Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-27 / 227. szám

Nagyüzemi íácánkeitetés Some A BALATONNAOYBEREKI Állami Gazdaság fenyvesében, a világ zajától távol 2800 négy­szögöl területen bújik meg So­mogy megye egyetlen fácán- keltető telepe. Tavaly ősszel a MAVAD és a Balatonnagy- bereki Állami Gazdaság közö­sen másfél millió forintos be­ruházással építette. Az újsze­rű kezdeményezés ma még or­szágos viszonylatban is ritka. Pedig a túlzott és nem egyszer felelőtlenül végzett vegyszere­zés következményeként né­hány hasznos vadszárnyasunk — különösen a fürj, a fogoly és 'a fácán — nem kívánatos módon megritkult Ezért fo­gadták különösen vadász kö­rökben lelkesedéssel a telep életre hívását. Hogy megérte-e? Erre a szakemberek gondolkodás nél­kül igennel válaszolnak. Az országosan megtizedelődött fá­cánállomány növelésére, a va­luta és vadhús termelésre va-’ ló törekvés őket igazolja. Az ország hasonló rendeltetésű kel tetői között a nagyberekieké előkelő helyen szerepel. Nagy­ságát, kapacitását tekintve or­szágosan a negyedik. Az idei év — mint azt Nagy Sándor, a vadőrből lett telepvezető és gondozó mondja — tanulóév. Feleségével együtt végzik ezt az igazán szép és egész em­bert kívánó munkát. A számok tükrében vizsgál­va: eredményeik jóval megha­ladták sok — már több éves tapasztalattal rendelkező — fácánkeltetó telepét. Április első feléig a 300 fácántyúk át­lagosan 49 tojást adott. A kel­tetés jól sikerült, a kelési szá­zalék 70 volt, pedig a legkri­tikusabb időben, a keltetés hu- szonkettedig napján egy ötórás áramszünetet is kifogtak. Két gépükkel az idén 5370 csirkét keltettek. így népesítik be a telepet. A több száz kisebb-nagyobb, barnás tollú fácáncsirkét öröm nézni is. A fák alatt meghúzó­dó, apró lyukú dróthálóval bo­rított utónevelőkben és kifu­tókban ijedten rebbennek szét jöttünkre. Vadon élő társaik­tól küllemre nem különböznek, de az emberhez való viszonyuk szorosabb. A néha-néha kisza­baduló jércék sem hagyják el a kifutók környékét, és köny- nyen megfoghatók újra. Nagy Sándorék szinte boldogan be­szélnek az új környezetről, a beilleszkedésről és munkájuk­ról. — A ZALA MEGYEI Nagy­bakóból jöttünk. Egy hónapos szárnyasvad-tenyésztő tanfo­lyamon vettünk részt, mielőtt elfoglaltuk volna ezt a mun­kakört. Most még nincs telje­sen kialakítva a környék sem, de jövő tavasszal már nem így néz ki — lendül bele a beszél­getésbe a vékony fiatalasszony. — Itt virágoskert és gyepsző­nyeg lesz. S hogy mindez nemcsak terv, azt a férje által már kialakí­tott virágágyások is jelzik. A gondozás mellett erre is jut idő. A beszélgetést a keltetőhe- lviségben berendezett irodá­ban folytatjuk. — A törzsállományt, mely- ly-'l a tenyésztést megkezd­tük, a Videoton Vadásztársa­ságtól kaptuk. A tojásokat már mi keltettük. Egy ilyen gépbe — mutat rá Nagy Sándor — 1344 tojás fér. A keltetés tech­nológiája hasonló a baromfié­hoz (csak a gépben uralkodó páratartalom magasabb. Erre és a 38 fokos hőmérsékletre nagyon kell ügyelni. A kelés után a csirkék a műanyás nevelőházakba ke­rülnek, s ott maradnak egé­szen hathetes korukig. Ha nem kerülnek eladásra, akkor az utónevelőbe, majd a telelőbe rakjuk őket. — Jelenleg 50 tojóboxunk van — folytatja. —„ Jövőre már száz lesz. Kell is, mert jövőre 700 tyúkot állítunk be, s tőlük négy-öt keltetésre ele­gendő tojást várunk. A sok tyúk három-négy- nap alatt megtojja az egy gépbe való to­jást, ez pedig lehetővé teszi a keltetés korai megkezdését. Az idén ezres állománnyal me­gyünk a télbe. A telep végle­ges kialakulásakor viszont, ami két éven belül várható, már maga a törzsállomány lesz ennyi. — A kikeltetett fácáncsibék­nek mi lesz a sorsa? — A keltető létrehozásának célja, hogy elsősorban Somogy fácánállományának kívánatos arányát helyreállítsuk. Ennek érdekében mind a tojást, mind a napos és hat-nyolc hetes csirkét áruba bocsátjuk. Már az idén mintegy 12 300 darab tojást és 300 naposcsirkét vá­sároltak tőlünk a vadásztársa­ságok. Ez a szám a teljes ka­pacitás beindításakor emelke­dik. 