Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-16 / 192. szám

Demokrácia az alapszervezetekben A szocialista demokrá­cia fejlesztése állan­dó folyamat, az utóbbi évek történelmének egyik jellemző vonása járá­sunkban is. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt a leg­szélesebb -tömegek támogatásá­val folytatja politikáját. Eb­ben. kezdettől fogva döntő szerepe volt annak a felisme­résnek, hogy a fejlődés meg­gyorsításának, a kezdeménye­ző készség kibontakoztatásá­nak, a hibák megelőzésének egyik legalkalmasabb . mód­szere a demokratizmus fej­lesztése pártunkban. A szo­cialista demokrácia fejlődésé­nek nélkülözhetetlen előfel- tétéle a pártdemokrácia fej­lődése. A pártnak ebben példát kell mutatnia az egész társadalom számára. A párt­demokrácia fejlesztése nem a párt gyengítését — mint ■ ahogy azt többen helytelenül értelmezik —, hanem ellen­kezőleg: befolyásának erősö­déséi szolgálja. A pártdemok­rácia érvényesülése fontos fel­tétele aijnak is, hogy a párt szervei, testületéi kellő időben és megfelelően érzékeljék a fejlődésben végbement válto­zásokat; Ezt tartjuk szem előtt mi is a nagyatádi járásban, ahol a pártkongresszusra való ké­szülődés idején valamennyi alapszervezetben különös gonddal elemeztük a pártde­mokrácia helyzetét. Járási pártbizottságunk külön bizott­ságot hozott létre a tapasz­talatok összegyűjtésére, a I helyzet elemzésére. A vizs­gálódással megbízottak szá­mos kommunistát, vezetőségi tagot kerestek fel, és több fontos megállapítást tettek. Melyek a legfontosabb ta­pasztalataink? Megállapítható, hogy az el­múlt időszakban párttagsá­gunk sokat tanult, fejlődött. Többségük ma már helyesen értelmezi a demokratikus centralizmus elvét. Ennek számottevő szerepe van ab­ban, hogy a járás kommu­nistái részt vesznék a hatá­rozatok végrehajtásában, s a különböző fórumokon hallat­ják szavukat. ! árttagjaink nagyobb < része áldozatos köz­életi munkát fejt ki, teljesíti pártmegbízatását. Ab­ból az alapelvből indultunk ki, amikor a párttagság ak­tivitásának fejlesztésével, va­lamint a politikai munka arányos elosztásával foglal­koztunk, hogy minden kom­munistának meg kell talál­nia a legalkalmasabb politi­kai teendőt. Ha a párttag képességeinek és érdeklődésé­nek megfelelő társadalmi, po­litikai megbízatást kap, ak­kor annak értelmét látja, lel­P késén és eredményesen végzi a munkát. Szervezeteinkben rendszeresen számon kérik a pártmegbízatások teljesítését, és értékelik azokat, jóllehet van még jónéhány alapszer­vezetünk, ahol kevésbé él­nek a pártmegbízatások adta lehetőségekkel. Tapasztalata­ink arról győztek meg ben­nünket, hogy a pártszerveze­tek zömében ' növekedett az aktivitás, a felelősség és az önállóság, csiszolódott a mun­kastílus. Legtöbb helyen az­zal kezdik a taggyűlést, hogy a vezetőség számot ad az elő­ző taggyűlés óta végzett mun­káról. A tagság ezt joggal el­várja Volt már példa arra is, hogy a beszámoló elmara­dását kifogásolták a kommu­nisták. Alapszervi titkáraink veze­tőségi üléseken, taggyűlése­ken tájékoztatják a párttago­kat a felsőbb pártszervek ha­tározatairól. Erősíti a pártde­mokráciát, hogy — egy-egy számottevőbb feladat, elhatá­rozás előtt — egyénileg be­szélgetnek a párttagokkal, s ezek rendszerint nyílt, őszin­te, elvtársi eszmecserékké válnak. De van még olyan alapszervezetünk is, ahol nem keresik fel a pártszervezet tagjait, nem foglalkoznak ve­lük kellőképpen (pl. a nagy­atádi Bűzakalász Tsz-ben). A tagság igen sok észrevételt tesz az alapszervezet belső életével kapcsolatban. A nagyatádi tsz alapszervezeté­nek augusztusi taggyűlésén megbírálták a vezetőséget, mert nem foglalkozott kellő módon a pártépítéssel, és azokkal a párttagokkal sem, akik indokolatlanul elmara­doztak a taggyűlésekről. A Nagyatád területi 1-es alapszervezetnéi a nyugdíjasok megbí­rálták a községi és járási pártbizottságot, mert nem fog­lalkozott velük megfelelően. Több helyütt hangzanak el olyan megjegyzések, amelyek a párt vezető szerepének ér­vényesüléséről, a kádermunka helyzetéről, módszereiről, a pártszervezet és a gazdasági vezetés kapcsolatától monda­nak megszívlelendő véleményt. Felelősség érzettél mondtak például véleményt a Danuviá- ban arról, hogy nem látják megnyugtatónak a pártszerve­zet vezetősége és a gazdasá­gi vezetők között. lévő kap­csolatot. A párttitkár és az igazgató a bírálatot elfogadta, és változtat a helyzeten. A Csurgói Napsugár Ipari Szö­vetkezetnél is rendszeresen el­mondják véleményüket a ter­melés nehézségeiről. Néhány alapszervezetben azonban nagyfokú passzivitást tapasztalunk. A csurgói rend­őrőrsön a vezetőség beszámo­lója után — amely nyíltan, őszintén tárta fel a gondokat is — egyetlen hozzászóló sem akadt, aki kifejtette volna ál­láspontját, elmondta volna ja­vaslatát. Találkozni még olyan szemlélettel is, hogy »minek szóljak, úgyis marad minden a régiben«. Ezért inkább- hall­gatnak a taggyűléseken. Per­sze az ilyen és ehhez hasonló vélemény kialakítását a párt- vezetőségi tagok is elősegítet­ték, mert nem hallgatták meg a tagok véleményét, javasla­taikra nem válaszoltak. Ilyen eseteknek nem szabad előfor­dulniuk. Járási pártbizottságunk bá­torítja az alapszervezetek tag­jait, hogy őszintén mondják el véleményüket — még az úgynevezett »kényes kérdé­sekről« is, — mert csak így formálódhat megnövekedett járásunk társadalmi, politikai élete, gazdasági arculata. A pártdemokrácia helyes ér­telmezése és gyakorlati alkal­mazása erősíti pártunk egy­ségét. De csak akkor, ha mindenki betartja a pártsze­rű kereteket és a szervezeti szabályzat szellemében tevé­kenyedig A párt járási' ve­zető testületének, a pártbizott­ság apparátusának tagjai az elmúlt időszakban' sokszor jártak az alapszervezetekben, részt vettek taggyűléseken, ve­zetőségi üléseken, és választ, adtak a hozzájuk intézett kér­désekre. Ezt a jó módszert még fejleszteni kívánjuk. F ontosnak tartjuk — ez is a pártdemokrá­cia érvényesítésének egyik formája —, hogy az augusztusi taggyűléseken de­mokratikusan megválasztott jelölőbizottságok az alapszer­vezetek valamennyi tagját ke­ressék fel, s az ő véleményük alapján tegyenek javaslatot az új vezetőség tagjaira. A fel­sőbb pártértékezletre pedig olyan küldötteket javasolja­nak és válasszanak meg, akik méltóképpen képviselik alap­szervezetüket, elmondják véle­ményüket a munkáról és ten­nivalókról. A pártszervezetek most kap­ták kézhez a kongresszusi irányelveket és a szervezeti szabályzat módosításának ter­vezetét. A pártcsoportok meg­vitatják é fontos dokumentu­mokat és a szeptemberi tag­gyűléseken mondják el kifor­rott álláspontjukat, módosítási javaslatukat. A X. Kongresszusra való ké­szülődés csak így lehet teljes, s csak így érvényesülhet erő- teljesébben alapszervezeteink­ben, pártbizottságunkban a1 pártdemokrácia. Gajdos László, a nagyatádi járási pártbizottság első titkára. Magas termetű, szép szál fiú. Az egyenruhát úgy viseli, mintha már évek óta meg­szokta volna. Biró Gézának, a kaposvári Munkácsy Gimná­zium egykori tanulójának sza­vaiból azonban hamarosan ki­derül, hogy mindössze egyéves katonai múltra tekint vissza. — Tengerésznek készültem valamikor. Az volt az álmom, hogy beutazzam a világot, el­jussak különböző országok ki­kötőibe, és sokfelé, sokféle embert megismerhessek. Az utazásról nem mondtam le, öe a tengerész pályáról igen. Iskolánkba gyakran jártak katonatisztek, beszélgettek ve­lünk a tiszti hivatás szépsé­geiről, voltunk laktanyaláto­gatáson is, s nem tudom ho­gyan, de kedvet kaptam hoz­zá. Így lettem a Kossuth La­jos Katonai Főiskola növen­déke., Mosit szabadságomat töltöm... No, persze ez nem ment olyan egyszerűen. Előtte hó­napokon át csapatszolgálatot kellett teljesíteni; meg kellett ismerkednie a katonai élettel, a fegyelemmel —j egyszóval katonává kellett válnia. Utá­na következett csak a főiskola. Most már túl van az első fél­év vizsgáin. — Sokat tanultunk. Törté­nelem és politikai gazdaság­tan, neveléstörténet,' matema- tijca, pedagógia stb., s ezek mellett a ka­tonai tantár­gyak. Ugyanis nemcsak kato­natiszti, hanem általános isko­lai tanári ké­pesítést is ad a főiskola. Egy év eltelt, s vissza van még három ne­héz esztendő.«' Keresem a fiatal fiúban — apró gye­rekkora óta is­merem -- a vele egyko- rúakra jellem- . ző fesztelensé- * get, könnyedsé­get. Fegyelmezett, tisztelettudó válaszaiból, egész magatartá­sából érződik, hogy a kato­náskodás jó hatással van rá. — Nem bánta meg elhatá­rozását? — Soha nem tudnék szebb és megfelelőbb hivatást elkép­zelni. A főiskolán minden feltételt biztosítanak • a nyugodt tanu­láshoz, a tiszti hivatásra való zavartalan felkészüléshez. S közben — ez kötelező minden­ki számára — hivatásos teher- és személygépkocsi-vezetői jo­gosítványt is szereznek. Rend­szeres a sportolás; nyáron az úszás, télen a sízés. Vala­mennyi növendék — tanulá­sától, beosztásártól függően — rendes havi illetményt kap. Persze nem könnyű a ka­tonai főiskola elvégzése. Csak annak érdemes elkezdeni, aki élethivatásául választotta a katonai pályát. Bíró Géza az első év tapasztalatai után is kitart elhatározása mellett. Ö és a hozzá hasonló fiatalok lesznek majd néphadseregünk tisztjei, akik tudással felvér­tezve vezetik hadseregünket, nevelik a gondjaikra bízott fiatalokat. Szalai László Késnek a ktsz-beruházások A KISIPARI szövetkezetek munkájáról tanácskozott a KISZÜV vezetősége. Biczó Pé­ter elnök tartotta meg a be­számolót. Számba vette a gaz­dasági eredményeket, de szólt a gondokról, tennivalókról is. Megállapította, hogy a ktsz-ek termelése 1970. első felében meghaladta a 231 millió forin­tot, 18,6 millióval (8,8 száza­lékkal) termeltek többet, mint a múlt év azonos időszaká­ban. A készárutermelés 21, 3 javítás és szolgáltatás 6,5, az építőipari termelés 5,7 száza­lékkal emelkedett. 180,2 mil­lió forint értékű árut adtak el a belkereskedelemnek, 17,2 millió forint értékűt pedig exportra küldtek. Sok nehézséget okozott az építőipari anyagok beszerzése, mégis huszonkilenccel nőtt az átadott több szintes lakások száma, és ötvenkettővel több egyszintes lakást adtak át, mint 1969 első felében. (Je­lenleg 187 több szintes és 92 egyszintes lakás építésén dől-, goznak a ktsz-ek.) Figyelemre méltó azonban, hogy mind­össze 19,2 millió forint érté­kű munkáit végezték a lakos­ságnak a megye kisipari szö­vetkezetei; alig többet, mint 1969 azonos időszakában. A személyi szolgáltatások mér­téke 5 százalékkal emelkedett, de tovább csökkent a méretes Műszaki könyvek a gyárban Rohanó karunkban a mindennapi elet részesévé lett a sebesség, a gyorsasáig. Ez nemcsak a hatalmas távolsá­gok félórás-órás úttá zsugo­rodását jeleníti, hanem az is­meretek, az új felfedezések villámgyors elterjedését is. Egy-egy szenzációt percek alatt világgá röppentenék a hírköz­lési eszközök, de. a laborató­riumokban, kutatóintézetekben folyó munka eredményét is igyekeznek minél élőbb meg­valósítani. S aíki leghamarabb kezd gyártani egy. új termé­ket, alkalmaz eddig nem ismert technológiát, tehát a legjob­ban informált, csak az tud ál­landóan az élen, a fejlődés el­ső vonalában haladni. Megfor­dítva a képletet: a napról napra megújuló alapos tájékozódás nélkül lehetetlen lépért tar­tani a fejődéssel, mígnem a lemaradás pótolhatatlanná vá­lik. Ez az igényelt gyorsaság szinte napok alatt tesz kétsé­gessé egy-egy bevált, jól mű­ködő eljárást, vagy tudomá­nyos megállapítást. Ezért kell keresni minduntalan az újat; az Információs (hálózat ki­építésével, de különösen az üzemekben meglévő műszaki, könyvállomány szaporításával. Néhány felmérés birtokában a kép igen tarkának látszik. Üzemeinknél rendszerint a következő figyelhető meg. Kü­lön létesítenek egy műszaki ■könyvtárat, melyben magas szintű, tudományos igénnyel írott művek találhatók. Szép számmal, és a legújabb kiad­ványokat is figyelemmel kí­sérve. Az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ igyekszik minden se­gítséget megadni. Témakörön­ként ' és szakáganként ajánló bibliográfiákat állít össze, rendszeres figyelőszolgálatot létesít Kell / is ez, mert ez a szellemi kelléktár rendkívül gyorsan elavul; felfrissítése, új és újabb kötetekkel való gya­rapítása fontos feladat És ebből gyarapszik, csiszolódik műszaki-technikai fejlesztés­hez szükséges »szellemi tőke«. Egy-egy vállalat, gyár, üzem műszaki fejlettségének rend­szerint tükörképe aktuális- tudományos témákat tárgyaló könyvtárának állománya. Az Üzemi közkönyvtárak­nak más a rendeltetése. Ezek a szakszervezet, kezelé­sében lévő letéti könyvtárak; s az általános műveltség, a kulturált szórakozás egyik biztosítékai. Állományuk java szépirodalmi művekből áll, de jelentős számú ismeret- terjesztő munka is kölcsö­nözhető tőlük. Alapfokú szak­könyvek is varrnak itt, bizo­nyos szakterületek' legegysze­rűbb fogásait, vagy legismer­tebb eredményeit taglalják. Felalatuk egészen más, mint. az említett, szinte kizárólag a gyár vezető gárdája által használt színvonalas műszaki könyveké. Tanulmányozásuk egyfajta . készség, szélesebb látókör kialakulását segíti elő, alap- vagy középszinten. Ép­pen ezért itt sem közömbös, hogy e . könyvek mennyire tudják közvetíteni a leghasz­nosabb, legfrissebb eredmé­nyeket. Sajnos, ezt a feladatot nem képesek maradéktalanul ellátni. Sok könyv aranyira elavult, hogy az egyes szakmák alap­elemeit is képtelen összefog­ni; régi, korszerűtlen fogalma­kat használ, s az egy-egy részterületet forradalmian át­formáló új felfedezéseket ezért egyáltalán nem is tár­gyalja. Az Üzemek egy részében csak társadalmi megbízás alap­ján dolgozó kölcsönzők vannak, s az üzemi könyvtár részére sem biztosítanak megfelelő he­lyet és berendezéseket Vonz­erő hiányában így bizony aka­dozik a könyvszolgálat. Jól tudjuk: a vállalatok éle­tében, ezernyi ügyes-bajos, kisebb-nagyobb feladat is van. De a hasznos könyvek ügyé­nek felkarolása, alapos, hosszú távon bőségesen megtérülő be­fektetés. S mint ilyen — ér­demes. Cs. T. textilruházati munka, keve­sebb a cipő javítás, és keve­sebb az építőipari karbantar­tási munkák értéke is. A megye 26 szövetkezetében több mint hatezer ember dol­gozik (7,8 százalékkal emelke­dett létszámuk az előző év azonos időszakához viszonyít­va). A termelési érték elsősor­ban a magasabb létszám miatt emelkedett, mindössze 10,8 százaléka származik a termelékenység növekedésé­ből. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy a barcsi Dráva Szövetkezetben több mint 100 új dolgozót tanítot­tak meg a kesztyű készítésre, és sok dolgozót vesz föl a Csurgói Napsugár Ipari Szö­vetkezet. is. Természetes, hogy rendkívül alacsony a dolgo­zók teljesítménye a tanulási időszak alatt. A szövetkezeti munkának az is célja, hogy emelkedjen a tagság jövedelme. 23,8 millió forint .bruttó nyereséget ér­ték el a ktsz-ek, ami meg­haladja az árbevétel 10 szá­zalékát. (Mindössze egy szö­vetkezet, a Tahi Építő- és Ve­gyesipari Szövetkezet műkö­dött veszteségesen.) A szövet­kezeti tagok átlagkeresetét vizsgálva megállapították, hogy egy foglalkoztatottra havonta 1757 forint átlagkereső jutott, 3,2 százalékkal — 48 forinttal több, mint 1969 első felében. A KISZÖV elnöke hangsú­lyozta, hogy felszabadulásunk évfordulójára és a pártkong­resszus tiszteletére indított munkaverseny, a szocialista brigádok, részlegek, ifjúsági brigádok felajánlásai nagy mértékben növelik a ktsz-ek féléves eredményeit. Ezután a beruházásokat ér­tékelte a vezetőség. Megálla­pították, hogy 93,3 millió a fo­lyamatban lévő célcsoportos beruházások értéke. Sok helyütt — sajnos — az építőanyagok árváltozása miatt nem elég az előirányzott ösz- szeg, illetve kevesebb jut a műszaki — gépi fejlesztésre. A kivitelezési munkák pedig gyakran eltolódnak, többször módosítják a határidőket; például a Balatonboglári tfas- Műszaki és Hűtőgépjavító Ktsz üzemházának 11,4 milliós költségelőirányzatából mind­össze' 1,6 millió forintot szá­moltak el teljesítésként A Somogy megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat már többször módosította a határidőket, s ha a tél előtt nem költözhet be a ktsz az új iizemházba, akkor rendkívül hátrányos gazdasági helyzetbe kerül. A VEZETŐSÉG, ezután rész­letesen elemezte az építés alatt álló beruházások prob­lémáit. Szükségesnek minősí­tették a célcsoportos beruhá­zások meggyorsítását, s ezért felkérték a KISZÖV műszaki irodáját, hogy készítsen rész­letes műszaki-pénzügyi föl­mérést a kiemelt beruházások­ról, Szakács Erzsébet Közös összefogással — Az első féléviben 159 000 forint értékű társadalmi mun­kát végeztek az andocsiak — büszkélkedett Tapaszdi Ernő, a községi tanács vb-elnöke. — Az idei legnagyobb munkánk a ravatalozó építése volt, ehhez négy napot vállaltak' a község kisiparosai, kettőt pe­dig a lakosság. Harminckét­ezer forint értékű társadalmi munka fekszik benne. Ilyen jó közösségi szellem­ben nem csoda, ha a tanács vezetői egyre többet, s egyre »drágábbat« terveznek. Ezt a drágaságot azért is tettem idézőjelbe, mért az egészsé­ges ivóvízért semmi sem drá­ga, s a fejlesztés következő lépcsőfoka Andocson ez. Már szeptemberben megfuratják az egyik kutat (350 ezer forintba kerül), s ezzel párhuzamosan mar a gyermekorvosi rendelő és az orvoslakás felépítésén törik a fejüket. — A törpevízmű, bár szük­ségességét senki sem vitatja, élég nagy tehertétel lesz az andocsiaknak. Mit szólnak hozzá? — Az egész falu csak erről beszél. Sürgetik, hogy minél előbb kezdjünk' hozzá. Tudja, amikor a villanyt bevezették a faluiba, sokan ágáltak elle­ne, kardoskodtak a gyertya és a petróleumlámpa mellett. Ha ma valakinek felajánlanánk, hogy világítson ismét a régi pipiccsel, talán vasvillát is fogna... A tönpevízművél ugyanez a helyzet, bár ez drágább lesz, mint a villany, s egyelőre akadnak ellenzői. Mire azon­ban bekötik nem hiszem, hogy 'bárkinek is szálka lenne a sze­mében. A közös községi tanácsok kialakítása során Andocs is székhelyközség lett, Somogy- acsa tartozik hozzá. Igaz, ott még nem mennek olyan jól a dolgok, mint Andocson, de a — vb-elnök szerint az itteni erőfeszítések eredményei Ácsán is megmozdítják majd az embereket SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1970. augusztus HL l-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents