Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-26 / 199. szám
V A demokratikus centralizmus pártunkban érvényesülése A partdemokrácia helyzetével és fejlesztésével — a párttagok előtt ismert módón — a központi Bizottság 1969. november 26— 28-i ülésén foglalkozott. A Központi Bizottság határozata — az eredmények rögzítésén túlmenően — erőteljesen felhívta a figyelmet olyan fogyatékosságokra is, amelyek megszüntetésére jelenleg is sok még a tennivalónk. Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a Szervezeti Szabályzat a jelenlegi gyakorlatnál lényegesen nagyobb lehetőséget nyújt a pártélet demokratizmusának — és centralizmusának — a mainál jobb, hatékonyabb érvényesítésére. Az igazság kedvéért meg kell mondani, hogy a pártszervezetek egy részében jó néhány esetben megsértik a demokratikus elveket. Munkamódszerbeli és más okok miatt nem biztosítják kellően a demokratikus jogok gyakorlásának feltételeit. Nem igénylik eléggé a tagság részvételét a pártszervezet előtt álló feladatok kialakításában és végrehajtásában. Előfordul, hogy hogy az egész pártban követ- I kai kapcsolatban a »-nagy polikezetesen törekedjünk a határozatok egységes értelmezésének kialakítására, a párthatározatok egységes végrehajtására, az egyes párttagoknál tapasztalható passzivitás felszámolására, a kollektív vezetés mellett a személyi felelősség határozottabb érvényesítésére, a taggyűlések szerepének, az egész párttagság aktivitásának növelésére. A Központi Bizottság határozatait és a helyi tennivalókat azóta sok taggyűlésen megtárgyalták, s intézkedéseket is tettek, elkezdték az adott helyen meglévő hibák kijavítását. Bizonyára jelentős állomás a fogyatékosságok megszüntetésében mindenütt az augusztusi beszámoló taggyűlés, amely módot nyújt a demokratikus centralizmus érvényesítésével kapcsolatos teendők elemzésére is. A párttagság — minden bizonnyal — alaposan tanulmányozza a Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó tervezetet. A Központi Bizottság által javasolt módosítások jelentős része a demokratikus centralizmus további erősítését választott testület vagy tag- szolgálja. A vezetőségválasztó gyűlés elé tartozó kérdéseket egyes személyek döntenek el. A demokratikus légkör és a fegyelem ""engesése miatt egyes helyeken passzivitás tapasztalható. Sok párttagnak az a véleménye, hocrv bíráló megjegyzést nem lehet tenni — különösen az állami, gazdasági vezetők munkáiéra —•. mert azt rossz néven veszik, és közvetett módon megtorolják. A Központi Bizottság teljesen jogosnak ismerte el a párttagság többségének igényét, taggyűlésen a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit és a Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó javaslatokat megvitatják, s minden párttagnak lehetősége van arra, hogy e dokumentumokkal kapcsolatban — amelyeket a vélemények figyelembevételével a Központi Bizottság a X. pártkongresszus elé fog terjeszteni jóváhagyásra — elmondja észrevételeit, javaslatait. Párttagságunk felelősségét növeli, hogy e dokumentumoktika« alapvető kérdéseiben fog véleményt nyilvánítani. Nem kétséges, hogy a X. kongresz- szus határozatait a párttagság magáénak fogja érezni, s tevékenyen, fegyelmezetten munkálkodik majd a kongresz- szusi határozatok, a párt politikájának sikeres, végrehajtásáért. A Központi Bizottság megítélése szerint a párt politikájának alakításában,. a pártpolitika helyességének állandó ellenőrzésében és végrehajtásában a lehető legnagyobb szerepet kell biztosítani az alsóbb szintű pártszerveknek és az egész párttagságnak. Csak így kerülhetjük el a nagyobb zökkenőket. Csak így tarthatjuk meg a párt bevált politikai vonalának állandóságát úgy, hogy egyúttal mindig a valósághoz, az állandóan változó társadalmi körülményekhez igazítsuk. Ez annál is inkább így van, mert pártunk tömöríti soraiban a munkásosztály, a parasztság és társadalmunk más rétegeinek legjobbjait. elhelyezkedő emberek érdekei közötti ellentmondásoknak, illetve ezek lehetőségének. Ilyen körülmények között párttagságunk állásfoglalásaihan kifejeződik a párt politikájának védelme — de