Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-23 / 197. szám
46. A nemzetközi kommunista mozgalom az elmúlt években fejlődésének eredményes, ugyanakkor bonyolult időszakát élte át A kommunista és munkáspártok növelték erejüket és befolyásukat, s vitathatatlanul s nemzietközi munkásosztály, a világszerte zajló forradalmi harc, a demokratikus, imperialis- taellenes mozgalom fő tényezői. Úgyszólván a világ minden országában létezik, harcol, dolgozik marxista—leninista forradalmi párt A nemzetközi kommunista mozgalom, ® haladó emberiség Lenin születésének 100. évfordulójára emlékezve a lenini eszmék világszerte növekvő erejét, hatását, a munkásmozgalom, az összes haladó erők egységét erősítette. Nincs egyetlen kommunista és munkáspárt sem, amelynek története elválasztható volna Lenin művétől, a leninizmus kialakulásától, a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetétől. A szocializmus hívei világszerte méltán tisztelik a Szovjetunió Kommunista Pártját, a szovjet népet, amely a legnagyobb áldozatot hozta, a legtöbbet tette Marx—Engels—Lenin eszméinek megvalósításáért, az emberiség haladásáért 47. A nemzetközi kommunista mozgalom a burzsoáziával vívott világméretű harcban tor előre. A szocializmus erőinek ideológiai harcban kell leküzdeniük a tőkés rendszert védelmező, a szocialista elméletet és gyakorlatot támadó különféle, sokszor álcázott, burzsoá, antikommunista nézeteket. A Magyar Szocialista Munkáspárt az osztályellenség nézeteinek leleplezésével és visszautasításával, ideológiai tevékenységének szüntelen fejlesztésével, a marxizmus—leninizmus elméletének hirdetésével és érvényesítésével kiveszi részét a burzsoá ideológia elleni nemzetközi harcba. Miiközben a kommunista és munkáspártok nagy többsége szilárdan követi a marxizmus— leninizmus elveit, az utóbbi években a nemzetközi kommunista mozgalom egyes osztagaiban különféle antimarxista irányzatok is jelentkeztek. A jobboldali revizionista és opportunista, a »baloldali« szektás és dogmatikus elhajlásokat, az egyes pártokban, sőt még egyes szocialista országokban is jelentkező nacionalista, szovjetellenes nézeteket, a szakadár törekvéseket a nemzetközi burzsoázia kihasználja saját céljaira Az antimarxista, egységbontó irányzatok nehezítik a kommunista és munkáspártok tömörülését, a nemzetközi munkásosztály, az összes antiimperfialista erők egyesítését és harcát az imperializmus ellen. A szocializmus, a haladás ügyének hívei azonban felülkerekednek a nehézségeken és sikeres erőfeszítéseket tesznek a kommunista és munkásmozgalom, a haladás erői egységének megszilárdítása érdekében. Pártunk, esetleges elví-poBűkaí véiemény- ,. eltérések ellenére is, minden testvérpárttal akcióegységre törekszik az osztályellenséggel, az imperializmussal szembeni harcban. 48. A kommunista és munkáspártok egységtörekvésének megerősödését jól szolgálta a testvérpártok múlt évi történelmi jelentőségű moszkvai nemzetközi tanácskozása. Á tanácskozás tudományosan elemezte a jelenlegi világhelyzetet, áttekintette és felmérte az erőviszonyokat, a fejlődés fő irányait és megjelölte az imperializmus elleni harc legfontosabb .időszerű feladatait. Nagy segítséget nyújtott valamennyi kommunista és munkáspártnak a sajátos nemzeti feltételek között végzsett munkájához, harcához. A Magyar Szocialista Munkáspárt a kom(PrAytatds az 5. oldalról) munista és munkáspártok moszlrvai nemzetközi tanácskozásának állásfoglalásait teljes mértékben magáévá tette, s dolgozik megvalósításukért. A tanácskozás eredményeként szélesedett az antiimperialista harc bázisa és résztvevőinek köre. Fokozódott az imperializmus, elsősorban az amerikai imperializmus elszigetelődése. Mindez bizakodással tölti el a kommunista világmozgalom osztagait. A moszkvai értekezlet óta javult a kommunista és munkáspártok közötti viszony. A nemzetközi kommunista mozgalom az egység megerősítésével fokozottabb mértékben az imperializmus elleni közös harcra összpontosíthatja figyelmét. 49. A proletár internacionalizmus alapján pártunk mindenkor síkraszáll nemzetközi tevékenységében a kommunista mozgalom egységéért, a testvérpártokkal való együttműködésért. Szorgalmazza a szocialista, valamint a nemzeti demokratikus pártokkal, a nemzeti felszabadító mozgalmakkal az antiimperialista akcióegység fejlesztését. A jövőben is szolidárisak leszünk a világ dolgozóival, és minden tőlünk telhető módon támogatjuk őket jogaik kivívásában; támogatjuk a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népeket. Pártunk egész tevékenységében, mint eddig, a jövőben is abból indul ki, hogy munkás- osztályunk, népünk érdekei és a proletár internacionalizmus követelményei összhangban állnak egymással. Pártunk internacionalista kötelezettségének teljesítését mindenekelőtt abban látja, hogy a marxizmus—leninizmus ideológiai alapjait és eszméit védelmezze, képviselje, általános érvényű tanításait hazánk viszonyaira alkotó módon alkalmazza. Párttagságunkat és dolgozó népünket arra neveljük, hogy csak a Szovjetunió, a szocialista országok, a nemzetközi munkásosztály, a haladó mozgalmak együttes erőivel összefogva vagyunk és leszünk képesek hazai és nemzetközi feladataink megoldására, a szocializmus teljes felépítésének megvalósítására. A Magyar Szocialista Munkáspárt X.‘kongresszusa megvonja a legutóbbi négy év munkájának mérlegét és kitűzi az újabb feladatokat. A Központi Bizottság a párt, a nép elé tárja ennek az időszaknak legfontosabb kérdéseit, amelyek együttesen jelentik a párt politikai irányvonalát. A párt nem áll meg történelmi útján, szakadatlanul kutatja a szocializmus fejlődése során napirendre kerülő új feladatok helyes megoldását. Tevékenységében, harcában munkásosztályunk, népünk támogatására épít. A Központi Bizottság a kongresszusi irányelveket vitára bocsátja és felhívja a párttagságot, a pártszervezeteket, hogy észrevételeikkel, javaslataikkal járuljanak hozzá a kongresszus munkájához. A Központi Bizottság felkér! a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, az Országos Szövetkezeti Tanácsot, a Magyar Nők Országos Tanácsát, a KISZ Központi Bizottságát, a Tudományos Akadémia Elnökségét, hogy az irányelveket megvitatva, véleményüket juttassák el a párt Központi Bizottságához. A Központi Bizottság meg van győződve róla és bízik benne, hogy a kongresszusi irányelvek találkoznak a párttagság, munkás- osztályunk, a dolgozó nép egyetértésével, s a szocializmus teljes felépítése érdekében végzett munka számbavételére, a további feladatok kijelölésére hivatott X. pártkongresz- szus megfelel küldetésének, a magyar társadalom várakozásának. Az ifjúságpolitika gazdája AZ UTÓBBI HÓNAPOKBAN közvéleményünk a korábbinál nagyobb figyelemmel követi nyomon az ifjúság- politika fejleményeit. Különösen így van ez azóta, amióta tudjuk, hogy a párt Központi Bizottságának határozata után annak szellemében már készülőben van az ifjúsági törvény. Teljesen jogos az a várakozás, hogy a helyi politika formálói, irányítód hogyan képesek »felvenni a lépést« az országos politikával. JÓI tudjuk, hogy az országos és a helyi politika között nincs — nem is lehet — ellentmondás. Fontos azonban, hogy a felsőbb szervekben kialakított álláspontokhoz és következtetésekhez a helyi szervek is hozzátegyék a maguk konstruktív elképzeléseit annak érdekében, hogy a fiatalok és az egész társadalom javára megvalósuljanak ifjúságpolitikánk célkitűzései. Az ifjúságpolitika gazdája mindenütt a pártszervezet. Tegyük mindjárt hozzá: nem Könnyű a pártszervezetek feladata, sokszor találják szembe magukat olyan gondokkal, amelyek gátolják a fiatatok nevelésének, érdekvédelmiének fejlesztését Aki a fiatalok érdekében szót emel, annak szembe kell néznie azzal az eléggé sűrűn hangoztatott váddal, hogy az idősebb korosztályok rovására helyezi előnybe azokat, akik már amúgy is éppen eléggé el vannak kényeztetve. Ha így közelítjük meg a dolgot, nehezen juthatunk előre. Akik sérelmesnek tartják, hogy az ifjúsággal megkülönböztetett gonddal foglalkozunk, azok általában tagadják az ifjúság speciális gondjainak létezését. Márpedig azt csak a vak nem látja, hogy bőven találunk ilyen gondokat Ott van például a lakás kérdés. A fészekrakás tengernyi nehézsége bonyodalma. Gond továbbá, főleg falusi viszonylatban és ezen beiül a termelőszövetkezetekben a fiatalok képesítés szerinti foglalkoztatása és javadalmazása. AKADNAK BÉRÜGYI panaszok is. Amikor valakit pusztán életkora miatt szorítanak háttérbe, nem azt nézik, mennyit ér a szaktudása a közösség számára. Végül, de nem utolső sorban elég gyakran találkozunk olyan jelenségekkel, hogy a helyi társadalmi életben nem szerepel súlyának megfelelően a fiatalok érdekképviselete, ami bie- gint csak olyan hiba, amely nagy feszültséget hordozhat magában esetenként; Pártszervezetek ma már többnyire világosan látják küldetésük fontosságát az ifjúságpolitika vonatkozásában. A baj csak ott van, hogy számos helyes kezdeményezésük megbukik a gazdasági vezetés sokszor bizony indokolatlan merevségén, azon, hogy nem képesek egyesek átgondolni mit jelent a differenciált, a rétegek szerint alkalmazott ne- velőmunka, amely túlhaladt azon a régi, maradi állásponton, hogy mindenkit egy kalap alá vonjanak; Mondjuk és valljuk, hogy mindenütt a pártszervezeteknek kell rendelkezniük elsősorban azzal az erkölcsi súly- lyal, tekintéllyel, amely a politika irányításához szükséges. Éppen ezért egyre kevésbé érthető, hogy például egyes mezőgazdasági üzemeikben á pártszervezet titkára, vezetősége csak statisztál az elnök, vagy a többi vezető ember mellett Kéll-e hangsúlyozni, hegy ez a körülmény az ifjúságpolitikának sem használ?! Pártunk időben és világosan felismerte, hogy az ifjúság normális közérzete nélkül nem képzelhető él a társadalom egyensúlyi állapota. Ezt figyelembe venni azonban nemcsak az országos vezető testületek kötelessége, helyileg to Témák és viták komoly szándék olykor a fonákját mutatja. A vezetőség kétesz- tendei tevékenységéről számot adó taggyűlésen fölszólalt az üzemgazdasági osztály szimpatikus, fiatal mérnök-közgazdász vezetője is. Elmaraszta- lólag szólt azokról, akik a párttaggyűléseken csak a szorosan vett termelési, gazdasági kérdésekről vitatkoznak, s ha más téma van napirenden, akkor a hangjukat sem hallani. Mindennek szellemes kifejtése után rátért fölszólalása lényegére. Termelési, gazdasági kérdésekre, s csakis azokra. Azt cselekedte, amit elmarasztalt. Humor? Mi tagadás, föllelhető benne. Mégsem e jóindulatú. jó szándékú kétarcúságon érdemes eltöprengeni, hanem azon a nagyon is fontos kérdésen, hogy témák és viták miként kapcsolódnak össze, vagy éppen különülnek el a kommunisták és közösségeik, a pártalapszervezetek tevékenységében? Az a tény, hogy a vezetőségválasztást előkészítő, beszámoló taggyűléseken nagy az aktivitás, örvendetes. Ahogy pozitívum a vitázó kedv fölélénkülése általában is a kommunisták tanácskozásain. A beszámolók sok helyen joggal állapítják meg: az eltelt két esztendőben növekedett a politikai érdeklődés, és ami ettől elválaszthatatlan, a vélemények cseréje. Jó dolgo ez. Jó, ha a viták valóban a lényeget ragadják meg, s főként, ha a viták eredményeként tettek következnek. Ma még ez nem mindenütt természetes. Van, ahol csak addig jutottak, hogy — vitatkoznak ... A vita hevében a téma maga nem is Kerül mérlegelésre, érdemes-e égyáltala- lán rajta rágódni, vitatkozni? egragadva a példa lámpását: érdemes-e energiát, időt fecsérelni arra, hogy apró-cseprő, pillanat szülte és temette ügyeken vitatkozzanak, s közben a valóban fontosra, lényegesre nem jut erő? Az egyik párt- alapszervezetben például hosz- szasan vitatkoztak azon, miért dúlják fel a nemrég füvesített üzemudvart, helyes-e, ha a brigádok kirándulásra költik a jutalmat ahelyett, hogy szétosztanák és így tovább. E »nagy horderejű« kérdések mellett valahogy árnyékban maradt és nem is került napvilágra, hogy az üzemben hirtelen megnövekedett a selejt, s az elfuserált munka- í darabok javítása miatt ijesztővé vált a túlóra-felhaszná- lás. Mindenekelőtt ez utóbbiakon lehetett és kellett volna mindenkinek látni kell s főként a vezetőknek. Érdekes dolog, amit bárki megfigyelhet: ahol erős, jól működő pártszervezet mim-' kálkodik, ott erősebb, és jobban dolgozik a KISZ-szervezet is. Ott az ifjúságnak a véleménye is jobban »kihallat- szik« akkor is, ha közérdeklődésre számot tartó, fontos politikai kérdések megvitatása van napirenden. Az ilyen helyeken látni azután, hogy nincs igazuk azoknak, ak'k a mai fiatalokat közömbösnek, visszahúzódónak tartják: a nagy kérdés mindig az, érdemben szólunk-e örömeikről, gondjaikról, megfaallgatiuk-e őket, s képeseik vagyunk-e tenni is az érdekükben. Ha ezt látják, készek előttünk a nap minden órájában bebizonyítani, hogy számíthatunk rájuk. Mint ahogy bizonyítják is sok helyen, napjainkban is. AMIKOR A PARTSZERVEZETEK vállalják, hogy az ifjúságpolitika gazdái legyenek, akkor egész társadalmunk érdekében cselekszenek. Illő tehát, hogy ennek megfelelően segítsük ilyen irányú fontos munkájúkat; Ehhez azonban múlhatatlanul szükséges, hogy megszűn jön a közömbösség az idősebb korosztályok rézéről is az ifjúságpolitika sorskérdései iránt, amelyek így vagy úgy, de egytől egyik nemzetünk holnapjának sorskérdései. H. I. is vitatkozni, s mivel nem azt tették, tekintélyük, tömeg- befolyásuk aligha lett szilárdabb. A pártszervezetekben az elmúlt esztendőkben elmélyült az összefüggések feltárására, elemzésére való hajlam és alkalmasság. A gazdasági reform előkészítése, bevezetése és kibontakoztatása nagy próbatétel volt a pártszervezetek számára. Egyre szerencsésebb kézzel választják ki a problémák garmadájából a valóban lényegeseket a kommunisták, azokat, melyekben szükség van állásfoglalásukra, s melyekben tudnak is megalapozott, utat mutató véleményt mondani. Mert a fontossági sorrend, a témák közötti válogatás nem ellenére, hanem javára van a munkának. A zegzugos ösvényeken nincs szükség a forgalomirányításra, ám meglehetnek-e nélküle az utakat összefogó csomópontok? Így valahogy igaz ez a pártszervezetek esetében is. A műhelyen, üzemen, gyáron belüli munka ezer ágra oszlik, s hiba, ha a kommunisták az ezer ág mindegyikével törődni akarnak, ha a témák rangja azonossá válik, ha a vita és nem annak eredménye a fontos. , Baj, hogy — miként azt a bevezetőben említettük — sok termelési, gazdasági kérdés szerepel a taggyűléseken? Az élet természetes tükröződése ez. Inkább arra kell a hangsúlyt tenni: milyen formában kerülnek napirendre? Ha úgy, hogy a részletekből nem kerekedik ki az egész, ha például a bérkérdés nem bérpolitikaA munkaverseny — amely szép eredményeket hozott a felszabadulás negyedszázados évfordulójára — a X. pártkongresszus tiszteletére tovább folyik. A tavasszal a megyei pártbizottság, a megyei tanács és a szakszervezetek is felhívással fordultak a somogyi üzemeikhez, vállalatokhoz: tegyék meg felajánlásaikat, s. folytassak tovább a versenyt. Dr. Kocsis Károlytól, a Szakszervezeték Somogy megyei Tanácsa közgazdasági bizottságának vezetőjétől kérdeztük: hogyan ítélik meg a munka- versenyre tett felajánlásokat? — A megye vezető politikai és állami testületéinek felhívásához 53 somogyi üzem, vállalat csatlakozott. Az országos nagyvállalatokhoz tartozó üzemek pedig központjukon keresztül vesznek részt a kongresszusi muhkavenseny- bein. így összesen 70 üzem 101 üzemegysége csatlakozott a felhíváshoz. Ez azt jelenti, hogy mintegy harmincezer dolgozó vállalt kötelezettséget. Ha mindehhez hozzátesz- szük, hogy a múlt évben 37 üzemben folyt a szocialista címért a verseny, akkor máris szembeötlő a fejlődés. Ez azonban nemcsak a számszerűségre, hanem a gazdaságosságra is vonatkozik: mérhetőbbek lettek a gazdálkodást elősegítő vállalások. A Kaposvári Húskombinátban például azt vállalták, hogy 18 millió forinttal növelik termelési értéküket. A szocialista ‘brigádok ezenkívül még vállalták, hogy a termelési költségekből 1,9 millió forintot megtakarítanak. A ruhagyárban 7—10 százalékos termelékenységnövekedéssel számolnak a felajánlások nyomán. A munkaverseny a tejipari vállalatnál 1,3 a cukorgyárban 1,2 millió forint költségmegtakarítást jelent. Ha elemezzük ezeket a felajánlásokat az is kiderül, hogy a munkások felajánláként, hanem csupán személyi sérelmek, kívánalmak köntösében szerepel vitatémaként, akkor aligha jutnak egyről kettőre. Ha kárhoztatják az akadozó anyagellátást, ez sem lendít sokat. Ám ha megkeresik az összefüggéseket — az üzemen belüli szervezetlenséget, a késve feladott rendeléseket és így tovább —, akkor a vita a teendők irányát, útját is kimunkálja, módszereit pedig már a gazdasági vezetésnek kell megtalálnia. Azaz: elaprózódás helyett a fő kérdésekre való koncentrálás, operatív beavatkozás helyett a távlatokra is figyelő irányítás. Ahogy termelési kérdésekben, úgy más témák esetében is ez a járható út. A pártépítés, az oktatás, a pártcsoportok tevékenysége, az ideológiai munka, a felvilágosító tevékenység, mind, mind vitatéma, ahogy az országos politika sok kérdése is. Ha van új gondolat és mondanivaló. Ez húz ugyanis választóvonalat az ál- és a valódi viták közé. Mert bármennyire heves legyen is a szószaporítási kedv, a lényegtelen csip-csup ügyekben, végül marokból kipergő homok az eredmény, nincs semmi megfogható. S a fordítottja: a lényeges kérdésekhez fűzött jó gondolat, helyes észrevétel, segítő tanács méhé- ben hordja a cselekvés, az intézkedés ígéreteiét is, a vita eredménye megfogható, mert tettekre váltható. M. O. saiknál figyelembe vették a nemzeti jövedelem egyszázalékos túlteijesítiésére szólító felhívást. •— Ha már az árvízkárok helyreállításáról esett szói megkérdem: érződik-e ez a versenyfelajánlásokon? — Kétségkívül befolyásolta ez a brigádok vállalásait: az árvíz idején újabb felajánlások születtek. A siófoki Kő- olajvezeték y általat például több mint 5,5 millió forintot ajánlott fel, s ezt a munká- verseny hozta értéktöbbletből kívánja befizetni. A kaposvári elektroncsőgyár hatszázezer forintot ajánlott fel 110 millió forintos beruházási összegéből, s ezt az építkezés során igyekszenek megtakarítani. ——— Milyen a fiatalok részvétele a munkaversenyben? — A megindításban a KISZ is tevékenyen részt vett. Bizonyítják ezt az ujusagi on- gádok vállalásai. Az elektron- csőgyárban pédáu 21, a Pa- mutfonó-ipri Vállalat Kaposvári Gyárában pedig 27 ifjúsági brigád vesz részt a mun- kaverseny-mozgalomban. — Hogyan realizálódnak a versenyfelajánlások? — A vállalatok többségében a felajánlások időarányos részét teljesítették. Egyes vállalatoknál azonban anyaghiány és a miunka szervezettségével kapcsolatos gondok nehezítik a teljesítést. A Kaposvári Villamossági Gyárban és az építőipari vállalatoknál találkoztunk ilyenekkel. e— Ebből arra is lehet következtetni, hogy a verseny nem mindenütt szolgálja elsősorban a termelékenyebb munkát. — Kétségtelen tény, hogy a vállalások jelentős gazdasági célkitűzéseket szolgálnak. Kevés azonban a műszaki fejlesztéssel, az újítással kapcsolatos vállalás. Pedig ennék eredménye hatványozottan mutatkozna meg. K. L Kongresszusi munkaverseny MÉRHETŐBB EREDMÉNYEK 6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1970. augusztus 23.
