Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-26 / 199. szám

Taggyűlés a szanatóriumban „Eszrevéllei!” politizálni Szocialista brigádvezetők tanácskozása Miközben a fiatal párttit­kár, Sárkány Jánosné szava­it hallgatom, aki az elmúlt két év munkájáról ad számot, önkéntelenül arra gondolok: az utóbbi években milyen ha­talmas fejlődésen ment ke­resztül a mosdósi szanatóri­Az idén négy nagy osztállyal rendelkező, csaknem négy­száz ágyas önálló megyei kór­házzá váltunk, s ezért nagy feladatunk továbbra is a párt­építés. Elsősorban a párttag­ság összetételét kell javíta­nunk — hangoztatta a párt­még sok más is igazolja. Sár- leány Jánosné és két másik kommunista, Kovács Anna és Nagy Jenőné azért vállalko­zott arra, hogy munkája mel­lett ápolónői tanfolyamot vé­gez. Nagyszerű kezdeményezés indult el ár. Albert Áron fő­orvos, pártvezetőségi tag osz­tályán: ahogy a pártvezető­ség és az ott dolgozó kommu­nisták megfogalmazták: »ész­revétlenül-« politizálni, sokol­dalúan foglalkozni a betegek­kel. Részükre olyan könyve­ket, tv- és rádióműsorokat javasolni, amelyek ébren tartják bennük a politizáló kedvet. Ezt a célt szolgálják az osztályon rendszeresen megrendezett kiállítások. így kívánják elérni, hogy a sza­natóriumban hosszú ideig ápo­lásra szorulók ne szakadja­nak el a társadalomtól, érez­zék, hogy számítanak rájuk, s ezzel is elősegítsék gyógyu- . lásukat. um. A régi kastély melletti kor­szerű osztályok, a nővérszál­lás, a szépen gondozott park szintén erről a fejlődésről vallanak. S ezt tükrözi a be­számoló is. Nagy feladatunk a pártépítés — A mosdósi községi párt- szervezettől 1964-ben váltunk külön, és önálló kórházi párt- szervezetet hoztunk létre mindössze nyolc taggal. Hat esztendő alatt tizennégy kom­munistával erősítettük sora­inkat az itt dolgozók közül, szervezet titkára. Ezután a kommunisták ta­nulási kedvéről, a szakszer­vezettel való jó együttműkö­désről beszélt. Bírálta a KISZ-szervezet munkáját, el­sősorban a KISZ-titkár nem­törődömségét, akinek a felü­letessége miatt nincs ered­ményes ifjúsági élet az inté­zetben, pedig erre a-lehetőség adva van. Éppen ezért azt ja­vasolta, hogy a járási KISZ- bizottság — az ő segítségük­kel — mielőbb változtasson ezen az áldatlan helyzeten. — Pártszervezetünk célja az volt, hogy minél ngyobb segítséget adjon a gyógyító kilencen átigazolással jöttek hozzánk, többen elmentek. Je­lenleg huszonnégyen vagyunk. munkához — tűnt ki a beszá­molóból. Ezt a törekvést azonban a beszámolón kívül Gyűjtsetek lakásra! Szeptember /-tő/: ifjúsági takarékbetét »Apu, adj két forintot taka- rékbélyegre!« És apu ad, mert a nyári táborozáshoz vagy a nyaraláshoz jól jön a gyerek tanév alatt összegyűjtött pén­ze. Lehet, hogy focilabdára cseréli be, vagy fényképezőgé­pet vesz rajta, az eredmény egy: elkezdte és megszerette a takarékoskodást. Az ifjúsági takarékbetét, amely szeptember elsején kez­di meg »hódító- útját, már nemcsak a szülők, ha­nem a tizennégy-huszonhat év közötti leány vagy fiú forint­jait gyűjti össze, arra ösztö­nöz, hogy öt év alatt néhány ezer forinttal megkönnyítse a családiház-építést vagy a la­kásvásárlást. — Az előtakarókosságot kül­földön már régebben bevezet­ték, s ott is azzal a céllal, hogy a fiatalok lakásgondjain eny­hítsenek — mondta Nádor Gé­za, az OTP megyei igazgatója. — Az ifjúsági takarékbetét ugyanezt a célt szolgálja, — A betétek összegét tetszés szerint határozhatjuk meg? — Száz, kétszáz, háromszáz és négyszáz forintos havi be­fizetés lehetséges, és vállalni kell, hogy a kiválasztott össze­get öt éven át minden hónap­ban befizeti a fiatal. Ez tu­lajdonképpen tartós betétnek is elfogadható, mert ötszázalé­kos kamatot fizet az OTP érte. — Mi van akkor, ha egy hó­napban elfelejti befizetni az összeget? — Küldünk egy udvarias fel­szólítást, s akkor biztosan eszébe jut az adósság. Ennél a betétnél lehetőség van arra, hogy megszakítsák a befizeté­seket; akkor a kihagyott idő­vel megnyúlik az öt év. — Ki válthat' ifjúsági taka­rékbetétkönyvet ? — Tizennégy és huszonhat év között bárki. Ha például a szülő úgy dönt, hogy a gyer­mekének — mondjuk a nyol­cadik általános befejezése után — minden hónapban kétszáz forintot elhelyez, akkor ter­mészetesen ő fizeti a havi ösz- szeget. — Ha öt éven át rendszere­sen havi száz forintot helyezek el az ifjúsági takarékbetétben, akkor az ötödik év végén kö­rülbelül hatezer forintom van. — Hétezer. Ugyanis a rend­szeres betételhelyezés esetén a betét összegének egy százalé­kát prémiumként kapja meg a tulajdonos. Ez az egyszázalé­kos prémiumkamat az öt éven át rendszeresen fizetett minden betétösszeg után megjár. — Mit nyújt az Hiúsági ta­karékbetét azon kívül, hogy — a százforintos havi példánál maradva — az ötödik év végén hétezer forintot kapok kézhez? — A havi befizetéseknek megfelelően hát-, tizennégy-, huszonegy- és huszonnyolcezer forint jár az ötödik év végén. Az OTP lakásvásárlási vagy családiház-építési kölcsönön kívül az ifjúsági takarékbetét tulajdonosa külön kölcsönben részesülhet. Tehát, ha Kaposvá­ron hatvankétezer forintos kölcsönt adunk lakásvásárlás­ra, akkor a havi betétnek meg­felelően hét-, tizennégy-, ti­zennyolc- és huszonkétezer fo­rinttal több kölcsönt kaphat, s nagyobb esélye van a lakás, családi ház megvásárlására, felépítésére. — Van-e lehetőség a betét fölemelésére? — Természetesen. De két évig egyfolytában egy-egy ösz- szeget fizetni kell. Egyébként az OTP-fiókok az ifjúsági ta­karékbetéttel kapcsolatban minden felvilágosítást megad­nak. Reméljük, hogy szívesen fogadják a fiatalok a takaré­koskodásnak ezt a módját, mert a legszűkebb ipari tanu­lói vagy szülői fizetésből is különösebb megterhelés nélkül vállalható — mondotta Nádor Géza igazgató. S. G. Bátrabban bírálni Kis létseámú a pártszer­vezet, minden egyes kommu­nistának sokat kell magára vállalnia, ha győzni akarják a feladatokat. Ebben nincs is hiba. A pártvezetőség mun­káját segíti a tagság. A bizal­miak: Scherer József né, Szűcs Jenő és Varga Imre rendsze­resen tájékoztatják a tagsá­got. Besse Zoltán a politikai, Bernáth Károlyné pedig a szakszervezeti oktatásban je­leskedett. Jogos volt a beszámoló fö­lötti vitában elhangzott ész­revétel, amely hiányolta, ke­vésnek találta a bírálatot. Besse Zoltán, majd a szanató­rium igazgatója, dr. Andrá- sovszky Barna és Lukács Jó­zsef, a Kaposvári Járási Párt- bizottság munkatársa, vala­mint a többi felszólaló is ezt fejezte ki. A szanatórium igazgatója elmondta, hogy jó az együtt­működés, a lényeges felada­tokat megbeszélik, de több, a munkát segítő, a hibákat ja­vító észrevételt kér a kom­munistáktól. Csak néhány éve önálló a mosdósi szanatórium párt­szervezete. A beszámolóból meg terveikből az is érző­dik, hogy tapasztalatok szer­zésére törekszenek, munkáju­kat minél eredményesebben akarják végezni. Ezért jártak tavaly Pécsen, az idén pedig Siófokra mennek a kórház pártszervezetének munkáját tanulmányozni. A taggyűlés által elfogadott határozatok hosszú időre, az intézet jel­legének megfelelően szabják meg a pártszervezet, minden egyes kommunista feladatát. Szalai László l/jdMőközi b Az NB I. mérkőzés televí­zióközvetítésével tört ki a csatározás a gyógyfürdő üdü­lői közt. A Száraztészta-roj- tozó Vállalatnak volt egy vadonatúj Favorit készüléke, amit koronagyémántként őr­zött illetéktelen betolakodók­tól. A Törökbors-aszaló Vál­lalat három futballrajongó­ját is kitessékelték: — Sajnos, gondnokváltozás van. Nélküle nem intézked­hetünk. A borsosok összenéztek. — Rendben. De maguk se jöhetnek át pingpongozni! Leszereljük a hálót, és el­zárjuk az ütőket. Pillanatnyilag elképzelhe­tetlen volt súlyosabb megtor­lás, mivel a tésztások ugyan­csak kedvelték ezt a sportot. Sőt! További bosszantásra újszerű fricskát eszeltek ki, és a szövetkezetek a Vac- kornemesítő dolgozóival. Ne­kik fűnyíró gépük volt, és egy eredeti hongkongi zseb­sakkjuk. Se sakk, se fűnyírás az Arigy tésztásoknak! A frissi­ben kelt kultúregyezmény kölcsönös aláírásokkal hite­lesítették. Egyék csak meg a tésztájukat,’ televízióval együtt a tésztások! Ámde a vackorosok az op­portunisták gerinctelenségé- vel megszegték a szerződést. Egyenként szállingóztak át a száraztésztások drótkerí­téssel körülzárt üdülőjébe. Drótvágó ollóval törtek ma­guknak utat, s a nyitott ab­lakoknál helyezkedtek el, fé­lig guggoló testhelyzetben, mint potyanézők. A borsosok összedugták a fejüket — Hohó! Ez nyílt szerző­désszegés. Törünk mi bor­sot az orrotok alá. Nem pingpongozhattok ti se! — hetvenkedtek, és bezárkóztak fűszeres magányukba. A KÖZÉP-SOMOGYI ter­melőszövetkezetek szocialista brigádjainak vezetői gyűltek össze tegnap Attalán, a műve­lődési otthonban a Közép-so- mogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének ver­senybizottsága által szervezett tanácskozáson, A vendégeket a helybeli Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet párttitkára. Nyí­ró Ferenc köszöntötte. Pozso­nyi Lajos, a területi verseny- bizottság elnöke megnyitójá­ban elmondta, hogy a termelő­szövetkezeti törvény életbe lé­pésével a mezőgazdaság előtt vonzó távlatok nyíltak. Az el­érendő eredmények kivívásá­ban nagy feladat hárul majd a termelőszövetkezetek szocialis­ta 'brigádjaira is. Csizmadia Pál. a területi szövetség munkatársa vázolta az utat, melyet megyénk me­zőgazdasága az 1960-ban befe­jezett szocialista átszervezés óta megtett. Megerősödött a tsz-ek anyagi, technikai bázisa is. A nagyüzemi termelés fej­lesztése tette lehetővé, hogy a múlt évben a búza átlagter­mése meghaladta a 15 mázsát, s jelentősen növekedett még más növények termésátlaga iá. A szocialista munkaverseny nagyjából egyidős a termelő­szövetkezeti mozgalommal, együtt fejlődött, formálódott vele. Kezdettől fogva jól szol­gálta a termelés fejlesztését, a nagyüzemi agrotechnikai eljá­rások meghonosítását. A szö­vetkezeten belüli munkaver­seny célja —-ahogy Csizmadia Pál elmondta — mindenek­előtt a termelés növelése. A szocialista brigádmozgalom a tsz-ekben járatlan úton in­dult eL Az első brigádok nagy feladatra vállalkoztak, amikor megfogadták, hogy szocialista módon élnek, dolgoznak és ta­nulnak. A szövetség területén 1967-ben öt termelőszövetke­zetben öt brigád kezdte meg a versenyt a szocialista címért. 1970-ben 34 szövetkezetben 38 a szocialista brigádok száma és 75 küzd a megtisztelő cím el­nyeréséért. 1363 embert jelent ez. örvendetes, hogy egyre több fiatal lesz tagja ezeknek a brigádoknak. Pozitív jelen­ség az is, hogy az asszonyok száma is egyre nő. Munkájuk­kal elismerést szereznek ma­guknak és szövetkezetüknek. A HOZZÁSZÓLÓK közül Benbi Géza, az MSZMP járási bizottsága mezőgazdasági osz­tályának vezetője utalt arra, hogy egy hosszú út első lépé­sein vannak túl a szövetkeze­tek. Fontos feladat, hogy a hár­mas jelszó jegyében tevékeny­kedő brigád tagoknak meg kell valósítaniuk a szocialista mó­don való élést és tanulást is. Több hozzászóló javasolta, hogy a szocialista byigádveze- tőknek szervezzenek vezetési, politikai továbbképzést. Pfeiffer Elemér, a szövetség titkára válaszában elmondta, hogy erre keresni fogják a le­hetőséget. A tanácskozást eredményesnek nyilvánította. L. L. Magyaráztuk a mechanizmust, de... Mejegyzések egy szemlélethez Azt hinné az ember, az új gazdaságirányítás elvi, gya­korlati vonatkozása már amolyan »lefutott téma-», hi­szen a sajtóban, a rádióban és szinte valamennyi fórú- mon rengeteg szó esett róla a bevezetéskor. Pedig ko­rántsem az — különösen most, amikor már tapaszta­latok kínálkoznak elemzésre. Külön meggondolást kí­ván az is, hogy vajon eleget beszéltünk-e róla, és milyen körökben. Természetes, hogy a gaz­dagpolitikai cikkeknek, köz­gazdászfórumoknak témája volt, de vajon a szélesebb ér­telemben vett munkásréteg mit kapott belőle Somogy­bán? Tapasztalataink korántsem rózsásak. Magyaráztuk a mechanizmust — de vajon megmagyaráztuk-e? Szer­kesztőségünket igen sokan keresik föl személyesen, te­— Így is jó — válaszoltak a vackorpsok. — De ti se láttok többé hongkongi zseb­sakkot. Fölverheti a gaz a kertet az ablakokig; nincs fűnyírás, még utószezonban sem. Befelé mosolyogtak, és nem szívták mellre a fenyegetést. összedobták a pénzt, vá­sároltak egy pingpongasztalt. Csapkodták a labdát még holdfénynél is. Nagyokat vi- hároztak, ha melléütöttek, mint a szilaj kiscsikók, ha zabostarisznyát szimatolnak. Alvásról szó sem lehetett. A zsebsakkot pedig különle­ges zárú és jelzőberendezé­sű páncélszekrénybe rejtet­ték. A borsosok már csak egy kiadós holdfogyatkozásban reménykedtek, vagy egy jó étvágyú komondorban, hogy az majd kettéharapja a lab­dát. De zsebsakkot mégsem vásároltak, ezt önsanyargató riposztnak szánták Tehát da­cosan malmozni kezdtek. Hunyadi István lefonon, levélben. És mind­ezek a félreértések, tájéko­zatlanságok azt mutatják, hogy az információs tevé­kenységünk korántsem volt egészen megfelelő. Pedig rendelkezésünkre állt a szel­lemi kapacitás. Kánya Já­nost, a TIT Somogy megyei szervezetének vezetőjét ke­restük föl. — Az a tapasztalatunk, hogy a gazdasági mechanizmus elvi és gyakorlati összetevőiről szinte a középvezetőkig »leme­nőén« informálódtak csak. A széles rétegek bizony jobbára kimaradtak ebből. — Igaza van. Es nagyon el­szomorító tapasztalat ez. Elég csak Kaposvárt alaposan fi­gyelembe Vennünk. Két válla­latot említenék: a VBKM Ka­posvári Villamossági Gyárát és a textilműveket. Ez a két gyár az, ahova hívtak bennünket, és ahova mentünk — ahol volt előadás. — A többi? — Nem jelentkeztek. Sokan arra hivatkoztak, hogy megol­dották maguk. Pedig nem hin­nénk, hogy ez valóban jól megoldott dolog lenne. Elő­adóink sok szakmai tapaszta­latot összegezhettek volna; tág horizonton tájékozódnak, szak­mai lapokat olvasnak, állan­dóan figyelik a szakirodalmat. — Ha lehet így fogalmazni: mi jellemzi a TIT szellemi ka­pacitását? — Több mint háromszáz jól képzett előadónk van. ök va­lóban komoly szellemi kapaci­tást jelentenek. Sajnos ennek a felét sem használták ki a vállalatok. — Hogyan »kínált« a TIT? — Mindig megküldjük a részletes témajavaslatokat. Sőt személyesen is kimegyünk. Van, ahol udvariasan érdek­lődnek, és talán lesz is vala­mi foganatja ottlétünknek. Van. ahol »csak« tudomásul veszik, hogy ott jártunk. — Mi az oka ennek a pasz- szi vitásnak? «—i A szemlélet. Az, ahogy az üzem illetékesei — akik. erre hivatottak —, kultúrosok, szakszervezeti vezetők a TIT szerepét tekintik, értékelik. Az; egyik járási székhelyen pél­dául járási titkárunkat — aki iskolaigazgató is — nagy ölömmel fogadták az üzem­ben. Mikor megtudták, hogy TIT-ügyben jár, azonnal a raktáros Micikére hivatkoz­tak mondván, őrá tartozik, ő intézi... — Tehát valakire csak úgy rátestálódik a tudományos is­meretterjesztés szervezése. Pe­dig a gazdaságirányítással kapcsolatos információ alapve­tően fontos, hiszen olyan dol­gokra is kihatott, mint például a vezetők és a beosztottak kap­csolata. Végül is, hogyan ala­kult a műszaki, gazdaságpoli­tikai előadások száma az em­lített tárgykörökben? — 1966-ban huszonöt, 1967- ban tizenhat, 1968-ban har­mincnyolc és 1969—70-ben hu­szonkettő. — Kevés. Mi várható a jö­vőben? — Az MSZMP Somogy me­gyei Bizottságán született a javaslat — továbbadom. Ne a Micikékre bízzák a szervezést, hanem komoly felelőst keres­senek ehhez a tevékenységhez. Ha kell — és úgy ítéljük meg, hogy kell —, akkor kapjon ér­te anyagi elismerést is. De fe­leljen érte! És álljon mellette a gazdasági vezetőség. Az ősz­re kidolgozzuk témajavasla­tainkat. És ismételten meg­küldjük a vállalatoknak. Talán több lesz az érdeklődő ... Azt hiszem, a beszélgetés is tanúsítja: nem éppen »megmagyarázott« dolog a gazdaságirányítás. Nagy kár a merev műszaki, közgazda­ság-centrikus vezetői szemlé­let. Következménye, hogy gyakran elintézik azzal — majd a Micike ... Ismétel­jük — a gazdaságpolitikai elképzelések széles ismerte­tése egyszersmind fontos összetevője a vezetőség és a beosztottak, ha .úgy tetszik az irányítás és megvalósítás kapcsolatának. Nem szabad elmulasztani semmiképp. Tröszt Tibor SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970. augusztus 26. 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents