Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-28 / 201. szám

Értékes plakát, fényképek, emlékek (Tudósítónktól.) A napokban Siófokon járt Leningrádból az egykor híres operettszínész, Muszatov Wol. demur, aki Európa legneve­sebb Kalmán-propagátorai és kutatói közé tartozik. Musza­tov Woldemar ez év végére fe­jezi be világhírű komponis­tánkról írt nagy terjedelmű könyvét. A könyv a 90. jubileumi év­re magyar nyelven is megje­lenik. Igen értékesnek ígérke­ző írás ez, nemcsak azért, mert átfogó, teljes képet ad Kálmán Imre életéről, munkásságáról, zenei hagyatékáról, hanem azért is, mert több elvi kér­désben is összevetést tesz majd Csajkovszkij, Bartók művésze­tével, zenei koncepcióinak megvalósulásával. Látogatása alkalmából Mu- szatov Woldemar megajándé­kozta a Kálmán-házat. A há­ború időszakából egy zenetör- ténetileg is értékes plakátot ho­zott, s olyan fényképeket, ame­lyek bizonyítják, hogy a fegy­verropogás közepette is fel­csendültek a népszerű meló­diák. Elhozta az első szovjet Bóni fényképét és több olyan értékes emléket, amelyek a Szovjetunióban is ritkaság- számba mennek. Woldemar szerint Kálmán Imre a legnép­szerűbb zeneszerző a Szovjet­unióban — ezt az itt üdülő szovjet vendégek is hangoztat­ták. Az ő részükre Muszatov Woldemar tartott ismertetőt Látogatása során. Szarvasbőgés előtt Halálra ítélt agancsosok TARKA SOROK L XXVI. évfolyam, 201. szám. Péntek, 1910. augusztus 28. Délelőtt a második kispiacon Kevés az árus és a vásárló A nap meg egyszer végigte­kintett a kálmáncsai erdőn. Aztán szürkülni kezdett. A ma­gaslesen álltunk, kezünkben távcső. Előttünk az erdőszél, mellette egy burgonyatábla és kukoricás. Valahogy mindig izgalom fog el, ha az erdőre, a vadon élő állatokra gondolok. Mesz- szelátóval figyeljük az erdő­szélt. A látvány csodálatos. Először egy gyönyörű szarvas­bika lép ki az erdőből. Szét­néz, beleszimatol a levegőbe, aztán megindul a kukoricás fe­lé, legelészve a burgonyatáb­lában. Néhány perc és a szarvas­tól vagy 200 méterre két őz is indul a kukoricás felé. A szarvasok és az őzek nem ve­rődnek egy csapatba. Fél óra sem telik bele, és 18 gyönyö­rű szarvasbiika, borjú és tehén baktat ki az erdőből. Az egyik bika megjelenésekor vendéglá­tóm különös izgalomba ,jön. "Nézd azt a bikát, halálra ítél­tük, 16 ágú az agancsa, bizto­san az aranyérem várományo­sa.« Nagy élmény volt. Talán, ha fegyver lett volna a kezem­ben a messzelátó helyett, ak­kor sem húztam volna meg a ravaszt. Igaz, hogy ezekben a napokban még nem szabad va­dászni. Pedig _. És most hadd idéz­zem Vámosi Ferencnek, az it­teni vadásztársaság elnökének szavait, aki meghívott erre a kirándulásra. »24 . szarvast, köztük 8 bikát akarunk az idén kilőni, ezek között van selejt és golyóérett állomány. Két szairvasbika biztosan váromá­nyosa az aranyéremnek. Ta­valy ezüstérmest lőtt nálunk egy bécsi ügyvéd, és ő az idén is jelezte már, hogy jönni fog. Aztán várunk németeket is. Hogy sok szarvast ítéltünk ha­Jó kezdeményezés Négy évvel ezelőtt vásárolta a mernyei fogyasztási szövet­kezet egyik kerti traktorját, mélyet két év óta Hárságyi Já­nos vezet. Ezt a kis traktort nagyszerűen ki tudják használ­ni, különösen sokat szállítanak vele. Beszélgettem a vezetőjé­vel. — Havonta 15 vagon árut is elszállítok ezzel a kis masiná­val. Nézze csak. Utánakapcso­lom ezt a pótkocsit, és már vi­szem is tagjainknak a külön­böző tápot, szállítom haza a tartás fogyasztási cikkeket, a fűtőolajat. Szinte alig győzöm. Most is 25 megbízás van a zse­bemben: ki kellene menni a szőlőhegyre gyümölcsöt szállí­tani, van, akinek a szénáját viszem haza, aztán a közelgő tél miatt egyre többen várják haza a tüzelőt, a szenet és a fát. A tavasszal és a nyáron vizet hordtam ki a szőlőhegvre a permetezéshez, visszafelé hoztam cseresznyét, meggyet és más gyümölcsöt. Az alapszabály határozata szerint a tartós fogyasztási cikkeket és a fűtőolajat ingyen szállítom haza tagjainknak. Hasznos ez a kis masina, so­kan dicsérik érte a szövetkezet vezetőit. Ma már azonban any- nyi a szállítás, hogy jó lenne, ha mielőbb párja is lenne. Iáira? Nekünk gazdálkodni kell a 23 000 holdás vadászterüle­tünkön. Több évtizedes tapasz­talatunk van. Hivatásos vadá­szaink, Ballér Imre és Papp János fölmérték a vadállo­mányt. Eszerint 87 szarvast, 35 dámvadat, 350 őzet és 80 vad­disznót tartunk számon. Igaz, hagy ilyenkor, szarvasbőgés idején gyakori a vadak mozgá­sa, jönnek-mennek egyik terü­letről a másikra. Mégsem hin­ném, hogy sokat tévedtünk. Az állatokat etetni kell. Sok­ba kerülnek. Nem akarjuk, hogy elszaporodjanak, de azt sem, hogy csökkenjen az állo­mány. Ezért mi 24-et akarunk kilőni.« A szarvasbőgést szeptember ötödiké körül várják. D. Z. Még csak ennyiből áll a piac. A városi tanács kereskedel- I ták. Igaz, hogy csak körül­mi osztálya a közelmúltban létesítette a cseri piacot. Ez a város második kispiaca. Szerda reggel mindössze négy-öt termelő hozta ki áru­ját kísérletképpen. Ha elfogy, ezután ide járnak — mond­belül még egyszer ennyien fémének el. A MÉK árainál jelentősen drágábban adták termékeiket. Néhány példa: a paradicsom kilóját a boltban egyhetvenért lehetett kapni, a piacon három forintért árul­ták, a káposzta kettőhatvan bent, kint négy forint. Áruválaszték tekintetében a MÉK-bolt és a piac kiegészí­tette egymást. Amit nem lehe­tett kapni a boltban, pl. cse­megekukoricát, volt a piacon, viszont dinnyét csak a bolt­ban árultak. Egyáltalán nem kapható — pedig a legtöbben azt keresték — a túró és tej- I föl. Megjutalmazták az árvízi munkában kitűnteket a Tejipari Vállalatnál (Tudósítónktól.) Bensőséges ünnepség szín­helye volt a Tejipari Vállalat. Azok gyülekeztek itt tegnap délután, akik néhány hete odaadó munkával védték az üzemet, hogy minél kisebb kárt okozzon a megáradt Ka­pos; akik a nehéz órákban ha­sig érő vízben hordták ki a motorokat, gépeket és alkat­részeket az áradat elől. Az árvízi mentésben rész­vevőket Takács Imre, a vál­lalat főkönyvelője és Bolla István üzemvezető üdvözölte, s a vállalat, a társadalmi szervek nevében megköszönte a munkások helytállását. Rá­mutatott arra, hogy igen ne­héz órákat élt át az üzem az árvíz idején, mert a víz az aknákon keresztül tört be az üzem pincéjébe, amely ala­csonyabban fekszik, mint a Kapos akkori szintje volt. De a hirtelen jött ár nem oko­zott nagyobb kárt, mert a dolgozók példásan helytáll­tak, s gyorsan kimentették a legfontosabb tárgyakat. Az ár levonulása után pedig nagy erővel fogtak a termeléshez. Az ünnepség során a válla­lat főkönyvelője pénzjutalmat adott át a dolgozóknak, aki­ket vendégül is láttak. A tanulmányi szabadság tartama a dolgozók iskoláiban Újra a Jelenet Lengyel József Űjra a kezdet című müvépek tv- valtozatából. (A televízió ma este 21.05-kor kezdődő adása.) Szeptember 5-ig jelentkez­hetnek az érdeklődők a dolgo­zók iskoláiba. A tanítás a fel­nőttek iskoláiban általában szeptember közepén kezdődik. Az általános iskola esti és levelező tagozata hallgatóinak tanévenként három munka­nap, a gimnázium esti tagoza­tán szintén három munkanap, a gimnázium levelező tagoza­tán pedig tanévenként hat munikanap tanulmányi szabad­ság jár. Ennek időtartamára a dolgozókat átlagkereset-térítés illeti meg. A szakközépiskolák és a kö­zépfokú technikumok esti ta­gozatán tanévenként hat mun­kanap, ugyanezen oktatási in­tézmények levelező tagozatán tanévenként 15 munkanap a tanulmányi szabadság. Ezek­ben az intézményekben sem jár a dolgozóknak a kötelező fc/Jlalkozásoikon. való részvé­telhez szabad idő, sem pedig az érettségi vagy képesítő vizs­ga előtt külön tanulmányi sza­badság. (E kedvezmény csak a felsőfokú oktatási intézmé­nyekben továbbtanuló dolgo­zókat illetik meg.) A tanulmányi szabadság a rendes szabadságon felül jár. A vizsgák előtt esedékes, ezért úgy kell kiadni, hogy az érde­keltek a vizsgákra, beszámo­lókra, az érettségire vagy a képesítőre kellő időben felké­szülhessenek. A Művelődésügyi Miniszté­rium közoktatási főosztályának tájékoztatása szerint a dolgo­zók gimnáziumában az 