Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

Figyelembe veszik az egyéni képességeket Ha Tab ijbárosításárol esik szó, az emberek az elsők kö­zött említik a székesfehérvári Videoton helyi gyáregységét. Pedig az üzem — még somo­gyi mértékkel is — jelenleg kisüzemnek számít, noha a termelés a legkorszerűbb nagyüzemi módszerekkel fo­lyik. Mégis, lehetőségei — a székesfehérvári gyárközpont és a helyi vezetők elgondolásai­nak szellemében — jóval na­gyobbak. Az alig egy éve mű­ködő gyáregység élete talán még nem folyik szabályosan, más nagy hagyományokkal rendelkező ipari létesítménye­kéhez hasonlóan, s az állandó fejlesztés valószínűvé teszi, hogy a tanulóidőszak hosszan elhúzódik. Ä gyáregység vezetője, Hon­fi Ferenc, fiatal, energikus ember. Amikor beszél, szavai­ból nemcsak a szakértelem, a jól tájékozottság, hanem az a lelkesedés is kicsendül, amely nélkülözhetetlen egy fiatal, első éves üzem gondjainak megoldásában, s amit nem mellőzhet a sok-sok feladat legyűrésén fáradozó ember sem. — Terveik? — Ma legaláibb száz mun­kásnak lenne még hely az új épületben. Sajnos egyre erő­sebb versenytársunk a nyári idénymunka és a szövetkezeti melléküzemág. Enn -k ellenére biztos vagyok benne, hogy leg­később októberre s; kerül a kí­vánt létszámot elérnünk. — Népgazdasági szempont­ból is kívánatosabb, hogy a sokkal termelékenyebb, s biztos megélhetést kínáló nagyiparban hely zkedjenek el az emberek. — így van. Amennyit fizet­ni tudunk, az nem kevesebb, mint a legtöbb induló üzem­nél. Ha feiéipül az új szerelő- csarnok, megvalósulnak a be­ruházások, a termelés is zök­kenőmentesen folyik, akkor a forint összege lényegesen emel­kedni fog. — Milyen beruházásokat említett? — Jövő év tavaszán kezdik az új, hatszáz személyre ter- . vezett üzemrész építését. Ha , , ...... ez .befejeződik, legalább ezer — Másfél srazan kezdtük a gfubej-t tudunk foglalkoztatni. »•iHnn.i larasi ran ars nplVftn. — hajdani járási tanács helyén. Két hónapja megkaptuk a já­rásbíróság épületét is, így újabb mód nyílt a fejlesztés­re. Ez már könnyebb volt. Míg az elején, az átképzés időszakában ugyancsak megfi­zettük a tanulópénzt, addig a júniusi terjeszkedést megköny- nyítette, (hogy kialakult egy jól dolgozó mag, s az újak — száz ember — gyengébb telje­sítménye nem vetette vissza a termelést. — Ä normák persze még nem érik el a székesfehér­vári szintet. — Darabbérben dolgozunk, s így a norma az első perctől azonos volt a székesfehérvárié­val. —* Az üzemegység munká­ja hogyan illeszkedik a Vi- deoton-gyár egészébe? — Szerelvényeket gyártunk. Eltérítőtekercseket, hangoló­egységet és sávszereüvénye- ket. Nem mondom, a Video­tonnál nem ezek a legelőke­lőbb termékek, de ahogy javul a munkánk minősége, úgy ka­punk egyre jobb, munkaigé­nyesebb szerelvényeket, olya­nokat, amelyekre többet is tu­dunk fizetni. De azért ne gon­dolja, hogy huszadrangú ter­mékeink vannak. Az eltérítő­tekercseket például egyenesen az EAK-ba exportáljuk. A termekben lankadatlanul folyik a munka. A látogató első benyomása, hogy a dolgo­zóik zöme nő. Férfit csak elvét­ve lehet találni. A munkaasz­talok mellett ülők szalagrend- szerben dolgoznák, egy-egy termék részeire van bontva, összeillesztésük néhány jól be­gyakorolt fogást igényel csu­pán. — Kísérleteztünk szakmun­kásokkal is, de kiSerült, hogy sokkal termelékenyebb és mi­nőségileg is elfogadhatóbb az így készülő termék. — Lélekölő lehet éveikig ugyanazt a munkát, ugyan­azt a mozdulatsort végezni. — Ott igen, ahol nem gon­doskodnak a változatosságról Nálunk a legjobbak mindig más, képességeiknek inkább megfelelő, magasabb értékű munkát kaphatnák. Sokan dol­goznak itt, mindnek más az egyénisége és képessége — kézügyesség, technikai kész­ség, akarat. A szalagrendszer­ben erre nemi támaszkodni — bűn lenne. Cs. T. Négyezer közalkalmazott műveltsége Hasznosak a szakmai és a politikai tanfolyamok Kevés pénz jut könyvre, kultúrára A közalkalmazottak a nap minden órájában találkoznak, beszélgetnek, tárgyalnak a la­kossággal, éppen ezért nagy szükségük van a gyakorlati munkájukban alkalmazható vezetési, társadalmi és ember­ismeretre, megfelelő szakmai, politikai és általános művelt­ségre. Ezért tette mérlegre a Közalkalmazottak Szakszerve­zetének megyed bizottsága több mint négyezer somogyi közal­kalmazott nevelésének a hely­zetét Műveltebb ügyintézők Érdemes összehasonlítani a régi és a mostani adatodat, amelyek a tanácsi apparátus iskolai végzettségét mutatják. Szembeötlő a fejlődés például a megyei, városi, járási taná­csokon. Az érdemi ügyintézők csaknem 40 százaléka egyete­met, főiskolát, 54,5 százaléka pedig középiskolát végzett, s mindössze 14,6 százaléknak van csak általános iskolai végzett­sége. A politikai iskolázottság szintén magasabb szintű. Négy Somogy-expressz Utazás bonyodalmakkal AZT HISZEM nem akadt olyan megyebeli, akinek szí­vét nem dobogtatta meg annak idején a hír, hogy megyénk­ről expresszvonatot neveztek el. S az még csak fokozta az örömet, hogy ezzel a vonattal gyorsabban lehet a fővárosba utazni. Az örömbe azonban üröm is vegyül, főleg azoknak, akik rendszeresen utaznak a So- mogy-expresszeL Bár azt ígér­ték, hogy bisztrókocsit üze­meltetnek majd rajta, hogy az utasellátás expresszvon^thoz illő színvonalon legyen, en­nek éppen ellenkezőjét tapasz­talni. Az utpseüátás »színvonala-“ vetekszik egy tízedrangú mel­lékvonalon haladó személyvo­natéval. A sör, az üdítő, hű­sítő ital, a szendvics, a cu­korka meg a fekete, a teli és az üres üvegek egyetlen fülké­ben összezsúfolva. Ha az egy szem utasellátó® például karjá­ra veszi a kosarat, s elindul fe­ketét, cukorkát és szendvicset árulni, akkor jó egy óráig vá­rakozhatnak a szomjas embe­rek, amíg visszaér. Igaz, ilyen esetben — mint­ha óriási szenzáció lenne — a kocsikon végighaladva, har­sány kiáltással hívja fel az utasok figyelmét: a büfé, il­letve a fülke kinyit végre, s olthatja szomját, akinek erre kedve van. A szűk folyosón a több tu­catnyi ember nem sok örömét leli a leggyakrabban langy- meleg sörben, jaffában, vagy más üdítő italban. Az expressz előrelépést jelentett Sajnos, ezzel az utasellátás az ígére­tek ellenére sem tartott lépést! A Kelenföldön leszálló uta­sokat a hangosbemondó fi­gyelmezteti, váltsák meg hely­jegyüket a Somogy-expresszre az információs szolgálatnál. Hamarosan hosszú sor vára­kozik, s ahogy az ablakhoz ér­nek, a készséges informátor közli velük: helyjegy van, de előbb váltsák meg a menet­jegyet, mert anélkül senki számára nem biztosíthat he­lyet Sorba állás a pénztárnál, majd ismét az információs szolgálatnál. S bizony előfor­dul, hogy egy-egy utast kelle­metlen meglepetés ér. Így a jákói Sz.-nét is, aki kislányá­val akart augusztus 14-én este a Somogy-expresszel haza­utazni. — Csak egyikük számára tudok már helyjegyet adni — közölte az informátor a nem kellemes hírt, hozzátéve —: Most beszéltem a Déli pálya­udvarral, helyjegy már náluk sincs... Néhány perccel előtte még arra biztatta, váltsa meg je­gyét, van az expresszen elegen­dő hely! Nem lehetne ezt ésszerűb­ben intézni, úgy például, hogy a pénztár kezelné mindkét je­gyet, s együtt árusítaná, hogy ilyen visszásságok ne fordul­hassanak elő. Csak az érthe­tetlen: még az expressz indu­lása előtt is azt mondta be a Déliben a hangosbeszélő, hogy helyjegy kapható, s több ko­csi fülkéjében is csak egy-két utas lézengett, ugyanakkor már reggel azt állították Ke­lenföldön: minden helyet le­foglaltak! ÖRÜLTÜNK az expressz- nek. S nem azért a hat fo­rintért, amit utanként a hely biztosításáért fizetni kell, de biztosíthatná a MÁV azt is, hogy az utasok valóban ex­éfwal ezelőtt csak az appará­tus 20 százaléka, most pedig a megyei, a városi és a járási tanácsokon az alkalmazottak 26,7, a községiek 24,7 százaléka végzett magasabb politikai is­kolát. Jelenleg 279 tanácsi al­kalmazott jár magasabb poli­tikai iskolára,’ tanfolyamra. A szervezett politikai oktatás­ban 336-an vettek részt az 1969/70-es évben. A megyebizottság a megyei tanács vezetőivel karöltve köz- gazdasági élőadássorozatot szervezett az érdemi ügyinté­zőiknek, a jogi munkakörben dolgozóknak, az állategészség­ügyieknek pedig szakmai na­pokat. Ez szintén hozzájárult a szakmai ismeretek megszi­lárdításához és növeléséhez. Az eredmények mellett azon­ban hibákat is feltárt a me­gyei bizottság ülése. A községi tanácsoknál az alkalmazottak­nak mindössze 1,4 százaléka végzett egyetemet, főiskolát; középiskolát pedig 34,2 százalé­kuk. viszont 44,4 százalékuk­nak csak általános iskolai vég­zettsége van. Sokkal nagyobb gondot kíván fordítani a szak- szervezet a jövőben erre a ré­tegre, hiszen a nagyobb szak­mai képzettséget a községi ta­nácsok egyre nagyobb hatás­köre is megkívánja az ott dolgozóktól. Azokban az alapszervezetek­ben, amelyek a tanácsiakon kí­vül a megyei bizottsághoz tar­toznak, sokkal kedvezőtlenebb az alkalmazottak iskolai és politikai végzettségének ará­nya, Általában kevesen vég­zik el az esti egyetem szakosí­tóit, a 'közalkalmazott alapszer­vezeteknek sokkal körültekin­tőbben kell erre ösztönözniük tagjaikat. Éppen ilyen fontos, hogy jobban előkészítsék az általános államigazgatási szak­vizsgát. Feltétlenül fontos, hogy a községi tanácsokon dol­gozók is járjanak a konzultá­cióra, mert éppen ők szerepek tek a leggy ön gébben a legutób­bi vizsgán. A szakszervezeti bizottságok sokkal önállóbban és kezdemé­nyezőbben válaszolnak a tag­ság gazdasági, politikai kérdé­seire, mint korábban. S ami különösen elismerésre méltó: a tájékoztatás formái is gaz­dagodtak. • Színvonalas jubi­leumi taggyűléseken ismer­tették például a Közalkal­mazottak Szakszervezetének presszen érezhessék magukat! negyedszázados múltját Em- Sz. L. léklapot, nyújtották át azok­nak, akik huszonöt éve tagjai a szakszervezetnek. Növelte a szakszervezeti munka tekinté­lyét, hogy a jól dolgozó aktí­váknak a hivatalvezetők pénz- vágy tárgyjutalmat adtak. Üj igényük a szakszerveze­ti tagoknak, hogy évenként egyszer szervezzen, az szb ki­rándulást. A Barcsi Járási Ta­nács, az igazságügyi bizottság, a Kaposvári Járási Tanács, az SZMT alapszervezete például jugoszláviai útra vitte a tago­kat, a siófoki járási tanácsiak pedig ausztriai körúton vettek részt Ezek az utazások a köz- ahsálmazottak művelődését és tapasztalatszerzését is szolgál­ják. A közalkalmazottak is részt vesznek az »Olvasó népért!-« mozgalomban. A szakszervezel tagjai — a rendelkezésre álló adatok szerint — rendszeresen vásárolnak könyvet, közülük nagyon sóknak tekintélyes sa­ját könyvtára van. Több alap- szervezetben tevékenykedik könyvbizományos, író—olvasó találkozót is rendezett néhány szakszervezeti bizottság. Saj­nos, a közalkalmazott alap­szervezetek sokkal hátrányo­sabb helyzetben vannak, mint az üzemi szákszervezeti bizott­ságok, nem áll rendelkezésük­re elegendő pénz a jogos igé­nyek kielégítésére.' A megyei bizottság szerint az intézmé­nyek vezetőinek kellene előte­remteniük ezt. Régen például a nagy létszámú alapszerveae- teknek több száz kötetes könyvtáruk volt, s rendszere­sen gyarapították állomá­nyukat. Ma mindössze' három szakszervezeti könyvtár ma­radt meg. A munkahelyeken még szakmai irodalom is ke­vés van, sok helyen a közlö­nyök előfizetésére sem futja. Az SZMT központi könyvtára, a Paimiro Togliatti Megyei Könyvtár felajánlotta segítsé­gét egy tervezett ajánló iroda­lomjegyzék összeállításához. Az alapszervezetek többsége napirendre tűzte a nevelés helyzetét, s nagyon sok jó ja­vaslat hangzott el a vitában, Például több helyen szorgal­mazták a szakmai továbbkép­zést, értelmiségi klubok meg­alakítását. A Közalkalmazottak 'Szakszervezetének megyei bi­zottsága a fölmérések, a ta­pasztalatok és a vitáik alapján magaisabb, szinten kívánja szervezni a tagok szakmai és politikai képzését, s ami na­gyon lényeges, középpontiba ál­lítja a körzeti tanácsok alkal­mazottainak képzését. Lajos Géza KERAVILL A VILÁG VEZETŐ HOTÖKÉSZULÉKGYARAI LEG­KIVÁLÓBB TERMÉKEINEK FELHASZNALASAVAL KÉSZÜLT, 1 Hl PORTÁLT HOTÜGiP Különleges ^ minőség 220 literes, 24 liter mélyhűtőtérrel hűtött éléskamra Ara: 6900 Ft OTP-HITEL 5 ill GAMMCIA minőst ^KERAVIU^^ Vidékre szállít: Budapest, V., Kossuth Lajos u. 2. sz. alatti szaküzletünk. Üzemképes, használt hűtőgépét a helyi BÁV készséggel megvásárolja. KÉR AV ILL SZABÓ LÁSZLÓ - SÚLYOM JÓZSEF Az ügi/nok clmdwlf k kikötő elpusztul: 7.55-kor (99£6) Viszont az ONI — de épp­| így a légierők, vagy a száraz- , földi haderők hírszerzése és , elhárítása is — jobban szere- i tett a saját szakállára dolgoz- i ni, hiszen lehetetlen kívánság- i nak tűnt minden lépésükről i számot adni az FBI-nek. A ri- > valizálás már egy évtizede i tartott, s nem hagyott alább i a második világháború kitö- »résekor sem. (Sőt még akkor i sem, amikor már az Egyesült i Államok is belépett a hábo­rúba.) Egy nagy, háromemeletes, í szürke épülettömb eíőtt állt meg a fekete Chevrolet. Stan- \ ley megrökönyödve látta, hogy , az FBI Los Angeles-i kiren- i deltségére hozták őket. — Hát az FBI' köpött a le- 1 vesbe? — mondta most már 1 hangosan. De még mindig 1 nem árulta el, hogy tulajdon­képpen ki ő, bár most már sej- 1 tette, hogy az FBI emberei na- | gyonis pontosan tudják, kiket »csomagoltak be« a japán 'konzulátus előtt. Odabent gyorsan túlestek a formaságokon, s az FBI em­berei nem is titkolták örö­müket a jó kis fricska miatt, amit ezúttal az ONI kapott Mert miközben átkutatták Stanley zsebeit, elkobozták tő­lük a kis fényképezőgépet, a sifre-gép jelszámrendszeréről szóló feljegyzéseket, sőt még igazolványaikat is. Már javában folyt a tele­fonbeszélgetés a Los Angeles-i kirendeltség vezetője és Edgar Hoower, az FBI nagyhatalmú szövetségi főnöke között A jelentés lényege ez volt: az ONI — amerikai érdekeket veszélyeztetve — magánakciót kezdeményezett; s nemcsak a diplomáciai státust sértette meg, hanem keresztezte az FBI terveit is. Hogy mik vol­tak ezek a tervek, Stanleyék persze nem tudhatták. Leg­alábbis akkor nem, csak 1945 után ... (Semmiképpen sem megsérteni Japánt, sürögje- nek-forogjanak az USA-ban, ahogy tudnak; nem az a fon­tos, hogy mit tudnak meg az amerikai flottáról vagy a ka­tonai erőkről, hanem az, hogy Cordell Hull, az akkori kül­ügyminiszter rábírja a tokiói kormányt: nekik a Szovjet­uniót kell megtámadniuk Tá­vol-Keleten, az USA és Japán pedig semmiképpen sem hábo­rúskodhat egymással, mert ez fontos érdekeiket sértené.) Nos, miközben Washington és Los Angeles között jó fél órán át folyt a telefonbeszél­getés — a különleges vonalon —, Stanley hadnagy és két társa tapasztalhatta, hogyan alázza meg őket az FBI. Nem­csak mint amerikai tiszteket, hanem mint embereket is. Mindhármukat anyaszült mez­telenre vetkeztették, s vala­mennyi testrészüket áttapogat­ták, átkutatták, »nem rejtet­ték-e el valami olyasmit, amit az FBI elől el akarnak titkol­ni«. Hiába tiltakozott Stanley, hiába követelte, hogy hívják fel az ONI prancsnokságát, a szövetségi nyomzóiroda ügy­nökei csak nevettek rajtuk. Pedig, ha tudták volna, hogy mi rejtőzik a filmre vett ja­pán szövegben, talán egyikük sem lett volna olyan vidám. Mert bizonyos, hogy ennek is­meretében az FBI emberei kissé meghökkentek. volna: hát már ennyire beépültek a japánok? Stanleyék viszont örülhettek volna, hogy időben megtudják azt, ami hétpecsétes titok volt közöttük, s amiről a ja­pánok mégis tudomást szerez­tek. Mert ez esetben lett vol­na még idő bizonyos átcso­portosításokra, hadászati-fel­vonulási tervek megváltozta­tására. 1941 novemberét írták ugyanis. Am a filmtekercsre vett szöveg egyik pillanatról a má­sikra megsemmisült — nem csupán a rivalizálás miatt, ha­nem egyszerűen: emberi buta­ságból. Mert annyira azért kí­váncsiak lehetek volna az FBI ügynökei, hogy legalább saját maguk számára haszno­sítsák amit Stanleyék megsze­reztek a japán konzulátuson. De Edgar Hoower szigorú uta­sítást adott, hogy a filmre vett anyagot meg kell semmisíteni, mégpedig úgy, hogy 3 telefon- beszélgetés után nyomban ki kell venni a filmet a gépből egy világos szobában. A filmet megsemmisítették. Csak amikor már megtörtént a katasztrófa, Pearl Harbort izzé-porrá bombázták a japá­nok, akkor derült ki, hogy minderről az amerikaiak jóval előbb tudhattak volna, ha előhívják a filmet, és lefordít­ják a japán szövegeit. (Folytatjuk) SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1970. augusztus S3.

Next

/
Thumbnails
Contents