Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-22 / 170. szám
Változó és ősi Hortobágy A hetvenéves parasztemberek nem emlékeznek ilyen rendkívüli időjárásra. Talán száz esztendeje esett ennyi csapadék a Hortobágyon. A június végi napokban is még barnás-zöld a legelő, nem égett ki a fű. Autóbuszunk észrevétlenül fordul rá a szikre, továbbra is rázkódásmentesen utazunk. Néhány kátyúnál kell csak ügyeskednie a sofőrnek. A távoli ménest^ keressük. Utazás előtt készülődésként elhatároztam, hogy «-nem hiszek« a szememnek, a délibábnak. Azon leszek, hogy a nagy síkság fénytörő levegőjében is a lehető legpontosabban lássak. Ezért erősebb szívdobogás nélkül mentem el a hortobágyi csárda előtt parkírozó külföldi rendszámú gépkocsik mellett, ellenben azt örömmel vettem tudomásul, hogy a pécsi diákok ilyen messzire utaztak, autóbusszal, iskolai kirándulás témájának választva az ismeretlen Hortobágyot. A nádfedeles, fehérre meszelt tájmúzeum — Pásztormúzeum — ajtaja zárva, a fel- világosító szóra csak méltatlankodni lehet. — Tatarozzák — mondják a helybeliek a kíváncsi utazónak. (Hazai és idegen- forgalmi főszezonban.) A gazdaság | A földrajz szakos tanárok most ne figyeljenek rám: két Hortobágy van Magyarországon. Egy területen fekszik mind a kettő; pontosan 21 ezer holdnyi szántót, 36 ezer hold- nyi legelőt és 8 ezer holdnyi halastó területet számíthatunk kevés réttel, gyümölcsösssel és erdővel Hortobágyn&k. Ez a gazdaság, amely különös adottságain kívül éppen olyan, mint az ország többi más állami gazdasága. A kevésbé ismert Hortobágy a másik: idegenforgalmi reklámokról néz ránk. Szó lesz mind a kettőről, számolva azzal is, hogy esetleg csalódások kiváltója lesz a beszámolóm, de megéri, ha hű képet adhatok — nekünk magyaroknak. Legalább mi ismerjük Hortobágyot, mi magyarok, pontos fogalmakkal! A természetet átformáló ember mit művelt Hortobágyon? A háború előtti debreceni legelőből mi lett? Az átalakulásról csak jelen időben szólhatnak, a folyamat ma is tart. Fantasztikusnak tűnik, hogy az 1950-es évek elején az általános mezőgazdaság struktúráját próbálták megvalósítani itt is. Csupán mezőgazdaságból, növénytermelésből nem lehet megélni, változatos minőségű a föld. Gond a zöldtakarmány, ezért nem is lehet nagyobb a gazdaság állatállománya, mely négyezer szarvasmarhából, 60 —70 ezer juhból, 600 lóból és számtalan szárnyasból, baromfiból áll. Hogy mit hozott az idei rendkívüli nyár a Hortobágyon — ezzel kezdtem beszámolómat. Hadd folytassam azzal, hogy gazdaságilag az 1962—S4-es éveket számolják a rekordévnek, s ez bizonyítMindegy, Sajtónkban, különösképpen hetilapjaikban gyakori az olyan történet, amelyben a fantasztikus véletlen — meglepő találkozás, váratlan fordulat — játssza a fő szerepet. Mi sem akarunk lemaradni, elmondunk egy »csodaszto- rit.« Kati az érettségire ment, villamoson, valamivel ifjabb barátnője társaságában. — Egész éjjel nem aludtam — remegett a hangja. — Gondolatban végigfutottam minden tételen. Tegnap még úgy éreztem, tudok valamit, de az éjszaka teljesen üres volt a fejem. A barátnője vigasztalni próbálta: — Ugyan már, ne izgulj! «■ Mi lesz, ha megbukom?! ja is a Hortobágyi Állami Gazdaság létjogosultságát. Kacsa és idegenforgalom | Az állattartás a fő jellemzője a gazdaságnak. A juhtenyésztés — mondották — forradalmi állapotban van Magyarországon. Eddig a gyapjú miatt tartottak juhot, de a külföldi konkurenciával nem álltuk a versenyt, az intenzív juhászattai a hústermelésre terelődött a hangsúly. A magyar fésűs merinó helyett az angol Suffolk fajta látszik most azért gazdaságosabbnak, keresztezéssel nagyobb a húshozama. Elsősorban keleti országokba exportálunk. Országosan az a tendencia, hogy visszafejlesz- szék a juhászatot, a Hortobágyon az elkövetkező két év alatt ötvenezerrel kívánják növelni az állományt. Ahhoz, hogy a gazdaságban bárminemű fejlesztést véghez "tudjanak vinni, pénzre , van szükség elsősorban. S mi hoz pénzt Hortobágyon? A baromfi, a szárnyas. A tyúk, a liba, a kacsa és a gyöngytyúk. Hazánkban eddig elhanyagolták a a gyöngytyúktenyésztést; külföldön keresett áru a húsa. íz- letesebb, mint a tyúk, kiadó- sabb is. Külföldön a gyöngy- tyúk ára kétszerese a csirkéének. Hortobágy nyolcezer holdnyi halastavában meghonosították az amurt, az angolnát. A változáshoz ez is hozzátartozik. Az idegenforgalomról és a lovakról már kinn a pusztán, a megtalált ménes szemlélése közben esett szó. A ló egyre inkább luxuscikké válik — mondja a vezetőm. — Nyugaton már az is — teszi hozzá. S máris fejből mondja az általa ismert legdrágábban elkelt ló árát: 2,5 millió forint. A »luxusló« Hortobágyon az angol telivér és a nóniusz keresztezéséből lesz. Egy alig képzett sportló ára 30 000. a jól képzetté 325 000 forint. A csikós akrobatikus mutatvánnyal kápráztatja el a bámészkodókat. Inkább cirkuszba valónak tartom a produkcióját. Az idegenforgalom készteti a csikósra a bőgátyát, egyébként szégyenük a viseletét. A hagyományokat is ők őrzik a legjobban. A csikósok utánpótlása biztosított is. a sok reprezentatív hazai és külföldi szereplés vonzó, a juhászat azonban szakemberhiánnyal küzd. Nemzeti park | A változó Hortobágyon az újabb gazdálkodás lehetőségeinek kutatása mellett a másik fő feladat: az ősi megőrzése. A táj ősi arculatának, az őshonos növény- és állatfajtáknak a megőrzése. Az Atlanti-óceántól a Kárpátokig nincs ilyen terület, ezért is határozták el a minap, hogy védetté nyilvánítják: nemzeti park lesz Hortobágy. Megtartja ősi természetét is. Az őshonos állatfajták közül a szilaj magyar szürke ma már csak múzeális érték. Géntartalékul mintegy 250 tehenet tart a gazdaság. A racka juh is védett; valamikor durva gyapját bundakészítésre használták fel. ötszáz anyajuhból áll a hortobágyi tartalék. A két Hortobágy közül ez az ősi az ismertebb, ez után vonzódik a külföldi turista, a hazai is ebből szövi elképzelését a Hortobágyról. Ma is. A karikásostorból, a csikósok pány- vájából, a hallott ételek illatából. Milyen lesz Hortobágv (divatos évszámot mondok) kétezerben? A rentábilis termelés megtalálható. (Egyelőre az idegenforgalom évi 150—200 ezer forintot hoz a gazdaságnak, ez a mellényzsebbe is kevés; többet hoz egy falka kacsa vagy más szárnyas.) Hogy mit lesz érdemes a Hortobágyon termelni, tenyészteni — ezt a jövő dönti el. Alighanem a Hortobágy sorsában ez az elkövetkező 30 esztendő jelenti majd a legmélyebbre ható változást, amellett, hogy tudatosan megőrzi múltjából, ami szükséges, és táji, állattartási, nemzeti sajátosságként örök érték. Horányi Barna A szakmunkásképzés reformjáról Szülői értekezletek előtt A szakmunkásképző intézeték igazgatóit nemrégen értekezletre hívták össze a Munkaügyi Minisztériumban, és a szakmunkásképzés reformjával kapcsolatos tennivalókról beszélgettek. Pintér Kálmánt, az 503. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatóját kértük meg, mondja el milyen változások lesznek az új tanévben. — Az értekezlet célja az volt, hogy a minisztérium mérlegelje az intézetek lehetőségeit, a vállalatok szükségleteit. A reformot ugyanis fokozatosan kívánják bevezetni;. az 1970/71. tanévben például 32 szakmában. 21 szakmát B, tizenegyet pedig A tagozatos osztályokban tanítunk majd országszerte. A reform elsősorban az elméleti óraszámok növekedését jelenti, s ezzel együtt a gyakorlati . képzés színvonalának emelését. Természetesen ez az intézetekre, a vállalatokra és a családokra is nagyobb terhet ró. — Az 503. számú intézetben hogyan készültek föl? — Az 1970/71-es tanévben tizennyolc B tagozatos osztályt indítunk 550 tanulóval. Az első évben csak délelőtti oktatás lesz. A tanulók 90 százalékát tanműhelyben képezzük: az intézet tanműhelyében és üzemi tanműhelyekben. A reformra való felkészülés jegyében emeltük a függetlenített szakoktatói létszámot. (Nyolc szakoktatót és három szaktanárt vettek föl.) összesen 55 szakoktató és 43 szaktanár tanít az intézetben az ősztől. Egyes szakmákban kiszélesítjük a fizika és az elektrotechnika tantárgyak tanítását. Négyszáznyolcvan ezer forintért vásároltunk a szakszertáraknak és szakkabineteknek audiovizuális és szemléltetési eszközöket. Minden kabinetnek van például magnója és filmvetítője. A mérési és szakmatematikai feladatok megoldására villamasipari mérőtermet rendeztünk be. A legnehezebb tantárgyakban rendszeres kötelező korrepetálást szervezünk a tanulmányi átlag • javítása érdekében. Végül egy nagyon felelősség- teljes dolog: a szakmunkástörvény az intézetek feladatául jelölte ki a szakmunkás- képzés irányítását és ellenőrzését. Ez hagy energiát köt le, de mindenképpen hasznos az előbbrejutás szempontjából. — Milyen tennivalókra sürgeti a reform az üzemeket és vállalatokat? — Az intézetek igyekeznek optimális körülményeket teremteni. Ez azonban a vállalatok, üzemek támogatása, korszerűbb szelleme nélkül mit sem ér. Mi megküldjük nekik az alapszakmai képzéshez szükséges tantervet. Vagyis: mit kell a tanulókkal — az elmélettel párhuzamit húzok Különösen a magyartól félek. Az igazat megvallva egyetlen tétel van, amit jól tudok: Csokonai szerelmi lírája. Bárcsak azt felelném! Szemközt velünk régimódi választékossággal öltözött idősebb úr ült. Szürke ruha, aranykeretes pápaszem, stuc- colt bajusz. Feszülten figyelte a lányok párbeszédét. És közben, mintha alig észrevehetően elmosolyodott volna... Kati eltűnődött: — Persze, mindegy, mit húzok. Ha az elnök rosszindulatú, sokat árthat. Ha rendes, sokat segíthet... És íme, az öregúr megszólalt: — No, és mit mondanak, milyen£ Kati megrezzent, fürkészően végignézte útitársát, és nagyon udvariasan felelt: — Azt