Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-06 / 183. szám

Út a kontinensre Június második felében Nagy-Britannia harmadik al­kalommal kopogott a brüsszeli Charlesmagne-palota bejára­tán. Bent a tárgyalóteremben a Közös Piac tagállamainak (Franciaország, NSZK, Olasz­ország, Belgium, Hollandia, Luxemburg) képviselői fogad­ták a szigetország képviselőjét, Anthony Barb ért, aki az eljá­rási kérdésekkel való egyetér­tés után a Hatok mezőgazda­ság-politikai elveinek elfoga­dásával kinyilvánította, hogy Anglia magas árat is hajlandó fizetni a közös piaci tagságért. A kölcsönös üdvözlések so­rán Mr. Baroer nem minőén viszolygás nélkül hajthatta meg aerekát a tárgyaló par merek előtt A koráboi évedben De Gaulle tábornok vétójával két alkalommal is megalázóan gá­tat tornyozott a britek közös piaci belépése elé, s most a harmadik próbálkozáskor bizo­nyára nem lehetett elhessente­ni a gondolatot, hogy a fárado­zás ezúttal is sikertelen ma­radhat. A körülmények persze vál­toztak a korábbiakhoz képest. A szókimondó De Gaulle he­lyén most az olajozottabb dip­lomáciai szerkezetet mozgató Pompidou ül, a Downing street is engedett néhány merevségé­ből — de így is bonyolult gaz­dasági és politikai kérdések egész sorában kell az érdekel­teknek közös nevezőre jutni. S a söprésre váró utcában min­dig akadhat banánhéj. A kulcskérdés — a jelek sze­rint — a mezőgazdaság. A Kö­zös Piac országai — döntően a francia mezőgazdasági ter­melés érdekeire tekintettel — magas mezőgazdasági árszintet alakítottak ki, s annak fenn­tartásához ragaszkodnak. így a közösség hat országában az élelmiszerek árai jelenleg lé­nyegesen magasabbak, mint Angliában. A Hatok ártámo­gatási rendszerrel tartják a fel­tornázott árakat, mégpedig úgy, hogy súlyos védővámot vetnek ki az importált élelmi­szerekre, s e tarifák kilencven százalékát befizetik a mező- gazdaságot támogató központi alaoba. A közös piaci belépés mezőgazdasági oldala így hár­mas nehézséget tartogat Anglia számára. Egyrészt fel kell emelnie — várhatóan 18—26 százalékkal — a kenyér, a hús, a vaj és más élelmisze­rek fogyasztói árát, ami nyil­vánvalóan ellenérzést ébreszt a brit közvéleményben. Másrészt, mint jelentős élelmiszer-im­portőrnek, számottevő pénzösz- szegeket kell majd átutalnia a Központi Mezőgazdasági Alap számlájára. Előzetes számítá­sok szerint ennek évi összege túlhaladja a másfél milliárd dollárt. Végül módosításra — vagy legalábbis rendezésre — szorul Anglia és a Brit Nem­zetközösség országainak kap­csolata. A nemzetközösség országai­nak egy része, főleg Kanada, Üj-Záland és Ausztrália a je­lenben fontos szerepet tölt be az angol közellátásban — még­pedig preferenciális kapcsola­tok keretei között. E kapcsola­tokat a Közös Piachoz való csatlakozás során fel kell szá­molni, ami a gazdasági válto­zásokon túl a nnlitikai nehéz­ségeket (a N~mzetkö-»össég széthullásának «vorsítását) is magával hozhatja. Mi hát akkor az az erő, mely az említett mezőgazdasági — és a nem érintett, de létező ke­reskedelempolitikai, energeti­kai, valutapolitikai és több más — nehézség ellenére a kontinens felé sodorja a brit gazdaság hajóját? A csatlako­zást az ipari monopóliumok szorgalmazzák. Ügy látják, hogy fejlett termelési gépeze­tük számára a nyugat-európai kontinensre való behatolás a termelés növekedési ütemének felfokozását hozza magával. Nyomatékosan hivatkoznak ar­ra a tényre, hogy a közös piaci országok gazdasági előrehala­dásának üteme az utóbbi tíz esztendőben kétszerese volt az Angliában elért ütemnek, s a csatlakozás gvorsító hatására utalva, a szigetország egész gazdaságának felvirágzását váriák. Az idei tavaszon, még a Munkáspárt által kiadott új Fehér Könyv »kényes kísér- Ieí«-ként említi Nagy-Britan- niának az EGK-hoz való csat­lakozását. S hogy a kísérlet nem csu­pán a szigetország, de a Hatok számára is kényes, azt a leg­utóbbi brüsszeli tanácskozás döntése is tanúsítja. Az Ave­nue de la Belle Alliance-i pa­lotában a belépési kérést egyetlen napi tárgyalás után jégre tették, és csak a nyári szünet után, szeptember 22-én veszik ismét -elő. Sok jel valószínűsíti, hogy a végleges döntésre esetleg csak évek múltán kerül sor. Harmincegy halott TUPAMAROS Pusztít a Celia A texasi, a floridai és a me­xikói partokon óriási pusztí­tással végigszáguldó Celia hur­rikánnak kedd estig 31 halálos áldozata volt, 5 kubai, 14 flo­ridai, 12 pedig texasi illető­ségű. A hurrikán, miután végig­söpört Corpus Christi térségén, ahol jelenleg sem tudták még helyreállítani a víz-, gáz- és villanyszolgáltatást, jelentősen csökkent erővel a mexikói hegységek felé fordult. Az eső­zések megduzzasztották a Rio Grande és a Nueces folyók vi­zét, s félő, hogy újabb ve­széllyel fenyegetik a vihar ál­tal sújtott vidéket. Az anya­gi károk értékét egyedül Cor­pus Christiben 233 millió dol­lárra becsülik. A területet Nixon elnök hi­vatalosan is »elpusztitottnák« nyilvánította, s ezen a címen a város nagyobb összegű se­gélyre számíthat a közintéz­mények, középületek és hidak helyreállításában. (MTI) A bírót szabadon engedték A két diplomatát még mindig fogva tartják MONTEVIDEO A Tupamaros nevű uru­guayi ellenállási mozgalom kedden este szabadon bocsá­totta Daniel Pereira Manelli bírót, továbbra is fogva tartja azonban az elfogott amerikai és brazil diplomatát, mert a kormány nem hajlandó telje­síteni követelésüket, vala­mennyi politikai fogoly sza- badonbocsátását. A íexasi Port Aransas kikötője a Cella pusztítása után. Röviddel a bíró szabadon- bocsátása után a gerillák köz­leményben jelentették be, hogy Manellit fogva tartásá­nak egy hete alatt a »-forradal­mi törvényszék-« részletesen kihallgatta, majd sértetlenül elbocsátotta. A bíró ugyanis korábban a Tupamaros szer­vezet számos tagját ítélte börtönbüntetésre, illegális szervezkedés és fegyvervise- ___ lés miatt. — “I Az uruguayi kormánynak időközben komoly gondokat okoz, miként eszközölje ki a ícét elrabolt diplomata sza- óadonbocsátását anélkül, hogy nyíltan engedne a gerillák követelésének. Az ellenzéki Blanco-párt kedden törvény- : avaslatot nyújtott be, amely­nek értelmében minden poli­tikai fogoly közkegyelemben 'észesülne. A törvényjavaslat 'lőször egy nemzetgyűlési bi­zottság elé kerül, de megfigye- ők szerint nem sok remény ran keresztülvitelére. A kor­mányhoz közelálló források zerint Jorge Pacheco Areco Inök komolyabban foglalko- ik egy másik javaslattal, mely a büntetőtörvénykönyv módosításával száműzné az or- zágból a politikai foglyokat, 'ormányforrások szerint en- ik a megoldásnak a híve orge Peirano külügyminisz- T és Cesar Borba tábornok adügyminiszter, míg Antonio I Francese belügyminiszter és az elnök ezt a formulát is el­lenzi. (MTI) Gyászolók ezrei vettek részt Dániel O’Hagen temetésén, akit a tüntetők e1’-n Lerényeit angol katonák sebeztek halálra, (Telefotó: AP—MTI—KS) Továbbra is feszült a légkör az észak-ír fővárosban. A ti­zenkilenc éves Daniel O’Hagan meggyilkolásával egy hete ki­újult zavargások folytatódnak. Mint a hírügynökségek je­lentéseiből kitűnik, további tüntetésekre került sor a bel­fasti katolikus gettóban, ahol háromszáz főnyi, főleg fiata­lokból álló csoport angolelle­nes és a brit katonaság távo­zását követelő jelszavakkal vo­nult az utcára. A katonaság gumibottal és könnyfakasztó gázzal támadt a tiltakozó fia­talokra, akik kövekkel és pa­lackokkal viszonozták a táma­dást. Mint a UPX hírügynökség jelenti, az összecsapást köve­tően több embert őrizetbe vet­tek, de ezek pontos számát nem közölte. A sebesülésekről szintén nem érkezett jelentés. A Pravda szerdai számában Dl eg Oresztov megjegyzéseket fűz az észak-írországi esemé­nyekhez. Megállaimtja: Anglia, a parlamentarizmus szülőhazá­in.. széffvenibe került a egész világ élőit. A londoni West- minster falai között az angol narlamenti k^nv'seiők ouffogó frázisokat hangoztatnak az egész világ számára állítólag mintaképül szolgáló angol de­mokrácia »megingathatatlan pilléreiről«, ugyanakkor pedig angol katonák Belfastban ha­lomra lövik e burzsoá demok­rácia maradványait. A londoni konzervatív veze­tők nem hajlandók teljesíteni Ulster dolgozóinak társadalmi, gazdasági és politikai refor­mokra vonatkozó jogos és aránylag mérsékelt követelé­seit. A konzervatív uralkodó körök célja, hogy hosszú évek­re továbbra is uralmon tart­sák Észaik-írországban a ne­kik hűségesen engedelmeske­dő unionista reakciót — írja a Pravda. (MTI) Szovjet-iraki tárgyalások A TASZSZ-híiűgynökség jelentése szerint tegnap a Kremlben megkezdődtek a szovjet—iraki tárgyalások. A szovjet küldöttséget Ki­rill Mazurov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökének első helyettese, az iraki dele­gációt Takriti, az iraki forra­dalmi parancsnokság ,tanácsá- nak elnökhelyettese, az iraki Baath Párt főtitkár-helyettese vezeti. Az iraki küldöttség felkeres­te a Lenin-mauzóleumot, ahol I elhelyezte koszorúját (MTI) KAMBODZSA Skoun városa a harcok középpontjában Nyugatnémet miniszter Sziléziában PHNOM PENH Kambodzsában negyedik napja folynak a harcok a Phnom Penhtől északkeletre fekvő Skoun fontos közlekedé­si csomópontért. A kormány- hadsereg egy szóvivője szerdán közölte, hogy újabb megerősí­téseket — mintegy három zász­lóaljat — küldtek csapataik segítségére. Ily módon valót­lannak bizonyultak azok a két nappal ezelőtt terjesztett hí­rek, hogy a kormánycsapatok bevonultak a városba. Skounon kívül jelentősebb katonai műveletek zajlottak le a Phnom Penhtől mintegy 90 kilométernyire délre fekvő Prey Sandek körzeti székhely és a fővárostól északra fekvő Prey Tötung körül, ez utóbbi városnál a jelentések szerint a csatározások még folynak. Tripoliban megkezdődött az arab államok értekezlete A kambodzsai szóvivő elis­merte, hogy téves volt az a hivatalos jelentés, amely sze­rint a hazafias erők megtámad­tak egy, a fővárostól 12 kilo­méterre délre fekvő megerősi- tett állást. A valóság az, hogy az összetűzés tévedésiből két kambodzsai kormányegység között zajlott le, amikor az egyik őrjárat a másikat ellen­ségnek nézte. A kambodzsai parlament úgy határozott, hogy megszünteti a július 17-én megalakított vég­rehajtó bizottság működését. A Kadhafi, a Líbiai Forradal­mi Tanács elnöke tegnap he­lyi idő szerint 11 óra 30 perc­kor megnyitotta az arab or­szágok külügy- és hadügymi­nisztereinek tripoli értekezle­tét. A tanácskozáson Líbia, Egyiptom, Jordánia, Szíria és Szudán miniszterei vesznek részt. Irak és Algéria úgy döntött, hogy nem képviselte­ti magát az értekezleten. NEW YORK Gunnar Jarring, U Thant különleges közel-keleti meg­bízottja New Yorkban arab és izraeli diplomatákkal külön- külön tanácskozásokat folyta­tott a közel-keleti tűzszünet mielőbbi életbeléptetéséről. Jól értesült diplomáciai kö­rök úgy tudják, hogy Izrael, Egyiptom és Jordánia még a mostani hét végén bejelenti a 90 napos tűzszünet életbelép­tetését. Ugyanezek a források úgy értesültek, hogy a Jarring védnöksége alatt tartandó köz­vetett tárgyalások valószínű­leg augusztus közepén kez­dődnek. A Reuter szerint Jarring először Egyiptom, majd Iz­rael, Jordánia és Libanon ENSZ-küldöttét fogadta. KAIRÓ Az A1 Akhbar rámutat, hogy az arabok ereje növek­szik. Olyan áthatolhatatlan fal jött létre, amelyen az iz­raeli repülőgépek darabokra törnek. Megváltozott a nem­zetközi légkör is — írja. Brosio nyilatkozata Brüsszelben tegnap hozták nyilvánosságra Manlio Brosio NATO-főtitkár július 22-én mondott beszédének szövegét, amelyben a szocialista orszá­gok külügyminisztereinek budapesti memorandumával foglalkozott. A NATO főtitkára beszédé­ben »nagy előrelépésnek« ne­vezte a szocialista országok újabb kezdeményezését, és annak a véleményének adott hangot, hogy $ politikai nyi­latkozatok után kezdetét vet­te a tárgyalások korszaka. Brosio ugyanakkor hangoz­tatta: 1. A biztonsági konferencia nem különíthető el a szuper- hatalmak között, illetve más európai országok között folyó tárgyalásoktól és fejlemények­től; 2. pontosan tisztázni kell a tárgyalások tartalmát és el­képzelhető eredményeit; 3. bármilyen európai bizton­sági rendszert csak a NATO részvételével és támogatásával lehet és szabad létrehozni. I (MTI) Észak-Ír ország Tüntetések Belfastban nemzetgyűlés döntését Phnom Penhben Lón Nol tábornok győzelmének tekintik Sziha- nuk legelkeseredettebb ellenfe­leivel szemben. HANOI Az amerikaiak háborús bű­neit vizsgáló bizottság Hanoi­ban bejelentette, hogy ameri­kai B—52-es bombázók július hónap folyamán 12 900 bombát dobtak le Houng Lap észak­vietnami falura, amely a de- militarizált övezet közelében fekszik. A falut teljesen le­rombolták. A bizottság kiélése szerint az amerikaiak az emlí­tett időszakban közel 1000 légi­támadást hajtottak végre 50 kilométeres mélységben a VDK területe ellen. (MTI) / Heinz Kühn, Eszakrajna-Westfalia-i miniszterelnök (kö­zépen) látogatást tett Lengyelországban. Egy sziléziai szén­bányát tekint i.ieg Porabka lengyel bánya- és energiaügyi miniszterhelyettes és a bánya igazgató kíséretében. (Telefotó: CAF—MTI—KS) 2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1970. augusxtas ft,

Next

/
Thumbnails
Contents