Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-24 / 224. szám
16. Angliában 1943 vége felé figyeltek fel először a hamis bankjegyekre. Az Angol Bank azonnal beszüntette a tíz fontnál nagyobb értékű bankje- gvek kibocsátását, 1945. március 24-én pedig be is vonta •zeket a bankjegyeket. Csakhogy a »papírpénz-bombázás« lez volt a Bernhard-művelel« másik neve) idején a nácik rengeteg ötfontos bankjegyet is nyomtak. Pár héttel a hitleristák fegyverletétele után az Angol Bank kénytelen volt bevonni, pontosabban visszaváltani az ötfontos bankjegyeket is. A »papírpénz-bombázás« elnevezés nem volt véletlen, írre, mit ír Walter Schellsn- berg, a hamisítók egyike, emlékiratában: »Eredetileg az volt a tervünk, hogy ezekkel a hamis bankjegyekkel légi csatát rendezzünk Anglia felett. E csata során repülőgépeink bomba helyett tonnaszámra hamis pénzt szórtak volna a brit szigetekre ...« 1944 végén a sachsenhauseni üzem megkezdte hamis dollárok nyomását is. A »Bernhard II. művelet« fedőnevű akció során 5, 10, 50, 100 és 1000 dolláros bankjegyeket nyomtak. Az SD »forgalmazó szervei« — kezdésképpen — 500 millió dollárt rendeltek Bernhard Krügernél. AZ »ALPESI ERŐDÍTMÉNY« 1945 tavasza. Németország, Ausztria, Csehszlovákia országútjain visszavonulnak a hitlerista csapatok. Április 10-én Hitler bejelenti, átköltözik a Bajor-Alpokba, s ott az »alpesi erődítményben« megszervezi a náci erők végső ellenállását. Végül azonban a »führer« ott maradt berlini bunkerjében, ahol, mint tudjuk, öngyilkosságot követett el; holttestét benzinnel locsolták le és elégették... Az »alpesi erődítményt« azonban mégis a nácik által egész Európából összerabolt kincsek, valamint a titkos dokumentumok és irattárak hatalmas rejtekhelyévé alakátották át. A hegyek között megbúvó tengerszemek, a meddő és elhagyatott bányák, a barlangok és odúk megteltek rejtélyes ládákkal és konténerekkel. Ide, ebbe az Ausztria, Németország és Csehszlovákia határai közé ékelt hatalmas háromszögbe hordták tizenhat vasúti kocsiban a sachsenhauseni berendezéseket is. A nyomdai felszerelésből semmi sem került elő többé. Ami pedig azt a száznegyven foglyot illeti, akik a 18/19-es tömbben berendezett nyomdában dolgoztak ... Himmler parancsa világos volt: »A Bernhard-művelet nyomait el kell tüntetni. A különleges papírt és a hamis bankjegyeket égessék el, a lemezeket és a matricákat vessék a Toplitz tóba, ott, ahol a legmélyebb a víz, azt a száznegyvenet pedig vigyék az ebensee-i táborba és egytől egyig likvidálják őket.« Himmler parancsát csak részben teljesítették. A foglyokat elszállították ugyan Eben- see-be, de az amerikai tankok 1945. május 5-i váratlan betörése megakadályozta az SS-eket abban, hogy kivégezzék a történelem legnagyobb pénzhamisításának szemtanúit. Nem hajtották végre a bankjegyek elégetésére vonatkozó utasítást sem. Az SD és a Gestapo emberei ugyanis arra gondoltak, hogy nem árt, ha félretesznek egy kis pénzt az elkövetkező »sötét napokra«. Mintegy hatvan konténert a Toplitz tengerszembe süllyesztettek. 1959-ben több konténert felszínre hoztak, s jó részükben hamis fontot találtak. A Toplitz tó mélyébe rejtett pénz mennyiségére és értékére vonatkozó adatok rendkívül ellentmondóak. A sachsenhauseni hamisítások következményeinek kérdésében az Interpol diszkrétebb volt, mint bármikor, noha a háborút követő években foglalkozott a még forgalomban levő bankjegyek felkutatásával, és az ezeket forgalmazó szélhámosok üldözésével. A Daily Mail 1950. június 5-i száma azt írta, hogy »Himmler hamis font sterlingjei továbbra is áramlanak Hága felé. Többségük az európai országokból érkezik, de jön hamis pénz Argentínából vagy Ausztráliából is.« Ismeretes, hogy Hága az Interpol hamisítványokkal foglalkozó iroda- i jának székhelye. 1947—1949 i között ez az iroda százhuszonhét hamisítvány-típust fedett I fel. A nyomozók felfigyeltek arra, hogy a sachsenhauseni hamis dollárok készítésénél alkalmazott matricák, lemezek, papírminták sosem kerültek elő. Egyes újságok, nemkülönben egyes szerzők — köztük Julius Mader is — így arra következtettek, hogy az 1949- ben forgalomba került hamis dollárok és az eltűnt nyomdS- felszerelések között' kapcsolat van. »Ügy tűnik, hogy a hamisítók ugyanazokat a matricákat használják, amelyekkel a háború idején a nácik nyomták a hamis dollárokat« — állapította meg a nyugat-berlini Telegraph 1949. augusztus 29-i száma. Igaz — mutat rá az amerikai titkosszolgálat már említett jelentése is —, hogy 1947—1949 között szinte egy időben kerültek forgalomba ilyen bankjegyek Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Svájcban, Angliában és Norvégiában. A későbbi események ellenben azt mutatták, hogy a hamisítók tevékenységének fokozódása világjelenség, és nincs kapcsolatban a háború idején alkalmazott »papírpénz-bombázással«. A hamisítások »fellendülése« nem volt egyéb, mint a második világháború után fokozódó bűnözés kísérő jelensége. (Folytatjuk.) NAP MINT NAP szemünk 'előtt vannak az üzletek kirakatai; meg-megállunk, s nézegetjük a szebbnél szebb árukat. Egy jól elrendezett ruhadarab vagy az élelmiszerek, italok elhelyezése fölkelti j érdeklődésünket — és vásárlási kedvünket is. S mindez a (kirakatrendező munkáját di- icséri. A kirakat az üzlet itükre, felhívja figyelmünket, »hogy mit lehet kapni, mi az i újdonság, s egyáltalán érde- imes-e bemenni vásárolni. A Május 1. utca modern női 'cipőbolt kirakatában munka [közben találom Ács Lajost, az iparcikk-kiskereskedelmi [vállalat kirakatrendezőjét. — Ahhoz, hogy valaki kirakatrendező lehessen, sokat kell tanulnia, emellett terve- *.zői és rendezői készségre is f szüksége van. S csak akkor .‘kezdheti el az iskolát Budapesten, az iparcikk-kiskereskedelmi tanulóiskola kirakat- rendezői szakán — mondja Ács Lajos. Mint tanuló két éven át Budapesten, az Űttörő Áruházban végezte gyakorlati munkáját, s utána került Kaposvárra. A munka nehéz, de megvan a szépsége is: önálló elképzeléseit tudja valóra váltani. Mindig újat, szebbet akar adni. Olyat, ami színesebbé teszi az utca képét. — Mindez azonban nem teljes — mondja. — Sok az olyan kirakat, amely nem alkalmas arra, hogy betöltse célját. Kicsi az üzletek eladóterülete, s ezért a kirakati részből vesznek el. így képtelenség mutatós, szép kirakatot kialakítani, s ez az üzlet rovására is megy. Hogy egy kirakat mennyi idő alatt készül el? Függ a kirakat nagyságától, az árutól, és persze a rendező elképzelésétől, tehetségétől is. Tizenöt üzletért felelős, s 2gy-egy kirakatot havonta két álkalommal is átrendez. A munkát először a tervezés előzi meg, csak utána jön a kivitelezés. Mindez sok munkát igényel, gyakran dolgozik szabad idejében is. TÖBB KIRAKATVERSENYT rendeztek már a városban, ő négy alkalommal az első helyen végzett. Megnyerte többek között a Kaposvár felszabadulásának évfordulójára indított kirakatversenyt is. A továbbiakban mit szeretne? Azt, hogy ne csak események alkalmával rendezzenek kirakatversenyeket, hanem máskor is, hogy minél több módja legyen művészetének, egyéni elképzelésének egy-egy versenykirakatban való megvalósítására. Gy. L TELEFONHÍVÁSRA HÁZHOZ MENNEK Őszi nagymosás a Patyolatnál »Háztól házig gépkocsi« a Patyolatnál. Vége a nyári üdülésnek, kezdődik az őszi takarítás, nagy- mosás. A vászonruhákat felváltja a szövetruha és az átmeneti kabátok szezonja. Nagyon sok elfoglalt családanya problémáján segít most a Patyolat. A fehérneműtől a télikabátig mindenféle tisztítást vállal, és nemcsak a közü- 1 eteknek, hanem a lakosságnak is. Kassai László igazgató elmondta, hogy az idén szeptember 7-én célszerű újítást ’.szettek be: telefonhívásra l-ázhoz megy a Patyolat. Külön erre a célra állítottak be ««y gépkocsit, amellyel a i -egadott címre kimennek, és átveszik a ruhát. Ez rendszerint reggel történik, a mosott, vasalt ruhát pedig este — az e lőre megbeszélt időpontban — szállítják haza. Ha ezt a szolgáltatást igénybe veszi valaki, megkíméli magát attól a fáradságtól, hogy bőröndben cipelje el holmiját a boltba, ott sorbanálljon, és várakozzon. Ezzel minden háziasszony időt takarít meg, és a Patyolat kiis tehermentesítrendeltségei ve lesznek. — Hogyan tudják gyorsítani a munkát? * — Az idén helyeztünk üzembe négy csehszlovák gyártmányú fehérnemű-vasaló gépet. Ezek nemcsak modernek, de biztonságosak is. Most jóval több a munka, mint tavaly ilyenkor. A vegytisztítás 5,5 százalékkal, a lakossági mosás 29,3 százalékkal emelkedett. Még egy érdekességet láttam: a bőrkabátfestő részleget. A kopott bőrkabátokat barna színűre »fújják be« szórópisztollyal, s így szinte újjávarázsolják őket. — Terveik? — Szeretnénk Kaposváron egy reprezentatív szalont létesíteni, ahol az emberek meg is várhatják a ruha gyors vegytisztítását. Tervbe vettük, hogy Nagyatádra és Marcaliba is telepítünk kirendeltséget, a siófokit pedig átépítjük. Sz. Á. Százezreket takarítottak meg ••• Mit „tud“ a phylaxiás malactápszer ? — Hogy szalad az idő... — Nem is olyan régen még azt mondtuk, hogy hagyományos imalacnevelésen azt az évszázados ihódszert értjük, mikor- is a gazda olyan eleséggel és úgy neveli föl a koca szaporulatát, amikor és ahogyan azt a természet adja: a tej, a krum- li, a konyhai maradék, majd a kukorica és az árpa — szemesen vagy darálva — a korpa és a »gyöpölés« hizlalja-ne- veli a malacot. Az utóbbi esztendőkben aztán kibővült a kör, s ha ma hagyományos ma- lacnevelésről beszélünk, akkor már malactápra és süldőtápra is gondolunk. S a fejlődés nem áll meg. Keresik, kutatják azokat a mesterségesen előállítható, hatásos anyagokat — meg az új módszereket —. amelyek ezt azí egész munkát kifizetődőbbé teszik Két tsz példája A Somogy megyei Állattenyésztési Felügyelőség a phylaxiás malacnevelési módszert értékelte nemrég a megye néhány termelőszövetkezetében, így a kaposfüredi (most már Egyenes út, széles járda Szanálással megtakaríthatnák az átépítést Jövőre korszerűsíti a KPM Közúti Igazgatóság a 67. számú országos főútvonal hét kilométeres kaposvári szakaszát. A jobb, biztonságosabb és kényelmesebb közlekedés szempontjait szem előtt tartva a legjobb megoldásért harcol az igazgatóság a Mártírok terén. Évről évre nő a balatoni forgalom, éppen ezért érdemes figyelembe venni azt a javaslatot, hogy az út nyugati oldalán bontsák le azt a néhány elavult épületet, amely egyébként sem való már a város központjába. Ezzel sokkal joob lenne az út magassága és vízszintes vonalvezetése, s olyan széles járdát építhetnének, amely a Kalinyin lakótelepről igyekvő embereknek szükséges. Ha ezt a tanácsot nem fogadja meg a város, akkor szinte csak nadrágszíj méretű járda marad a járókelőknek, s ha később mégis lebontják a Diófa vendéglő környékén levő házakat, akkor csak át kell éníteni az 1971-ben korszerűsített utat. Igaza van abban a városi tanácsnak, hogy a hathét régi házban harmincegy lakás van, s még egy vendéglő is akadályozza a 67. számú főút korszerűsítését. Ezeknek a lebontása, a lakók elhelyezése több mint tizenkét millió forintba kerülne. Csak meggondoltan lehet dönteni e javaslat dolgában, hiszen az ismételt átépítést lehetne megtakarítani az út ajánlott vonalvezetésének lehetővé tételével. A városi tanács vb legutóbbi ülésén éppen ezért javasolta a városi pártbizottság titkára, hogy a fejlődés érdekében még egyszer vizsgálják meg közösen a Diófa vendéglő környékének réndezését. . Még nem késtek el vele, hiszen a készülő terveken lehet módosítani! L. G. kaposvári) és a kiskorpádi tsz-ben. Mindkét közös gazdaságnál az új és a régebbi módszer eredményességét is ösz- szehasonlították, hogy a vizsgálódás végkövetkeztetését a megtakarított összegben kimutathassák. Az értékelés helytállóságát egyébként mindkét termelőszövetkezet elnöke, állattenyésztője és főkönyvelője a szükséges adatok szolgáltatásával segítette elő. Vegyük a fürediek tapasztalatait elsőként. Itt az értékelés 30 kocára, illetőleg ezeknek szaporulatára terjedt ki az elmúlt esztendő és az idei év vonatkozásában. Tavaly hagyományos, az idén phylaxiás malacnevelési módszert alkalmaztak. Akkor 94 nap volt a macalok átlagos leválasztást ideje és kocánként 8,03 malacból 6,03 érte meg ezt a kort. 16.06 kilós átlagsúllyal. Most átlagosan csak 63 nap kellett a leválasztáshoz, a kocánkénti 10,13 malacból 8,73 jutott el idáig — 18.88 kilós átlagsúllyal. A fölmerült összes költségből, beleértve a munkabért is, akkor 526 forint esett egy malacra (egy kilóra 33 forint), most ■ez a költség 391, illetőleg 21 forint. A kiskorpádiak szintén szép eredményt értek el a phylaxiás módszerrel. Náluk a múlt évi és az idei adatok értékelése szerint ugyancsak a phylaxiás malactápszerrel történő nevelés javára billent a mérleg, jelentős megtakarítás formájában. Egy malac előállítási költsége tavaly 574, egy kilóé 3 forint volt, ugyanez az idéi más módszerrel 486, illetve 17 forintot igenyelt. Csökkeul az elhullás A módszer a füredieknél csaknem 60CÍ0, a korpááiak- nál több mini 2.1500 forintos megtakarítást eredményezett. Mindamellett érdemes fölfigyelni az eliiullási arány kedvező alakulására is, hiszen ez a malacnevelésnek egy nagyon fontos tényezője. Az előbbiekben már szó volt arról, melyik szövetkezetben és melyik esztendőben hány malac érte meg a választási kort. Ez az az időszak. amikor a fiatal állat a legérzékenyebb a különféle betegségek iránt, s bizony nem egy gazdaságban fordul elő számottevő malacpusztulás a leválasztás idejéig. Nos, hogy még mire jó a phylaxiás tápszer, erre a korpádiaknál készített értékelés is jól érzékelhető példával szolgálhat. Tavaly egy kocára átlagosan 7.3 választott malac esett, az idén 8,87 (több mint félezer malacról van szó!), s az akkori 19,6- ról most 4,1 százalékra esett vissza az elhullási arány. Mindezek után jogosnak látszik a kérdés: Miért nem terjed gyorsabb ütemben ez a módszer? Egyrészt azért nem, mert nincsenek meg mindenütt a feltételei (elhelyezés, állategészségügyi követelmények stb.). Másrészt talán a phylaxiás malactápszer ára — 750 Ft mázsája — miatt szánják rá magukat nehezen a gazdaságok. Pedig az elérhető megtakarítás a mellett szól, hogy biztató jövő előtt áll ez a módszer ... Hernesz Ferenc Vonzó, várost szépítő kirakatoHat! B SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1970. szeptember 24.