mondják, szigorú, de a szíve jó... — Úgy? Ügy? — mosolygott rejtelmesen az öregúr. A következő megállónál a lányok leszálltak. Különös módon ugyanott szállt le az idős úr is. Az érettségizők már bent ültek a teremben, amikor bevonult a vizsgabizottság. Kati azt hitte, álmodik. Ott volt közöttük az elnök: magas, harmincöt év körüli, szemüveg nélküli, borotvált arcú fiatalember, divatos, egysoros barna ruhában. Kati Mikszáth prózáját felelte, és sajnos úgy megbukott, mint a pinty. Hogy mennyi kotnyeles öregúr utazik manapság a villamoson! Novobáczky Sándor masán — megtanítaniuk. Fontos, hogy lelkiismeretesen kísérjék figyelemmel a tantervet — ez az ő érdekük Is —, és ahol függetlenített szakoktató nincs is, legalább csoportos oktatást tartsanak a gyerekeknek. Az idén először a tantervet a minisztériumi vállalatokon kívül a tanácsi és szövetkezeti vállalatokhoz is eljuttatjuk. Mi még abban is segítünk, hogy á kevés tanulót foglalkoztató üzemből, munkahelyről (a B tagozaton) évenként 256 órás gyakorlati kiegészítő foglalkozásra rendeljük be a fiatalokat az intézeti tanműhelybe. Az üzemi tanműhelyek fejlesztése nélkül azonban ez áligha hozhat jobb eredményeket. Több gondot kellene fordítania a tanműhe- lyes képzésre például a villamossági gyárnak és a mezőgazdasági gépgyárnak is. Az utóbbi esetében nemhogy fejlődött a tanműhely, hanem még a régit is fölszámolták. A tanácsi építőipari vállalatnál valamint a finommechanikai és gépjavító vállalatnál is nagyon kellene a tanműhely. Vagy legalább olyan helyet adjanak, ahol a tanulóknak lehetőségük nyílik az önálló munkára. — Hogyan és miben várják a szülők segítségét? — Az ipari szakmák iránt egyre nagyobb a kereslet. Megbecsülésük is érződik. Nő az intézetekbe jelentkezők száma. Sajnos a pályázók általános iskolai eredménye viszont alig javul. Pedig különösen magasak a követelmények a B tagozatos osztályokban. Köztudott, hogy ezek szakközépiskolák szintjén képezik a tanulókat, a továbbtanulás előtt is szabaddá téve az utat. Sokkal többet kell tanulni a szakmunkástanulónak. mint korábban. A szülőknek rendszeresen ellenőrizniük kell a gyereket. Többször keressék föl az iskolát, az osztályfőnököt is. A B tagozatos osztályokban ugyanis ismételni nem lehet. Már augusztusban megkezdjük a szülői értekezletek összehívását. Az is jó lenne, ha a szülők a gyengébb tanulókat már kezdettől fogva korrepetáltatnák a nehéz tantárgyakból. S amit nem győzünk elégszer hangsúlyozni: több szorgalom és lelkiismeretesség kell a tanulásban! B. Zs« KÍVÁNCSI KAMERA A manchesteri játékkiállítás egyik győztese az »X—70« típusú modell. Persze akadhat, aki rápillant erre a képre, és ünnepélyesen kijelenti: — Az ért a kocsi sem rossz... A 32 éves Surinder Malni indiai csodadoktornak a jelek sze. rint példátlanul jó az emész tése: gyermekkora óta naponta elfogyaszt egy fél téglát. Amióta elkezdte, legalább egy több szobás, kertes családi házat megevett már... Ennek a különös teremtménynek valószínűleg forró szavakat suttoghat a fülébe -édesapja«, Claude Welsh szobrász, aki kályhacsövekből alkotta meg ezt a még a párizsi modern képzőművészeti tártalon is rendhagyónak számító izét. SOMOGYI NÉPLAP Saerda, 1910. július 22. 5
