Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-16 / 217. szám

A Debreceni Ruhagyár 1971-es mo dellj ei A gyár, arriely jelenleg csaknem négyezer főt főglalk oztat, mind hazai, mind ex­port vonatkozásban elsőrangú szerepet tölt be a konfekcióiparban. Képeinken bemutat­juk a különböző évszakokra tervezett modelleket. Eleven m Nagy kockás, téglapiros maxi ruha. Öszi-téli divat. »Chanel« Piros-fehér nagy kockás nyá- kosztttm, elöl hosszú sliccel, ri összeállítás. Mini ruha. levehető maxi szoknyával. A kollekció legszebb modelljei a debreceni Déry Múzeum előtt. Túl kövér a gyermek? Közismert rossz szokás, hogy a mamák szeretnék »agyonetetni« gyermeküket. Á túltáplált, kövér babák­kal egy ideig boldogan büsz­kélkednek isi Hiszen kicsi gyermeknek! csecsemőnek nem áll rosszul, ha a kelle­ténél dundibb. Később azon­ban terhessé válik a kövér­ség a gyermeknek is, a szü­lőknek is. A túl kövér gyermeket a társai kinevetik, mert moz­gása lagsúbb, ügyetlenebb, mint a »hasonló korúaké. Nem tud részt venni úgy a játé­kokban, mint a többi, ezért lelkileg is szerencsétlennek, kitaszítottnak érzi magát. Ezt látva. a szülők szeretnék gyorsan megszabadítani gyer­meküket a fölösleges kilóktól, ami azonban nem könnyű dolog. Először is orvoshoz kell fordulni, aki tisztázza a kö­vérség okát. Ugyanis több­féle oka lehet: családi haj­lam, bizonyos betegségek stb. A pubertásban (lányok 10 •—12, a fiúk 11-—14 éves kor körül) a gyermekek egy ré­sze meghízik. Testszerte zsír­párnák rakódnak le rajtuk. A változás' a hormonháztar­tás átlakulásával van össze­függésben. Ha a hízás nem túlságosan nagy, ne törőd­jünk vele, mert a pubertás végén megszűnik. Legtöbbször azonban a túl- táplálás" okozza a gyermek kövérségét. Ilyen esetekben csak a fogyókúra segít. Igen ám, de nem is olyan egysze­rű a gyermeket fogypkúráz- tatni. Jól tudjuk, sok kövér felnőtt is szeretne lefogyni, mégis amikor koplalásra, diétázásra kerül a sor, meg­hátrálnak előle, nincs elég akaraterejük hozzá. Hogyan kívánhatjuk meg hát a gyer­mektől? A fogyókúrát megnehezíti az is, hogy a gyermek szer­vezete állandóan fejlődik, a fejlődéshez pedig építőkö­vekre van szükség. Hogyan biztosítsuk a gyermek fejlő­dését akkor, ha eltiltjuk az evéstől? A gyermeket te­hát nem szabad éheztetni. A legfontosabb építőanyagok­ból : fehérjéből, vitaminok­ból, ásványi anyagokból ele­gendő mennyiséget kell kap­nia. Tehát főzött vagy kevés zsíron párolt (nem rántott) sovány húsok, főtt tojás, tej, túró, száraz sajtok nem hiá­nyozhatnak az étrendből. A diétát másrészt olyan ételekből válogassuk össze, amelyek laktatóak, emellett azonban nem nagy kalória- étékűek. Sós vízben főtt fő­zelékek, zöldségfélék (rán­tás nélkül, esetleg kevés vaj­jal vagy olajjal) bőven sze­repeljenek a kövér gyermek étrendjében. Ugyancsak el­enyésző a gyümölcsök kaló­riaértéke is. Édességek egyál­talán nem, vagy csak alig szerepelhetnek a fogyasztó diétában. Csak kevés kenye­ret és kevés tésztafélét ad­hatunk. Zsíros étel: szalonna, tepertő stb., ne legyen az ét­rendben. Helyes diétával eredményt érhetünk el, persze csak ak­kor, ha hónapokon át be­tartjuk és a fogyókúra be­fejezésével sem térünk’ visz- sza a zsíros, nagy kalória- tartalmú ételekre. A kert — kerítéssel ölelt természet, élő, illatos, mindig változó mű. Az európai kertek első ter­vezője a görög Epikuros. ö te­telepített elsőként rózsnkertet Athénban. Kertjét szobrokkal, márványpadokkal díszítette. Virágokkal telt kőedények ál­lottak az utak mentén, ame­lyekre ciprus, tamariszkusz ve­tett árnyékot. Sétálva tanítot­tak a tudósok az ókori kertek­ben. Az árnyas utakon ‘ tevé­keny volt a gondolat. A korai középkorban csök­kent a virágok fontossága. A templomok, oltárok, díszítésére tenyérnyi kertecskékben ter­mesztettek rózsát és liliomot, de a kert szó alatt abban az időben tulajdonképpen vete­ményes kertet értettek. Fon­tossága és jelentősége annyi, amennyi embert és állatot élel­mezni tudott. A reneszánsz idején a »szép­ség« újra elnyeri rangját, a vi­lág kitágul, az -örömök felsza­badulnak. Szívderítő fantáziá­val épültek a reneszánsz idők kertjei. A kor legszebb olasz kertjét Alberti mérnök tervez­te a Rucellai csalad részére. A kertben rózsákkal futtatott pergolák álltak. Az örökzöldek és tölgyek sötét csoportját hal­ványzöld ligetek és mogyoró­cserjék szelídítették. Mirtusz, citrom illatozott közöttük, s szőlő zöldellt a mesterséges tó körül. Viszont szigorú rendszer zár­ta bilincsbe a német kertet. Apró ágyások, homokkal fel­szórt utak. Az ágyúsokat vas­kerítés védte. A virágok dús összevisszaságban zöldelltek, a romantika szabályai szerint. A német kertek szigorú rendjét, összezsúfolt és beke­rített ágyúsait Le Notre fran­cia mérnök törte szét. Hosszú időre megszabta a díszkertek rendjét és formáját. Kertjei mérnöki remekművek voltak; s a botanika és biológia szabá­lyait, a természet törvényeit semmibe vette. Fa és bokor az ő elképzelésében megmunkál­ható, faragható, nyírható nyersanyag. Le Notre és köve­tőinek kertjeit szigorú geomet­riai szabályok jellemzik. A kertekben díszes épületeket emeltek. A harmincéves háború ide­jén telepítettek tulipánt elő­ször Törökországból Európába. Kivirágzott a spekuláció és a tulipánhagyma-kereskedelem. Egy-egy különleges fajta tuli­pánhagymáért vagyonokat dobtak oda a szenvedélyes gyűjtők és a jól számoló ke-, reskedők. Egy közös vonásuk volt a ré­gi kerteknek: a fal, a kerítés, amely elzárta őket a kinti vi­lágtól, a szegények irigy és vá­gyakozó pillantásától. A XIX. században le>ulla- nak a kertfalak. Az angol ker­tekben fák, bokrok családias együttesben díszelegnek, és megjelenik a pázsit, amely ki­tágítja a horizontot. Az angol kert elgondolásában és céljá­ban már megközelíti az újkori modern kertek ideálját. Korunk kertjeit botaniku­sok és kerttervezők telepítik városrendező mérnökökkel együtt. így a kert összefüggő képet alkot a várossal, és je« lentősége szociálhigiéniai szempontból fölmérhetetlen. A színek és formák összehango­lása művészetté vált. A ker­tet már nem szabdalják szét mesterségesen bekerített ágyá­sok. A virágok színeit a ragyo­gó zöld pázsitszőnyeg fogja össze. Korunk kertjeinek célja, hogy összhangot teremtsen a * 15 természet és a rohanó, dolgozó, de olhonést és felüdülést ke­reső ember számára a váro­:.o.-_an is. Sz. N. OTTHON ÉS CSALÁD < « MIT SÜSSÜNK VASÁRNAPRA? Túrós táska Hozzávalók: 60 dkg liszt, 30 dkg vaj vagy margarin, 2 dkg élesztő, 4 dl tej, csi­petnyi só, 2 tojássárgája, 3 dkg cukor. 6 dkg lisztből 2 dl tejjel és 2 dkg élesztővel kovászt ké­szítünk és kelni hagyjuk. A vajat 10 dkg liszttel öszegyúr- juk, tégla alakúra hajtjuk, és jégre tesszük. A megmaradt lisztből a maradék tejjel, só­ival, cukorral tojássárgával kö­zépkeménységű tésztát da­gasztunk a már előre elkészí­tett kovásszal. Kelni hagyjuk. Amikor jól megkelt, lisztezett deszkára borítjuk és nem túl vékonyra kinyújtjuk. Közepé­re helyezzük a hidegre tett zsiradékot, széleit ráhajtjuk, és úgy dolgozzuk ki, mint a hagyományos vajas tésztát: többször hajtogatjuk és pi­hentetjük. Azután a tésztát kinyújtjuk, 20 kockára vágjuk és a következő töltelékkel megtöltjük: , 50 dkg túrót áttörünk: 2 dl tejföllel, vaníliás cukorral, egy kevés reszelt citromhéjjal, 3 tojássárágájával elkeverjük és 15 dkg cukrot vegyítünk hoz­zá. Teszünk bele még 5 dkg mazsolát és 4 db zsemle apró kockákra vágott belsejét, vé­gül a tojásfehérjéből 5 dkg cukorral vert kemény habot keverünk bele. A kockákra vágott tésztát a túróval meg­töltjük, sarkait egymásra hajt­juk, kissé összenyomjuk és a 9. Hogyan valósul meg a gya­korlatban ez az együttműkö­dés? Erre a kérdésre az alapsza­bály 32. szakasza adja meg a választ, amikor leszögezi, hogy »minden tagországnak ki kell jelölnie egy szervet, amely az illető országban mint Országos Központi Iroda működik«. Az OKI tehát kapcsolatban áll saját országának rendőrsé­gi intézményeivel és vámha­tóságaival, összegyűjti a rend­őrhatóságoktól származó és a nemzetközi vonatkozású nyo- (í mozási, azonosítási, tájékoztál ^tási, letartóztatási stb. kéré- seket. Mindezt közli vagy az l Interpol Főtitkárságával — i amellyel közvetlen kapcsolat­ban áll —, vagy esetleg köz­vetlenül más tagállamok Or­szágos Központi Irodáihoz jut­tatja el. Az OKI-hoz futnak be ugyanakkor az Interpol párizsi központjától, valamint a többi Országos Központi Irodától származó, hasonló kérések. TÁMADÁS A BANKOK ELLEN Az USA-ban a bankok el­len intézett támadás úgyneve­zett »szövetségi bűncselek­mény, ami azt jelenti, hogy az ilyen ügyekkel nem csupán az illető államok rendőrsége, hanem közvetlenül az FBI is foglalkozik. Az FBI százharminchat je­lentős bankintézménynél meg­vizsgálta a betörés elleni vé­dekezés rendszerét. Az elem­zés során nyert adatok hatá­rozottan ellene szólnak annak az elképzelésnek. amelyet egyes filmek alapján alkotha­tunk. Mindenben igazolják vi­szont az Interpol munkatársai­nak véleményét, akik szemre­hányást tesznek a bankoknak, hogy elhanyagolják a korsze­rűbb riasztó berendezések fel­szerelését, hogy nem védik kellő mértékben magukat sem a nappali támadásoktól, sem a betörésektől. Továbbá: hogy nem használnak megfelelő ké­szülékeket a bankszállítmá­nyok védelmezésére sem. Az FBI adatai rendkívül so- katmondóak: a megvizsgált százharminchat bank közül öt­venkilencnek volt — részben elavult — riasztó berendezése, két bankot szereltek fel olyan készülékkel, amely betörés esetén (nappal és éjjel egy­aránt) fényképeket készít, ki­lenc bankot őriznek éjszakán­ként magánőrségek, míg hat­vanhat bankban nem létezik semmiféle riasztó berendezés. A széfek elleni támadás megelőzésének igazi módszere például egy olyan riasztási rendszer, amely akkor lép működésbe, amikor, a betörő a páncélszekrény közelébe ért, vagy pedig már rátette kezét a páncélszekrényre. A vészje­lek hallatára a gonosztevő fu­tásra kényszerül. A megelőzés eszközei ily módon eleget tettek feladatuk­nak; ugyanakkor nem lehet többé szó »ismeretlen tettesek­ről« sem, hiszen az infravörös fényképezéssel ők maguk »ké­szítették el« portréjukat. A megvizsgált százharminc- hat amerikai nagybank közül mindössze kettő rendelkezett e készülékekkel, míg hatvan­hat bankban — vagyis az elemzett pénzintézetek több mint 40 százalékában — még riasztó berendezést sem sze­reltek fel. Bizonyos bankintézmények­nek a védelmi rendszer kor­szerűsítésével kapcsolatos nemtörődömségét még tetézi tetejét olvasztott vajjal meg­kenjük. Meleg sütőben szép sárgára sütjük. Még melegen vaníliás porcukorral meg­hintjük. 'Holdbébi Hozzávalók: 22 dkg liszt, 12 dkg vaj, 3 tojássárgája, egy csipetnyi só, 2 dkg élesztő, citromhéj, citromlé, 0,5 dl rum, 1 dkg vaníliás cukor, 1/4 kg cseresznye vagy cse­resznye befőtt, 15 dkg cu­kor, 6 dkg liszt, 3 dl tej, 3 tojás. 1/2 dl langyos vízzel, az élesztővel, 6 dkg liszttel ko­vászt készítünk és kelni hagyjuk. — A vajat egy csi­petnyi sóval, 5 dkg cukorral habosra kikeverjük, egyen­ként hozzáadjuk a 3 tojássár­gáját, és ezzel is tovább ke­verjük. A 16 dkg lisztet a ko­vásszal együtt hozzákeverjük és eldolgozzuk. Kikent kis formákat egyharmad részig töltünk vele, megkelesztjük és megsütjük. Amikor megsült, rummal kissé méglocsoljuk. — Aztán 3 tojássárgáját 7 dkg cukorral, 7 dkg liszttel, 1 dl tejjel simára keverjük, a megmaradt tejet a vaníliával felforraljuk és a pépet, hab­verővel folytonosan keverve, beleeresztjük. A tűzről elvéve. a már elkészített 3 tojásfe­hérjéből 3 dkg cukorral fel­vert habbal forrón összeve­gyítjük. A tésztát ezzel a krémmel leöntjük és cseresz- nyeszemekkel díszítjük. az, hogy mellőznek minden elővigyázatossági intézkedést a pénzszállítmányoknál is. Vegyük ezúttal példaképpen Franciaországot. Itt három­százhetvenöt bank .működik, s ezek közül nem egy havonta ezernél is több pénzszállít­mányt indít útnak. Az egyik párizsi napilap, a Le Figaro becslése szerint na­ponta több ‘ százmillió frank kerül elszállításra az egyes bankok közötti — vagy pedig a bankok és' az ügyfelek kö­zötti — forgalomban. Éppen a szállítás jelenti tehát a legse­bezhetőbb és a banditákat leg­inkább csábító pontot. Az Interpol szakértői azon a véleményen vannak, hogy a bankintézmények nemtörő­dömsége némelykor a biztosít > társaságok fizette kártérítések­kel magyarázható. Ezek a tár­saságok biztosítási szerződést kínálnak szinte valamennyi kockázat esetére. Más szóval' manapság mindenki biztosít­hatja magát bármilyen káro­sodás ellen. Egyes vélemények szerint ez a tendencia a felelősség fogal­mának, sőt a birtoklás tudatá­nak felhigulásáhozt vezet. (Folytatjuk) SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1910. szeptember 14.

Next

/
Thumbnails
Contents