepolitikájának eredménye­ként az utóbbi évben az euró­pai helyzet kedvezőbben ala­kult. »Erősödnek azok a törekvé­sek — mondotta —, hogy meg­kapta : 144 ezer fontnak megfe­lelő járadékot. A parlament jobboldali ellenzéke alkotmánysértés­sel vádolja a kormányt, mivel a felsőház szavazata el­lenére intézkedett a maharad­zsák jogi helyzetéről. A kor­mánynak ezzel szemben az az álláspontja, hogy a szövetségi államelnöknek éppen az alkot­mány értelmében joga van el­ismerni valakit uralkodónak, illetve az elismerést megvonni szilárdítsák a kontinens biz­tonságát és békéjét, a meglevő határok megerősítése s az erő­szak alkalmazásáról való le­mondás elvei alapján Ezek a törekvések kifejeződnek a Szovjetunió és a Német, Sző vetségi Köztársaság között nemrégiben megkötött szerző­désben is. Ez a szerződés, amely valamennyi állam je­lenlegi határok közötti területi sérthetetlenségének tisztelet­ben tartására épül, lehetővé teszi, hogy normális kapcsola­tokat és gazdasági egyiittníü- ködést építsenek ki az orszá­gok között, egész Európa békés fejlődésének érdekében « . »Ugyanebbe az irányba hat­nak azok a tárgalások, amelye­ket a Lengyel Népköztársaság kormánya folytat a Német Szövetségi Köztársaság kormá­nyával. Mint már sokszor rá­mutattunk — folytatta Gomul­ka —, célunk egy olyan szer­ződés megkötése, amely ren­dezi a két ország viszonyát, a nyugati lengyel határ végleges jellegének elismerése és az NSZK-nak minden területi kö­vetelésről való lemondása alapján, ma és a jövőben. Csak egy ilyen, az európai bé­ke érdekeinek megfelelő szer­ződés lehet összhangban a len­gyel nép óhajával.« Beszédében, melynek meg­hallgatására mintegy százezer paraszt érkezett vidékről a fő­városba, Gomulka foglalkozott a továbbiakban a lengyel me­zőgazdaság problémáival. Giri elnöki rendelete Megfosztotta kiváltságaiktól a maharadzsákat Giri indiai elnök hétfőn elnöki rendelettel megfosztotta kiváltságaitól és évi járadékitól az ország 279 maharad­célja egy idejétmúlt és elavult rendszer meg­szüntetése volt, és az in­tézkedést a széles közvé­lemény támogatásával hozta meg. Rámutatott, hogy Giri elnök­nek az alkotmány értelmében kétségbevonhatatlan fogában áll a feudális hercegek elő­jogainak elvétele. Csáván kijelentette, hogy az elnöki rendelet haladéktalanul hatályba lép. A maharadzsák valószínűleg a. legfelső bírósághoz fordul­nak majd az' elnöki rendelet hatálytalanítása végett! Suharto Lusakába repült Suharto indonéziai államfő vasárnap este befejezte há­romnapos hivatalos nyugat- németországi látogatását, s egyúttal nyugat-európai kör­útját is. Münchenből egy kü- lönrepülőgépen Lusakába uta­zott, ahol a tervek szerint részt vesz az el nem kötele­zett országok csúcsértekezle­tén. Suharto elutazásakor Mün­chenben mintegy 100 diák tüntetett az indonéziai kor­mány politikája ellen. A rendőrség szerint összetűzésre nem került sor. szeget a mysorei maharadzsa az uralkodóktól. (MTI) (MTI) Tűzharc, robbanás GÉPRABLÁSOK — SOROZATBAN A Boeing 747-es Panam-gép, az arab partizánok által hét­főre virradóra Kairóba térített »Jumbó« felrobbant, és a MENA hírügynökség jelentése szerint porrá égett, — néhány perccel azután, hogy az utaso­kat kiszállították belőle. A 23 millió dolláros óriásgépen 170 ember utazott. Ez a géprablás az egyike volt a vasárnap vég­rehajtott négynek. A géprablást és a robbantást végrehajtó Palesztinái gerillá­kat az egyiptomi hatóságok őrizetbe vették. A 148 utas egyébként kisebb sérülésektől eltekintve meg­úszta a veszélyes kalandot. * * * Az elrabolt Swiss Air és TWA gépek utasai a Vöröske­reszt szerint megfelelő ellátás­ban részesülnek. 1" > Egyedülálló repülőgéprablás-sorozatról számoltak be vasárnap a hírügynökségek. Négy — más jelentések szerint öt — óriásgépet térítettek el csaknem egy időben eredeti me­netvonalától. A képen; Az El A1 Izraeli légiforgalmi társaság Tel Avivból New Yorkba tartó Boeing—707 típusú gépe látható, amely Londonban leszállt, miután eltérítőit tűz­harcban leíegyverezték. (Telefotó: AP—MTI—KS) Csúcskonferencia Lusakában Lusakában, Zambia fő­városában megkezdődött az el nem kötelezett országok ál­lam■> és kormányfőinek érte­kezlete. Ez a konferencia az 1961-es belgrádi és az 1964-es kairói fórum utánra harma­dik értekezlet. Az úgynevezett harmadik világ országai többségükben a nemzeti felszabadító har­cok és a gyarmatbirodalmak széthullása eredményeként jöttek létre. A körülmények azonossága következtében ezek az országok politikai fej­lődésükben azonos stádiumo­kon mennek keresztül, azonos problémákkal találják szem­ben magukat. Bár különböző utakat választottak és ezeken az utakon különböző távolsá­gokat tettek meg, a külső akadályok mégis egyformák: Politikájuk így sok közös vo­nást, közös tételt foglal ma­gában, Az el nem kötelezett orszá­gok mindenekelőtt erélyesen elítélik az imperializmust és a gyarmatosítást. Érzékenyen reagálnak a dél-afrikai faj­gyűlölő politikára, a rhodesiai fehér kisebbség fajgyűlöleté­re. Követelik a gyarmatosítás teljes felszámolására irányuló — és immáron tízesztendős — ENSZ-deklaráció maradék­talan végrehajtását is. A másik közös vonás a bé­ke és a leszerelés sürgetése. Tudják, hogy a fegyverkezési hajsza megszűnésekor hatal­mas összegek szabadulnának fel, s ezekre olyan szükségük van ezeknek az országoknak, mint a szomjas földnek a víz­re. Ennélfogva az aktív békés együttélés politikáját folytat­ják. A harmadik közös problé­ma a gazdasági fejlődés bo­nyolult és komoly kérdése. Szerintük meg kell változtat­ni a fejlett nyugati országok­nak kedvező nemzetközi ke­reskedelmi és gazdasági kap­csolatok egész mechanizmu­sát. Lusakában egy viszony­lag új jelenséggel, a műszaki gyarmatosítás veszélyével is foglalkoznak. Ennek lényege, hogy a nyugati országok és a fejlődő országok között egyre nő a távolság a tudományos és műszaki forradalom ered­ményeinek felhasználása te­kintetében. Egyes országokat például a nukleáris energeti­kában való lemaradás ag­gasztja. Az el nem kötelezett poli­tika negyedik közös vonása — az egyöntetű törekvés az ENSZ megerősítésére. Véle­ményük szerint a világszer­vezet a jelenleginél többet tehetne a fejlődő országok ér­dekében. Ezért is hívták ösz- sze a lusakai értekezletet köz­vetlenül az ENSZ-közgyűlés 25. ülésszaka előtt. Az el nem kötelezett országok nem tartoznak sem nyugati, sem keleti katonai tömbökbe. Persze ebből nem következik, hogy valamiféle közbeeső álláspontot foglal­nának el. Az el nem kötele­zettség nem jelent semleges­séget vagy közömbösséget. Ezek az országok elítélik a vietnami fegyveres beavatko­zást, Izrael agresszióját az arab országok ellen, általában szemben állnak az imperialis­ta politika minden megnyilvá­nulásával. A Szovjetunió, a szocialista országok az antiimperiálista harcban szövetségeseiknek te­kintik őket. Éppen ezért az a véleményünk, hogy a lusakai konferencia fontos határkő le­het a békéhez vezető úton. G. Geraszimov Összecsapás a fővárosban Chile a választások után (Folytatás az 1. oldalról.) »törvény és rend« nevében kérték őket, hogy »utasítsák vissza a marxizmust«. A megfigyelők szerint a fel­hívás elsősorban a keresztény- demokrata párthoz szól, mivel a kongresszusban az eddig kormányzó centrista keresz­ténydemokrata párti képvise­lők szavazata dönti majd el, hogy ki lesz az elnök. A kom­munistákat, szocialistákat és más baloldali csoportokat tö­mörítő népi egységfrontnak 80 képviselője van a 200 tagú tör­vényhozásban; Allende meg­választásához szükségük van legalább 21 kereszténydemok­rata képviselő szavazatára. Alessandri, aki a népszava­zás előtt még rendkívül lova- giasan úgy nyilatkozott, hogy URUGUAY tiszteletben tartja a szavazás eredményét, akkor is, - ha akár csak. egy szavazattal. kap töb­bét a győztes, péntek óta nem szólalt meg nyilvánosan. Hívei pedig elegendő támogatásra számítanak majd a kongresz- szusban ahhoz, hogy a maguk javára fordítsák a szavazás eredményét. A chilei elnökválasztáson vereséget szenvedett jobbol­dali jelöltet, Jbrge Alessand- rit támogató csoportok vonul­tak ki az éjszakai órákban Santiago utcáira, és kijelen­tették, nem ismerik el jelölt­jük választási vereségét. A főváros főterén szembe­találkoztak a jobboldali tünte­tők a győztes Allende hívei­vel. Az összecsapást a hely­színre vezényelt katonai rend­őrség akadályozta meg. (MTI) M ICcogdosiffori HüsIccxBmi&ira^it Ingyenes művezetői tanfolyamot tartunk iparitanulo­építőipari szakmunkások pótfelvételt hirdet részére ELEKTROLAKATOS (villamosgép-kezelő) szakmába. (kőműves, ács, állványozó, épület- asztalos, hő- és hangszigetelő). Jelentkezhetnek középiskolában osztály­vizsgát tett fiúk és lányok (érettségi nélkül is) a vállalat személyzeti osztályán, Vöröshadsereg útja 67-69. (179575) Jelentkezés: 43. sz. Állami Építőipari Vállalat, szakoktatási csoport, Budapest XI., Dombóvári út 19. A tanfolyam 1970. szeptember 15-én indul. (9924) Magiístsfonszalag egy elrabolt amerikai vallomásával Brandt INyugat-Berlinben Brandt nyugatnémet kancel­lár vasárnap délben egynapos látogatásra Nyugat-Berlinbe érkezett és délután tárgyalá­sokat folytatott Klaus Schütz kormányzó főpolgármesterrel »a város jövőjéről — a nyugat­német-szovjet szerződés fé­nyében«. Délután részt vett a nyugat­német élelmiszeripari és ven­déglátóipari szakszervezet ha­todik kongresszusának meg­nyitó ülésén, s beszédében a kancellár részletesen kitért a nyugatnémet—szovjet szerző­dés és a Nyugat-Berlin hely­zetével foglalkozó négyhatalmi tárgyalások közötti összefüggé­sekre. A szakszervezeti kongresz- szusnak otthont adó épület előtt mintegy 100 tüntető gyűlt össze. Többen közülük az újnáci NPD jelszavait hir­dető plakátokat Vittek, s az épületbe lépő Brandtra tojáso­kat és paradicsomot dobáltak.. Az UPI hírügynökség mon- tevideói irodáját vasárnap egy magnetofonszalagnak vezették nyomára, amelyre beszélgetést rögzítettek Daniel Mitrione amerikai rendőri tanácsadó és elrablói — a Tupamaros-geril- lák — között. Az ötven esztendős Mitrio- nét az uruguayi kormány tud­valevőleg nem cserélte ki po­litikai foglyokért, és ezért — tekintetbe véve azt is, hogy CIA-ügynök volt —, au­gusztus 10-én a gerillák kivé­gezték. A Tupamaros-csoport még mindig őriz egy brazil diplomatát és egy amerikai állítólagos mezőgazdasági szakértőt. Az UPI hírügynökség ügye­letesének ismeretlen telefoná­ló vasárnap délután a nem­zeti felszabadítási mozgalom képviselőjeként mutatkozott be, és felhívta a figyelmét, hogy a montevideói amerikai áruház lépcsőházában, kék bo­rítékban találja meg a mag­netofontekercset. Az UPI tu­dósítója meg is találta a ka­zettát. Mitrione — a szalag tanú­sága szerint — először tagad­ta, később beismerte, hogy a montevideói rendőrségnek dol­gozott. (A rendőrkapitányság előtt parkolóhelyet is tartot­tak fenn kocsija számára.) El­mondta, hogy rajta kívül még három amerikai dolgozott az uruguayi rendőrségen. Kibök­te ezeknek az amerikaiaknak a nevét is. A beszélgetés során még nem volt szó arról, hogy az uruguayiak megtagadják a túszcserét, és nem beszéltek Mitrione esetleges kivégzésé­ről sem. Ha csak annyiban nem, hogy a Tupamaros-cso­port képviselője egy alkalom­mal kijelentette: »Mi nem akarunk senkit sem megölni. Csak akkor ölünk, ha elkerül­hetetlen«. 2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1970. szeptember 8.

Next

/
Thumbnails
Contents