Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-11 / 187. szám

Sikeres felév után: Az szil-titkár példát mutat Legeredményesebb üzemág a vendéglátás — Fejlesztik az üzlethálózatot vendéglátás, amely a tervezett nyereségnél 60 ezer forinttal többet hozott. Ezt követi a fel­vásárlás. a vendég ké­MEGLEPÖ- DIK az a ven­dég, aki betér a fogyasztási szö­vetkezet dará­nyi 1-es számú italboltjába. Tisztaság, rend s olyan válasz­ték fogadja, hogy kevés já­rási székhelyen tapasztal ilyet. Jéghideg csa­polt és üveges sör — jugo­szláv barna sör is —, több fajta üdítő, hűsítő ital, s mind je­gelve. S a szendvi­cset sem úgy nyomják a ke­zébe, mint a legtöbb helyen. Sőt, nem is ké­szítik el reggel — vagy előző nap — tucat­számra, hanem résére frissen vágják a zsem­lét, tesznek a felvágottra pap­rikát, paradicsomot, s az egé­szet gondosan szalvétába cso­magolják. A szövetkezet szakszervezeti bizottságának titkára, Freisz­berger János dolgozik itt. Fe­leségével együtt, ketten veze­tik ezt az italboltot, példát mutatva a többi üzletvezető­nek is: hogyan kell egy ilyen falusi vendéglőt vezetni, kul­turáltan, a vendéget megtart­va, megnyerve. Freiszberger János két alka­lommal, felesége pedig egy­szer nyerte el a Szövetkezet kiváló dolgozója kitüntetést. S ezt nemcsak az itt tapasztal­ható példás választék, rend alapján érdemelték ki, A for­galom szinte hónapról hónap­ra növekszik, és hogy a szövet­kezet legeredményesebb üzem­ága a vendéglátás, abban nagy érdeme van a Freiszberger há­zaspárnak is. Terv szerint évi másfél millió forint forgalmat kell az italboltnak elérni, jú­niusban azonban csaknem 160 ezer forint volt a bevétel, s a július sem maradt el ettől. Freiszberger János szb-tltkár, zet kétszeres kiváló .dolgozója. SOK OLYAN DOLOG kap­ható ebben az italboltban, ami más falusi helyeken ismeret­len. Például presszókávé, s lieti két alkalommal drávai halból halászlét és rántott ha­lat is készítenek. A nagy for­galmat alig győzi a házaspár, hiszen Szigetvárra, Balaton- boglárra és még jó néhány helyre kell menni élelem és ital után, hogy soha ne legyen hiány semmiből sem. S regn hattól este tizig. szombaton, vasárnap pedig esti tizenegyig alig-alig tudnak megállni, annyi a tennivaló. Freiszberger János hatodik éve titkára a szövetkezet szak- szervezeti bizottságának. Tár­sait szüntelenül arra buzdítja, hogy a szocialista munkaver­seny növelésével javítsák a szövetkezet eredményét, s eb­ben feleségével együtt ő mutat példát. Petényi Antalné, a fogyasz­tási szövetkezet főkönyvelője arról tájékoztatott, hogy az el­ső fél évet sikeresen zárták. Nyereségük 580 000 forint volt, az évi tervezett nyereség pe­dig 900 000 ezer forint. Leg­eredményesebb üzeméguk a Kilenc község tartozik a Da- rány és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövet­kezethez, s így üzlethálózatu­kat még fejleszteniük kell. Po- tonyban ugyan tavaly félmillió forint költséggel élelmiszer- és italboltot építettek, s hamaro­san átadják a szentborbási élelmiszer- és italboltot Is, amit a fenntartási alap terhé­re 200 ezer forint költséggel alakítanak ki, TERVEZIK» hogy jövőre Darányban a mostani italbolt helyére 1,2 millió forint költ­séggel korszerű melegkonyhás kisvendéglőt és presszót építe­nek, ezt követően pedig Lakó- csán létesítenek ehhez hason­lót. Mindkettő nagyon fontos, mert ellátási területük két leg­nagyobb községéről van szó. a szövetke-A szövetkezetnek azonban évente csak 300 ezer forint fej­lesztési alap áll rendelkezésé­re. Hálózatfejlesztési tervének megvalósításához szükséges, hogy segítséget kapjanak a MÉSZÖV-tői a kölcsönös tá­mogatási alapból. Sz. L. Változó idők,változó levelek „A levelek a legfonto­sabb emlékek közé tartoznak, amelyeket az egyes ember hátrahagyhat« — írja Goethe. S hogy ezt valóban komolyan gondolta, azt Schillerrel vál­tott leveleinek hatkötetes ki­adásával igazolta. A levelezés ősi érintkezési forma. Régebbi, mint az írás­beliség. Hiszen levélnek fog­hatóak fel a hírnök által kül­dött üzenetek vagy akár az ősemberi dob-, tűz- és füst­jelzések is. A szó szoros értelmében vett — a megírt, elküdött — leve­lek érdekes korai, időszámítás előtti darabjai százával ke­rültek elő az egyiptomi papi­rusztekercsekről. Görög ál­lamférfiak, hivatalnokok vagy magánemberek közölték ben­ne gondolataikat, egymásnak szánt mondanivalójukat. Mi­közben érdekes adatokkal szolgáltak a későbbi korok kultúrtörténászeinek és tör­ténetíróinak. Galeotto Marzio, Mátyás ki­rály udvari történetírója ar­ról tudósít, hogy Magyarorszá­gon a XV. században magyar nyelven leveleket nemigen ír­tak. Annál meglepőbb, amit a tudós professzor, Szalay Ágos­ton vet papírra, 400 magyar Bemutatkozott az RZ-L5-es Meggyorsul az építőanyag-ipar fejlődése Megyénk területének egy­ötöde rét és lege’ő. A rét­legelő területek egy része vi­szont elhanyagolt. Rendezé­sük, javításuk hosszabb távú tervek alapján történik. Ebben az évben huszonki­lenc somogyi termelőszövet­kezet kapott állami támoga­tást erne a munkára. Ezekből a mezőgazdasági üzemekből érkeztek szövetkezeti vezetők a somogyzsitfai Hunyadi Já­nos Termelőszövetkezetben megtartott bemutatóra, mely­nek célja az volt, hogy á szakemberek megismerkedje­nek az RZ—1,5-es géppel munka közben. Elvadult terü­letek első fűkaszálását végzi a hasznos, s aránylag olcsó gép, s közben a talaj zsombé- kos egyenetlenségeit is «-bo­rotválja-». A további kaszálá­sokat már bármilyen típusú fűkasza is elvégezheti. Ahogy dr. Echert István, a Keszthe­lyi Agrártudományi Főiskola docense elmondta, nem árt, ha a termelőszövetkezetek három-négyévenként újra munkába állítják az RZ— 1,5-set. A megjelentek tetszésüket fejezték ki a látottakról. Sá- móczi Istvánt, az Állatte­nyésztési Felügyelőség rét­legelőgazdálkodási szakta­nácsadóját kértük meg arra, hogy értékelje a bemutatót: — Hasznos volt a bemutató, s az azt követő szakmai véle­ménycsere is. Ez a gép segít az elhanyagolt területek fel­javításában. összefüggésében: a javított réten, legelőn nőnek a hozamok, s ez elősegíti a szarvasmarha-tenyésztés fejlő­dését is. A berzenceíek 247 szarvasmarhája például éven­te hat hónapot tölt a legelőn. Nő a tejtermelés is. Azok a területek pedig, ahol eddig szálas takarmányt takarítottak be, felszabadulnak. Gabonát, ipari nővényt vethetnek ezek­be a táblákba. L. L. ß nek azok a tárgyalá­sok, amelyeket a ma­gyar építőanyag-ipar szakem­berei olasz, francia és angol cégekkel folytatnak könnyű­szerkezeti építőipari elemek és anyagok előállítását szol­gáló gépek, berendezések megvételére. A KGST-orszá- gokkal is tárgyalások kezdőd­tek, egyes főbb építőipari anyagok termelésének szako­sításáról. Az építőipar nagy feladatai­ra jellemző, hogy idén pél­dául a népgazdaságban meg­valósuló mintegy 80 milliárd forint értékű beruházásból megközelítően 40 milliárd fo­rintot tesz ki az építési költ­ség. Minden százalékos ráfor­dításcsökkentés tehát több száz milliós pluszt jelent a népgazdaság mérlegében. Az építési költségek csökkentése, az építőipari anyagok iránti kereslet és kínálat egyensú­lyának megteremtése érdeké­ben az építőanyag-iparnak már idén hozzá kell látnia az iparág általános műszaki szín­vonalának és termelési kapa­citásának nagymértékű fej­lesztéséhez. E program megvalósítására az idén 2,7 milliárd forinttal' növekszik az építőanyag-ipar állóeszköz-állománya, majd — az előzetes számítások sze­rint — a IV. ötéves tervben összesen 20 milliárd forint ér­tékű beruházásra kerül sor e fontos ágazatban. A program megvalósulása nyomán az építőanyag-ipar az 1970. évihez képest a IV. öt­éves terv utolsó évében, leg­alább 50 százalékkal többet termel majd. A termelés növekedésének legalább 75 százalékában a termelékenység emelkedésén kell alapulnia. A termelé­kenység emelése érdekében ebben az iparágban is előtér­be kerül a nemzetközi terme­lési szakosítás, valamint komplett gépsorok és gyártási módszerek megvásárlása. A nagymértékű termelésfel­futás ellenére a legtöbb épí­tőanyag még jelenleg is hiány­cikk, ezért idén, de még a IV. ötéves terv .első éveiben is szükséges lesz nagymennyisé­gű építőipari anyag importja, így például az idén hozzáve­tőlegesen 50 százalékkal több cementet importálunk, mint 1969-ben, holott saját ce­menttermelésünk is mintegy SZAIÚ LÁSZLÓ - SÚLYOM JÓZSEF^ Az iigyriök elinduld A kikötő elpusztul: 7.55-kor hajtott egy nagyot. — És mit kapok ezért? Nem szeretem a , Ha mindezt elárulja, altkor bizonytalanságot. Tudni aka- végképp nem tudja leleplezni rok előre mindent. Azt is, hogy íKonót és társát, aki minden jel nekem mit kell tennem mondta kissé akadozva, s köz­ben kinézett az autó ablakán. Odakinn zöldelltek a fák, a korai nyár Pompás zöldbe bo­rította a hollywoodi dombokat. — Hogy mit kell tennie, azt (szerint a főnök. Márpedig most (már egyre világosabb — hl- (szen zsarolni akarják —, hogy (kémkedés áll a háttérben. Hátha még azt is tudta vol- (na, hogy a japán hírszerző szolgálat tisztjei száz számra majd^ pontosan megmond­13 százalékkal Hasonló a helyzet a falbur­koló csempékkel. T öbb termék gyártása jelentősen emelkedik, így például perli tből a könnyűszerkezetek adalék­anyagából á múlt évi 100 000 köbméterrel szemben 250 000 köbmétert állítanak elő. Az idén várhatóan 1 millió négy­zetméter alapterület beépíté­sére elegendő könnyűszerke­zeti építőelemet gyártanak, fbbszörösét a tavalyinak. Je­lentősen emelkedik a könnyű­beton, a műanyaghab és az alumínium nyílászáró szerke­zetek termelése és felhaszná­lása is. N. U (költöztek át egy-két évvel juk felelte Yamaimoto. — emelkedik í előbb az Egyesült Államok te- ez®r dollár, és minden őrületére, ahol különböző jelké­pes üzleti vállalkozásokba • kezdtek, vagy éppenséggel egy­szerű «halászként-« tengették •életüket a tengerparton. S az- *óta egyre-másra keresik a kap­csolatot a flottához... Külö­nösen a csendes-óceáni part- ; részeken. Blake tulajdonképpen azért [érezte magát kutyaszorítóban, mert sejtette, hogy mibe került [bele. Ez esetben viszont az egé- (szet már előzőleg meg kellett ivolna beszélnie az ONI-jal, a (flotta hírszerző és (szolgálatával. akció után két-kétezer. Rend­ben? — Rendben van — egyezett bele Blake. Ekkor szólalt meg hosszú idő után először Kono, Chaplin volt komornyikja. — Hajlandó lenne Honolu­luba utazni? — Ha jót megfizetik. — Az anyagi részét már em­lítettem, a. végrehajtás Mr. Ko­no dolga. Az ön feladata az lesz, hogy Honoluluba utaz­zék, és beszél ie rá Campbellt, elhárító bizonyos információkat. — Mik lennének ezek? Mégis úgy döntött, hogy (vább folytatja a játékot. — Hát remidben.-.. — levél 1504-től 1560-ig című publikációjának előszavában. «Mindjárt a XVI. század ele­jén a magyar nyelv olyan ál­talánossá lön, miszerint ezen levelek tanítása szerint nem­csak a magyarok magok közt, de más nemzetbeliek is, sőt még a törökök is hazánkbani levelezéseikben a magyar nyelvet használták.« A levelek címzése valahogy ilyenténféleképp hangzott: »£z levél adassék Budai Jánosnak Szombaton (Szombathelyen) lakosnak, nekem szerelmes uramnak« — írja Margit asz- szony a szombathelyi levéltár­ban őrzött 1551-ből datált le­velében. Érdekes a négyrét hajtott ívre róttakból is idéz­ni: « ... köszönetemet és szol­gálatomat írom te Kegyelmed­nek, mint jó uramnak. Továb­bá kérem te Kegyelmedet az Istenért, hogy rám ne nehez­telj, hogy pénzt nem adok ... « (!) És így hangzottak a szerel­mes Zrínyi Kata sorai férjé­hez, Forgács Imréhez: «Sze­relmes szívem, én édes uram, Kegyelmedet kérem, hogy ha kegyelmed engem szeret, ne késsék ott, hanem siessen ha­za...« Bakics Anna így üzen Ré- vay Mihálynak: «Kérem, hogy vegyen apró gombot harmin­cat az én spanyol köntösömre, feketét, mert egyébként kész volna, csak az híjával vagyon.« A levelet pecséttel zárták le. Az előkelő mágnások vörös színűvel, a kevésbé rangos személyek barna, zöld vagy sárgásfehér pecsétet használ­tak. (Piros pecsétes levelet ho­zott a holló Szilágyi Erzsé­betnek Mátyástól, Prága váro­sából az Aranyversben is.) Vörös pecsétes levelet őriznek Lorántffy Zsuzsanna kezeírásával 1621-ből. Rákóczi Györgynek küldte az aggódó feleség: »Kegyelmedet fölötte igen kérem: az maga egészsé­gére viseljen szorgalmatos gondot, az mostani hévségben holmi alávaló italoktól, az kik gyakorta az embernek megár­tanak, magát megtartóztassa...« — Majd később a férje akara­tának behódoló, de nagyon ha­tározott véleményű asszony szavai: »Édes uram, megbo­csásson, ha Kegyelmed ellen vagyon írásom. Azt Kegyel­med tudja, mit kíván Bethlen István és mit ígér Kegyelmed; de kérem Kegyelmedet, hogy ha lehet, ne szerezzen Ke­gyelmed több adósságot, mert nem tudjuk — míg élünk — kifizetni, és neveletlen gyer­mekeink vannak.« Az üdvözlőkártyák, a képei»- lapok divatja jóval későbbi. Csak a XIX. század közepétől honosodott meg a képes üd­vözlet küldés. Az első kará­csonyi képeslapot Angliában 1843-ban J. Calcott Horsley küldte a neves színésznek, Henry Coll-nak. A litográfia a Royal Acadeuv.át ábrázolta. A képeslapküldés szokása né­hány év alatt elterjedt egész Európában. 1380-ban kará­csony hetében az angol posta már 4 tonnányi karácsonyi ké­peslapot kézbesített, meg 11 és fél kiló levelet. Az Idők változásával válto­zott a levelek hangja és funk­ciója. Társadalmi érintkezési forma lett. A pesti magyar- német levelező könyv tanúsá­ga szerint: jó Ízlésű ember csak levélben kérheti meg imádott hölgye kezét, levél­ben hívhatja meg barátait. De csak gondosan megfogalma­zott lelvében! Így hangzik az egyik példa, amelyet az ifjú írhat annak a hölgynek, aki­vel levelezni óhajt: »Különösen Tisztelt Kisasz- szony! Bocsásson meg, hogy Kegyedhez bátorkodom intéz­ni levelemet. Örökké felejthe­tetlenek maradnak boldog napjaim, amelyeket végtelenül tisztelt házuk közelében él­tem... Csak tudnám, vajon nem kellemetlen-e Kegyednek levelem. Vajon el vagyok-e mindenki által egészen feled­ve, vagy még emlékszik vala­ki rám? Erről K eg ved tői tudó- síttatni: mennyei örömet sze­rezne nekem.« A kereskedelmi levelezés önálló szakterület lett. Isko­lákat nyitottak, ahol levelezés­re tanították a hallgatókat. Könyvek jelentele meg, ame­lyek példát adtak, hogy kell hivatalos és magánleveleket írni. Az 1940-es években napvilá­got látott »Mit írjak — hogy írjam?« című levelezési tár­ban különleges aktualitású példára bukkantam: »Tisztelt X. cég! Két hete vásároltam Önöktől ügynökük útján egy... gyártmányú rádiót. Azóta többször kénytelen voltam megnézetni a készüléket, mert — sajnos — állandóan rosszul működik ... Szeretném a ké­szüléket egy másikra átcse­rélni ... « S mindjárt alatta a cég udvarias válasza: »Ügy­nökünk ezen és ezen a napon felkeresi önt, hogy a rádiót kicserélje. Ismételten elnézését kérjük ... « K. M. to- — Indulás előtt időben meg fogja tudni. Akkor hát meg- só- egyeztünk. Igaz? A kocsi visszaihajtott a vá­rosba. Amikor Blake kiszállt, és el­búcsúzott Konótól, a volt ko­mornyik barátságosan megve­regette a vállát: — Rövidesen értesítelek, A1 — tegezte le váratlanul Blake-et. Blake lelkében vihar dúlt. Mit tegyen? Jelentse? A dolog most már nyilván­való: hírszerzésre akarják fel­használni. Végiggondolta is­mét az egészet. Nem volt olyan buta, hogy ne tudta volna, miért éppen a flotta érdekli annyira a japánokat. Újságol­vasó ember lévén, könnyen rá­jött, hiszen az újságok nap mint nap megírták ezekben a hetekben, hogy a japánok In- dokínára kacsingatnak. Távo­labbi terveikben p^dig szere­pel India, de egyelőre angol, francia és amerikai érdekek­kel találják szemközt mavukat. Főleg az amerikaival, A Csen- ^es-óf^órin^’k ezt a t* T'C'Ócfpf Frn^üH APemok uralja T^v dúlt benne a ké+s»« amikor másnap észrevette. hofv a japánok na^on is ko­moran veszik a doi«ot, mert bárhová TTie^v. valeM mlnrH»* követi. Ho1 e<nr tanén, hol P«v prrvpriVni yr* A-rfejo-yn civno_ riVp] p1Vnv(n<f adv p«7Óf omn'V VKv***"* **(*1 r> Tin 1 TAVIro** Vsrtlo fl hO<?V 97 H­T*rvl-, Áf a ■?or>ónKV q Blake kétségtelenül nehéz helyzetbe került. Egy civil amatőrnek olyasmibe kevered­ni, amire a hivatásosok is éve­kig készülnek, tanulnak, nem volt túlságosan ajánlatos do­log. Még itt, az Egyesült Ál­lamokban sem. Ugyanis a vi­lágháború kitörésekor szigorí­tott törvényt hoztak a haza­árulás és a kémkedés megtor­lására. Azt persze Blake nem tud­hatta, hogy ez a törvény ön­magában vajmi keveset ért: éles harc folyt ugyanis a kém­elhárításban, a kulisszák mö­gött. Az FBI és az ONI, vagy­is a szövetségi elhárító és a tengerészeti hírszerző és elhá­rító hivatal között. Mint látni fogjuk, részben egy fatális vé­letlen, részben pedig ez a ku­lisszák mögötti harc volt egyik eredője annak, hogy bár az amerikai elhárító szervek bir­tokában voltak egy olyan je­lentésnek, amely utalt a be­következő Pearl Harbor-i tá­madásra, mégis az óriási tá­maszpont elleni támadás tel­jesen felkészületlenül és vá­ratlanul érte az amerikai had- vezetőséget. Blake úgy döntött, hogy érintkezésbe lép az ONI-jal, mégpedig úgy, hogy a japá­nok erről ne szerezhessenek tudomást. Ez viszont nem volt könnyű dolog. Követői kitartó­nak bizonyultak; semmikép­pen sem tudta őket lerázni. Legalábbis úgy, ahogy azt amatőr képzelete tanácsolta. (Folytatjuk) Q SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1970. augusztus 1L

Next

/
Thumbnails
Contents