folyamatos kritikája is. (Ami tágabb értelemben szintén a párt védelmét jelenti!) A párton belüli demokrácia fejlesztése tehát az élethez állandóan igazodó, s ezért a tömegek által elfogadható politika kialakításának és megvédésének is fontos feltétele. A Központi Bizottság és a párttagság »párbeszéde« pártunkban folyamatos. A párttagság véleményének figyelembevétele természetesen nem fogható fél úgy, hogy a Köz- 1 önti Bizottság egy-egy határozat előtt minden esetben direkt módon kéri a párttagság véleményét. Ez többször igy volt az elmúlt évek nagy horderejű kérdéseiben, így van most a kongresszusi irányelvekkel és a Szervezeti Szabályzat tervezetével kapcsolatban, s a Központi Bizottság döntése alapján így lesz a jövőben is. Fontos azonban látnunk, A pártot tudományos világ- h°§y az ilyen »kiemelt« esenézetén alapuló politikája és cselekvési egysége teszi harcképessé. De figyelembe kell venni, hogy az egyes párttagok gondolkodásában, magatartásában és tevékenységében tükröződik az is: milyen helyet foglalnak el a társadalmi munkamegosztás rendszerében, milyen szinten, milyen vetület- ben, milyen szociális környezetből szerzik mindennapi tapasztalataikat. A párt ezért' önmagában is hordozója a különböző szinteken dolgozó és M Nyolckilométeres partvédőmű Siófokon Visszahódítják a partot a Balatontól Nagyon kevés szó esik egy- egy balatoni üdülőhely partjáról, általában sokkal többet beszélünk a szállodákról, a üdülésre alkalmatlanná válnak a parti területek. A partból el- habolt anyagot a különböző áramlások elviszik, s ez a tó vendéglőkről vagy éppen a , feltöltődését sietteti. Ezt a foközvilágításról. Márpedig a jövő szempontjából nagyon fontos az egyre fogyó déli part visszahódítása a Balatontól: Ezt a célt szolgálja a Vízügyi Szolgálat első nagy összefüggő partszabályozási terve, mely a Balaton központi fejlesztési programjának rangsorolásában is az első között szerepel. Ligeti László, az OVF Balatoni Vízügyi Kirendeltségének vezetője tájékoztatta lapunkat a tószabályozási munkáról. — A Siófok térségében megvalósuló partszabályozási tervet a Vízügyi Szolgálat dolgozta ki saját kezdeményezésére. Mi teszi szükségessé a tó szabályozását? — Az utóbbi évtizedben mind gyakrabban foglalkozott a rádió és a sajtó is a magyar tenger feliszapolódásával. A szakembereket mintegy tíz éve foglalkoztatja ez a természetes jelenség, amely ellen csak igen körültekintő beavatkozással lehet védekezni részben a vízgyűjtő területen, részben a vízfolyásban. A VITUKI tízéves kutatásai szerint száz év alatt negyvenöt millimétert iszapolódik a tó, mégpedig a következő arányokban: a levegőből három milliméter anyag kerül bele, a biológiai üledék hat milliméter, a parterózió tizenkét milliméter anyagot, a vízfolyások pedig huszonnégy milliméter hulladékot visznek a tóba. Különösen a déli part szenved a parteróziótól, mert az uralkodó szélirány ezt a szakaszt támadja. A tapasztalatok és a mérési adatok szerint évenként egy-öt métert habol el a tó a nem védett partszakaszon. így nemcsak az értékes területek csökkennek, hanem nő a sekély parti zóna is, és ebben sokkal könnyebben meateleoszenek a vízinövények és a hínár. Ez egy bizonyos határon túl káros, ugyanis elpocsolyásodnak, lyamatot sem műszaki, sem gazdasági okból nem lehetne csupán kotrással lassítani. A gazdasági alapot az elrabolt területek visszahódításával lehet megteremteni. S ezzel egyben húsz évre megelőzzük a tói feliszapolódását. összegezve: csak a tó szabályozásával, a partvonalak rögzítésével lehet megszüntetni a további eróziót, a mocsarasodásra hajlamos területeket, a vízinövények megtelepedését. A feltöltött területeket aztán a város korszerű rendezési elvek alapján szanálás nélkül beépítheti. Megfelelő sétányokat lehet kialakítani, mert mindenképpen ragaszkodunk ahhoz, hogy a védművek mögött huszonöt méter széles közterületi sáv húzódjon! Jelenleg ugyanis nagyon nehezen, legföljebb a strandokon és a mólókon közelíthetik meg a partot az emberek. Néhány telektulajdonos még a vízben is tovább vezeti a kerítést. A szabályozási munkák után visszanyert területek parcellázás után eladhatók. Nagyon sokan szeretnének telket vásárolni, de nincs vagy csak nagyon drágán. A spekulációs törekvéseknek is gátat lehet vetni azzal, hogy a telkeket a tanács adja él. — Miért a megye második városát választották a vízügyi szervek az úttörő terv megvalósításának színteréül? — Egy ilyen fontos program helyét csak a lehető legkörültekintőbben lehet megválasztani. A mi szempontjaink a következők voltak: Siófok térsége esik legközelebb Budapesthez. A közművesítés, amely a kulturált beépítéssel együtt jár, az éppen itt adott. Most épül száztizenötmillió forint költségvetéssel az a rendszer, amely Siófok regionális vízellátását szolgálja. A tervek szerint 1972-ben fejeződnek be a munkálatok. Egy évvel később teljesen elkészül a hatvannégymillió forint költséggel épülő csatornarendszer. Ilyen közművesítési lehetőség máshol nem kínálkozott számunkra a tó déli partján. Ráadásul e parti sáv vonzási területébe esik a Sóstó környékén most fejlődő üdülőterület, amelynek szinte nincs szabad partszakasza. Amikor elkészült a beruházási program, rendezési tanulmánytervet készítettünk a VÁTI-val. Ez körvonalazza a területrendezésre felhasználható részeket. A csaknem száznegyvenkét hektár feltöltött területből tizenöt jut strandnak, több mint hetvenkét hektárnyit értékesíthetnék villaépítésre, több mint hatot közintézményeknek. Sétány, út és parkoló összesen több mint negyvenhét hektáron lehet. A vízkivételi mólótól a balaton- világosi határig kiépülő 8 kilométeres partvédőműhöz több mint két és fél millió köbméter feltöltési anyagot használunk fel. Zöldterület negyven- ötezer négyzetméteren lesz az első szakaszon. A beruházás összköltsége több mint száznegyvennyolcmillió forint. A Vízügyi Alap megelőlegezi a beruházás teljes összegét, a siőfoiki tanács aztán négyszögölenként háromszázhetvenhat forinott térít vissza a teljes terület után az alapnak. — Mikorra készül e! a védőmű Balatonvilágos határáig? — Négy ütemben építjük meg. Az első ebben az évben valósul meg a vízműmólótól a Kilián György utcáig, majd jövőre onnan a balatonszsbadi gyermeküdülőig. 1972-ben a sóstói kempingig épül meg a partvédőmű, majd 1973-ban utolsó ütemként a város közigazgatási határáig. Véleményünk szerint a magyar tenger deli partjának fővárosához méltó rendezett és kulturált part fejlődik ki négy év alatt a tószabályozási terv megvalósításával _■— fejezte be nyilatkozatát Ligeti László. Lajos Géza teken túlmenően a lényeget mégsem a vélemény közvetlen kikérésének módszere, formája jelenti. A lényeg abban van — s ez munkamódszerünk állandó eleme —, hogy a párt különböző szintű vezető szervei mindig jól ismerjék a párttagság véleményét, s a mindennapi munkában, a különböző határozatok meghozatalánál azzal mindig számoljanak. eg kell jegyezni azt is, hogy a párttagság és az alsóbb pártszervek véleményének kikérésénél bizonyos mértéktartásra törekszünk. Hiszen az alapszervezeti munka szírivonalának rovására menne, ha a különböző szintű pártszervek válogatás nélkül minden részkérdésben kérnék az alapszervezetek véleményét. Ez a módszer — azon túl, hogy a kellő tájékozottság nélküli véleménynyilvánítás komolytalanná válna — nem a demokratizmust, hanem a bürokratizmust növelné. Hosszadalmassá tenné a határozatok előkészítését, és a valóságban csökkentené az alapszervezetekben érvényesülő demokráciát, mert kevesebb lehetőségük, idejük maradna a helyi kérdésekkel való önálló foglalkozásra, a konkrét helyi intézkedések megtervezésére, szervezésére, végrehajtására. Ha pedig az alapszervezet figyelmét elvonjuk saját feladataitól —■ amelyeket senki más nem végezhet el helyettük —, mind a demokratizmus, mind a centralizmus érvényesülése csorbát szenved. Égető Lajos (Folytatjuk.) Főszezon a paprikatöldön Az ul mentén húzódó paprikatábla viruló paprikabokrok. A finom ízű bogyiszlói és cecei paprika bő termést ígér a somogy zsit- fai termelőszövetkezet kertészeinek. A sárguló paprikasorok között asszony- és leánycsoport hajlong, az egyik dű- lőúton pedig gumikerekű lovas kocsi kanyarodik a táblára, hogy összeszedje a megtelt ládákat. — Eddig hetenként két- A szemet gyönyörködtető bogyiszlóival gyor. szer szállítót- san telik a kosár. tunk, de ezentúl naponta kell majd leszedni az érett termést. Nem szeretnénk torlódást a szállításnál — mondja Szili László, a Hunyadi János Termelőszövetkezet elnöke. — A szállítással elég bajunk volt már eddig is — veszi át a szót Varga Árpád föagronómus, majd bosszankodva folytatja —: Előfordult, hogy két-három napig kellett tárolnunk a paprikát, mert a MÉK árubőségre hivatkozva egyszerűen nem szállított, ugyanakkor a piacról és az üzletekből hiányzott a paprika. — A paprikabokrok gör- nyedeznek a nagy terméstől, vajon sikerül-e elérni a múlt évi, rekordnak számító 200 mázsás holdankénti átlagot? — Nem valószínű, 150—160 mázsára számítunk — mondja Szili László. — Viszont az árbevételünk az alacsonyabb termés ellenére is megközelíti a múlt évit Somogyzsitfán nemcsak a, termés gazdag, a minőség is kiváló. — Bizonyos, hogy kevesen áldoznak annyit a paprikára, mint mi. Már a palántázásnál megkezdjük a kivételes bánásmódot, kiültetés után pedig úgy kezeljük, mint a szólót. A több mint tizenhat holdas paprikatábla nemcsak nagy jövedelmet ígér, jelentős munkaerőt is igényel, különösen a szedés idején. — Saját erőből nehezen tudnánk biztosítani a munkaerőt. Szerencsére diáklányokkal pótolni tudjuk a hiányt. Előfordul, hogy ők adják a paprikaszedö brigád 60—70 százalékát Bár a zsitfai paprika nem szünteti meg a piaci problémákat, mégis hozzásegít ahhoz, hogy olcsóbban kerüljön .az. ízletes bogyiszlói paprika a háziasszonyok asztalára. K. V. J. Előfordult, hogy három napig is paprika a lassú szállítás miatt. ládában fonnyadt A KISZÖV küldöttközgyűlésén Az elmúlt fél év és a következő öt év Tegnap a KISZÖV megyei székhazában tanácskoztak a megye szövetkezeteinek küldöttei, hogy megvitassák az elmúlt fél év legfontosabb gazdasági eredményeit és a negyedik ötéves terv fejlesztési célkitűzéseit. A küldöttértekezleten választották meg a KISZÖV héttagú nőbizottságát is. Fontosságát és létjogosultságát bizonyítja, hogy a nők arányszáma a szövetkezeti mozgalomban eléri a 30—10 százalékot. A bizottság nem csupán érdekképviseleti szerv, hanem a nők szakmai, kulturális fejlődésének és nem utolsósorban airtagi fölemelkedésének legfontosabb biztosítéka. A bizottság megválasztása — titkára Szakács Erzsébet, a KISZÖV szövetkezetpolitikai előadója — után a KISZÖV tájékoztató jelentését vitatták meg a hozzászólók. Előkerültek a gondok, a szövetkezeteket érintő problémák, bár a jelentés általában, kedvező képet fest a szövetkezetek eredményességéről. A termelés ugyanis a múlt év első feléhez viszonyítva 8,8 százalékkal emelkedett, s ezáltal 231 millió forintnyi termelési értéket teljesítettek. A növekedés azonban a létszámváltozással áll összefüggésben és nem a termelékenység emelkedésének következménye. A nyereség mintegy 44,5 százalékkal emelkedett, és csaknem hét és fél millió forintnak felelt meg. Az eredmények mögött azonban nagyok a különbségek: néhány kiváló szövetkezet mellett akadlak olyanok is, amelyek nem értek el nyereséget. Kedvezőtlenül alakult az építőipari tevékenység. A munkát, sőt a szövetkezet további fejlődését is kérdésessé tette a nagymérvű anyag- í szövetkezetek KISZÖV elnöke elmondta, ez annak tulajdonítható, hogy a szövetkezetek nem abban az arányban részesültek az anyagelosztásiból, ahogy munkájuk arányában megérdemelték volna. Heves vitákat váltott ki a negyedik ötéves fejlesztési terv. Az egyik fontos célkitűzés ugyanis a szolgáltatások fejlesztése, s a szövetkezetek elnökei azt sérelmezték, hogy ez elsősorban az árutermelés rovására valósulna meg. Az árutermelés viszont a nyereségképzés legfontosabb alapja, s a szövetkezet fejlesztésére szánt összegeket is megcsonkít- taná a tervezett arány. Hosz- szú, alapos, elemző tárgyalásokra van még szükség ahhoz, hogy megtalálják azt a középutat, amely sem a lakosság jogos Igényeit, sem a érdekeit nem hiány. Mint Biczó Péter, a I csorbáiba. SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970. aajmaÉM 36.
