Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-09 / 159. szám
kz egészségügyi miniszter látogatása Kaposváron Nővérotthon-avalás a kórházban TEGNAP DÉLELŐTT ünnepélyesen átadták rendeltetésének a megyei kórház első korszerű nővérotthonát. Az esemény jelentőségét azok érezhetik különösképpen, akik ismerik az ápolónők munkáját, életkörülményeit. Három műszakban fiatal lányok végzik a gyógyító munka rendkívül nagy fizikai és lelki erőt igénylő teendőit a kórházi osztályokon, bizony igen szolid fizetésért. Fárasztó munkájuk után eddig vagy a 4—500 forintos albérleti szobájukba, vagy a kórház 42 személyes, zsúfolt tömegszállásaira térhettek »haza«. A modem, háromszintes új nő- vérotthan, amely Kampis Miklós tervei alapján, a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat kivitelezésében •— berendezéssel együtt csaknem hatmillió forintos költséggel — épült fel, nyolcvan ápolónő részére nyújt szép, kényelmes, modern otthont Erről szólt ünnepi avatóbeszédében dr. Tarján László, a megyei kórház igazgató-főorvosa, amikor néhány perccel tíz óra után az ünneplő közönség egybegyűlt az új épület bejárata előtt. Az ünnepség vendégei — dr. Szabó Zoltán, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, egészségügyi miniszter, Bíró Gyula, a megyei pártbizottság titkára, Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke, dr. Várko- nyi Imre, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Csapó Sándor, a városi pártbizottság titkára, Rostás Károly, a városi tanács vb-elnöke, valamint az orvos-egészségügyi szakszervezet több országos és megyei vezetője, továbbá a megyei kórház és társintézményeinek főorvosai és vezetői — az ápolónők sorfala között érkeztek az ünnepség színhelyére. Az ünnepi beszéd után dr. Szabó Zoltán miniszter lépett az épület bejáratához: — Amikor az emtber azt a szót hallja, hogy otthon, akkor különböző fogalmakat társít hozzá. Olyan fogalmakat, mint: védettség, nyugalom, meghitt emberi közösség... Engedjék meg, hogy amikor a birtokukba veszik, mindenekelőtt azt kívánjam önöknek, hogy legyen ez az épület valóban otthonuk. Olyan otthon, amelyben melegséget, pihenést találnak, és ahol a közösségből erőt gyűjthetnek a következő napok nagy felelősségű, nehéz munkájához. Érezzék jól magukat ebben az épületben, új otthonukban, amelyet most átadok rendeltetésének — mondotta a miniszter, majd átvágta a bejáratnál kifeszített piros szalagot. Az épület három szintjén egy-, illetve két- és háromágyas szobák sorakoznak. Beépített szekrényekkel, mosdó- fülkével és olyan esztétikus berendezéssel, amelyik díszére válhatna bármélyik első osztályú szállodának. Valamennyi szinten, a folyosók végében levő fürdőszobák előtt különböző kiszolgálóhelyiségeket láttunk. Tehát minden 26—27 ápolónőnek önálló és kitűnően fölszerelt mosókonyhája, szárító- és vasalóhelyisége, étkező-főzőhelyisége is van. Ugyancsak mindegyik emeleti szinten egy-egy mutatós berendezésű társalgó várja munka után a nővérotthon baráti közösségeit. A MINISZTER és kísérete az avatási ünnepség után megtekintette a megyei kórház néhány új létesítményét és a rekonstrukciós munkálatok több, folyamatban levő építkezését. Délután 2 órakor a gyógyító intézmények igazgatóinak és főorvosainak jelenlétében dr. Várkonyi Imre tájékoztatta a minisztert Somogy egészségügyi helyzetéről és ellátottságáról; a következő ötéves terv előirányzatairól, valamint az egészségügyi fejlesztés távlatairól, gondjairól. A tájékoztatót széles körű eszmecsere követte dr. Szabó Zoltán miniszter és a megye vezető orvosi karának tagjai között. W. E. A lliiielleiítés gyakorlati, tartalmi jelentősége A barcsi járás egyik termelőszövetkezetének függetlenített párttitkára mondta, hogy azóta képes érdemi munka végzésére a gazdaság párt- szervezetében, azóta láthatja el igazán jód a feladatát, amióta függetlenítették. Korábban párttitkár és elnökhelyettes volt egy személyben, jóllehet a párttitkárság önmagában is sok és kényes feladatot rótt rá. Ez a munka különösen a nagy gazdasági egységekben — egész embert kíván. Párttitkárok mondták él ugyancsak a megye déli termelőszövetkezeteiből, hogy mennyi mindent vár a tagság —• nemcsak a kommunisták, hanem a párton kívüli szövetkezeti gazdák is — a helyi pártvezetőtőL Elvárják például, hogy mindenről tudjon, ami a faluban, a gazdaságban történik; ismerje az emberek ügyes-bajos dolgait, örömeit és sérelmeit. Mindenre csak akkor van mód, ha nem terhelik túl egyéb feladatokkal. Persze, ugyanez vonatkozik az elnökre is. Ott, ahol a szövetkezet gazdasági vezetője a társadalmi funkciók garmadájával a vállán igyekszik végezni napi dolgát a gazdaságban, előbb-utóbb megbosz- szulja magát a túlterheltség: idegesség, lelkiisrneretfurda- lás vesz erőt rajta, mert képtelen arra, hogy mindenütt eleget tegyen — mégpedig kifogástalanul — a megbízatásának. Nem maradhat idea Helyenként a párttitkárt gazdasági feladatokkal — raktárossággal, anyagbeszerzéssel, brigádvezetéssel, gépcsoportvezetéssel stb — bízzák meg csak azért, hogy »konkrét munkát« is végezzen. E szemlélet szerint csak akkor konkrét a munka, ha például valaki megköt egy üzletet vagy beszerez egy alkatrészt. Pedig a politikai tevékenység önmagában is nagyon konkrét munka, mert közvetlenül a kollektív öntudat, a szocialista gazdálkodás, gondolkodás erőteljesebb kibontakoztatására, erősítésére irányul. Márpedig ehhez — ismétlem — egész ember kell. Egy szövetkezeti elnök arra a kérdésre, hogy szerinte milyen az »ideális« párttitkár, a szövetkezeti közösség eszményi politikai vezetője, ezt mondta': »Tekintéllyel. politikai és szakmai tájékozottsággal bíró ember legyen. Ha egyenes jellemű, nem kerülhet ellentmondásba. Nem hiá- párttikárral. Ezek a politikai nyozhat a jó szervező, koordináló képesség az erők ösz- szefogásához, a jó munkakapcsolatok kialakításához. Csak így kerülhet emberileg is közel másokhoz. Óvakodjon az engedékenységtől, az elvtelen hallgatástól; mondja ki a véleményét bátran kényes kérdésekben is...« Nos, ebben a szövetkezetben a mostani elnök nyolc éven keresztül párttitkáx volt. A jelenlegi titkár már csúcstitkár, A tapasztalatok arra mutatnak, hogy az elnökünk által felállított kívánalom nem csupán idea. A párttitkárok többségére jellemzőek az imént felsorolt ismérvek. A cél most az, hogy még többen megfeleljenek ezeknek a kritériumoknak — s ehhez a növekvő önállóság, az indokolt függetlenítés adja a legjobb bizonyítási lehetőséget. A közösség bizalma Egyre több közös gazdaságban találkozni függetlenített vezetők a termelőszövetkezettől kapják a fizetésüket, a közgyűlés döntése alapján. Ez bizonyos tekintetben egyedülálló forma. A termelőszövetkezeti tagság tehát — a kommunisták és pártonkívüliek együttesen — határozatban tette le voksát amellett, hogy egy ember, akiben ők bíznak, a szövetkezet politikai életének kézben tartója, a kommunista szellem helyi kovácsa legyen. Mérlegre tették szükségességét, és ügy érezték, , nem nélkülözhetik. Ez a párttitkámak és az egész pártszervezetnek olyan rangra emelése, amilyet valójában meg is érdemel. Méltán élvezik a nagy közösség bizalmát: a politikai munkát a gazdasági munkával azonos rangra emelték. Ez egyúttal annak is bizonyítéka, hogy parasztságunk messzemenően egyetért pártunk politikájával és támogatja azt Hemesz Ferenc Balaton-parti csatornafektetés Munkaerő- és anyaghiány lassítja az építkezést A Balaton üdülőövezeti fejlesztésének egyik alapfelvétele a szennycsatorna hálózat megépítése, illetve bővítése. A tó déli partjának több településén kezdtek hozzá e munkához — közülük hármat tekintettünk meg. — Ötéves előkészítés után, 1966-ban alakult meg községünkben a szennyvíztársulat — mondja dr. Petrus László, a községi tanács vb-elnöke. — Elkészült a műszaki terv, mely szerint tíz kilométer hosszú szennyvíz- csatorna, tároló medence, két átemelő, valamint szivattyútelep épüL A DUV1ÉP 1968-ban látott hozzá a kivitelezéshez, és eddig a Bagolyvár, valamint az Ady utca gerincvezetékét fektették le, továbbá megkezdték az I. számú átemelők kialakítását. Az idén tízmillió forint értékű munka vár elvégzésre — de ehhez még hozzá sem nyúltak. Kiderül a vb-elnök szavaiból, hogy a már teljesített munkák dossziéját sem lehet lezárni. Az érinett két utcában a föld visszadöngölését nedves tömörítés nélkül végezték el, emiatt az új útburkolat megsüllyedt, azt helyre kell állítani. A Dunántúli Vízügyi Építő Vállalattal kötött szerződésben a balatonszemesi munkák befejezési határideje 1972 tavasza. A vállalat anyag-, szállítóeszköz- és munkaerőhiányra panaszkodik, s már úgy nyilatkozott, hogy a vállalt határidőt nem tudja betartani. — Nehezíti a helyzetet — tárja fel gondjait a vb-elnök —, hogy a tárolómedence tervei nem alkalmasak kivitelezésre. Éppen most tárgyalja panaszunkat a döntőbizottság. Azt kértük, hogy a terveket készítő MÉLYÉPTERV-et kötelezzék a műszaki rajzok díjazás nélküli átdolgozására. Hogy mikor kezd üzemelni a balatonszemesi szennyvíztelep? A derűs várakozások szerint 1973-ban. Három-négy munkás, egy gépkocsi a mély árok mellett: lassan épül a balatonlellei sz ennycsatorna. Balatonföldvár A szennyvíz- hálózat rekonstrukciója 14 millió forint költség- kerettel folyik Tavaly a központi parkban helyeztek új csatornavezetéket a földbe, s elkészült a Hősök útjának vezetéke is. Aki akkor járt a népszerű üdülőhelyen, az tudja: hónapokon át megbénult Földvár közlekedése, s ez a körülmény károsan éreztette hatását a vendégforgalomban. — Tavasszal helyreállítottuk az utat — tájékoztat Tóth János, a községi tanács vb- elnöke —, a parkot pedig ismét fűmaggal vetettük be. így most az építkezés új szakaszát kezdhette meg a DUVIÉP, illetve annak alvállalkozója, az ÉM Mélyépítő Vállalat A két átemelőnél — a főbb betonozási munkák után — a belső kiképzési és szerelési tennivalók vannak soron, s a derítőtelep felújítása ugyancsak megkezdődött. Községi tanácsunk — okulva a korábbiakon — rendszeresen figyelemmel kíséri a kivitelezést, és mindenben segíti az építőket. Ezért remény van arra, hogy a tervezett 1971 októberi befejezési határidőt nem keli túllépni. Balatonlelle Húszmillió forintos mélyépítő munka kezdődött, szennyvíztisztító telepet, valamint szenny- csatorna-hálózatot kap a község. A vállalkozói szerződés 1970-es teljesítést ír elő, de mértékadó vélemények szerint 1972-ben sem fejeződnék be a munkák. — Egy év alatt a tervezett négy kilométer hosszúságú csatomafektetésből csupán 1,5 kilométernyi készült el, s a munkák üteme egyre csökken A mechanizmus tapasztalataiból PERT... CPM... 1968-ban a vállalatok nyeresége 40 százalékkal, 1969-ben 20 százalékkal nőtt. 1970-ben, az eddigi adatok alapján, az utóbbinál is kisebb növekedésre számíthatunk. A osökkenő tendencia arra vall, hogy a mechanizmus reformjának ki- teljesedésével egyre inkább tisztázódnak gazdálkodásunk körülményei. 1968-ban és azt követően a végrehajtott árreform és a különböző állami támogatások rendszere nyomán — irreálisan — nagy nyereséghez jutott néhány vállalat. Ma már az ilyen »jogtalan előnyök« egyre kevesebb nyereséget biztosítanak. A korábbihoz hasonló mértékű nyereségnöveléshez egyre inkább több és célszerűbb munkaráfordításra van szükség. A vállalati nyereség többféle úton-módon növelhető. Leglényegesebb módszere: a munka termelékenységének emelése. A termelékenység növelhető műszaki fejlesztéssel, gépesítéssel, szervezésekkel, s ma még nem ritkán a munkafegyelem javításából adódó intenzitásnöveléss-el is. A szervezési megoldások viszonylag olcsók — nem kötik különböző jogszabályok — ugyanakkor egyszerűen megvalósíthatók és olykor igen szép eredményeket hoznak. A szervezés több területét különbözteti meg a közgazdaságtudomány. Alapvetően termelés-, ügyvitel- és munka- szervezésről beszélünk. A termelésszervezés a legköltségesebb, ugyanakkor látványos is. Lényege: a termelési folyamatok korszerű rendszerezésére való törekvés. A oél az, hogy a gyártási útvonal hosz- sza — átfutási ideje — lerövidüljön, a termelési költségek csökkenjenek. így aztán a gazdálkodásból eredő nyereség növekszik. Az ügyvitel- szervezés a gyors és pontos adatfeldolgozást, az ésszerű és csak a szükséges bizonylatolást végzi el, illetve ezek mozgásának útvonalát rögzíti. A helyes ügyvitelszervezés elengedhetetlenül fontos az operatív, de távlati döntések megalapozásához is. A (munkaszervezés az embert és munkakörülményeit, mint termelési tényezőt hangolja össze az egyéb, a termeléshez elengedhetetlen feltételekkel Ezt úgy kell tennie, hogy a vállalat a megrendeléseknek a kívánt határidőre eleget tudjon tenni. Széles körű és folyamatos, korántsem kampányjellegű feladat ez. Ügy kell szervezni a termelést, az előkészítést és a kiszolgálást is, hogy a dolgozók egyenletes terhelése mellett mindig a szükséges időben legyen elegendő és megfelelő minőségű anyag, alkatrész, szerszám, gép, munkaterület Rendkívül nagy a szerepe a munkaszervezésnek az építő és szolgáltató jellegű vállalatoknál A gázveztékek Lefektetéséhez nem elég csak kivezényelni az embereket Ha gyorsan és kevesebb költséggel kívánják azt megoldani, akkor úgy kell ütemezni az árokásást, hogy az a vezetékek helyszínre érkezésekor készen legyen, hogy a vezetékdarabokkal a megfelelő gépek is a helyszínen legyenek, de a hegesztő szakmunkás se késsen — esetleg máshol végzendő feladata miatt több napot. A szervezési megoldások nem lehetnek ötletszeruek. Fontosságukat sokan felismerték, s matematikai módszerek sokaságát dolgozták ki. A kőolaj- és gáziparban éppen a hálózatfektetésekkel kapcsolatban a tényleges és valószínű adatokon nyugvó — a PERT és CPM angol betűszavakkal jelzett — módszerekkel kísérleteznek. Ezek lényege, hogy egy diagramon feltüntetik az összes munka- folyamatok kapcsolatát, ismert vagy valószínűsíthető kivitelezési idejét. Az ábra segítségével megkeresik azt az egymásra épülő munkafolyamatot, amely a leghosszabb a kivitelezési idő szempontjából. Ennek tudatában úgy szervezik meg a munkát, hogy a kivitelezési idő rövidüljön. A külföldi és egyre inkább a hazai tapasztalatok is azt mutatják, hogy a módszer alkalmazása egyharmad, fele idővel is lerövidítheti a hagyományos munkavégzésszervezés szerinti időráfordítást. Az iparvállalatoknál is adott a munkaszervezés lehetősége. Általánosan fékező tényező a termelőfolyamatok rend- szertelen anyagellátása, kiszolgálása, az alkatrészek nem megfelelő élőre gyártása és a termelést kiszolgáló, kisegítő folyamatok meg a termelés rossz összehangolása. Orosz László* (Folytat jtik.) — mondja Horváth Aladár, a községi tanács üdülőhelyi előadója. — A Táncsics utcában most azért nem lehet közlekedni, mert a felbontott úttestet csupán törmelékkel temették be, fedőréteget még nem kapott. Újabban a község másik főútját, a Köztársaság utat is le kellett zárni, mert itt folytatja a kivitelező vállalat a csatorna fektetését. Az előrehaladást naponta figyej- lemmel kísérem, de olykor bizony csak egy-két embert találok a talajvízelszívó gép mellett. Az ilyen munkára mondják azt, hogy csigalassúsággal halad. Megtoeződött — Lelle és Boglár határában — a községi szennyvíztelep kialakítása is. Az üdülési idény kellős közepén azonban — érthetően — a község két központi útja, azok állapota foglalkoztatja a helybelieket és a vendégeket. A rossz közlekedési viszonyokért legtöbben a községi tanácsot marasztaljak el — pedig a reklamációkat ezúttal is a DU- VIÉP-nek kell címezni. Hallgassuk hál meg § Dunántúli Vízügyi Építő Vállalat, a DUVIÉP Hullai GyuA DUVIÉP gondjai osztályvezetőjét, lát is. — Az első félév során igényelt cementnek alig 4ü százalékát kaptuk meg — közli az osztályvezető —, s ez a körülmény kisebb-nagyobb mértékben szinte valamennyi munkánkat hátráltatja. Emiatt munkahelyeink egy részén leállítottuk, másutt lassítottuk az építés ütemét, cementigényes új feladatokat pedig el sem kezdünk. Emellett a Balaton mentén csak vákuumos taláj- vízszint-süllyesztéssel lehet csatornát fektetni, amihez kellő számú munkaerőt csak nehézségek árán tudunk biztosítani. E tényezőkkel számolni kell, így türelmet, megértést, és mindenekelőtt segítséget kérünk a helyi szervektől. A vállalat által említett körülmények ismertek. A problémának azonban van egy másik oldala is: ha nincsenek meg a teljesítéshez szükséges feltételek a DUVIÉP-nel, akkor miért vállal erőn felüli munkát? S ha már szerződést kötött egyes feladatok kivitelezésére, ellénőrzi-e valaki a felsőbb szervek részéről, hogy a biztosított anyagot a vállalat valóban a soron levő kötelezettségeik teljesítésére használja fel? A szennyese torna-építés balatoni tapasztalatai — kiegészítve a kaposvári szennyvíz- telep körüli huzavonával — kedvezőtlenek. Az iparág szervezeti fogyatékosságaira, sajnálatos nehézségeire világítanák rá, és ismételten aláhúzzák a gyors intézkedések szükségességét. B. T. SOMOGY! NÉPLAP Csütörtök, 1970. július 9.
