Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-23 / 223. szám

XXVI évfolyam, 323. szám. Szerda, 1970. szeptember 23. Szüret előtt 23,5 mázsás átlagtermés várható — Alacsonyabb a cukorfok Csúcsforgalom előtti készü­lődés jellemzi a Magyar Ál­lami Pincegazdaság Mecsek vi­déki üzemének feldolgozó tele­peit és pincészeteit. A szakem­berek elvégezték a szőlő ter­mésbecslését. A szeptember 4-i állapot szerint megyénk­ben 23,5 mázsás átlagtermésre számítanak. A tavalyihoz ké­pest ez 0,8 mázsás csökkenést mutat. Elsősorban a kedvezőt­len időjárás következtében gyengébb a termés, és a 6300 kh szőlőterületjen 10—25 száza­lékkal csökkentette a pero- noszpóra is. így aztán a tava­lyihoz képest mintegy 15 000 mázsás terméskieséssel szá­molhatunk. A kisebb termés változást nem jelent a felvásárlás lebo­nyolításában. A kaposvári, a balatonboglári, a balatonsze- mesi és a szántódi pincészet egész éven át üzemel, míg Ba- latonmárián csak szükség ese­tén lesz szőlőfeldolgozás. Emellett brigádátvételeket is tart a pincegazdaság, ha az át­adásra, illetve átvételre kerü­lő mennyiség indokolttá teszi. A pincészetek és a feldolgo­zó telepek műszaki és szerve­zeti szempontból felkészültek az ez évi szüret adta munkák elvégzésére. A hordók, feldol­gozó és borászati gépek, vala­mint egyéb felszerelések kija­vítva, üzemképes állapotban várják a szüretet. Sajnos, a termésmennyiség csökkenése mellett a minőség is alatta marad a várakozás­nak. A megrövidült íenyészidő, a szükségesnél kevesebb nap­fényes óra kedvezőtlenül ha­tott a cukorképződésre. Az érés időszakában az esőzés so­kat ártott. Az erőteljesen meg­induló rothadás miatt néhány termelő és gazdaság a szüretet is elkezdte, igen alacsony cu­korfokkal. Az utóbbi napokban az ismét jobbra forduló idő miatt az általános szürettel a minőségjavulás reményében — helyesen — leálltak. Ha ez a kora őszi száraz, napos idő to­vább tart, jó közepes minőség­gel október első felében vár­ható az általános szüret. F. L. Takarítónők Majd minden lapban napon­ta olvasható két-három válla­lat hirdetése: »Takarítónőt azonnali belépéssel felve­szünk.«. A Ludas Matyi kari­katúrája szerint nálunk nem nagykövetet tartanak fogva túszként, hanem a szomszéd vállalat takarítónőjét — köve­teléseik »alátámasztására«. Színes riportot akartam írni a takarítónőkről és munkájukról. S már az első beszélgetés so­rán kiderült, hogy aligha lesz színes a riport... Kezdődött azzal, hogy a megkérdezett tíz­tizenöt takarítónő közül egy sem akadt, aki szívesen vette volna, hogy a neve szerepeljen az újságban, és így »ország- világ« megtudja, hogy ő csak takarítónő. A legszűkebb csa- las-i körön kívül — ahol úgy­is tudják — mindegyik igyek­szik eltitkolni a foglalkozását. A kérdés-felelet játékot ha­marosan panaszáradat váltotta föl, amely azzal kezdődött, hogy »ezt ne írja meg, mert ha a főnök megkérdezi, hogy ki mondta, úgyis letagadom, bár azt már neki is megmond­tam«. A magyarázatból az de­rült ki, ha rossz napja volt a vélt vagy valódi sérelmek miatt, berohant a főnökhöz és »kitálalt neki«. Az udvariasan végighallgatta, — és nem tör­tént semmi. Pedig a panaszok legtöbbször jogosak, hiszen öltözőfülkét szeretnének, hogy ne kelljen a mellékhelyiség­ben öltözniük, több fizetést és több megbecsülést kérnek. A: egyik takarítónő megjegyzése »A főnök csak akkor köszön ha jó ing van rajta.« De ebben sincs mindig kö szönet. Ma'gam is tanúja vei tam, amikor egy osztályvezető atyai hangon, oda sem figyel- . ve tett fel néhány kérdést a nála tíz évvel idősebb taKari tó­nőnek. Aztán — mint aki tel­jesítette a »Bánj atyaian a beosztottaiddal« mozgalom fél­éves tervét — elvonult, a vá­laszt meg sem várva. A kérdésnek csak egyik ol­dala a főnökök magatartása. A másik a takarítónők vélemé­nye saját fontosságukról. Két- havonként egyszer odamondo­gatnak, és ezzel elintézettnek tekintik a dolgot. Eszükbe sem jut, hogy ők is olyan doigozói a vállalatnak, üzemnek, intéz­ménynek, mint a többiek, az ő panaszaikra is hivatalos válasz jár, és nem a »majd elintéz­zük, Kovács néni« megjegyzés. Jó lenne sok vállalatnál el­jutni odáig, hogy az emberek megítélésében, a dolgozók egy­más közti viszonyában ne a beosztás legyen a döntő, ha­nem a végzett munka minősé­ge, az emberi értékek. Mun­kájuk társadalmi hasznosságá­ban megmutatkozó különbség, takarítónők esetében talán túl­zottan is, amúgy is megmu­tatkozik a fizetésnapi boríték vastagságán. Iharos! Ibolya Haditechnikai bemutató Laktanyalátogatás, párbajlövész verseny A barcsi járásban is meg­kezdődött a készülődés a fegy­Fegyveres erőinket köszön­tötték tegnap reggel Kaposvá­ron a toponárí kerületben le­vő Szalma István Általános Is­kola tanulói. Gombás György tanár, honvédelmi felelős ve­zényszavára háromszoros hur­rá kiáltás harsant fel, majd az 537-es Petőfi Sándor úttö­rőcsapat kedves műsorral fo­gadta az iskolában megjelent katonákat. Balázs Gyula százados kö­szönte meg az üdvözlést, s be­szélt a fegyveres erők napjá­nak jelentőségéről, aztán a ta­nulók — kicsik és nagyok — katonáknak is becsületükre váló rohammal birtokukba vették az iskola parkjában el­helyezett haditechnikai eszkö­zöket. Az ember mindig siet, ha az állomásra megy. Siet, nehogy lekésse a vonatot, fél, hogy nem lesz ülőhelye. Cipeli a sok csomagot, tolong a pénztárnál. Percenként ránéz a karórájá­ra, utána a nagy vasúti órára; egyezteti a kettőt. Topog, s közben türelmetlenül arra gon­dol, hogy még milyen sokan állnak előtte sorba. Idegessé­gében észre sem veszi, hogy a vasúti előcsarnokban jobb ol­dalt is vannak pénztárak. Amíg balra hosszú sor kígyó­zik a nyitott ablak előtt, ad­dig jobbra egy-két szemfüles ember lézeng csak. Körülbelül két hónappal ez­előtt a növekvő igények kielé­gítésére átalakították a kapos­vári állomást. Nyolc jegypénz­tár közül általában négy űzer mel. A régi kijárati folyosót ncggvósTnönztárrá építették át. Akik a Sopiogy-expreijszel utaznak, megválthatják már Hamarosan kiderült, hogy a lányokat legalább annyira ér­deklik a kétéltű jármüvek, a rádió, a géppisztoly és a kézi páncéltörő, mint a fiúkat Egymással versenyezve mász­tak a járművek belsejébe, ra­gadták kézbe a fegyvereket, s tették fel a különböző kérdé­seket a katonáknak, akik kész­ségesen válaszoltak a kíváncsi tanulóknak. A kétéltű járműveket és a fegyvereket szeptember 29-ig Kaposvár valamennyi iskolá­jába elviszik, s a II. Rákóczi Ferenc, majd a Krénusz János és a többi iskolák tanulói is megismerkedhetnek néphadse­regünk néhány, ma is haszná­latos haditechnikai eszközével. egy hónappal előbb is a jegyü­ket. Ezt a lehetőséget ki is kellene használni, mert ha va­laki az utolsó pillanatban ér­kezik, előfordulhat, hogy nem kap már jegyet a vonatra. Fel­szállni ugyanis csak helyjegy­gyei lehet. A kaposvári állomás hatal­mas forgalmat bonyolít le; az üzemekbe tömegesen járnak be vidékről dolgozók, diákok az iskolákba. A havi utasforga­lom 29—30 ezer ember. Egy- egy pénztáros kezén havonta kb. 260 ezer forint megy ke­resztül. Vajon miért nem veszik ész­re és miért nem használják ki a sorbaállok az új lehetősége­ket? Ezzel megkönnyítenék a vasutasok és pénztárosnők munkáját, ők maguk pedig elkerülnék a sok bosszúságot, és gyorsabb lenne a közleke­dés­£& Á.. veres erők napja tiszteletére Szeptember 25-én a határőrség alakulataival találkoznak a KISZ-fiatalok, a sorköteles gimnazisták és az MHSZ elő­készítő tanfolyamain részvevő fiatalok. 26-án párbajlövészver9enyt rendeznek, amelyen a fegyve­res erők összes lövészcsapata részt vesz; ezenkívül az isko­lák, üzemek és KlSZ-szerveze- tek lövészcsapatai is összemé­rik tudásukat. A győztes csa­pat megkapja a verseny tiszte­A színész nem dug négy fo­rintot a Claudius-jelmez zse­bébe, hogy a szünetben szend­vicset és jaffát vehessen. A színész hitelre vásárol. S egy- kettő nehezen fizet Petrákovics Istvánná hat­vanháromban, a férje halála után munkába állt. Egyedül maradt leányával: a megélhe­téshez, a gyerek taníttatásához pénz kellett. Az asszony éve­kig presszókban dolgozott, s tavaly áprilisban »rámosoly- gott a szerencse«: a kaposvári Csiky Gergely Színház büféjé­nek vezetésével bízták meg. Kezdetben minden rendben ment — bár furcsállotta a szo­kást, hogy a vendégek több­sége egy összegben fizet. Nőtt a forgalom, de családi bajok törtek rá, s egyre többen kér­tek tőle hitelt, még idegenek is. Petrákovicsné feljegyzései hézagosak lettek. Decemberben leltárt készí- tettek az ellenőrök. 5700 forint hiányzott a kasszából. A So­mogy megyei Vendéglátó Vál­lalat igazgatója levélben fi­gyelmeztette az asszonyt, hogy a vállalat tulajdonából senki­nek sem hitelezhet. Petráko­vicsné sírt egy sort, kifizette a hiányt, aztán maradt min­den a régiben. Volt színész, aki egyetlen hónapban ezerhétszáz forintos számlát csinált. Csakhogy az asszony még annyi fáradságot sem vett magának, hogy pon­tos nyilvántartást vezessen a »kezitcsókolom, majd fizetés­kor elszámolunk«-kal búcsú­zokról. Petrákovicsnét áprilisban el­lenőrizték másodszor. 44 526 forintnak nyoma veszett. Az asszonyt elbocsátották, a rend­őrség megkezdte a nyomozást. Az eljáráshoz jellemzést kér­tek a vendéglátó vállalattól. Volt munkaadója ezt írta Pet- rákovicsnéról: »Munkáját erő­sen kifogásolhatóan végezte, amelyre már az első leltáro- gSftkor rájöttünk.« Ha. rájöttek,. letére alapított serleget, s mel­léje az oklevelet. Szeptember 29-én, kedden délelőtt tíz'órakor úttörők és KISZ-fiatalok keresik föl a fegyveres testületek tagjait, és köszöntik őket a fegyveres erők napja alkalmából. Az út­törőcsapatok egész napos harci túrán vesznek részt. Közben felváltva díszőrséget adnak a csapatzászlónál. Az ünnepségsorozat 29-ón délután az ünnepi nagygyűlés­sel ér véget, ahol a polgári vé­delemben kiemelkedő munkát végző lakosoknak oklevelet és jelvényeket adnak át. miért hagyták meg ebben a munkakörben? S ha már nem találtak más megoldást, miért vártak az ellenőrzéssel öt hó­napot?! A büntetlen előéletű, negy­venéves Petrákovics Istvánnét a Kaposvári Járásbíróság dr. Balajthy Sándor tanácsa társa­dalmi tulajdont folytatólago­san károsító hűtlen kezelés miatt kilenchónapi szigorított büntetésvégrehajtási munka- helven letöltendő szabadság- vesztésre ítélte, és két évre eltiltotta a közügyektől. Petrákovicsné eddig 19 500 forintot megtérített a hiányból. Havi részletekben törleszt... Mi lesz veled nagyterem? Taranyban nemrég klub­könyvtárat avattak. Klubszo­bák is vannak, de a" nagyte­rem üres. A megyei könyvtár segítsé­gével berendezett szép klub­könyvtárban Horváth Anna, a könyvtár vezetője mondta: — Amióta átjöttünk ide, megnőtt az érdeklődés... Azt bizonyítja ez, hogy a szép környezet vonzza a falu­siakat. A nagyterem pedig egészen mást bizonyít. Például azt, hogy még nem »akadt«, aki berendezze. Illetve akadt vol­na. Csakhogy ellentét támadt a helybeli tanács és a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat között. A berendezést megvet­te a vállalat, mégis Háromfá­ra került, mert az ottaniak­kal előbb sikerült megegyezni. A Somogy megyei Moziüzemi Vállalat vállalta, hogy in­gyen berendezi a nagytermet; viszonzásul azt kérte, hogy három évig ne kelljen fizetnie terembért. Ez megérte a háromfaiak­nak — sőt, örömmel fogadták az ajánlatot —, és megérte Ráksiban, Felsőmocsoládon és Magyaratádon is. Ügy látszik, a .taranyi tanács másképpen akar »gazdálkodni« a nagyte­remmel ... Annyi biztos, üre­sen nem jövedelmez még any- nyit sem. (Pintér) T. T. Fényszórók a szemüvegen E praktikus nyugatnémet újdonság nem tartozik a »vi­lágmegváltó« találmányok közé, mégis sok bosszúság­tól kíméli meg az embert. Villanyszere­léskor, rádió- és televíziója- vitásnál épp­úgy jó hasznát lehet venni e szabad kéz­mozgást bizto­sító fényfor­rásnak, mint például éjsza­kai gepkocsi- szer éléskor. Tolongás Elítélték a színház büféjének volt vezetőjét Hézagos feljegyzések — „feledékeny” adósok TARKA Í0R0IC­......— . ............—­T artja a szavát ■— Miért iszol az üveg­ből? — Megígértem a felesé­gemnek, hogy borospohár­hoz soha többé hozzá se nyúlok. Okos tanács — Doktor úr, valami baj van a férjemmel: ál­mában állandóan beszél. — Hagyja meg neki ezt a kis örömet! Végtére is ez az egyetlen alkalom, amikor szóhoz juthat. Majdnem krimi Két barátnő beszélget: — Na, és milyen az új főnököd? — Csodálatos ember. Valósággal kesztyűs kéz­zel bánik velem. — Értem. Hogy ne ma­radjanak rajtad ujjlenyo­matok! Okos gyerek — Kisfiam, mikor kez­desz el végre tanulni? — Nyugi-nyugi, mama! A tanítónk felajánlást tett, hogy az ő osztályában nem lesz egy bukás sem. Tapintatos kritikus A műkritikus meséli fes­tő ismerősének: — Tegnap a nagyné­nimmel voltam a kiállítá­son, és képzeld, a leglehe­tetlenebb képek tetszet­tek neki a legjobban. — Látta az én képe­met is? — Látta. A te képedért egyenesen odavolt! Skóciában Két öreg bácsika üldö­gél egy skóciai temető­ben. Beszélgetnek. — Hány éves, kolléga?­— Nyolcvankettő. És maga? — Kilencvenhárom, fiam. — Hát akkor, bátyám, magának nem is fizetődik ki már hazamenni... Fogyókúra A dúsgazdag hamburgi gyáros elhízott feleségét fogyókúrára fogták a sza­natóriumban. Egyik nap egy nagy cso­kor virágot kapott legked­vesebb barátnőjétől, és le­vélben a következőkép- j pen köszönte meg: — Köszönöm a virágo­kat. Nagyon ízlettek! ! Férfiak — egymásközt — Képzeld el, a felesé­gem gyakran hangosan beszél önmagával. A te feleséged nem csinál ilyesmit? — Dehogynem. Csak ő nem tud róla. Ugyanis azt hiszi, hogy én odafigye­lek, ha beszél... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megye) Bizottságának lapja. Főszerkesztő: jávori béla Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefons 11 *>510, U-511, 11-512. Kiadja a Somogy megye) Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u- 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor« Beküldött kéziratot nem őrziink meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesftőknél. Előfizetési d*i egy hónapra 20 Ft. Index: 25 067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, . Kaposvár. Latinka S. u. 6. ' Felelős vezatö; Mautaer Jázss|

Next

/
Thumbnails
Contents