Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

Váibbra is a népünk és az emberiség alap­vető kérdéseiben pártosan állást foglaló szo­cialista-realista közéleti érdekű, elkötelezett művészetet támogatjuk. A marxista kritiká­nak, a kulturális, művészeti fórumoknak az eddiginél határozottabban fel kell lépniük a különböző helytelen nézetek ellen, s arra kell törekedniük, hogy azok megfelelő elvi vá­laszban részesüljenek. 31. Társadalmi, ideológiai életünk fontos kérdése a kultúra és a tömegek kapcsolatá­nak további szélesítése, elmélyítése. Kultu­rális intézményrendszerünk szolgálja jobban a tömegek szocialista fejlődését, amire a sza­bad idő növekedése, a tömegtájékoztatási eszközök széles körű elterjedése új és még (Folytatóa a 4. oldalról) korántsem eléggé kiaknázott lehetőségeket nyújt. A közművelődés fejlődése eredményei el­lenére elmaradt a növekvő társadalmi köve­telményektől. A közművelődés fejlődése az egyéniség kibontakozásának, a szocialista de­mokrácia erősödésének, a termelési kultúra emelkedésének 'elengedhetetlen eszköze. Mind állami, mind vállalati forrásokból többet kell biztosítani a felnőtt lakosság oktatására és művelődésére, mindenekelőtt a munkástele­pülések megfelelő művelődési intézményekkel való ellátására, az ifjúság művelődési igé­nyeinek kielégítésére. Az oktatási és művé­szeti, valamint a tudományos intézmények céltudatosabban szolgálják a felnőtt lakosság művelődését, kulturálódását. YL Életszínvonal, szociálpolitika S2. A szocialista építőmunka, a gazdasági, kulturális fejlődés eredményeként tovább ja­vultak hazánkban a dolgozók életkörülmé­nyei. öt év alatt a munkások és az alkalmazot­tak reáljövedelme átlagosan 30—32 százalék­kal, az egy keresőre jutó reálbér mintegy 17 százalékkal emelkedett. Az iparban és az építőiparban általánosabbá vált a 44 órás munkahét; mintegy 2 millió munkás és al­kalmazott dolgozik rövidített munkaidőben. A IX. kongresszus határozatának megfele­lően a paraszti jövedelmek az átlagosnál gyorsabban növekedtek, így a munkások és a termelőszövetkezeti parasztok személyes jövedelmének — az életszínvonal legfonto­sabb tényezőjének — színvonala országos át­lagban kiegyenlítődött. Ezzel és a termelő­szövetkezeti tagok szociális és kulturális el­látásának fejlesztésével nagyot léptünk előre a falu és a város közötti különbségek meg­szüntetésének útján. Jelentősen bővült a társadalmi juttatások­ban részesülők köre és nagyobb lett a jut­tatások összege. Növeltük a nyugdíjakat és a családi pótlékot Bevezettük a gyermekgon­dozási segélyt, amelyet eddig 180 000-etn vettek igénybe. A pénzbeli társadalmi juttatások egy lakosra jutó összege 42 százalékkal múlja felül a négy évvel ezelőttit. 1966—1970 között 320 000 új lakás épült; több mint eddig bármelyik ötéves tervben. Kereken egymillió ember költözött új la­kásba. Tömegesen elterjedtek olyan árucikkek, amelyekhez azelőtt csak a magasabb jöve­delműek jutottak hozzá. Ma minden második háztartásban van mosógép és televíziókészü­lék, majdnem minden harmadik családnak van villamos hűtőszekrénye és porszívó gépe. Tovább csökkentek az ország különböző területei között a gazdásági fejlettségbeli kü­lönbségek, kiegyenlítettebbé vált a lakosság szociális ellátottsága. 33. Gazdasági építőmunkánk, szocialista társadalmunk alapvető célja, hogy tovább szilárdítsa a létbiztonságot, kulturáltabbá te*- gye a munkakörülményeket, valamint a gaz­dasági eredményekkel összhangban növekvő anyagi jólétet biztosítson az ország népének, kedvező feltételeket teremtsen a tanuláshoz, a pihenéshez. A Központi Bizottság helyesli, hogy az életszínvonal emelésében a reálbérek növe­lése kapjon meghatározóbb szerepet, s a dol­gozók jövedelmének növelése az eddiginél kö­vetkezetesebben kapcsolódjék a végzett mun­ka eredményéhez, a termelékenység és a ha­tékonyság növekedéséhez. A negyedik ötéves terv ezzel összhangban az egy főre jutó jö­vedelem 25—27 százalékos, az egy keresőre jutó reálbér 16—18 százalékos növelését irá­nyozza elő. A munkások és az alkalmazottak, valamint a parasztok jövedelmének növeke­dési üteme azonos legyen. A munka szerinti elosztás következetesen érvényesüljön. Az át­lagosnál nagyobb mértékben emelkedjék a jól dolgozó, a társadalomnak többet nyújtó munkások és alkalmazottak keresete, terme­lőszövetkezeti tagok jövedelme. A differen­ciálás az általános kereseti színvonal emel­kedésével együtt, fokozatosan mehet végbe. 34. A szociálpolitikai intézkedések fő cél­ja a családi jövedelmek közötti különbségek mérséklése, a családi pótlék és a nyugdíjak emelése útján. A szociálpolitikában kapjanak nagyobb szerepet a közvetlen pénzbeli jut­tatások. Javítani kell az alacsony jövedelmű családok helyzetét. Á munkaképtelen öregek és gyermekek eltartásáról az állam a nép­gazdaság teherbíró képességének növekedésé­vel fokozatosan vállaljon többet magára. A munkaidő-csökkentés folytatásával, a dolgozók életkörülményeit tovább javítva, a népgazdaság más területein is meg kell kez­deni az áttérést a 44 órás munkahétre. To­vább kell javítani a munkakörülményeket, előtérbe állítva a nehéz és az egészségre kü­lönösen ártalmas munkafolyamatokat, vala­mint a szállítást. A dolgozó szülők gondjai­nak további enyhítése érdekében növelni kell a gyermekintézmények, a bölcsődék, az óvodák, a napközi otthonok férőhelyeinek számát. Fenntartásuk költségeit a jövőben fo­kozottabban meg kell osztani a vállalatok és a tanácsok között A lakáshelyzet — a nagy építkezések el­lenére — változatlanul nagy társadalmi gond. A Központi Bizottság ebből kiindulva tár­gyalta meg a kormánnyal együtt a lakásépí­tés, -elosztás és -fenntartás legfontosabb kérdéseit, s hozta meg elvi döntését. A kö­vetkező néhány évben erőnket a lakásépítés meggyorsítására, ezen belül a munkások la­káshelyzetének javítására kell összpontosí­tani. Biztosítani kell, hogy 1971—1975 között 400 000 lakás épüljön fel, s ezzel teljesítsük a 15 éves lakásépítési tervet: 1975-ig az egy­millió új lakás felépítését Az egészségügyi ellátás számottevően fej­lődött. A lakosság 97 százaléka ma már tár­sadalmilag biztosított. A negyedik ötéves terv­időszakban számos új rendelőintézet épül, növekszik az általános és gyermekorvosi kör­zetek száma, 6500—7000 ággyal gyarapodnak a kórházi férőhelyek, javul a fekvő- és járó­beteg-ellátás, általában az egészségügyi ellá­tás. 35. Pártunk álláspontja, hogy a szocialista társadalom építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres eme­lésével. Az életszínvonal további emelésének, az életkörülmények javításának feltételeit a jövőben is a termelés, a termelékenység eme­lésével kell megteremteni. Céljaink elérésé­nek nagy emelője a dolgozó milliók szocia­lista munkaversenyének széles körű kibon­takozása. Előrehaladásunk, társadalmi és egyéni boldogulásunk megkívánja, hogy min­denki legjobb tudása szerint dolgozzon a ki­tűzött célok mielőbbi eléréséért. VII. A párt helyzete, a pártmunka feladatai 36. A IX. kongresszus óta erősödött a párt vezető szerepe. Idejében feltárta a tár­sadalmi fejlődés legfontosabb kérdéseit, ki­dolgozta megoldásuk módját, megvalósításuk­ra szervezte, mozgósította a dolgozókat; elvi, politikai útmutatást adott az állami, a tár­sadalmi szervek munkájához. A párt poli­tikai irányvonala és alapvető határozatai megfelelően érvényesültek és megvalósul­tak az állami, a társadalmi, a gazdasági, a tudományos, a kulturális életben. A párt tevékenységében fokozottabban elő­térbe került az elvi, politikai irányítás. Job­ban elhatárolódtak egymástól a párt-, az ál­lami, a társadalmi és a gazdasági szervek sajátos, önálló feladatai. A párt elvi-politi­kai állásfoglalásokkal, a fejlődés irányának meghatározásával biztosítja a vezető szerepét. A gyakorlati munka irányításában, szervezé­sében, ellenőrzésében növekedett az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek szerepe. Ugyanakkor a pártnak, szerveinek és szer­vezeteinek, amennyiben a helyzet megköve­teli, minden politikai jelentőségű kérdéssel foglalkoznia kell, bármely szerv vagy szer­vezet feladatkörébe tartozik is. 37. A Központi Bizottság nagy figyelmet fordított a pártélet lenini normáinak érvé­nyesítésére, a demokratikus centralizmus fejlesztésére, a párt munkastílusának javí­tására. A központi szervek határozatai nö­velték a pártszervezetek önállóságát, a vá­lasztott testületek és a taggyűlések szerepét; A kollektív vezetés lenini elvét a vezető pártszervekben és az alapszervezetek több­ségében helyesen érvényesítik. Nem növe­kedett azonban megfelelően az egyéni fele­lősség a határozatok előkészítésében és vég­rehajtásában. A párt minden szintű szervében és szer­vezetében előtérbe kell állítani a határoza­tok következetes végrehajtását, aminek fon­tos feltétele az alapszervezeti munka haté­konyságának fokozása. Pártunkban a politika alapvető kérdései­ben a nézetek pártszerű vitában, eszmecseré­ben tisztázódnak, és alakulnak ki a döntések. A beszámolási időszakban ennek eredménye­képpen fejlődött a párt eszmei-politikai, szer­vezeti, cselekvési egysége. A párt egységéért folyó harcot folyamatnak kell tekinteni, az egységet állandóan meg kell újítani, minden állásfoglalást igénylő új kérdésben alkotó vi­tában meg kell teremteni. A pártszerű ke­retek között folyó viták erősítik a párt egy­ségét, és nélkülözhetetlen feltételei a politika egységes értelmezésének, végrehajtásának. Az eddiginél is nagyobb lehetőséget kell biztosítani a párttagság jogainak gyakorlásá­hoz, ezzel egyidejűleg növelni kell a pártta­gokkal szemben támasztott követelménye­ket. A fontos politikai döntések előkészítésé­nél a pártszervek és a pártszervezetek rend­szeresebben kérjék ki a párttagság vélemé­nyét. A párt elengedhetetlennek tartja a párt­demokrácia és a szocialista demokrácia fej­lesztését, ezért egyidejűleg mindkettő növe­lésére törekszik. A közéletünkben s még a párton beiül is fellelhető egyes negatív jelenségek — a ha­talommal való visszaélés, a bírálat elfojtása, a dolgozók véleményének lebecsülése, az ön­zés, az anyagiasság — ellen továbbra is ha­tározottan harcolni kelL A pártfegyelem meg­tartása, a párt politikája és határozatai mel­letti aktív állásfoglalás minden párttag kö­telessége. 38. A párt szervezetileg Is erősödött, tag­létszáma a IX. kongresszus óta több, mint 77 000 fővel, mintegy 13 százalékkal növeke­dett. A tagfelvételi munkában a fő figyelmet to­vábbra is a párttagság összetételének javí­tására és nem a mennyiségi növelésére kell fordítani. Az ipari és a mezőgazdasági üze­mekben elsősorban a közvetlen termelőmun­kában részt vevők felvételét szorgalmazzuk. 39. A IX. kongresszuson elfogadott káder- politikai elvek a gyakorlatban helyesnek bi­zonyultak. Erősödött a káderpolitikai elvek egységes értelmezése és gyakorlati alkalma­zása, jelentősen csökkent a kádermunka el­veit sértő egyoldalú szemlélet és gyakorlat. A vezető posztokra történő kiválasztásnál a szocializmushoz való hűség, a szakmai hozzá­értés és a vezetőkészség követelményeit egy­aránt és a korábbinál jobban figyelembe ve­szik. A párt káderpolitikai elveinek érvényesí­tésében növelni kell a pártszervek és a párt- szervezetek felelősségét. A káderek kiválasz­táséiban jobban támaszkodjanak a párttagság, a dolgozók véleményére. Javítani kell a ká­derpolitika megvalósításában fontos szerepet betöltő állami személyzeti munka pártellen­őrzését. A pártszervezetek a kádermunkában for­dítsanak nagyobb gondot az utánpótlás ne­velésére. A vezetés stabilitásával egyidejűleg biztosítani kell a káderek szükséges és terv­szerű cseréjét az állami, a gazdasági és a pártmunka különböző területei között. Bát­rabban léptessék elő a szocialista szemléletű, a párt politikáját értő, felkészült és nagy élettapasztalatú munkásokat, nőket és tehet­séges fiatalokat. 40. A párt, a pártszervezetek sokoldalú irányító tevékenységében az elmúlt négy év­ben új módon vetődött fel a gazdasági munka irányítása, segítése és ellenőrzése. A pártmunka nagy eredménye, hogy moz­gósította a dolgozókat a harmadik ötéves terv végrehajtására, hatékonyan segítette a gazdaságirányítás reformjának politikai elő­készítését, majd zökkenőmentes bevezetését A gazdasági területen dolgozó pártszerveze­tek munkája javult, többet foglalkoztak a gazdaságpolitikai feladatok kidolgozásának segítésével és alkalmazásával. Az új, korsze­rűbb munkamódszerek elterjedésével a ko­rábbi éveidhez viszonyítva csökkent a feles­leges operativitás és növekedett a gazdasági vezetők önállósága, felelőssége. Az új körülmények között a pártszerveze­tek általában ne közvetlenül termelésszervező munkával foglalkozzanak. _ Erejüket minde­nekelőtt a párt gazdaságpolitikai elveinek ér­vényesítésére, a gazdálkodás céljainak eléré­sére összpontosítsák. Ebben segítsék a helyi gazdasági vezetőket, erre mozgósítsák a dol­gozókat. Fontos feladatuk a gazdaságpolitikai célok megismertetése a párttagsággal, a dol­gozókkal; véleményük tanulmányozása, javas" lataik összegezése, eljuttatása a gazdasági ve­zetőkhöz. Kísérjék figyelemmel a gazdasági egységben folyó munkát, dolgozzanak ki ja­vaslatokat a párt- és a gazdasági munka megjavítására; ismerjék a vezetők tevékeny­ségét, továbbra is vegyenek részt kiválasztá­sukban, ellenőrizzék és segítsék munkájukat. Az üzemekben, a vállalatoknál, az állami gazdaságokban, a termelőszövetkezetekben működő pártszervezeteknek a gazdasági mun­ka átfogó ellenőrzése mellett, különös gon­dot kell fordítaniuk a vezető testületekben tevékenykedő kommunisták munkájának ösz- szefogására és irányítására. 41. A párt politikai tömegmunkája az el­múlt években jelentősen fejlődött; eredmé­nyesen segítette a párt politikájának meg­valósítását. A két kongresszus közötti időszakban fej­lődött a párt agitációs munkája. A pártsajtó és a pártszervezetek agitációs munkája ja­vult, az agitátorok politikai felkészítése, to­vábbképzése szervezettebb és alaposabb. A párt politikájának ismertetése, elfogadtatása megkívánja az agitációs munka színvonalá­nak további emelését, a politika világosabb kifejtését, a meggyőzőbb érvelést, a felada­tok, a közvélemény alaposabb ismeretét. Dif­ferenciáltabban és gyorsabban adjunk vá­laszt a párttagságot, a lakosságot foglalkoz­tató kérdésekre. Az alapszervezetek, a pártcsoportok a dol­gozók, a lakosság körében végzett folyamatos politikai munkával erősítsék az egész párt tö­megkapcsolatait. Az agitációs munkában fo­kozzuk a tömegszervezetek aktív szerepét: iobban kell támaszkodni tapasztalataikra. A tömegnolit'kai munka segítésére fokozatosan ki kell építeni a politikai közvélemény-kuta­tás átfogó rendszerét. Lényegesen javult a párttagság tájékozta­tása. A sajtónak, a rádiónak, a televíziónak és a tömegtájékoztatás egyéb eszkőseinek közvetítésével a lakosság egyre javuló tájé­koztatást kap a bel- és külpolitika fontra eseményeiről. A jó és gyors tájékoztatás fon­tos feltétele annak, hogy a dolgozók aktívan részt vegyenek a gazdasági, a politikai, a tár­sadalmi életben. 42. A pártpropaganda keretei kibővültek, a pártpropaganda tömegjellegűvé vált. Ebben fontos szerepet játszottak a tömegszervezetek politikai alapismereteket nyújtó különféle tanfolyamai. A marxizmus—leninizmus propagálása, alapelvelnek kifejtése, népszerűsítése, eszmél­nek védelme a pártpropaganda állandó fel­adata. A propagandamunka középpontjában a korunkban felvetődő, a szocializmus építé­sét segítő időszerű elméleti kérdések oktatása álljon. A propaganda színvonalát emelni kell a tudományok, elsősorban a társadalomtu­dományok legújabb, megalapozott marxista kutatási eredményeinek céltudatos felhaszná­lásával. Az alapképzésben elért eredményekre tá­maszkodva a következő években a tovább­képzésre kell nagyobb gondot fordítani. Ki kell dolgozni a vezetők, a pártaktiva, a párt­tagság továbbtanulásának korszerűbb, fejlet­tebb rendszerét, folyamatos magas szintű oktatását. 43. A IX. kongresszus óta jelentősen Javult a tömegszervezetek és a tömegmozgalmak munkája. A Hazafias Népfrontban a szocia­lizmus építésének menetében a dolgozó osz­tályok, a kommunisták és a pártonkivüliek politikai szövetsége fejeződik ki. Tovább kell növelni aktivitását, közreműködését a társa­dalmi és a politikai életben. Munkájában változatlanul fordítson nagy gondot a dol­gozókat, a lakosságot közvetlenül érintő he­lyi, község- és várospolitikai kérdésekre. A tanácsok önállóságának növekedésével a nép­frontbizottságok munkája is szélesebben ki­bontakozhat Erősödjön a tanács és a nép­front szervei közötti kapcsolat A következő években egyik fontos feladat a munkások fo­kozottabb bevonása a mozgalom vezetésébe. A szakszervezetek munkája fejlődött. Te­vékenységükben a gazdasági munka segítése, a politikai nevelőmunka, valamint a tagság érdekeinek védelme a jövőben alkosson még szervesebb egységet. Megmövekedett jog- és hatáskörük lehetőséget ad arra, hogy fellép­jenek a párt, a népi állam gazdasági és szo­ciálpolitikáját sértő intézkedések, jelenségek ellen; több figyelmet fordítsanak a munkás- osztály anyagi, szociális, kulturális helyze­tére; védelmezzék következetesen a dolgozók jogait és valóságos érdekeit. Megerősödtek az ipari, a mezőgazdasági és a fogyasztási szövetkezetek területi és or­szágos szövetségei. Helyesnek bizonyult, hogy az állami feladatok ellátása alól mentesítet­ték őket, és figyelmüket a szövetségekbe tö­mörült szövetkezetek gazdasági érdekképvi­seletére összpontosítják. A szövetségek tart­sák tiszteletben a szövetkezetek önállóságát, ugyanakkor segítsék, hogy a szövetkezetek teljesítsék az állam iránti kötelezettségeiket. Szervezzék és támogassák a szövetkezeti te­vékenység sokoldalú, a társadalmi igényeket kielégítő fejlesztését, képviseljék a szövetke­zetek jogos igényeit. Gondjuk legyen arra, hogy a szövetkezeti életben megfelelően ér­vényesüljön a szocialista szemlélet, a szö­vetkezeti jelleg és a szocialista közéleti er­kölcs. A Kommunista Ifjúsági Szövetség, a párt ifjúsági szervezete, a magyar ifjúság tömeg­szervezete betölti hivatását. Kívánatos, hogy munkájában jobban kifejeződjék a politikai, a kommunista jelleg. Ez szükségessé teszi a KISZ tagságával szemben támasztott erkölcsi, politikai követelmények növelését. Az ifjú­sági szövetség szervezetei legyenek kezdemé­nyezőbbek az egész ifjúság művelődési, kul­turális és sportigényeinek kielégítésében, anyagi, szociális, egzisztenciális helyzetének javításában, érdekeinek védelmében. A KISZ vezetői és szervezetei munkájukban vegyék jobbam figyelembe az ifjúság különböző kor­osztályainak, rétegeinek sajátos helyzetét, el­térő tapasztalatait és igényeit. A tömegszervezetek és a tömegmozgalmak egyre inkább betöltik szerepüket, tevékeny­ségi területükön kezdeményezéssel és nagy felelősséggel dolgoznak. A tömegszerveze- tekben és a tömegmozgalmakban tevékeny­kedő kommunistáknak továbbra is az a leg­fontosabb feladatuk, hogy segítsék e szerve­zetek és mozgalmak rendeltetésüknek megfe­lelő működését. Képviseljék, terjesszék a párt politikáját a tömegszervezetekben, a tömeg- mozgalmakban. s gondoskodjanak az ott ösz- szegyűlt tapasztalatok továbbításáról a párt­hoz, hogy ily módon a tömegszerveaetek és a tömegmozgalmak is aktívan részt vegye­nek a párt politikájának alakításában és megvalósításában. 44. Pártunk életében és tevékenységében a lenini normák érvényesülnek. A párt szer­vezeti szabályzatának módosítására vonat­kozó javaslatait a Központi Bizottság külön okmányban terjeszti a kongresszus elé. VIII. Pártunk és a nemzetközi munkásmozgalom 45. A IX. kongresszus óta eltelt időben a Magyar Szocialista Munkáspárt a marxizmus —leninizmus, a proletár internacionalizmus érvényesítésére törekedve végezte nemzetközi tevékenységét. A párt nemzetközi kapcsolatai nagymértékben kiszélesedtek.’ Fejlesztettük a két- és többoldalú együttműködést a kommu­nista és munkáspártok többségével. Kivette részét pártunk a kommunista és munkáspár­tok 1969 júniusi moszkvai nemzetközi ta­nácskozásának előkészítéséből és munkájá­ból. (Folytatás a 6. oldalon) udbú SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap. 1970. augusztus 23. 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents