Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-18 / 193. szám

ünnep a Koppány völgyében A nagykónyi tsz négyes fogata. (Folytatás az 1. oldalról) pett. Ezt a haladást, a mező- gazdaságban, a falun elért eredményeket is ünnepeljük az új kenyér szimbólumával. A továbbiakban a szónok emlékeztetett arra, hogy ezer esztendeje született államala­pító István királyunk. A hon­foglalással új hazát szerző ma­gyarság az ő vezetésével ké­szült föl tartós berendezke­désre a Duna—Tisza táján, ez azonban sok megpróbáltatás­sal járt. — Az állaimókiká szervező­dött nyugat-európai nemzetek­kel nem tudott megbirkózni a törzsi szervezetekre szabdalt, erős központi irányítás híján lévő, lényegében és összessé­gében szervezetlen magyarság — hangoztatta Bogó elvtárs. — Mai szemmel nyilvánvalónak látszó egyetlen út csak az lehe­tett, ha erős kézzel letelepítik, helyhez kötik, földműveléshez szoktatják, a központi akarat­nak engedelmeskedővé változ­tatják az ehhez nem szokott ősöket Ezt a helyzetet, ezt a megoldási módot ismerte fel éleslátásával I. István, a ma­gyarok első királya. — Számunkra István király hagyatéka azt jelenti — hang­súlyozta az ünnepség szónoka —, hogy nem kell értelmetle­nül avult törvényekhez vagy intézményekhez ragaszkodni. Éppen a történelmi helyzet he­lyes felismerése, a változtatni tudás, az új melletti elszánt el­kötelezettség az, ami életmű­véből példaként szolgálhat. István király természetesen nem volt forradalmár; politi­kus volt,' aki képesnek bizo­nyult a forradalmi változások végrehajtására. Beszéde további részében Bogó elvtárs időszerű terme­lési kérdésekkel, a gazdaság- irányítás reformjának eredmé­nyeivel, a harmadik ötéves terv időszakában elért fejlő­dés fő vonásaival és a soron következő tervidőszak legfon­tosabb tennivalóival foglalko­zott, majd a közelgő X. párt- kongresszusról szólva hangoz­tatta: — Hamarosan a közvéle­mény elé kerülnek az MSZMP Központi Bizottságának X. pái'ütongresszusi irányelvei. Az irányelvek a népfrontpoli- tikában fogantak, ezért a párt­tagság, minden testvéri dolgo­zó osztály és réteg, egész né­pünk vágyait, céljait • fejezik ki. Befejezésül további kima­gasló termelési eredményeket és jó egészséget kívánt a Kop­pány völgye népének a megyei pártbizottság titkára. A nagygyűlést követően a Kaposvári Állami Gazdaság, a Kaposvári Felsőfokú Mezőgaz­dasági Technikum, a sompgy- sárdi ménes és a nagykónyi tsz lovasainak részvételével nagysikerű akadályverseny zajlott le, majd este szabadté­ri báj zárta a koppányvölgyi nap programját. Elöl jár a jó példával Kovács Vilmos, a göllei Bé­ke Termelőszövetkezet háztá­ji felelősei — Azt nem tudom, hogy más tsz-ekben is létesítettek-e ilyen munkakört — mondja. — Feladatom a háztáji állat- tenyésztés szorgalmazása, a szerződések kötése és a felvilá­gosító munka. Még az állato­kért járó pénzt is házhoz szál­lítom. Hagyománya van ná­lunk az állattenyésztésnek. Ha az ember végigmegy a községen, sok olyan házat ta­lál, ahonnan az udvar gazda­sági részéből tehénbőgés, ma­lacvisítás hallatszik. Körülbe­lül kilencszáz szarvasmarhát és háromezer sertést tartanak a szövetkezeti tagok. S hogy magam se maradjak el, sőt elöl járjak a jó példával: az apósommal meg az anyósom­mal mi is öt szarvasmarhát, tíz hízót, egy anyakocát és nyolc süldőt gondozunk közö­sen. — A takarmánnyal nincsen gond. Mindenki kapott kaszá­lót, s van olyan tagunk is, aki két holdat. A tavalyi munka­egység arányában. Aki töb­bet dolgozott a múlt évben az többet kapott. A takarmányt is házhoz szállítjuk. Silóból annyit kap mindenki, ameny- nyit igényel. Igyekszünk az Új nyitvatartási rend az üzletekben ÜJ IRÁNYELVEK láttak napvilágot az üzletek nyitva­tartási rendjéről. Ezeket vitat­ták meg a vállalatok, a szö­vetkezetek és az érintett taná­csi szervek képviselői tegnap a megyei tanács kereskedelmi osztályán. Az irányelveket a hónap vé­gén kerethatározatban megje­lenő szabályzók fogják követ­ni, az úi nyitvatartási rend pe­dig október 1-től lép életbe. Azért tanácskoztak a szakem­berek most, hogy a fellépő munkaügyi, munkaszervezési és pénzügyi problémákat már jó előre számba véve, a tenni­valókat alaposan elemezve ki­elégítően tudjanak intézked­ni. Az irányelvek legfontosabb jellemzője a nagyfokú rugal­masság. Mindenütt hangsú­lyozzák a helyi igények, a he­lyi sajátosságok messzemenő figyelembevételét. A rendelke­zés tehát nem merev, nem kell mindenáron alkalmazni, csak ott, ahol szükség van rá. Ugyanakkor tágítható isj eset­leg olyan nagyközségek üzle­tei is bevonhatok a módosított nyitvatartással működők sorá­ba, amelyekről eredetileg nem szól a rendelkezés, de az igény számottevő. Az iparcikkboltok —> az irányelvek szellemében — a jövőben nagyobb mértékben állnak a lakosság rendelkezé­sére. Nincs szó nonstop üze­melésről, csupán a késő dél­utáni és az esti órákban nyit­va tartó boltok számát kell növelni. Különösen csütörtö­kön, pénteken és szombaton áll ez. Az élelmiszerek árusításá­val foglalkozó üzletek nyitva- tartásának módosítása általá­ban a vasárnapot érinti; kívá­natos lenne meykettőzni a sztó múkat. Ezenkívül a kora reg­geli órákban nyitó vendéglátó­ipari egységekben szélesebb körben kell elterjeszteni az előre csomagplt tej, kenyér és péksütemény árusítását. AZ ÉRDEKELT szakembe­rek felmérik az igényeket és tanulmányozzák a legjobb, leggazdaságosabb megoldások módozatait. Segít a húskombinát Anyagi támogatás az istálló*átalakításokhoz A Kaposvári Húskombinát bekapcsolódott abba a biz- tó folyamatba ami megyénk- n a háztáji sertéstenyész- » fejlesztését célozza: jelen- 3 segítséget nyújt a Kapos- ri Felsőfokú Mezőgazdasági :chnikum kezdeményezte gyfalkás sertéshizlaláshoz. Mint az egyik legutóbbi tá­voktatóból kitűnik, tizen­egy háztáji termelővel kötött dig megállapodást a hús- mbinát nagyfalkás sertés- zlalásira, s ebből tizenhárom kaposvári járás községeiben n. Huszonhét újabb jelent- zővel ezután beszélik meg a szerződéskötés előtt — a ^fontosabb tudnivalókat. A lennégy háztáji : termelőnél akikkel eddig megállapod- k — 485 hízóférőhelyet ala­kítanak ki, s itt évente 800— 900 hízót értékesíthetnek, öt termelő négy—nyolc kocát — összesen 27 darabot — is te­nyésztésbe vett A vállalat az alapanyag beszerzésén túl az istállók átalakításában is vál­lal anyagi segítséget. A ter­melő 25 000 forint hitéit kap­hat az istálló átalakításához, s ugyanennyit alapanyag és takarmány beszerzésére, a tsz és a vállalat szerződése alap­ján. A vállalat biztosítja a szükséges technológiát az át­alakított istállóban, s igény szerint a termelő által fölvett hitel kamatának egy részét is átvállalja. Bizonyos, hogy ez a segí­tőkészség ösztönzően hat a háztáji állattenyésztés és hiz­lalás fejlődésére. MAI KOMMENTÁRUNK Gyorsan, pontosan, nagy felelősséggel A somogyi pártszervese­\ 80 millió papírzacskó 150 asszonynak kínálnak téli munkalehetőséget (Tudósítónktól.) Érdekes melléküzemágat ho­zott létre nemrég a balaton- máriai fogyasztási szövetke­zet. Az Országos Papíripari Vállalat fordult hozzájuk olyan kéréssel, hogy készítsenek 80 millió papírzacskót a jövő év májusáig. A szövetkezetnek Balatonszentgyörgyön állt ren­delkezésére megfelelő helyi­ség. Vállalták a munkát, alá­írták a szerződést. Jelenleg 35 asszony — rész­ben bedolgozók — foglalkozik ezzel a munkával, ők azonban biztosan nem tudják elkészíte­ni határidőre ezt a hatalmas mennyiséget. A tennivaló nem más, mint egyszerű papírra­gasztás, s ezt elvégezhetik az otthoni körülményiek kö­zött is a bedolgozóik, házi­asszonyok, termelőszövetkezeti tagok, nyugdíjasak. A szövetkezet vezetői arra számítanak, hogy azok, akik jelenleg a Balaton-parti üdü­lőkben dolgoznak, szívesen foglalkoznak majd ősszel és télen a fűszereszacskók ra­gasztásával, hiszen a szorga­lom jól kifizetődik. 150 dolgozónak tudnak mun­kát adni a szövetkezet zacs- kókészítö részlegénél, amelyet a balatonszentgyörgyi magtisz­tító telepen rendeztek be. teknek több mint a fele már ■megtartotta augusztusi tag­gyűlését, és megválasztotta a jelölő bizottságot. Éppen ezért időszerű elmondani né­hány dolgot e pártmunká­ról. Mindennél fontosabb, hogy a pártszervezet közvé­leményét kutató bizottság tagjai minél előbb lássanak, munkához, Sajnos, az előző Választáskor előfordult, hogy egynémely jelölő bizottság még két héttel a megválasz­tása után sem kezdte el a beszélgetéseket a pártta­gokkal. Most sem áll sok idő a rendelkezésükre, hi­szen szeptemberben tartja minden alapszervezet a ve- zetöségválasztö taggyűlést. Ezt a néhány hetet kell fel­használniuk a jelölő bizott­ságoknak, hogy minden kommunista véleményét meghallgassák a jelenlegi ve­zetőség munkájáról, s össze- gyüjtsék a javaslatokat u titkár és a vezetőségi tagok személyére. Nincs minden alapszerve­zetben négy hét a megvá­lasztás és ama pillanat kö­zött, amikor feláll a jelölő bizottság elnöke, a vezető­ségválasztó taggyűlésen, s a tagság összegyűtött vélemé­nye alapján új vezetőséget javasol. Éppen ezért minden bizottságnak pontos menet­rend szerint kell megoldania feladatát. Az első és leg­fontosabb, hogy a megvá­lasztás után osszák fel a te­rületet, határozzák meg, hogy melyik tag kivel be­szélget. Az induláskor hall­gassák meg az alapszerve» zelet pártfogoló aktíva, párt­bizottsági tag útján közölt tanácsokat és javaslatokat. A városi és a járási pártbi­zottságoknak ez az útmutatá­sa a vezetőségválasztó tag­gyűlések jobb előkészítését szolgálja. Minden kommunistát ke­ressenek meg a jelölő bi­zottságok, s kérdezzék meg, kit javasol párttitkárnak, ki­ket a vezetőség tagjainak. Na­gyon nagy a bizottságok fele­lőssége, hiszen az alapszerve­zet véleményét kutatva a de­mokratizmust képviselik. A pártdemokrácia, fejlődésének megnyilvánulása, hogy min­den párttagnak alkalma nyí­lik álláspontjának kifejtésére. Amilyen felelősség össze­gyűjteni a véleményeket és a javaslatokat, többszörös fe­lelősség ezek birtokában tit­kárt, vezetőségi tagokat java­solni a jelölőlistára. Nagyon fontos, hogy a szeptemberi taggyűlésen elhangzó ajánlás tükrözze a párttagság véle­ményét. s ne a jelölő bizott­ság saját javaslata legyen. A mostani választáskor például akár két kommunistát is ja­vasolhat párttitkárnak a je­lölő bizottság, ha megoszlik az alapszervezet tagjainak a véleménye. Gyorsan, ponto­san, nagy felelősséggel lássa­nak hozzá a munkához min­den pártszervezetben azok az elvtársak, akiket megvá­lasztottak a jelölő bizottság­ba, mert ezt várja tőlük a megtisztelő megbízást adó párttagság. L. G. Amíg a gyümölcs az asztalra kerül Reggel 5 órakor indul-1 tunk a Szövetkezetek Somogy megyéi Központjának kiren­deltségeihez. Kísérőnk Vadal­ma Tibor áruforgalmi főosz­tályvezető volt. A kaposvári kirendeltségen fél hatkor kezdődik a munka, de. már ötkor embereket lát­tunk nyüzsögni a raktárépület előtt. — A reggeli terítésre 12 ko­csi áll készenlétben — tájé­koztatott Héjjas József raktá­ros. — Előbb a vásárcsarnok­ba, meg a nagyforgalmú he­lyekre szállítanak, aztán a kül­területet járják be. .Nézzék, mi érkezett az éjszaka. Nyolc mázsa karfiol Fonyódról, Csongrádból barack egy gép­kocsival. Rengeteg dinnye és állattartás feltételeit is bizto­sítani. — Csordást is fogadott a termelőszövetkezet; és egyre többen kezdenek áttérni a modern állattartásra, is. Ez szellősebb, világosabb környe­zetet és kikísérletezett kon- centrátummal, abrakkal való etetést jelent. Tizenöten irat­koztak fel nálam, hogy sze­retnék a házi fejést is gépesí­teni. Munkájuknak meg is van az eredménye. 1968-ban 104 000, tavaly pedig 150 000 forint bevételhez jutottunk a termelőszövetkezet segítségé­vel értékesített állatokért. Ha azt mondom, hogy tagjaink is körülbelül így részesedtek, akkor azt hiszem érthetővé válik, hogy miért is kifizetődő a háztáji állattartás. L. L. I őszibarack. Alapvető cikkek­ből úgy érzem, nincs hiány. A karfiol hiányzott egy ideig. A július—augusztus4 szamunkra a legnehezebb hónap. Persze szeptemberben is lesz elég munkánk, akkor kezdődik meg a szilva és a szőlő szezonja. A meggy termett az idén leg­jobban. Szamócából is körül­belül huszonöt vagonnal ke­rült forgalomba. Juraskovics Miklós gépko­csivezető arról beszélt, hogy van olyan nap, amikor húsz fuvarja is van. — Olykor Pannonhalmáig, Fehérvárig is elmegyünk — mondta. — A szorosabb hóna­pokban a rakodásban is segí­tünk. Az idei nagy meleg, nem tagadom, sokat kivett belőlünk. Van, amikor este tízkor kerülünk haza. Meg­állni nem lehet, mert az em­berek várják a friss árut. E rjábecz József kísérőtől azt kérdeztem, hány kilo­gram súlyt emel fel naponta. — Körülbelül száz mázsát. De egyik gyümölcsöt sem kóstolom meg. Nem szeretem. Hogy vinni melyiket a leg­jobb? Hát a szamócát. Az a legkönnyebb, s jól is fizetik. Böhönyén is rakodó em­berek tablója fogadott. Hor­váth József kirendeltségvezető így foglalta össze a náluk fo­lyó munkát: _ — Hogy képet kapjanak ró­la, milyen egy napunk, a teg­napiról beszélek. Háromszáz mázsa görögdinnyét indítot­tunk útnak Lengyelországba és Csehszlovákiába. A bajai hűtőháznak és Budapestre uborkát, Fehérvárra főző tö- kött szállítottunk. De a Nagy­atádi Konzervgyár is fogadott tőlünk sárgabarackot és para­dicsomot tegnap. Érkezett a tartósítóüzemünkbe 150 mázsa uborka, s ötven mázsa burgo­nyát äs kaptunk. Ä termelők és a kirendeltség között jó a kapcsolat. A dinnyésekkel ne­héz zöldágra vergődni. Mun­kaerő problémával küzdünk. Kilenc saját és harminc ÁFÉSZ-boltnak szállítunk. A szeszfőzdénkben szeptember­ben kezdődik a munka. Most a javításokat végzik Stanics József nek, a szeszfőzde veze­tőjének iránvításávai. A fonyódi telephelyen három műszakban dolgoznak az emberek, ahogy Baditz Zoltán kirendeltségvezetőtől megtudtuk. A szállítás kora reggel kezdődik a Balaton- pátti üzletekbe. Szászhar­mincegy dolgozót foglalkoz­tatnak. Naponként öt vagon gyümölcsöt, zöldséget szállí­tanak belföldre és külföldre, balatoni kötelezettségükön kí- i vül. Molnár János kocsikísérő, aki már nyolc éve dolgozik a kirendeltségen, ezt mondta kérdésemre: — Tizennyolc helyre szállí­tunk. Kerületekre osztották azokat a boltokat, helységeket, amiket mi látunk el. Enyém a négyes kerület. Reggel ki­lencre már végzünk is. Peti Istvánná, Tompos Já- nosné és Papp Ferencné a rakterületen szorgoskodott. Lá­dákban gyümölcsöt hordták a mérlegre. — Teljesítményre dolgo­zunk; szezonban megkeresünk 2400 forintot is. Egyik héten éjszakásak vagyunk, a mási­kon nappal dolgozunk. Nem rossz munka ez, különösen ha könnyű zöldséget kell emel­nünk. Siófokon Csapó János főddszponens, az áruszállítá­sok szervezője, vagy ahogy Vadalma Tibor jellemezte: a telep »agyközpontja« fogadott bennünket — Az információkat gyűj­töm össze a termelőszövetke­zetektől. Egyeztetnem kell a raktárkészlet és az értékesítés igényeit is. Munkánkat heti előzetes programra építjük. Az árváltozásokat időben kö­zölni kell eladóinkkal. A köz­pont és a kirendeltség közötti kapcsolat tartása is felada­tom. Munkaerőgondok nálunk is vannak; csak a régebbi dolgozókra, a törzsgárdára tá­maszkodhatunk. A kényesebb feladatokat ők végzik. Az a tapasztalat, hogy még a fiata­lok is sokkal jobban megáll­ják a helyüket az úgynevezett »vándormadaraknál.« Néha országos esők, gépkocsi-meg­hibásodások is hátráltatnak ■beníiünkeit abban, hogy az áru minél előbb a fogyasztók asz­talára kerüljön. A gépkocsik akkor kezdtek visszaérkezni a telephely ud­varára, amikor elindultunk a siófoki kirendeltségről hazafe­lé. Platójuk már üres volt. Leskó László SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1970. augusztus 18.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents