Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-20 / 195. szám

Kétezer ütés naponta m A nagyberényi Űj Barázda Termelőszövetkezet és a Fő­városi Kézműipari Vállalat kapcsolata másfél évvel ezelőtt kezdődött, s mindketten jó partnerre találtak egymásban. A termelőszövetkezet — a volt tsz-irodában — kis műhelyt rendezett be, s a budapesti vállalattól kapott hulladékbőr­ből táskákat állít össze A bér­munkát tizenhat asszony vég­zi Kesztyűs Albin üzemvezető irányításával. Az asszonyok napi 40—50 forintot keresnek, s ezért a «stáncolok«, a bőrki- vágók egy műszak alatt két- ezerszér ütnek a fakalapáccsal a tuskókra helyezett bőrre! Hatféle, különböző nagyságú táskát készítenek, amelyet a vállalat külföldre exportál. A termelőszövetkezet tizen­hat forintot kap egy táskáért, s ahogyan, elmondták, szolid — hat—nyolc százalékos — ha­szonnal dolgoznak. Képünkön Márkus Józsefné a bőrszeletek összevarrását végzi, mellette a kész táska. Noteszlap Nemrégen Vigyázatlan ke­rékpárosak. címmel néhány példa alapján arra intettük a gyerekeket, felnőtteket: na­gyobb gonddal óvjak életü­ket. A felnőtteket és a szülő­ket pedig arra is figyelmez­tettük: mutassanak példát, tanítsák a fiatalabbakat, tartsák vissza őket az élet­veszéllyel jóró könnyélműs- ködéstől. A cikkben egy asszony ts szerepelt, név nélkül, de a róla készített fénykép alap­ján falubelijei könnyen fel­ismerhetnék. De a csomagok­kal megrakott kerékpár alap­ján ■megállapíthatták: nem túloztunk, amikor az írtuk, hogy nehezen kormányozható biciklivel közlekedett, veszé­lyeztette életét. Az asszony levelet írt szer­kesztőségünknek, s abban szemrehányásokkal halmo­zott él bennünket. »^Nevetsé­gessé tették engem, aki két gyermekemet nehéz körül­mények között nevelem, s most az egész falu jól mulat rajtam.« Sajnáljuk, hogy segítő célú, figyelmeztető írásunkat fél­reértette. Nem bántani akar­tunk. Családi körülményeit, nehéz helyzetét is csak le­veléből ismerjük. "■Ügy érzem, semmi sza­bályelleneset nem csináltam, még a közlekedésben sem, mert ha így közlekedne sok ember, akkor gondolna min­denki a gyermekeire, mint jó magam is« — olvassuk so­raik Sajnos éppen az a baj, hogy az ilyen »példát« sokan követik, s megrakott, nehe­zen kormányozható kerék­párokkal vesznek részt a közlekedésben. Gyerekek és felnőttek okoztak és okoz­nak így baleseteket, s bizony alig van nap, hogy ilyen ka­rambolhoz ne kelljen a rend­őrségnek kimennie. Akik mulattak, nevettek azon, hogy ha név nélkül is, de az újságban szerepelt, nem értik meg: írásunkat az aggódás vezette, hogy minél kevesebb hír jelenjen meg vigyázatlan, szabálytalanul közlekedő kerékpárosok tra­gédiájáról! Sz. L. Hogyan halt meg Rózsa Sándor? Legendák a betyár körül: tévéfilm, regény és valóság Kivégezték? Felakasztották? Tüdővészben halt meg? Szi- netár Miklós 12 részes tévófil- met forgat a hajdani betyár­ról; ismét szárnyra kelt hát a legenda: hogyan is halt meg Rózsa Sándor. Móricz Zsig- mond regényében — amelynek alapján a tévésorozat is ké­szül — felakasztják. A képer­nyőn is így hal meg. Tény, hogy Rózsa Sándor sírja ma ig a szamosújvári börtön fala mellett található. Kutatók többen is úgy tudják, hogy 1872-ben életfogytiglani börtönre ítélték a legendás hírű betyárvezért, Szamosúj- váron a börtönben tüdővészt kapott és 1878 ban halt meg. Különb^ legenda: Rózsa Sán­dor koponyáját nem temették a sírba. Az egyik feltevés sze­rint dr. Gopcsa Joachim sza­mosújvári orvos vágta le Ró­zsa Sándor fejét és ő tette spirituszba. Azzal a célzattal, hogy a koponyát egy neves bécsi antropológushoz juttatja el — vizsgálatra. A szállítással megbízott ember azonban a AZ MSZMP SOMOGY HI6YII IIZOTTSAsAHAK LAPJA XXVI. évfolyam, 195. szám. Csütörtök, 1970. augusztus 20. Újjászervezik az Ifjú Gárdát Tegnap délelőtt a megyei KISZ-bizottság megtárgyalta' az Ifjú Gárda újjászervezésé­vel kapcsolatos határozatot. Stier Sándor, a megyei KISZ bizottság első titkára üdvö­zölte a megjelent vendégeket, majd Weisz Zoltán, a megyei K ISZ - bizo ttság honvéd elmi és spoytfelelőse terjesztette a testület elé a határozati javas­latot. A megyében 1988-ban ala­kult meg az Ifjú Gárda. Ak­kor 3.17 tagja volt, a múlt év­ben ez a szám 388-ra emel-, kedett. A központi bizottság által kiadott új módszertani útmu­tató szükségessé tette, hogy a megyei KISZ-vb ismét napi­rendre tűzze az Ifjú Gárda- tevékenységét. Minél több fi­atalt vonjanak be a gárdába, és javítsák a tartalmi munkát A KISZ-alapszervezetek for­dítsanak nagyobb gondot a fiatalok kiválasztására. Az if­júgárdisták segítsek a KISZ- alapszervezeteket a honvédel­mi munkában az iskolákban és az intézetekben. A KISZ- alapszervezetek érjék el, hogy az üzeméit és a válla­latok kellő anyagi támoga­tással segítsék a fiatalokat a gárdista egyenruha megvá­sárlásában. A vezetés színvonalának ja­vítása végett Ifjú Gárda Ta­nácsot hoznak létre a ' megyei KISZ-bizottság mellett, en­nek munkájába katonai szol­gálatot teljesített fiatalokat is vonjanak be. Az alapszervezetek tegye­nek meg mindent, hogy to vább erősítsék az Ifjú Gárda tekintélyét a fiatalok köré­ben. Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja Kereskedelmi vezető és nótaíró A Magyar Rádióban gyak­ran hangzik fel a nóta: »Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja.« Azt azonban már kevesen tudják, hogy szövegét Tüttő János, a bala- tonmáriai fogyasztási szövet­kezet kereskedelmi vezetője írta. Tollat fogott, aztán felaján­lotta a nótaszöveget megze­nésítésre neves zeneszerzők­nek. 1938-ban jelent meg az első nótája: »Tavasz van a. kisfalunkban.« Egy évvel ké­sőbb első díjat nyert egy pá­lyázaton a »Balatonban jó dolga van a halnak« szövegé­vel, amelyet Alpár Géza ze- nésített meg. 1940-ben hang­zott el első dala a rádióban »Ne jöjj vissza soha-soha«. A zeneszerző Fábián Ferenc volt, Vörös Sári énekelte. A felszabadulás után Tüttő János a szövetkezeti mozga­lomban dolgozott, de kedvenc szórakozását, a szövegírást nem hagyta abba. Az ötvenes években írta a »-Nem zörög a haraszt« szövegét, és Mor­vái Károly zenéje tette orszá­gosan ismertté. »Szabad a magyar föld« cí­mű szövegére Borgulya And­rás szerzett zenét. Ezt a kó­rusművet sok magyar ének­kar tűzte műsorára, mert a Zenemű Kiadó hazánk fel­szabadulásának 25. éves év­fordulója tiszteletére kiadta. D. Z. Honorálják a háztáji munkát Balzsákon az idén szembetű­nően növekedett a háztáji jó­szágállomány. Ebben része van annak, hogy a sartészte- nyésztés fejlesztésére például 84 anyakocát adott ki a ter­melőszövetkezet a . háztáji gazdaságokba. Serkentően ha­tott, , hogy az idén májustól azért fizet egy embert a tsz, hogy a háztáji árutermelést, felvásárlást intézze, és segít­se a háztáji fejlesztését. Az árut a szövetkezeten keresz­tül értékesítik a gazdák, így a kifizetődő átvételi ár mel­lett a tsz is jól jár, amikor továbbadja a felvásárolt árut. A szövetkezeten keresztül értékesített jószág és tej után munkanapokat írnak jóvá a gazdáknak, így például nyug­díj szempontjából az ilyen háztáji munka is figyelembe vehető. Meghatározott munka­napmennyiséget kap a tsz- tag az átadott szarvasmarha és sertés után, s ha 1500 li­ter tejet értékesít, azért kü­lön 36 munkanapot írnak jó­vá számára. A háztáji állat- tenyésztés erősödése a szak­mai ismeretek iránti igénye­ket is növeli: a gazdák tudni akarják, hogyan fokozhatják munkájuk eredményességét. A buzsáki termelőszövetkezet és a helyi községi tanács éppen ezért elkészítette közös okta­tási tervét, amely szerint évi tizenkét előadásban a gazdá­kat leginkább érdeklő kérdé­sekről tartanak tájékoztató­kat, ismertetőket helyi és meghívott szakemberek. Ágytól — asztaltól... Holtomiglan, holtáiglan — hangzott annak idején a há­zasulandók ajkáról a buzgó fogadkozás. A nagy eskü elle­nére a házasságok akkoriban sem kísérték mindig a sírig a házasfeleket -r- hiszen az ágytól-asztaltól való válás fo­spirituszba. Azzal a célzattal, gikus szamosújvári börtön­igazgató, Galgói Rácz Péter közbelépésére a koponya mégiscsak eljutott az osztrák fővárosiba. A várbörtön igaz­gatója egyébként a feltevések szerint megtanította Sándor betyárt írni és olvasni is a bör­tönévek alatt. Mások viszont dr. Zakariás­ra, a szamosújvári orvosra, a •fegyintézet vezető főorvosára esküsznek: ő végezte a szoká­sos boncolásokat, ő választotta le a fejet, preparálta, majd fel­küldte Budapestre a bűnügyi múzeumiba. Móra Ferenc így vall »At Sándor körül« qímű kisregé­nyében: »A szamosújvári bör­tön volt az ő Szent Ilonája, ahol — szabómesterségre fog­ták. Ez csúfosabb bukás volt még a napóleoninál is. Mikor pedig az öreg ujjak elerőtle- nedtek már a szabótúhöz, ak­kor kötőtűt dugtak közéjük, és Sándor mint strimflikötő fe­jezte be földi pályafutását.’..« Hagyjuk nyugodni békében! Fél óra a Pege-quartettel (A televízió augusztus 21-i — pénteki adása.) ' , — 19.30-kor kezdődő galmá is abban az időben született. A válások száma az utóbbi évtizedekben világ­szerte emelkedő irányzatot mutat, és az összehasonlítás­ban hazánknak — sajnos — nagyon előkelő pozíciója van. A Szovjetunió és az Egyesült Államok után nálunk van a lakosság számához viszonyít­va a legtöbb válás: ezer la­kosra évenként 2,1 felbontott házasság esik. A válások számában csak a legutóbbi két évben mutat­kozott stangálás, illetve mi­nimális csökkenés. Hazánk­ban az évi házasságkötések száma nagyjából 95 000 körül mozog. 1968-ban 95 613-an, 1969-ben 95 560-an kötötték házasságot. A válások száma 1968-ban 21265 volt, 1969-ben 21150. Hatalmas számok ezek, ha egybevetjük az 1938 évi 5754-gyel. Majdnem négysze­resére emelkedett! 1968-ban a legtöbb válás a negyven és ötven év közötti férfiak kategóriájában volt: 4495. A 60 éven felüliek kö­zül is 1116-an bontották fel a házasságot. A 25 évnél fiata­labb férfiak közül pedig 2241 bánta meg elhatározását, vagy gondolt újabb próbálkozásra. Ugyanebben az évben a nők­nél a 20 és 24 év közötti korcsoport igyekezett legjob­ban az életre szóló kötelék felbontásában. Csupán ebben a négy évjáratban 4318-an bontották fel a házasságot. A’ elvált asszonyok közül 1948 volt az. ötven. éven felüli, és 702 olvan, aki már a 20. évét is elvált asszonyként érte meg. 1938-ban az 5754 felbontott, házasságból 3241 volt gyer­mekáldás nélküli, tehát a vá­lások nagyobbik fele. 1968-ban viszont a 21 265 válásnál csak 8381. tehát a felbontott há­zasságok alig több mint har­mada volt medHő házasság. A többieknél a válás a gyerme­keket is súitotta. Ebben az év­ben 655 olyan házasnár vált el, amelyiknek négy vagy négynél több gyereke volt! (OKOK Szolgáltatás Egy göteborgi cég veze­tői szolgálatot létesített Alkalmazottai azt a fel­adatot kapták, hogy min­den hónap elején, kocsmá- zás után vezessék, haza a pityókás munkásokat. Jelentés Patrick Mclndee íror­szági tűzoltó röviden' így jelentette feletteseinek a legutóbbi tűzesetet: »George Shrinter 26 éves elvált munkás gyertyával a kezében kereste a gáz­vezetéken levő lyukat és —i megtalálta.« Indoklás A Kingston-upon-Tha- mes-i (Anglia) olasz kiál­lítás szervezői fügefaleve­let raktak Michelangelo Dávid-szobrának másola­tára. Tettüket ezzel ma­gyarázták: A szobor agy forgalmas utcában van kiállítva. Félő, hogy ha teljesen meztelen lenne, megakad­na a forgalom. ­Pech Carl Clason sácramentói (Kalifornia) lakos negyven éve egyfolytában csuklik. Emiatt minden munkahe­lyéről kidobták, mert az ügyfelek azt hitték, hogy részegen dolgozik. Végül is a bírósághoz fordult segítségért, s havi 537 dolláros rokkantsági nyug­díjat kapott. A nyugdíj összege na­gyobb is lehetett volna, de peohjére a tárgyaláson egyet sem csuklóit A megfelelő díjszabás — Micsoda, a múzeum­tól a Nemzeti Színházig 40 forint? — "csodálkozik a taxi utasa. — Miért ne? Láttam, milyen alaposan körülné­zett, anükor e draga mű­emlékek mellett elhalad­tunk! Még egyszer is sok James Grady feleségé­vel, Maryvel együtt elha­tározta, hogy ötvenszer fognak összeházasodni és elválni az Egyesült Álla-t mok ötven államában. Így kívánnak tiltakozni az USA-ban érvényben lévő, túlságosan is liberá­lis házassági törvények el­len. A hetedik Egy svédországi tiszte­lendő modernizálta temp­lomát, hogy elriassza a tolvajokat. Ha ugyanis va­laki felemeli a pénzes ladi­kot egy magnetofonsza­lagról felhangzik a hete­dik parancsolat: — Ne lopj! Somogyi Néplap Ax MSZMP Somogv megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefons 11-510. 11-511. 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u- 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrziink meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési d'í egv hónapra 2G Ft. Index: 25 067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka S. u. 6. Felelős vezető: Mautnex Józsefi \

Next

/
Thumbnails
Contents