Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-28 / 201. szám

A 81. (Folytatás az 1. oldalról) A párizsi megfigyelők így haladást remélnek a hónapok óta egyhelyben topogó érte­kezlettől. Különösen arra a tényre hívják fel a figyelmet, hogy Xuan Thuy miniszter érkezésekor adott nyilatkoza­tában nem zárta ki magánjel­legű találkozók lehetőségét az amerikai küldöttség vezetőjé­vel. A 81. ülésen semmi különös nem történt. David K. Bruce nagykövet, amerikai küldött néhány szavas felszólalásában minden konkrétum nélkül az Egyesült Államok tárgyalási készségét hangoztatta. A VDK és a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány képvise­lője pedig újabb tényekkel bizonyította, hogy Indokíná­ban mennyire különböznek a Nixon-kormányzat szavai és tettei. A vietnami konfliktusról folyó párizsi tárgyalások szín­helyén csütörtökön kiosztották a VDK külügyminisztériumá­nak nyilatkozatát, amely el­ítéli az Egyesült Államokat amiatt, hogy folytatja a bom­bák és mérgező vegyi anya­gok ledobását az északi fegy­vermentes övezet fölött. A nyilatkozat szerint az amerikai repülőgépek — köz­tük B—52-es óriásbombázók — augusztus 14-e és 25-e kö­zött támadták Houng Lap vi­dékét, és az amerikai tüzérség dél-vietnami területről lőtte augusztus 19-én, 21-én és 24- én Vinh Son térségét. Az amerikai repülőgépek augusztus 25-én mérgező ve­gyi anyagokat szórtak külön­böző városokra, aminek kö­vetkeztében több mérgezés fordult elő ben. a lakosság köré­Párizsban a csütörtöki nap szenzációja az volt, hogy Xuan Thuy miniszter, a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság delegációjának vezetője nem vett részt a Vietnam- konferencia 81. ülésén. Mivel a miniszter szerdán érkezett Párizsba és mivel a konferen­cia ülései mindig csütörtökön történnek, a kommentátorok jó része valószínűnek tartotta a fődelegátus visszatérését a konferencia-asztalhoz. Helyet­tese ugyanakkor közölte, hogy Xuan Thuy a következő ülé­sen már jelen lesz. Ez a bejelentés hosszabb távon azt is jelentheti, hogy a konferencia elmozdulhat a jelenlegi kétségtelen holt­pontról. Hogy valóban ezt je­lentheti-e majd, ez egyedül Washington magatartásától függ. Ez a magatartás viszont enyhén szólva nem éppen biz­tató. Az államok tanácsának határozata India külpolitikájáról Az indiai parlament felsőhá­zában — az államok tanácsá­ban — véget ért a vita a kor­mány külpolitikájáról. A ház külpolitikai határozatot foga­dott el, amely megerősíti India el nem kötelezettségi, gyarma­tosítás ellenes és antiimperia- lista politikáját. A határozati javaslatot B. Gupta, az Indiai Kommunista Párt parlamenti frakciójának vezetője terjesz­tette elő. Szvaran Szingh külügymi­niszter a vitában hangsúlyoz­ta, hogy sürgősen helyre kell állítani a békét Indokínában, és ki kell vonni az amerikai csapatokat a térségből. A külügyminiszter üdvözöl­te a közel-keleti tűzszünetet. Szvaran Szingh állást foglalt amellett, hogy a taskenti nyi­latkozat szellemében normali- zálják és javítsák meg a kap­csolatokat Pakisztánnal. Elhunyt Vinogradov Rövid, súlyos betegség után csütörtökön Moszkvában 63 éves korában elhunyt Szergej Vinogradov, a Szovjetunió kairói nagykövete. A nekrológ, amelyet Brezs- nyev, Koszigin, Podgornij és más szovjet vezetők írtak alá, elmondja, hogy egy kiváló szovjet diplomata távozott az élők sorából, aki egész éle­tében minden tudásával és energiájával az SZKP ügyét, a szovjet népet szolgálta. Vinogradov, mezőgazdasági munkásként kezdett dolgozni 1934-ben elvégezte a leningrá- di egyetemet. 1939-ben lépett diplomáciai pályára, s 1940-től 1948-ig Törökországban, 1953- tól 1965-ig pedig Franciaor­szágban volt szovjet nagykö­vet. Kairói nagykövetté 1967- ben nevezték ki. Diplomáciai munkásságában elért sikereinek elismeréséül Lenin- renddel, háromszor a Munka Vörös Zászló rendjé­vel és több érdeméremmel tüntették ki. (MTI) Ahlers nyilatkozata A szerződés enyhíti a feszültséget A szövetségi köztársaság a nyugati szövetségesekkel egyetértésben folytatta »-keleti politikáját-“ — mondotta Ahlers, a bonni kormány szó­vivője a minisztertanács csü­törtöki ülése után. Ahlers különösen azzal az állítással helyezkedett szembe, amely szerint a kormány keleti politikája »veszélyezteti az in­tegrációs politika és az Atlanti Szövetség alapjait. A szovjet—nyugatnémet szerződést — mint mondotta — kedvezően fogadták az Egyesült Államokban, mert enyhíti a feszültséget • Mexikói — svéd - jugoszláv leszerelési program Szovjet és amerikai békefenntartó erők Újabb elgondolás a közel-keleti konfliktus rendezéséhez Köves Tibor, az MTI tudósí­tója jelenti Washingtonból: Az Egyesült Államok kész a Szovjetunióval együtt amerikai és szovjet egységekből álló bé­kefenntartó katonai erőt létre­hozni, amelynek az lenne a feladata, hogy a kczel-keleti konfliktus politikai rendezését kqyetően a megállapodás be­Apácafoborzás — haszonnal Busás hasznot zsebeltek be egyes »szervezők« nyugat-euró­pai apácarendek megbízásából Indiában a novíciák tobor­zása során. A botrány elsősorban olasz és angliai rendeket érint. A Vatikán is vizsgálatot indított az ügyben. Képün­kön: Az indiai Kerala államban »toborzott« apácanöven­dékek egyik csoportja Angliában. (Telefotó: AP—MTI—KS) MPD-huligánok Ausztriában A TASZSZ bécsi tudósító­jának jelentése szerint az osztrák NPD újsütetű roham- osztagosai a szerdáról csütör­tökre virradó éjjel — a sötét­ség leple alatt — támadást in­téztek a Mürzzuschlag mel­letti nemzetközi ifjúsági tá­bor ellen. A fasiszta huligánok szét­vagdalták a sátrakat, megron­gálták a tábor berendezéseit, és bántalmazták az ott-tartóz- kodó fiatalokat. Az akció ve­zetőjét, a dél-tiroli Norbert Burger terroristát a rendőrség a helyszínen letartóztatta, majd rövid idő múlva szaba­don bocsátotta. A Volksstimme csütörtöki számában teljesen érthetetlen­nek tartja a hatóságok elnéző magatartását. A haladó osztrák közvéle­ményt természetesen felhábo­rította ez a példátlan eset. Az osztrák kommunista ifjúsági szövetség a belügyminiszté­riumhoz intézett táviratában követelte az NPD-huligánok példás megbüntetését. tartását biztosítsa. Ezt az el­gondolást a Fehér Ház egyik magas rangú tanácsadója fej­tette ki amerikai lapszerkesz­tőknek. A mostanáig bizalmasan ke­zelt tájékoztató hétfőn hang­zott el Nixon elnök San Cle- mente-i nyaralójában, de tar­talmát — helyi idő szerint — csak szerdán este hozták nyil­vánosságra. (A bizalmas »el­igazítások« szabályainak értel­mében a sajtó nem nevezheti meg az előadót, de annyit el­árult, hogy jelen volt Nixon elnök, és beengedték a terem­be az egyik tv-állomás mun­katársait is, akik felvételeket készítettek Henry Kissinger- röl, az elnök nemzetbiztonsá­gi tanácsadójáról. Emlékezetes, hogy június végén hasonló bi­zalmas tájékoztatón fejtették ki az Egyesült Államok közel- keleti terveinek hátterét, s mint később az amerikai saj­tó megírta, az előadó Henry Kissinger volt.) A nyilvánosság elé tárt tá­jékoztató tehát — minden jel szerint — a Fehér Ház eddig hivatalosan még nem deklarált, de mértékadó felfogását tük­rözi a közel-keleti rendezés le­hetőségeiről és más nemzetkö­zi kérdésekről. A Fehér Ház forrása hangsú­lyozta: ha a Szovjetunió érdek­lődést mutat az elgondolás iránt, erre csak a közel-keleti rendezésben történt megálla­podást követően — és csakis a közvetlenül érdekelt arab országok és Izrael hozzájáru­lásával — kerülhet sor. A genfi leszerelési értekez­let csütörtöki ülésén Mexikó, Svédország és Jugoszlávia részletes leszerelési programot terjesztett elő. A többi között javasolták egy leszerelési világkonferen­cia összehívását »valamennyi állam részvételével«. A prog­ramban szerepelnek újabb ja­vaslatok is, mint például — új nukleáris stratégiai rendszerek kísérleteinek mo­ratóriuma, illetve megszün­tetése; — katonai célokat szolgáló hasadó anyagok termelésé­nek megszüntetése; — új atomfegyver-mentes övezetek megállapítása. A csütörtöki ülésen James Leonard, az amerikai küldött­ség vezetője 9 felszólalásában elutasította azt a szoyjet ja­vaslatot, hogy egy nemzetkö­zi szerződésben egyidejűleg tiltsanak be minden biológiai és vegyi fegyvert. Védelmébe vette viszont a brit javaslatot, hogy előbb csak a biológiai harci eszközöket tiltsák be, mivel — mint mondotta — »a vegyi fegyverek betiltása lé­nyegesen bonyolultabb«. (MTI) Kolerajárvány Közel-Keleten A spanyolországi haditámaszpontok bérlete Megkezdődött a vizsgálat a „mestermű” ügyében Csütörtökön Damaszkusz- ban hét arab ország —.Egyip­tom, Irak, Jordánia, Libanon, Kuwait, Szaúd-Arábia és Szí­ria —• egészségügyi minisztere zárt ülést tartott, hogy ösze- hangolják az övezetben a ko­lerajárvány terjedése ellen teendő intézkedéseket. A libanoni hatóságok 32 koleragyanús megbetegedésről adtak hírt. A WHO (egészségügyi vi­lágszervezet) oltóanyagot szál­lít az arab országoknak. TEL AVIV A legutóbbi Tel Aviv-i je­lentések szerint Izraelben 15- re emelkedett a kolerában megbetegedett személyek szá­ma. A nyilvános fürdőhelye­ket naponta háromszor ellen­őrzik. Köves Tibor, az MTI tudó­sítója jelenti Washingtonból: Az amerikai szenátus kül­ügyi bizottsága megkezdte vizsgálatát az augusztus 6-án puccsszerűen aláírt spanyol— amerikai »barátsági és együtt­működési szerződés« ügyében. Fulbright szenátor a bizott­ság elnöke már az aláírást megelőzően sürgette a kor­mányt, terjessze a szenátus elé megvitatásra a Spanyolország­ban lévő amerikai haditámasz­pontok további 5 éves bérletét biztosító szerződést, amely közvetve a NATO-hoz kap­csolja Madridot. A külügyi bizottság a csalá­di ügyek miatt Aifcanzasban levő Fulbright szenátor távol­létében kezdte meg kihallga­tásait. Az első nap eseményei­ből ítélve á bizottság tagjai­nak. többsége arra törekszik, hogy a vizsgálat során világo­san kitűnjön: a Nixon-kor- mány a kongresszus megkerü­lésével olyan katonai kötele­zettségeket vállalt Spanyolor­szág irányában, amelyek egy újabb Vietnam lehetőségét rej­tik magukban. U. Alexis Johnson külügyi államtitkár kihallgatása so­rán hangoztatta: az Egyesült Államok a szerződésben »egy­általán nem vállalt kötelezett­séget arra, hogy segítse Spa­nyolországot belső problémái­nak megoldásában, vagy láza­dás esetén«. A külügyi állam­titkár és a szintén kihallgatott David Packard hadügyminisz­ter-helyettes egyaránt tagadta, hogy a szerződés »bármilyen formális kapcsolatot teremtene Madrid és a NATO között«. C. Pell demokrata párti sze­nátor viszont kifejtette, hogy a szerződés »a megfogalmazás mesterműve«, amely lehetővé teszi a kormánynak, hogy »vá'- ságos helyzet esetén úgy értel­mezze a szöveget, ahogyan akarja«. (MTI) fSgnevu indokmai látogatása Spiro Agnew amerikai al elnök különrepülűgépen — az Air Force—2-n — magyar idő szerint csütörtökön hajnalban földet ért az Egyesült Államok Bien Hoa-i támaszpontján, Dél-Vietnambao. Agnew ezzel ázsiai kőrútjának harmadik állomására érkezett. Az áléinak korábban Tajva­non járt és biztosította a tajvani ve­zetőket is, hogy számít­hatnak az Egyesült Álla­mok »szerződéses kötele­zettségeinek teljesítésére«. Hivatalos körök szerint az ázsiai, valamint a világhely­zetről folytatott megbeszélések »őszinték voltak«. Az UPI szűkszavú kommen­tárja szerint Agnew közölte velük, hogy mi az, amint az Egyesült Államok tehet Taj­van védelmére, és mi az, amit nem. Agnew alelnök ázsiai útja során tegnap Saigonba érke­zett, ahoi Ky alelnök fogadta, majd Thieu elnök palotájába hajtatott A repülőtéren mon­dott beszédében Agnew dicsér­te a kambodzsai beavatkozást, és szidta a Fulbrighthoz ha­sonló józan szenátorok állás­pontját. (Közismert, hogy az Egyesült Államok alelnöke a legszélsőségesebb »héják« kö­zé tartozik.) Az alelnök tegnap délelőtt Thien dél- vietnami elnökkel tárgyalt a vietnami és a kam­bodzsai katonai helyzetről, valamint a tervezett ame­rikai létszámcsökkenté­sekről. A saigoni szóvivő szerint a megbeszélés napirendjén sze­repelt az ország gazdasági helyzete, valamint az amerikai gazdasági segély problémája is. • * » Az értesülések szerint Ag­new ma, pénteken rövid láto­gatást tesz Kambodzsában. Kambodzsában különben — valószínűleg biztonsági okok­ból — nem közölték hivatalo­san Agnew Phnom Penh-i lá­togatásának hírét. Agnew min­denüvé helikopteren utazik majd a városon belül. Így azoíkra a hivatalos tárgyalá­sokra is, amelyeket Cheng Henggel, a rezsim elnökével és Lón Nol kormányfővel foly­tat majd. Feltehetőleg az amerikai fegyverszállítási segítség­ről lesz szó, amit az ame­rikai szenátus »galamb­jai« soknak, az Egyesült Államok kambodzsai hí­vei pedig kevésnek tarta­nak. Agnew alelnök nagy sajtó­nyilvánossággal kísért útja mindenesetre nemigen enged arra következtetni, hogy Ri­chard Nixon a katonai beavat­kozások és harcias gesztusok helyett végre a párizsi konfe­renciák termére fordítaná te­kintetét. Géprablási kísérlet A LOT lengyel légitársaság egyik repülőgépe 27 utassal és négy főnyi személyzettel a fedélzetén augusztus 26-án 17 óra 37 perckor felszállt Kato­wice repülőteréről, hogy Var­sóba repüljön. Néhány perc­cel a felszállás után az egyik utas robbanószerkezettel fe­nyegetőzve azt követelte a lé­gikisasszonytól, hogy a kapi­tány vezesse a gépet Bécsbe. Miközben a merénylő kezé­ben forgatta a robbanószerke­zetet, az felrobbant, súlyosan megsebesítve a terroristát, ""íz másik utas is megsérült. A személyzet lélekjelenlété­nek eredményeként a repülő­gép 17 óra 48 perckor szeren­csésen visszaérkezett a kato- wicei repülőtérre, és az uta­sokat gyors orvosi ellátásban részesítették. Egyikük sérülése sem életveszélyes. Mint kiderült, a merénylő Rudolf Ólma 27 éves Bielsko- Biala-i lakos. Ólma nem is­meretlen már a rendőrség előtt: 1961-ben lopásért ki- lenchónapi szabadságvesztés­re, 1963-ban pedig újabb há­romévi börtönbüntetésre volt ítélve. (MTI) 2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, IPW. u—uutmJ 28.

Next

/
Thumbnails
Contents