'A tőlünk elvitt fácánokat rövid ideig tartó félvadneve- lés után kiengedik a szabad­ba. A gyengébb, erdők-mezök szabad életére nem való egye- deket a MAVAD útján érté­kesítjük. A TERV ÉS A TELEP tet­szetős. És ha anyagi oldalát nézzük, akkor jókora hasznot fog hozni ,ez a kis fácántenyé- _ szét. Ha a tojásonkénti 10 és i a hat-nyolc hetes korban csir- " kénként kapható 60—100 fo­rintos árat számolom, megté­rül ebbe a népgazdaságilag is hasznos, újszerű vállalkozásba fektetett pénz. Győri András PÉLDÁT MUTATVA Akik korán érkeztek, csöndesen beszélgettek az ud­varon. Türelemmel várták, hogy az egyesült pusztakovácsi termelőszövetkezethez, tartozó községekből megérkezzenek a járművek a pártalapsaerve2e- tek tagjaival. Szaporodtak a jelenlétet igazoló aláírások, tel­tek a széksorok, s amikor az elnöklő Buzsáki Kálmán kö­szöntötte az összévont taggyű­lés részvevőit, valamint Soly- mossy Dezsőt, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osz­tályának munkatársát, Papp Jánost, a marcali járási párt- bizottság munkatársát, arról adhatott számot, hogy az alap­szervezetekhez tartozó száztíz kommunistából kilencvenhat megjelent az összevont, a csúcsvezetőséget és a járási pártértekezlet küldötteit meg­választó taggyűlésen. Nincs egészen egy éve an­nak, hogy közös úton, ejyesült akarattal folytatta szövetkeze­ti gazdálkodását Pusztaková­csi, Nikla, Somogyfajsz és Li­Átépítik a szárítógépeket Átépítik a Farmer típusú koksztüzelésű szárítógépeket olajfűtésűre a darányi és a csoko- nyavisontai termelőszövetkeze tek társulásának gépjavító üz emében. Igyekeznek, hogy a gépeket minél előbb elkészítsék, mert az idén nagyon sok kukoricát kell szárítani. 19. A Fekete Kéz égisze alatt szer­veztek bandákat az Egyesült Államokba és Dél-Amerikába emigrált olaszok is. E bűnszö­vetkezetnek a Maffiáéval és a Camorráéval azonos módszerei és tevékenysége bőséges téma­forrást jelentettek a század­élőn (a detektívregények és fil­mek számára. Napjaink legjelentősebb nemzetközi titkos szervezete kétségkívül a Maffia. Mint­hogy e bűnszövetkezet problé­mája nemzetközi jelentőséggel bírt. az Interpol a szervezett bűnözéssel kapcsolatban 1962 novemberében Párizsban tar­tott tudományos ülésszakának keretében megvitatta »A tit­kos társaságok befolyása a bű­nözésre« című témát. A Maf­fia akciónak nemzetközi kö­vetkezményeit, éppen e vita alapján, az alábbiakban vá­zoljuk. A Maffia már az olasz egy­ség megvalósítása előtt létezett Szicíliában. Elnevezésének eredetével kapcsolatban kü­lönböző feltevések születtek. A legelfogadhatóbb, hogy a Maffia az arab »maha« (kő­pince) szóból kölcsönözte a nevét, mert tagjai rendszerint a Trapani környéki barlan­gokban gyűltek össze, hogy előkészítsék akcióikat. Ugyan­csak ide rejtőztek el a banda tagjai a hatóságok elől. A Maf­fia vezetői a bracik, egyszerű tagjai pedig a maffiosik. Szicíliában még a XX. szá­zad elejétől kezdve minden községnek megvolt a maga »maffio«-csoportja. Ezeket egy vagy több főnök vezette, akik maguk is alá voltak rendelve egy magasabb rangú vezető­nek. Korunkban a Maffia — akárcsak az UÄA-ban működő gengszterbandák — az ipari és kereskedelmi vállalatok »védnöke« lett, terrorizálta a tömegeket, sztrájktörőket szál­lított az üzemeknek (ami egyébként nagyon jól jöve­delmező foglalkozás). Ilyen te­vékenységet nem lehetett ki­fejteni erőszak, magán a szer­vezeten belül elkövetett gyil­kosságok nélkül. Ezek elkerül­hetetlen következményei a ha­talomért folytatott belső harc­nak. Az amerikai kontinensre menekült »maffiosi«-k és »bravi«-k révén a Maffia gyö­keret vert az Egyesült Álla­mokban is. 13. »COSA NOSTRA« A »hallgatás összeesküvé­sét«, amely az Egyesült Álla­mokban működő titkos bűn- szövetkezetek körül kialakult, csak 1962-ben sikerült megtör­ni. Több évtized után első íz­ben fordult elő, hogy az USA bűnügyi szervei, majd az FBI, valamint az igazságügy-mi­nisztérium keretében a kábító­szerek kérdésével foglalkozó szövetségi iroda, a szervezett bűnözés kérdéseivel foglalkozó osztály és az úgynevezett »ra­cketeering«, s közvetítésükkel az Interpol olyan adatok birto­kába jutottak, amelyek fényt vetettek egy hatalmas bűnöző apparátus titkaira. íme, mi történt: 1962. június 22-én egy Joe Valachi nevű fegyenc, akit ká­bítószer-csempészésért 15 évi fegyházbüntetésre ítéltek, az atalantai börtönben egy cső­darabbal megölte cellatársát. Az alacsony, izmos 60 éves férfi előbb nem akarta elárulni, miért gyilkolta meg Di Paler­mói. Végül mégis elmondta, hogy hetek óta szörnyű rette­gésben élt. A kansasi »Lea­venworth« börtön udvarán egy alkalommal a szokásos séta közben találkozott valaki­vel, aki homlokon csókolta... De mi köze ennek a csók­nak Di Palermo meggyilkolá­sához? Valachi megígérte, hogy be­szélni fog, de előbb vigyék biztonságosabb helyre. Az idős gengsztert autóba ültették, és egy katonai táborba vitték. Itt ezen a biztonságot jelentő he­lyen történt meg első ízben, hogy egy veterán gengszter beszélni kezdett. A »csókos« ember, Vito Ge­novese, a Maffia egyik bossa, pontosabban a Cosa Nostra szervezet egyik vezetője volt. A Maffia szicíliai jelbeszédé­ben a csók halálos ítéletet je­lentett. Valachi tehát, amikor az atalantai börtönben olasz cellatárssal került össze, biz­tosra vette, hogy Di Palermó- nak kell őt »kinyírnia«. Jobb­nak vélte hát megelőzni Di Palermói. Aztán beszélt. Napokon át beszélt. Elmondta, hogy a Murder Incorporated, a Szicíliai Szö­vetség és a Maffia mind azo­nos a Cosa Nostrával, amely már A1 Capone idejében is lé­tezett. ö, Valachi, 1930 óta tagja a bűnszövetkezetnek. Azt is elmondta, hogy a szervezet családnak nevezett csoportokra oszlik, s minden csoport a ve­zetőség által kijelölt övezet­ben működik. Az Egyesült Államokban ti­zenkét ilyen övezet van: Bos­ton, Buffalo, Chicago, Cleve­land, Detroit, Kansas City, Los Angeles, Newark, New York, ( Philadelphia, Pittsburgh és j San Francisco. (Folytatjuk.) bickozma parasztsága. Az itt élő, dolgozó kommunisták ak­kor választották meg a csúcs­vezetőséget. Most az összevont taggyűlés első napirendjeként erről az egyéves munkáról adott számot a vezetőség ne­vében Igali Lajos csúcstitkár. Az egyesülés ténye jelentős fordulót jelentett életükben, gazdálkodásukban. Ez a vál­tozás, ez az átalakulás új, a korábbitól eltérő feladatot ál­lított mind a pártszervezet csúcsvezetősége, mind pedig valamennyi párttag elé. — Nagy felelősség hárult a csúcsvezetőságre — mondta Igali /Lajos. Ez az őszinte fe­lelősségérzet tükröződött a be­számolóból. Nem annyira az el­ért eredmények méltatására fordít figyelmet a vezetőség, hanem inkább azokra a felada­tokra, fogyatékosságokra, ame­lyek ma, holnap és holnapután munkát jelentenek az egyesült nagy közösség kommunistái­nak. »Többet törődni a fiata­lokkal; a pártépítésben jobban számítani rájuk; elmélyültebb önképzésre; a politikai ismere­tek szüntelen gyarapítására van szükség.« — Ilyen gondo­latokat elemzett a beszámoló. De nem maradt ki a gazdaság helyzetének és annak értékelé­se sem, hogy az elért eredmé­nyekért mit tettek a kommu­nisták, s milyen feladataik vannak még. hogy a jövő szép tervei valóra válhassanak. — Ha közösen összefogunk, és mi, párttagok mindenkor példamutatással élen járunk, akkor meg tudjuk valósítani a legszebb és legnehezebb célo­kat is. / Figyelő arcok, elgon­dolkodó tekintetek, egyetértő bólintások. S bár a taggyűlé­sen később szólalt fel Kustos János, mondatai ehhez a gon­dolathoz kapcsolódtak: »-...ne­künk, párttagoknak többet kell tenni, hogy előrehaladásunk dinamikusabb legyen.-« És ért­hető, hogy nem maradt ki kö­zülük a mezőgazdaság mosta­ni nagy gondja: az igen nehéz, rendkívül megsokasodott fel­adatokat jelentő ősz. Mint az élet egyéb területén, itt is igen felelősségteljes helytállásra, kommunista példamutatásra van szükség, hogy a nehéz idő­szakon sikerrel, eredményesen jusson túl a gazdaság. A X. kongresszus irányelvei^ a Szervezeti Szabályzat terve­zetét alapszervezetenként meg­vitatta a tagság. Most az erről szóló vitaindító referátumban kimondatlanul is benne volt, hogy felelősséggel tanácskoz­tak, vitatkoztak erről a pártta­gok. Nemcsak az irányelvek kerültek itt szóba, hanem ja­vaslatok, észrevételek és vé­lemények is. »Alapvető, igen fontos az agitációs munka ja­vítása« — hangzott él, és mel­lette egy emberként támogat­ta az összevont taggyűlés azt a javaslatot, hogy ha lehetőség van rá, a jövőben szűnjön meg a mezőgazdasági és ipari dol­gozók nyugdíjkorhatára közötti különbség. És sorolhatnánk to­vább a családipótlék egy szint­re hozásával, a kis faluk kul­turális - életének javításával kapcsolatos észrevételeket. Jó volt hallani a kommunis­ták szerény, de felelősségtelje­sen megfogalmazott vélemé­nyét, * talán külön figyelemre méltó az, hogy a fölvetések mel­lett értékeltek is. Ugyanakkor, míg sürgették a város és falu további közeledését, elismerés­sel szóltak arról is, hogy a szo­cialista nagyüzemi gazdálkodás tíz évében e téren igen nagy­fokú változás, fejlődés ment végbe. Felszólalásában utalt erre Solymossy Dezső is, rá­irányítva a figyelmet arra, hogy a párttagokra e tekintet­ben is igen nagy feladatok vár­nak. Képviselniük kell a falvak igényét, s a gazdaságirányító, ellenőrző tevékenységen túl a jövőben még behatóbban kell foglalkozniuk az embereket ér­deklő és foglalkoztató minden kérdéssel. A beszámolók és a vi­ta után került sor a csúcstit­kár, a héttagú csúcsvezetőség, valamint a járási pártértekez­letre küldött hét kommunista megválasztására. Az összevont taggyűlés titkos szavazással csaknem egyhangúlag ismét Igali Lajost bízta meg a csúcs­titkári teendők elvégzésével. — Köszönöm a bizalmat a vezetőség nevében is — mond­ta megválasztása után a tag­gyűlés végén a csúcstitkár —, minden erőnkkel a tagság ér­dekét igyekszünk képviselni. Nagy feladatok várnak ránk, kommunistákra, s nekünk alapvető kötelességünk, hogy mindenkor, s mindenben pél­dát mutassunk. V.M. N cc © s­05 WD 53 politikai és társadalmi hetilap Olvassa az egész ország Lépjen be ön is az előfizetőink táborába! Előfizetést felvesznek a postahivatalok és előfizethető minden postai kézbesítőnél. B SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1976. szeptember 27.

Next

/
Thumbnails
Contents