Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-04 / 181. szám
Eskü Nagyatádon tMAI KOMMENTÁRUNK „Legyetek fegyelmezett, jó katonák!“ Katonazene hangjaira ébredtek vasárnap a nagyatádiak. S az ébresztő után következő térzenét már nemcsak a helybeliek hallgatták nagyon sokan, hanem rengeteg hozzátartozó is érkezett, hogy jelen legyen a járási székhelyen rendezett nyilvános katonai eskütételen. A Szabadság téren felállított díszemelvényt ezrek vették körül. Elsősorban a hozzátartozók: szülők és testvérek, feleségek és menyasszonyok voltak kíváncsiak hozzátartozójuk első, fontos katonai szereplésére, arra, hogy az eltelt néhány hét alatt mennyire változtak meg, s milyenek egyenruhában. A község és a járás vezetői is ott voltak a díszemélvé- nyen. Kürtszó jelentette az elöljáró parancsnok érkezését. Horváth Károly alezredes, az eskütételre felsorakozott egységek vezénylőtisztje tett jelentést Kossovics Gyula ezredesnek, akinek üdvözlő szavaira hosszan zúgott a katonák »hajrá [«-kiáltása. Felcsendült a Himnusz, majd Kossovics Gyula lépett a mikrofonhoz. — Eddig önök tanulással és munkával járultak hozzá a béke védelméhez, most pedig katonai szolgálatuk ellátásával. Tudom, értik és érzik, hogy e feladat mennyire fontos és felelősségteljes. A katonai szolgálat nehézségeinek leküzdéséhez, ahhoz, hogy mindig készek legyenek a haza fegyveres védelmére, a legnagyobb erőt az adja, ha értik ennek szükségességét és fontosságát. Lelkesítse önöket az a tudat, hogy a magyar néphadseregben szolgálva szeretteiket és szeretett hazájukat, a Varsói Szerződés keretében a népek békéjét és biztonságát, a szocializmust védik —< mondotta, amikor sikeres katonai szolgálatot kívánt az eskütételre felsorakozott fiataloknak. Ezután az emelvény elé hozták a csapatzászlót, majd megkezdődött az ünnepélyes eskütétel. A katonák határozottan, keményen mondták az esküt. A lábodi Hermann Ernőmé — a többi szülő nevében is — a következőket mondotta: — Azt kértük tőletek a bevonuláskor, hogy legyetek fegyelmezett, jó katonák... Erre kérünk benneteket most is, az eskütétel után. Legyetek büszkék arra, hogy a néphadseregben szolgálhattok. E szolgálathoz minden szülő névéFélidőhöz érkezett az aratás A mezőgazdasági nagyüzemekből érkező jelentések szerint az elmúlt 10—14 napban többnyire kedvezett az időjárás az aratóknak. Az ország gos összesítés szerint hétfőn félidőhöz érkezett a betakarítás; a kalászos gabona 3,1 millió holdas termőterületének hozzávetőleg a felét aratták le. A tavaszi árpa aratásának 70—75 százalékával készültek el, a rozsnak több mint a felét vágták le. A búza aratása az utóbbi napokban szintén meggyorsult, a zab aratása most kezdődött. Az aratáson több mint 12 000 kombájn dolgozik. Az alkatrészellátás rosszabb a tavalyinál, ennek ellenére eddig nagyobb fennakadás nélkül járatták a .gépeket. Jó szolgálatot tettek a mozgó javítóállomások. Július második felének időjárása kedvezett a kapásnövényeknek is. Az esőzések után, a napsütés hatására meggyorsult a növények fejlődése. A cukorrépa jól gyarapodott és az idén kissé elmaradt kukorica fejlődése szintén lényegesen meggyorsult ben kívánok sok katonasikert ... Fiatal, szép szál katona lépett társai elé, s engedélyt kért arra, hogy beszélhessen. — Ígérem a magam és társaim nevében, hogy az eskü szellemében élünk a jövőben, katonaidőnket úgy szolgáljuk le, hogy egységünk hírnevét tovább erősítsük — mondotta Szekeres János, a Szombathelyi Cipőgyár dolgozója, akit ottani jó munkája alapján nemrégen vették fel a kommunisták soraiba. Társai pedig — a néhány hét alatt tanúsított példás magatartásért — alegysége KISZ-titkárává választották. A zenekar pattogó indulóira fegyelmezett díszme- nebberi vonultak el hozzátartozóik, a község és a járás vezetői, a helyőrség lakói előtt az esküt tett katonák. Az ünnepség után a szülők és parancsnokok találkoztak. Kádi Viktor őrnagy és Gyöngyösi József őrnagy első tapasztalataikról tájékoztatták a szülőket. Elmondták, hogyan segíthetik, hogy fiaik jó katonák lehessenek. Ezután a katonák ebéden látták vendégül hozzáAz eskü szellemében élünk, szolgálunk — ígérte Szekeres János honvéd. Terv a tartozóikat, majd at kiserdőben vidám ünnepséget tartottak, a katonák hozzátartozóikkal, együtt parancsnokaikkal Szálai László Erőt, fegyelmet sugárzik a fiatal katonák díszmenete. Nyugodtan lehet mondani, hogy jó ütemben halad az ország gazdasági fejlődését a következő öt évben megalapozó terv előkészítése. A javaslatot — amelyik több mint kétéves gazdasági elemző munka után készült el — július 15—16-án megtárgyalta a Központi Bizottság, s nyilvánosságra hozta az irányelveket. Ezen az ülésen már másodszor kerültek a negyedik ötéves terv előkészítésének munkái ilyen magas pártfórum elé. Alig egy esztendővel korábban, a múlt év augusztusában ugyanis a párt Politikai Bizottsága már megtárgyalta a tervkoncepcióra előterjesztett javaslatot, és kijelölte a további tervező- munka gazdaságpolitikai irányait. A múlt héten már a tervtörvényről szóló törvényjavaslat került a Minisztertanács elé. A kormány úgy döntött, hogy az országgyűlés legközelebbi ülése elé terjesztik. Ez pedig azt jelenti, hogy az államhatalom legmagasabb fóruma — több mint egy negyedévvel a tervciklus megkezdése előtt — megalkothatja a negyedik ötéves tervről szóló törvényt. Ebből a folyamatból érdemes kiemelni azt, hogy a felszabadulás óta még egyetlen középtávú népgazdasági terv sem készült el életbelépéséhez viszonyítva olyan korán, mint a mostani. Pedig a gazdaságirányítás rendszerének 1968-ban bekövetkezett változása a tervezőmunka gyakorlatában is változásokat tett szükségessé. A negyedik ötéves terv — s a mechanizmus mostani körülményei között általában a tervezés — nem a részletes javaslatok összesítését, összehangolását, majd gazdasági egységekre történő lebontását jelenti. A munka ennél sokkal bonyolultabb: előtérbe került ugyanis a gazdasági folyamatok értékelése, közgazdasági eszközökkel történő befolyásolása, hatásaik felmérése, ugyanakkor össze kellett hangolni a központi állami döntéseket a közgazdasági szabályozókkal, amelyek viszont a vállalatok munkájára vannak hatással. Kétségkívül könnyítette a tervezőmunkát, hogy a gazdaságpolitika fő iránya változatlan marad, elvei hosszú időre szólnak. Ezért mondhatjuk azt, hogy a negyedik ötéves tervre\ új gazdaságpolitikai elvek nem jellemzőek, s a terv célja sem más, mint a termelőerők fejlesztése, az életszínvonal (ezt egyébként súlyponti kérdésként kezeli a tervjavaslat), az élet- és munkakörülmények, az egészség- ügyi és kulturális ellátottság javítása. E célok elérése érdekében az adott helyen és időben azonban más és más eszközökre van szükség. A terv új vonásai éppen ezekben az eszközökben találhatóak meg: a gazdaság struktúrális változásaiban és az erőforrások felhasználásának arányváltozásaiban jutnak kifejezésre. Ami az arányokat illeti, érdemes kiemelni, hogy a negyedik ötéves terv — különösen a külkereskedelemben — az eddiginél jobban figyelembe veszi a népgazdasági egyensúly feltételeit: tartós egyensúlyi helyzetet kíván fenntartani. A magyar népgazdaságban — hosszabb időszakot figyelembe véve — a felhalmozás növekedése meghaladta a fogyasztás és a nemzeti jövedelem növekedését. Az új terv szerint a népgazdaság fejlődésének e három mutatója azonos mértékben emelkedik. Eddig gyorsabb volt a termelést szolgáló beruházások volumenének áz emelkedése, mint a nemtermelőké. A terv most ennek az utóbbinak az átlagosnál gyorsabb növelését irányozza elő. S az a tény, hogy az ilyen beruházások gyorsabban nőnek, azt is bizonyítja, hogy a terv az életkörülmények javítását nemcsak súlyponti kérdésként kezeli, hanem ennek megfelelő arányokat is előirányoz. Ezeknek az arányoknak a felállítása pedig szűkségsze-. rűen Írja elő a műszaki fejlődés általános gyorsítását, a termelékenység növelését. K. I. Hiánycikkek nyomában Vásároltunk volna. Azt kértük a boltokban, amit nem láttunk a pultokon. A raktárakban sem volt. Azt mondták hiánycikk, vagy: éppen kifogyott, mert keveset kaptak belőle. Kértük az üzletvezetőt is: mondja meg, miért nincs. A válasz legtöbbször la- konikus rövidségű volt: nem tudom, egyszerűen nem lehet kapni. És hiánycikk-listánkat az üzletvezetői irodákban legtöbbször még megtoldottak. Találkoztunk egy olyan boltvezetővel is, akinek füzetnyi felsorolása van az állandó hiánycikkekből. Valamennyi hiányzó áru nevét nem sikerült összegyűjteni. . Nem is akartuk. Csupán egy dologra szeretnénk választ kapni: Ki — vagy mi — az oka annak, hogy naponta használt cikkek el-el- tűnnek a boltokból? Élelmiszerbolt Kaposváron, a könyvesbolt mellett. — Gyulai kolbászt keresünk. — Sajnos, elfogyott — Téliszalámi? — Nincs. — Paprikás szalámi? — Szárazárunk nincs, de van olcsó töltöttárunk. — Azt ebiben a nagy melegben nem lehet tartani. Cser Béla üzletvezető széttárja a karját: — A város köziepén van az üzletünk, sok minden kellene, de nem kapunk. Hogy mit nem tudnék még adni? Nincs barna söröm. Minőségi sincs. A vásárlók kihajtanak a kínai húskonzervért: jóízű volt, szerették. Egyszerűen eltűnt. Van helyette holland, de azt nem szeretik; nem is veszik olyan nagy tételekben. Tipikus nyári cikkek ezek. — Reggel hallottuk a rádióban az Ali Baba kávéreklámot. Ma még nem ittunk. Adna-e tíz dekát? — Sajnos, nincs. — Reklámozzák. — Mégsem lehet kapni. Kifogyott. Kávé egyébként van, csak éppen az Ali hiányzik a választékból. Lent ,a Széchenyi téri önkiszolgáló boltban a tavasszal Coca-Colát árultak. Keressük a pulton: nincs. Találomra kérünk albán konyakot. Nincs. Kétdecis .üvegben tudnak adni, félliteresben nem. Fodor Imre üzletvezetőtől kérünk most már ürmosbor-aro- mát. Nincs, semmilyen boraromát nem lehet kapni. Megyünk tovább. Az Ady Endre utcai vasműszaki bolt előtt éppen árut raknak ki. Szerencsénk lesz! — gondoljuk. — Itt kevesebb hiánycikkel találkozunk. Belépünk a boltba. Szerencsénkre éppen Zsiborás Lajos üzletvezető kérdi, hogy mit keresünk. Találomra mondjuk: — Lánc kellene. — Két éve nem kapok. — Csavaranya? — Nincs. — Kellene fél, illetve háromnegyed colos horganyzott cső és csatlakozó — Nincs kérem. Kérünk még egy kapát, egy ásót és egy gereblyét. A válasz: ebben az évben nem volt. A beszélgetés az irodában folyik tovább. Csöng a telefon. Vidékről permetezőgépet keresnek. Nincs, ebben az évben már nem, is iesz. Ezenkívül nem tudna adni még az üzletvezető olcsó propán-bután készüléket, palasze- get, mennyezetszeget, sodronyszeget; a földgázkészülékek közül falifűtőt, fürdőszoba- kályhához való füstcsövet, tűzoltó készüléket, egészségügyi cikkeket színes fajanszáruból, olcsó fonatot Nem tudtunk venni egész Kaposváron budaiföldet, két villát és két kanalat. (Készle tét adtak volna, de csak villát és kanalat nem.) Az úgynevezett ezer apró cikkhez tartozó áruk szinte teljesen hiánycikknek számítanak. A rádió és villamossági boltba különösen az ifjabb korosztály képviselői -térnek be szívesen. No, nem azért, hogy megcsodálják az legújabb sztárt, az Ideál nevű, szokatlanul nagy méretekkel büszkélkedő egyiptomi hűtőszekrényt, hanem mert kellemes, üdítő zene SZÓL S ami a tinédzsereket elsősorban érdeklik: Phillips és MK 21-es táskamagnetofont keresünk. Hiánycikk. A készletet egyharmar elkapkodták borsos ára ellenére. Pedig népszerűek a kis készülékek. A kamaszok rajongását jelzi az, hogy nem egy pénztelen tizenéves rakatta ki a pultra ezeket a mindentudó kis magnetofonokat, hogy legalább közelről megszemlélhesse. Most nincs. Hetek óta hiányzik. Jobbára csak a 75 literes, gáz- 'zal működő abszorpciós hűtő- szekrényt figyelhetik, de ezt i nem nagyon veszik. A közkedvelt kotyogó kávéfőzőből is mutatóban van még egy-két darab. Az is csak kétszemélyes. Nagy a kereslet iránta, és képtelenek az igényeket kielégíteni a másfél voltos gnóm elemből is. Ugyanakkor a kilenc voltos kiselem kapható, de ez importált áru, és legalább öt forinttal drágább, mint hazai rokona. Hiába keresik a nagyobb teljesítményű, megbízható, gumilapátos ventillátort, ami egy teljes szobát képes kiszellőztetni. Helyette csak a jóval kisebb légcserét biztosító asztali típus kapható. A Divaitsarokban egyenesen az üzletvezetőt kerestük. Elmondta, hogy a különféle ter- liszterek közül a piros és a fehér már évek óta sláger. Ugyanakkor ezek már évek óta nem kaphatók. Néha érkezik pár méter, de úgyszólván napok alatt el is fogy. Nem értjük ezt a gondolatmenetet. Legalább négy-öt.éve tudják az ipari és kereskedelmi vállalatok, hogy ebből az árufajtából szinte korlátlan mennyiséget adhatnak el. S alig hiszem, hogy ne ez legyen a termelő és a kereskedelem célja is. Ezzel szemben az igényeknek még a töredékét sem tudják kielégítem. Krónikusan hiányoznak a peszter, jeszter, s a különféle műszálas szövetek, Nincs műszálas burett, hiányzik a közkedvelt ripsz, ballon, jersey. (Évek óta kurrens cikkek.) Az alsóneműknél alig valamivel jobb a helyzet. Állandó ielleggel csak a szintetikus női fürdőruha hiányzik. \ (Lehet, hogy szeptember, október hónapokban lesz?) A komolyabb, angolos divatot kedvelők egyáltalán nem kapnak egyszínű nyakkendőt. A termetesebb férfiak is bajba kerülnek, ha habselyem alsónadrág után tudakozódnak. A kapható darabok ugyanis csak szigorúan filigrán alkatra vannak méretezve. A könnyű, nyári ingek választéka sem a színben, sem az anyagban nem kielégítő. Ugyanezt mondhatjuk el a paplanokról is. Nem vagyunk gyakorlott vásárlók. A mindennapi cikkek beszerzésének gondját a feleségre hagyjuk. S ha Ők keresték volna, minden bizonnyal még több hiánycikket írhattunk volna össze. Hogy mi nincs a boltokban, azt leginkább — az üzletvezetőkön kívül — ők, a feleségek tudják. Hogy miért nincs, arra nem kaphatnak választ á pultok előtt. Ezért kopogunk ezekkel a tapasztalatokkal a vállalatok vezetőihez. S az előbbi kérdést még eggyel megtoldjuk: Mit lehetne és kellene tenni, hogy kevesebb legyen a hiánycikk? Kercza Imre—Csupor Tibor (Folytatjuk.) SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1970. augusztus 4,