1970— 71-es oktatási évben folytató­dik a reformtanterv fokozatos bevezetése. Jelentkezzenek a károsultak! Szélhámoskodott, majd disszidálni akart Némelyik szélhámos »műkö­dési területe« kiváló képet ad a hiánycikklistáról. Évekkel ezelőtt százszámra csaptak be embereket azzal, hogy némi előleg fejében orkánkabátot kapnak. Következett az alkat­részhiány — többé-kevésbé ma is tart —, aztán az építőanya­gok örökös »bujkálása«. Bár a harmincnyolc éves Hegyi Józsefnek nincs foglal­kozása, jól értesült az üzleti lehetőségekről. Igazi szakmá­jában, a szélhámosságban ott­hon van, büntetett előélete a bizonyság rá. Az idén júniusban bosszút esküdött a somogysárdiak el­len, majdnem minden áldoza­ta ebben a községben lakik. Június 5-én egy asszonytól háromszáztíz forintot vett föl, hogy napok múlva egy mázsa meszet és két mázsa cementet hoz érte. Előtte egy pusztán élő családot száz forinttal ká­rosított meg: ígérte, hogy szö­get szerez a pénzért.' Volt, akitől százharmincat, mástól többet »vágott le«. Az­tán csendben eltűnt, jól ügyel­ve arra, nehogy találkozzon a rászedettekkel. Mindenképpen szorult nya­ka körül a hurok, ugyanis két- ezer-hétszáz forint tartásdíjat nem fizetett ki a feleségének. Ha volt pénze, akkor se törő­dött a családdal, sokkal inkább a borospohárral. Tudta, ha elkapják, nem szabadul a börtöntől, ezért augusztus elején elhatározta, hogy disszidál. Szeged környé­kén volt katona, jól ismerte a magyar—jugoszláv határt, gon­dolta, nem lesz nehéz lelépni. Rosszul számított, mert oda- énkezése után röviddel elfogta a határőrség. Valószínű, hogy a mezőcso- konyai Hegyi József másokat is megkárosított, olyanokat akik még nem tettek följelen­tést. Bejelentésüket várja a ka­posvári városi-járási rendőr- kapitányság. P. D. Meglepetés . Hosszú hajózás után végre hazatért a • tenge­rész, s legnagyobb csodál­kozására egy kegyelme­ket talál a bölcsőben. — Hogy lelheít ez?! — csodálkozik! — Három hó­napig hajóztunk lefelé a Dunán, négy hónapig Constamzábam tartózkod­tunk, hat hónapot a Fe­kete-tengeren töltöttünk, s további egy hónapig tar­tott, amíg visszatértünk. Tehát teljes 14 hónapig nem voltam idehaza. Ma­gyarázd meg nekem, ho­gyan került hát ide ez az újszülött?! — Csak ne zsörtölődj! í— jegyzi meg a felesége. . A múlt héten hozta egy nő Constantából! Karcsi Ä tizenéves, nagyihajú Karcsi a borbélynál üldö­gél. Amikor sorra kerül­ne, előzékenyen átengedi helyét az utána követke­ző férfinak. Miután an­nak is lenyíirták a haját, egy további férfit is ma- •ga elé enged. Ez már fel­tűnik a borbélynak és megkérdezi Karcsit: — Mondd, Karcs:, miért nem jössz nyiratkozni? — Nem aikarok én nyi- ratkcaii — vágja rá a fiú —, csak elszöktem ha­zulról, és ez az egyetlen hely, ahol úgysem fog­nak keresni! A technika és a gengszterek A chicagói gengszterek közötti konkurrencia ha­tározottan élőre viszi a műszaki fejlődést. Sokféle találmány köszönhető a gengsztereknek, közöttük az a bomba is, amely el­lenfelük autójába csem­pészve csak akkor robban fel, amikor az illető bein­dítja a motort. Egyre tökéletesebbé vál­nak a műszaki védőberen­dezések is. Nemrégen egy gengszterbanda olyan mű­szereket rendelt egy elek­tronikus készülékeket gyártó cégtől, amelynek segítségével biztonságos távolságból is be lehet in­dítani az autó motorját. Az eredmény azonban egyelőre meglehetősen szerény. A távindító be­rendezés működésénél éle­tét vesztette négy sze­mély — hangzik az FBI jegyzőkönyve —, közü­lük hármat a műszer robbanása ölt meg, egy személy halálát pedig áramütés okozta.« Samppi ISéplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefons 11-510. 11-511. 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár» Latinka S. u- 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrziink meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díi egy hónapra 20 Ft. Index: 25 067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzeméber Kaposvár. Latinka S. u. 6. Felelős vezető; Mautner József

Next

/
Thumbnails
Contents