Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-22 / 196. szám

S' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! H-V, Ára: 80 fillér AZ H S Z MNP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1 ' XXVI. évfolyam, I9«6. szám 1970. augusztus 22., szombat Augusztus 20-át ünnepelte az ország Zészlálevonós a Parlament előtt és a Gellérthegyen Végnap déletött ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással levonták a Magyar Népköztársaság. állami zászlaját, amely az alkotmány ünnepének, tiszteletére két na­pon át lengett a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A gellért-hegyi felszßbaäu iáéit emlékműnél — ugyancsak ünnepélyesen,. katonai tisztelet adással — vonták le a magyar nemzeti lobogót :és-a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját, Arz alkotmánynapi ünnep­ségsorozat budapesti program­jának kiemelkedő esenjénye volt fegyveres erőink új tiszt­jeinek nyilvános avatása csü­törtökön délelőtt a Parlament és az állami zászló előtt. Az avatandók — a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Zalka Má­té Katonai Műszaki Főiskola, a Kilián, György Repülőműszaki Főiskola, valamint a Kari­kás Frigyes Katonai Kollégium hallgatóinak diszegységei — már jóval tíz óra előtt bevo­nultak a térre, ahol a látvá­nyos katonai parádé megtekin­tésére sokezer érdeklődő gyüit egybe. Pontosan 10 órakor, a disz- jel felhangzásával egyidőben érkezett az avatás színhelyé­re Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, aki meghallgatta Kasai Barna ezredes jelenté­sét, majd — a Rákóczi-induló hangjai közben — ellépett a néphadsereg, a határőrség és a karhatalom új tisztjeinek sorfala előtt,- és köszöntötte a katonákat. A zenekar elját­szotta a, Himnuszt, majd Kuti- ka Károly vezérőrnagy felol­vasta a tisztavatás alkalmából kiadott miniszteri parancsot. A parancs felolvasása után került sor a 360 ifjú tiszt fo- gadalomtételére, amelynek el­hangzása után Czinege Lajos mondott beszédet. Utána fel­hangzott az Internacionálé, majd fegyveres erőink újon­nan avatott tisztjei díszmenet­ben vonultak el az állami zász­ló előtt. Röviddel á tisztavatási ün­nepség befejezése után a Mar- git-híd és a Lánchíd közötti Duna-szakaszon megkezdődött a budapesti honvédelmi nap leglátványosabb programja: a színpompás légi és vízi pará­dé. Több százezer érdeklődő gyűlt össze, hogy megtekintse a mindén korábbinál gazda­gabb produkciókat. Vidéken — a székesfehérvári ünnepségeken kívül — négy városban került sor nagyobb ünnepségekre. Nagygyűlés Esztergomban Esztergomban, a Széchenyi térén rendezett alkotmánynapi nagygyűlésen ott voltak Dorog, valamint az Esztergom és a Dorog környéki falvak küldöt­tei is. A nagygyűlésén Komócsin Zoltán, ez MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára mon­dott beszédet. Komócsin Zoltán elöljáró­ban méltatta az államalapító I. István király történelmi ér­demeit, majd részletesen szólt alkotmányunk jelentőségéről. — A felszabadulás utáni új életünkben hagyománnyá vált, hogy az ünnepi megemlékezé­seken számba vesszük eredmé­nyeinket és feladatainkat — folytatta. — Ebben az évben a számvetést külön is, indokol­ja, hogy harmadik ötéves nép- gazdasági tervünk utolsó esz­tendejében , vagyunk, ,s hogy november 23-ra összehívtuk pártunk X. kongresszusát. A pártkongresszus természetesen nemcsak a kommunisták, ha­nem egész dolgozó népünk életének fontos eseménye. Je­lentőségét az határozza meg, hogy pártunk volt és lesz a jövőben is a magyar társada­lom vezető ereje. A kongresz- szus elemzi hazánk belső és nemzetközi helyzetét, a leg­döntőbb világpolitikai esemé­nyeket, szamba veszi eredmé­nyeinket és problémáinkat, s meghatározza céljainkat, fel­adatainkat a következő évek­re. A kongresszus érinti min­den ember «munkáját és életét, kihatással1 lesz egész népünk jövőjére. Így, és ezért válik össznemzeti üggyé pártunk X. kongresszusa. Komócsin Zoltán ezután gazdasági építőmunkánkról, a harmadik ötéves terv eredmé­nyeiről s a negyedik ötéves terv fő vonásairól beszélt, majd külpolitikai kérdésekről szólott. A kisújszállási ünnepség Több mint 10 000 helyi és környékbeli lakos vett részt a kisújszállási városi ligetben megrendezett ünnepi nagygyű­lésen, amelynek szónoka Or­bán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese volt. Méltatta augusztus 20-a je­lentőségét, majd belpolitikai és, kulturális életünk több aktuá­lis kérdésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a kultú­ra és a tudomány területén is (Folytatás a 3. oldalon) Dr. Csanádi György látogatása Sooiogyban Megyénkbe látogatott teg­nap dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi miniszr tér. A vendéget Siófokon Ko­vács Béla, a megyei pártbi­zottság gazdaságpolitikai osz­tályának helyettes vezetője. Stier Sándor, a KISZ megyei bizottságának első titkára és Jankó Ferenc, a siófoki városi tanács vb-enöke fogadta. A minisztert Jankó Ferenc tájé­koztatta Siófok közlekedési gondjairól. KISZ építőtábort, ahol a tá­bortanács . tagjaival beszélge­tett az M—7-es út építéséről, és a tábor életéről. Ezt köve­tően megtekintette az út épí­tési munkálatait, és ebeszél­getett a fiatalokkal. A minisz­ter elismeréssel nyilatkozott a fiatalok munkájáról, s el­mondotta, hogy az M—7-es főútvonal második páyájának megépítésében még nagyobb szükség lesz a KISZ-esek összefogására. Ez után dr. Csanádi György vendéglátói 'kíséretében fel­kereste a balatónsaabadi-sóstói Dr. Csanádi György a kora­esti órákban, vett búcsút me­gyénktől. KAPOS MENTI NAPOK A tájegység állattenyésztésére nagy feladatok várnak Tegnap kaposvári rendez­vénnyel kezdődött el a ha­gyományos Kapos menti na­pok eseménysorozata. Ezen az első napon a figyelem, a ta­nácskozás középpontjában az állattenyésztés fejlesztése, az ezzel kapcsolatos módszerek, tennivalók álltak. Az egybegyűlt agrárszak­embereket, mezőgazdasági irá­nyítókat Csek József, a Ka­posvári Járási Tanács vb-el- nöke köszöntötte, majd Bogó László, a megyei pártbizott­ság titkára nyitotta meg az évek óta mindig jelentős ese­ménynek számító Kapos men­ti napokat. Utalt arra,. hogy a mezőgazdasági termelés fej­lesztése indokolja, sót szüksé­gessé teszi a szakembereknek ilyen jellegű találkozóit, hiszen ezek az összejövetelek mindig fórumai az üí mód­szerek terjesztésének. Most egy új -tervidőszak küszöbén hatva -ij-öiőtt jelentősége v$n ennek az eseménysorozatnak. Azon túl, hogy értékelte az utóbbi évek mezógazdasagi termelésének eredményeit, megnyitójában Bogó László utalt a fogyatékosságokra, a hibákra, és több vonatkozás­ban is érzékeltette, azokat a gondokat, feladatokat, me­lyekről nemcsak felelősséggel kell tanácskozni, hanem amiért kinek-kinek sokat is kell tennie az elkövetkező időkben. A megnyitó gondolatának szerves folytatása volt dr. Ma­gas Lászlónak, a MÉM terme­lésfejlesztési föosztályvezető- helyeltesének előadása, aki a negyedik ötéves terv állatte­nyésztési célkitűzéseiről, ezen belül is a hústermelés fokozá­sának jelentőségéről szóit. Adatokkal, tényekkel világí­tott rá, hogy a kulturált táp­lálkozás iránti növekvő igé­nyek, az állati termékek bő­vülő kiviteli lehetősége egyér­telműen azt a feladatot állít­ják elénk, hogy a korábbinál még erőteljesebb ütemben fej­lesszük állattenyésztésünket és az ehhez kapcsolódó ipar­ágakat. A tennivalók sokrétű­ségét jól szemléltető előadásá­ban állatfajonként is elemezte azokat a célokat, melyeket a következő tervidőszakban kell megvalósítani mezőgazdasá­gunknak. A két döntően fon­tos ágazatról — a szarvas- marha- és a sertéstenyésztés­ről — külön részletességgel szólt. Mindkét esetben elsőd­leges követelményként emlí­tette a tenyésztői munka ja­vítását: Kapos völgyi példák- 3:al bizonyította azt, hogy ez az alapja az állomány meny- nyiségi, minőségi fejlesztésé­nek. Külön foglalkozott a ház­táji gazdálkodás színvonalá­nak emelésével, 'hangoztatva a közös és a háztáji még gazda­ságosabb, jobb együttműködé­sének kialakítását Összegezd gondolataiban kifejezésre jut­tatta, hogy egész állattenyész­tési politikánk központjában a több és jobb hústermelés áll, s ez kivétel nélkül min­den mezőgazdasági üzem élé na£7 feladatokat állít. — Az állattenyésztés sikeres fejlesztése nem képzelhető él a termelés szakosítása, vala­mint a tudományos eredmé­nyek felhasználása nélkül — mondta kor referátumában Bö­bék József kutató, a Felsőfo­kú Mezőgazdasági Technikum tanszékvezető tanára. Néhány gondolattal jól érzékeltette azokat a kutatási, tudományos eredményeket, amelyeknek al­kalmazása messzemenően se­gítheti a tervidőszakban meg­határozott célok elérését. Ugyanakkor felvetette azt is, hogy Dél-Dunántúl iparsze­rű sertéstartásának kialakítá­sa feltétlenül szükségessé ten­né a húskombinát fejlesztését is. Az értékes tanácskozás után a délutáni órákban tapaszta­latcserén, bemutatón vettek részt a jelenlévők. A Kapos­vári Állami Gasdgsag tátora- pusatai kerületében á korsze­rű szarvasmarha-tatepet, a gazdasás bö&zénfai kerületé­ben pedig a jührtómtenyésze­tet tekintették meg. V. M. | Losonczi Pál afrikai útja Az Elnöki Tanács elnöke­..... * ? K hartoum ha érkezett Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke péntek reggel Afrikába utazott. Az Elnöki Tanács el­nöke Gafar Mohamed Nimeri vezérőrnagynak, a Szudáni De­mokratikus Köztársaság . for­radalmi parancsnoki tanácsa elnökének, dr. Julius Nyereré- ■nék, a Tanzániai Egyesült Köztársaság enökének, vala- «mint Gamal Abdel N assz ér­nék, az Egyesült Arab Köz­társaság elnökének meghívá­sára augusztus 21. és 31. kö­zött, hivatalos, baráti látoga­tást tesz a Szudáni Demokra­tikus Köztársaságban, a Tan­zániai Egyesült Köztársaság­ban és az Egyesült Arab Köz­társaságban. Losonczi Pált a látogatásra ekisérte dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, dr. Szalai Bé­la külkereskedelmi miniszter­helyettes, Várkonyi Péter, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Rév La­jos, az OKISZ elnöke és Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének elnökhelyette­se. A búcsúztatásra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent (Folytatás a 2. oldalon.) 1 Varsái Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülése Moszkvában 1970. augusztus 20-án megtartották a Varsói, Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülését.^ Az ülésen részt vettr T. Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, B. Velcsev, a BKP Központi Bizottsága Po­litikai Bizottságának tagja, a ■BKP Központi Bizottságának titkára, I. Basev, a BKP*Köz­tertanácsának elnöke, K. Ha­ger, az NSZEP Központi Bi­zottsága Politikai Bizottságá- riak tagja, az NSZEP Központi Bizottságának titkára, E. Ho- necker, az NSZEP Központi Bizottsága Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, G. Mittag, az NSZEP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az NSZEP Központi Bizottsá­gának titkára, H. Axen, az (Folytatás rt-2. oldalon’.) A Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testüle­tének ülésén készült ez -a fel véte t. Fock Jenő és Kádár János. (Képiavirón órk. — MTI—KS) ponti Bizottságának tagja, a« BNK külügyminisztere; G. Husák, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, L. Strougal, a CSKP Központi Bizotttsága elnökségének tag­ja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának el­nöke, J. Marko, a CSKP Köz­ponti Bizottságának tagja, a CSSZK külügyminisztere; W. Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, J. Cyrankieivicz, a LEMP Köz­ponti Bizottsága Politikai Bi­zottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke. Z. Kliszko, a LEMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a LEMP Központi Bizottságának titkára, S. Jedrychowski, a LEMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az LNK külügyminisztere, J. Winiewicz, az LNK külügymi­niszter-helyettese ; Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a ma­gyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke, Péter János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MNK külügyminisztere; Walter • Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztár- *asá<? Államtanácsának elnöké. W. Stonh, az NSZEP Központi Wiret+sása Politikai Bizottsá­gának tagja, az NDK MimsZ­YfiSftfttfiPI SZÁMUNK MRIflLMfiBŐL i LESKÖ LÁSZLÓ; Egy fogalom szimbólum lett (7. oldal) SZALAI LÁSZLÓ: Utazás bonyodalmakkal j (8. oldal) TRÖSZT TIBOR: TV-KRITI KA (9. oldal) ARTNER TIVADAR: Közízlés és korszerűség (11. oldal) BERNÁTH AURÉL: Seregélyek (12. oldal) SZAKÁCS ERZSÉBET: A fodrász álma (14. oldal) SIMON MÁRTA; A MASSZŐR (16. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents