Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-06 / 183. szám
Munkatársaink jelentik AZ ELSŐ TAGGYŰLÉSEKRŐL Ezekben a napokban tag gyűlés taggyűlést követ a megyében. Nemcsak a nyár Sort ásítja fel a klubokat, tanácstermeket, ahol összeülnek a kommunisták, hanem az őszinte és szenvedélyes légkör is, amelyben a pártszervezetek tevékenységét megvitatják. Az augusztusi taggyűlések nagyon fontos állomásai a pártv ezetöség-választásnak, a megyei pártértekezletre, a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusára való készülődé snek. Munkatársaink részt vettek öt taggyűlésen kedden délután és este, s ebben az ösz- szeállitásban az ott tapasztaltakról számolnak be. Őszinte véleménycsere — Kilencszer nyerte el állomásunk az élüzem címet. A X. pártkongresszus tiszteletére azt vállaltuk, hogy tizedszer is elnyerjük e kitüntetést Ez az eddigieknél is jobb munkát kíván tőlünk. Hathatósabban kell támogatnunk a gazdasági vezetést, nagyobb gondot fordítva a pártépítésre, mert — noha most már van elegendő jól dolgozó fiatal — pártszervezetünk elöregedett. Fontos, hogy segítsük a vasút KISZ- szervezeténiek megalakulását és szervezett életet biztosítsunk a fiataloknak, közülük, illetve soraikból nevelve ki a kommunisták utánpótlását — mondotta Kolip Lajos, az alapszervezet párttitkára, amikor a pártvezetőség nevében beszámolt a pártszervezet kétéves munkájáróL Őszinteség jellemezte szavait Elsősorban a pártvezetőséget hibáztatta, amiért két év alatt egyetlen párttagot sem vettek feL A kommunisták, a pártszervezet tekintélye viszont növekedett, s nemcsak az állomás gazdasági vezetői kérik ki véleményüket — béremelés, jutalmazás és kitüntetés, avagy előléptetés, felelős beosztásba helyezés előtt —, hanem az igazgatóság munkatársai is. S amilyen őszinte volt a pártvezetőség beszámolója, olyan nyílt volt a légkör, őszinte a véleménycsere a vita során is. — Egyetértek azzal, hogy nagyobb gondot kell fordítani a pártépítésre, amelynek fontos előfeltétele a KlSZ-szer- vezet megalakítása. Szívesen vállalom, hogy segítem az ifjúsági szervezet munkáját — ígérte meg felszólalásában Bozsics Antal. Görbe Zoltán, a pártszervezet propagandistája a tanulási kedvről beszélt, majd mint a szakszervezeti bizottság elnöke tájékoztatót adott a munkaversenyről, a szocialista brigádokról, elmondva, hogy a pártszervezet itt is igen nagy segítséget nyújtott. — Másfél esztendeje vagyok az állomás főnöke, örömmel tapasztaltam a pártszervezet, a kommunisták kezdeményezését, példamutatását, a munkámhoz nyújtott segítséget. Erre a jövőben még nagyobb szükség lesz, hiszen az állomás tovább fejlődik — szólalt fel Németh János állomásfőnök Javasolta ő is a pártépítés tervszerűségét, és a KISZ- szervezet megvalósítását. Egyúttal arra kérte a kommunistákat, hogy mutassanak példát a gondos, a -balesetmentes munkában. Kolip Lajos titkár ismerteti a pártvezetőség beszámolóját. Eredményekről — hibákról — ötventagú alapszerveze- tünkbe tizenhat dolgozót vettünk fej az elmúlt két óv alatt, így elértük, hogy a vállalkozás összes dolgozóinak csaknem tíz százaléka párttag — mondta a vezetőség beszámolójában Magyar János, a batéi TÖVÁL pártszervezetének titkára. A beszámoló felölelte a két esztendő eredményeit és fogyatékosságait, tárgyilagosan mérlegelte a vezetőség és az egész alapszervezet tevékenységét. Egy sor feladattal ők nehezebben birkózhatnak meg, mint mások: a vállalkozás kommunistái különböző építkezéseken dolgoznak, szerte a kaposvári járásban. Ennek ellenére valamennyi taggyűlésüket sikerült megtartani, mert a gazdasági vezetők gépjárműveket adtak minden alkalommal a tagok beszállításához. Az alapszervezet megbecsülést élvez, s ez érthető is, hiszen a termelési eredményekben jelentős része van a kommunistáknak. Juhász Mihály, a községi pártbizottság titkára elismerően szólt a MÁV pártszervezetében dolgozó kommunisták tevékenységéről és a pártvezetőség munkájáról. — A jövőben még többet kell törődni a fiatalok s az állomáson dolgozó nők nevelésével. Ezért sürgető a KISZ- szervezet minél előbbi megalakítása példamutató fiatalokból, akik a pártszervezet utánpótlását jelenthetik. Dobosi Zoltán forgalmista, szocialista brigádvezető a brigádok munkájáról, á tanulási kedvről, a balesetet megelőző gondosabb munkáról beszélt, majd a válaszadás után a fo- nyódi MÁV pártalapszervezet kommunistái azt határozták el: legfontosabb feladatuk soraiknak erősítése, hogy a gazdasági vezetés munkáiét még eredményesebben segíthessék. Gyorsuló fejlődés Az üzem életében, történetében rendkívül fontos időszak muníkájáról adott számot a Lengyeltóti Gépjavító Állomás pártvezetősége a pártalapszervezet taggyűlésén. Fecske József párttitkár a beszámolóban, majd a vitában felszólalók egyaránt hangoztatták: az elmúlt két év egybeesett nemcsak a jelenlegi gazdasági mechanizmus bevezetésének időszakával, hanem az üzem termelésében bekövetkezett profilváltozással is. A tömör, lényegre törő beszámoló és az azt követő vita egyértelműen tükrözte, hogy egyre gyorsuló fejlődéssel olyan eredményeket mondhat magáénak az üzem, aminek következtében a fonyódi járás legnagyobb termelési értéket előállító ipari egységévé válhatott. Míg 1968-ban 21 millió volt, az idén már 31,5 millió forint termelési értéket állítanak itt élő. A pártszervezetnek és a pártvezetőségnek — érthetően — ebben az időszakiban elsődleges feladata volt a gazdaságszervező, a gazdálkodást segítő tevékenység. »Ebben a munkában — hangoztatta hozzászólásában Balassa Béla, a Fonyódi Járási Pártbizottság első titkára — igen aktívan közreműködött az üzem pártszervezete. Jól támogatták a gazdasági vezetést, nem egy új kezdeményezésnek ők voltak a szószólói, elindítói. Ez bizonyítéka annak, ami elhangzott a beszámolóban is: megfelelő, jó a kapcsolat az üzem gazdasági és pártvezetése között.« Igaz az is — és ezen a taggyűlésen nagyon őszintén tárgyaltak az üzem kommunistái erről —, hogy az eltelt időszak nem volt gondtalan, és nincsenek olyan fontos feladatok, melyekre az egy hónap múlva megválasztásra kerülő új pártvezetőségnek nem kell nagyobb figyelmet fordítani. Ha arányokat állítunk fel, akkor úgy mondhatjuk, hogy az alapszervezet kommunistái kevesebb szót szenteltek az elért eredményeknek, figyelmüket, gondolataikat inkább a hiányosságokra, a feladatokra fordították. Többen is elmondták— mint például Hesz Mátyás igazgató, Apáti Ferenc, Horváth László, Járfás Lajos —, hogy az elmúlt időszakban, éppen- a nagy gazdasági változások miatt, nem volt elég hatékony, tartalmas az üzemen belüli politikai élet, nem kielégítő a pártépítés üteme. És igen sok szó esett a fiatalság, a KISZ szervezeti életének javításáról is. Egy nagy változáson keresztülment üzemről van szó, ahol a dolgozók többsége fiatal; fontos tehát, hogy a velük való foglalkozás, a politikai nevelés, a korábbinál sokkal céltudatosabb, következetesebb legyen. Ezekkel a feladatokkal, problémákkal kapcsolatban nem egy hasznos javaslat hangzott el, s a párttagság határozatba is foglalta, hogy a pártvezetőség a jövőben hatékonyabban segítse a KISZ szervezeti életének javítását. A gépjavító állomáson szeptember 4-én tartják a párt- alapszervezet vezetőségválasztó taggyűlését. Ezen a tanácskozáson szót ejtették a jelölő bizottság nagy felelősséggel járó feladatáról is. Tekintélyt szerzett a pártszervezet Felelősséggel tanácskozik a gépjavító üzem A Villamosságé Gyár öt pártszervezete közül az egyik legfiatalabb a kettes alapszervezet. Néhány adat pontosan jelzi, milyen fontos területet fognak át az itt tevékenykedő kommunisták. A transzformátor-, biztosítóbetét- és vezérlőberendezés szereidében négyszázötvenen dolgoznak, s itt gyártják a készáru hetvenöt százalékát. Ahogy az egyik felszólaló a vitában megfogalmazta: ezért van nagy szükség az egységes és következetes pártirányításra ezen a területen. Somogyi Erzsébet, akit egy évvel ezelőtt választottak meg párttitkárnak, átfogó vezetőségi beszámolót tartott a két évvel ezelőtt megalakult pártszervezet eddigi tevékenységéről. Tizenkét párttagot vettek föl, s elhatározták, hogy még tervszerűbben foglalkoznak a párttagságra érdemes lányokkal és asszonyokkal. A kettes pártszervezet kapcsolata jó a/, gazdasági vezetőkkel is, akik minden fontos kérdésben véleményt kémek tőlük, például béremelés vagy jutalmazás esetén, vagy vezetők kinevezésekor. A pártszervezet termelést segítő tevékenységét értékelve a vezetőség megállapította, hogy igen ingadozó volt a termelés a gyárban az anyag- és alkatrész gyakori hiánya, a megrendelések, az itt-ott meglévő szervezetlenség miatt. A pártszervezet többször jelezte, ezt, hiszen a lemaradások oka nyolcvan százalékban az anyaghiány volt. A beszámoló a szeptemberben megválasztandó vezetőség figyelmébe ajánlotta a munkásvándorlás okainak megvizsgálását is. A minden gondot őszintén feltáró beszámoló gondolatait toválbbfűztiék a kommunisták. Tomsics Károly a munkaverseny pontosabb értékelését kérte, Batika Éva pedig azt, hogy az új vezetőség sokkal következetesebben! kérje majd számon, hogyan intézkedtek javaslatai után. Illés Anna szerint a begyakorlott munkások nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülése enyhítene a munkásvándorláson. Papp István elmondta, hogy hiába tartoznak egy pártszervezethez, szakszervezethez a műhelyeik, mégis nagyon nehéz összhangba hozni az intézkedéseket. Egy példával világította meg: a másik műhelyben csak tíz forint a biztosító- betét értéke, a vezérlőműhelyben viszont lehet, hogy ötvenezer, ha ennék hiánya miatt nem küldhétik el határidőre a berendezést. Sürgette tehát az egységes gyári szemlélet kialakítását. Szerecz László igazgató a gyár helyzetét értékelve elismerte, hogy jogos volt az elégedetlenség az elmúlt hónapokban, a helyzet azonban egyre jobb. Júliusban csökkentek a gondok, kevesebben léptek ki, s a szeptemberi taggyűlésen sokkal jobb eredményekről adhatnak majd számot. Bene Nándor, a gyár pártbizottságának titkára kiemelte, hogy Önállóan tevékenykedett az alapszervezet, s tekintélyt szerzett. Erénye, hogy jó kapcsolatot alakított ki a gazdasági vezetőkkel, ez pedig nem mondható el minden alapszervezetről. Somogyi Erzsébet ezután nagyon szép tárgyjutalmat adott át Pintér Miklósnak, Egerszegi Imrénének, Csórt Sándornak, Majzik Ferencné- nek, Kuti Sándornénak, Gödör Józsefnek, Papp Istvánnak és Gellért Lajosnénak kiemelkedő pártmunkájukért. Bene Nándor az alapszervezet titkárát jutalmazta meg egyéves tevékenységéért. A batéi TÖVÁL már 1968ban 44 millió forintos termelési értéket ért el. Ennél a teljesítménynél, de később is, szembe kellett nézni több akadállyal. Hátráltatja a munkájukat, hogy későn kapják meg a kivitelezési terveket; gyakran adódik gond az anyagbeszerzésiben és a szállításban; kevés a segédmunkásuk. Az idén különösen szükség van az összefogásra, mert a féléves teljesítmény a kései kitavaszodás miatt elmaradt a tervezettől. A vezetőség beszámolója meggyőz arról, hogy nem mindennel elégedettek. Előfordult, hogy elmaradtak a vezetőségi ülések, s a kommunistáknak csak mintegy az egyötödét tudták bevonni a politikai oktatásba. Mindezt nem ellensúlyozhatja például az, hogy az elmúlt két évben senki sem kapott pártfegyelmit, vagy hogy számos kommunista t is s-'repelt a vállalkozás kitüntetett dolgozói között. Ám, a hibákat fölismerték: tudják, mit kell tennie a szeptemberben megválasztandó vezetőségnek. A beszámoló utáni vitában Garamvölgyi Aladár a különböző munkahelyeken dolgozó kommunistáknak arról szólt, hogy az adott területen bátran lépjenek föl a hibák ellen, s ne várjanak mindig arra, hogy majd a vezetők intézkednek. Kiss József a munkahelyi lazaságok ellen, Horváth Gyula az anyaghiány okozta gondokról, Nándorfalvi József a munkafegyelem megszilárdításáról beszélt felszólalásában. Tápi József, a járási pártbizottság munkatársa felhívta a figyelmet az építési területen levő termelőszövetkezeti alapszervezetekkel való szorosabb kapcsolat megteremtésére, és a pártmegbízatások fontosságára. Ezek a tanácsok, a beszámolóban elhangzott önkritikus megállapítások és a vitában részt vevők hasznos észrevételei — gyakorlati megvalósításuk után — bizonyosan javára válnak a batéi TÖVÁL párt- alapszervezetének és a vállalkozás termelési tevékenységének. • • Önvizsgálat és kritikai légkör Mi a feltétele annak, hogy egy pártszervezet az eddiginél is jobban, céltudatosabban teljesítse hivatását? Hogyan közelítettük meg e feltételeket, és milyen feladatok várnak ránk? Kimondva vagy kimondatlanul ezek a kérdésék álltak a taggyűlés középpontjában, ahol a Nagyatádi Konzervgyár 2-es alapszervezete egy rendkívül rokonszenves önvizsgálat után kitekintett belső életéből úgyszólván az egész gyárra és dolgozóira. Harminchét kommunista — a legtöob dolgozót foglalaozia- tó főüzemek pártszervezete — tanácskozott. Talán nem sértő azt mondani, hogy a vezetőség mintegy órás beszámolója szinte meglepő-' körültekintéssel, sokoldalú elemzés alapján vizsgálta belső helyzetét. Kiderült ebből az önvizsgálatból, hogy túljutottak egy régi módszeren: nem elkészült beszámolót vitatott meg és fogadott el a vezetőség, hanem először — és utána még sokszor — öt kommunista dugta össze a fejét, s csak elfogadott, egyeztetett vélemény, álláspont kerülhetett a beszámolóba. Ügy értékelhető: tökéletesen érvényesült» a kollektív vezetés, a közös munka. Talán ezért nem volt — és nem is lehetett — különösebb ellenvélemény a taggyűlésen a két és fél év munkájának értékeléséről. S hogy mindenekelőtt önmagát vizsgálta a pártszervezet, hogy a közösség összetételének alakulásától - a pártépítésig és a politikai oktatásig, a szervezeti élet jó és rossz tapasztalatáig minden kemény hangon és önkritikus légkörben napirendre került, ez az előrejutás legfőbb biztosítéka. Tizenöt párttagot vettek föl a beszámolási időszakban, A munkások, a munkásnők felé fordult a figyelem. Ez azt mutatja: az alapszervezet és vezetősége körültekintően, határozataink szellemében dolgozott. Nehéz körülmények között, így reszt a rekonstrukció idején, másrészt a gazdaságirányítás változásának időszaka.oan kellett helytállniuk a kommunistáknak. Megtették. így rögzíti ezt a beszámoló: »A gazdálkodás magasabb szintű szervezettségét csak a dolgozók, mindenekelőtt a kommunisták fegyelmezett helytállásával lehetett biztosítani.« A politikai kérdéseken kívül többek között a termelésszervezésről, a munkaerő-gazdálkodásról, bérpolitikai, bérgazdálkodási és társadalompolitikai kérdésekről, a dolgozók életkörülményeiről, a szocialista brigádokról, a munkaversenyről, a munkavédelemről és a belső ellenőrzésről tanácskoztak két és fél év alatt a kommunisták Gazdái voltak tehát a gyárnak, s lendületük magával ragadta a pártonkívülieket is. Tevékenységük tehát elismerésre méltó. Hogy vannak gondjaik? Hogy javítaná kell — és akar- nak is — a szervezet belső életén? Hogy korántsem elégedettek önmagukkal? Kellett az önvizsgálat, a számvetés. És kell ez a felelősségérzet, ez az önkritikus hang, hogy a kommunisták mind jobban tudják teljesíteni vállalt kötelezettségüket. Rokonszenves, sokat mondó volt ez a taggyűlés; méltó felkészülés a párt X. kongresszusára. SOMOGYI NÉPLAP j törtök, 1970. augusztus 6. 1
