Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-19 / 168. szám

Az MSZMP KB határozata a IV. ötéves terv irányelveiről (Folytatás a 2. oldalról) *abb boltnyitvatartási munka­renddel kell javítani a vevők kiszolgálását V A gazdaságfejlesztési *• célkitűzések megvalósí­tása érdekében a tervidőszak­ban mind a szocialista, mind a tőkés országokkal bővíteni és jelentősen hatékonyabbá keli tenni a külgazdasági kapcsola­tokat. A jövőben is alapvető a szocialista országokkal való együttműködés mind szélesebb kibontakoztatása Népgazda­ságunk dinamikus fejlesztése megköveteli, hogy a szocialista és a tőkés piacokon egyaránt gazdaságos és versenyképes termékek gyártását és export­ját fokozzuk. A KGST-országokkal — és elsősorban a Szovjetunióval — az árucsere gyors ütemű nőve • lése mellett törekedni ken a gazdasági együttműködés to yábbj lehetőségeinek feltárásé ra és a munkamegosztás sze­lesebb körű fejlesztésére. A fejlődő országokkal a gaz­dasági kapcsolatok bővítése mind gazdasági, mind politikai szempontból érdekünkben ált Erőteljesebben kell támaszkod­ni ezeknek az országoknak a piacaira mind a növekvő nyersanyag- és féltermék-, il­letve fogyasztásicikk-import igényeink kielégítésében, mind a feldolgozó iparunk- — elsősorban gépiparunk terme keinek — exportjában. A fejlett tőkés országokkal minden olyan esetben indokolt a gazdasági kapcsolatok széle­sítése, amikor az gazdasági ér­dekeinknek megfelel, és aem- jár politikai hátránnyal. O Foglalkoztatáspolitikánk fő célkitűzése a teljes foglalkoztatás fenntartása, nő vekvő termelékenység mel­lett A gazdasági fejlődés fontos feltétele, hogy a vállalatoknál nem hatékonyan foglalkozta­tott munkaerő átkerüljön a jö­vedelmező termelési ágakba Arra kell törekedni, hogy a vállalatoknál a munka terme­lékenység műszakilag és anya­gi eszközökkel megalapozható emelkedését ne akadályozza a helyenkénti »kapun belül' munkanélküliség«. A kapacitá­sok jobb kihasználása és az egyenletes termelés biztosítása érdekében —■ különösen az építés, szerelés és szállítás te­rületén — szélesebb körben kell alkalmazni a folyamatos munkarendet. A létszám az iparban a korábbi éveknél mérsékeltebb ütemben növe- kedien! Azzal kell számolni hogy a gépesítés, a munka szervezettsége és hatékonysága javulásának eredményéként a mezőgazdaságban foglalkozta­tottak száma tovább csökken­jen. A munkások és az alkalma­zottak életkörülményeinek ja­vítása érdekében — központi szabályozás keretében — foly­tatni kell az áttérést a 44 órás munkahétre a népgazdaság mindazon területein, ahol eh­hez a feltételek megteremt­hetők. Javítani kell a munkahely' körűim “nyékét. Vállalaii esz­közökkel is fokozni kell az egészségre ártalmas és nehéz testi munkák (anyagmozgatás, rakodás, szállítás) gépesítését. Különös figyelmet kell fordí­tani a dolgozó nők munka- és életkS»íilrnénveinek javításá­ra. Növelni k“H a nők foglal­koztatását. bővíteni a lehető- rövid<=bb munkaidőbe" tcvrfSnö focdrlkoztetásukra éS ar otthon v“°z<=tt termelőmur - kára. A dől «ózó gvermeVe- anvák helyzetének könnyítés3 és a nev°!ési szempontok eav arónt indokolták, hogy tovább foi1“sszük a yvormekintezm*­rlvé'r __ bölcsődék, óvodák n apközi oö-bonok — hálózatát jiVmeV io-Viop foknznHqbbm jpeiz kall osztani a vállalatok p a boiari taná­---’- -c pz állam könöH. 9 A XV. ötéves tervidőszak • alapvető életszínvonal­politikai célja — a növekvő munkateljesítményekkel, a gazdasági lehetőségekkel össz­hangban — a dolgozók jöve­delmének emelese. a szociális- egészségügyi ellátás javítása valamint kedvezőbb feltételek teremtése a művelődéshez, a szakk“nz*chez. a pihenéshez és az egyéni képességek kibonta­koztatásához. a) A dolgozók keresetének növelése az eddigieknél követ­kezetesebben kapcsolódjon a végzett munka eredményé­hez, a termelékenység és a hatékonyság növekedéséhez! A munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 16— 18 százalékkal növekedjen! A kialakult béraránytalanságok csökkentése céljából egyes szakmákban, foglalkozási ágakban részleges központi béremelésre van szükség. A ke­resetek növelésében jobban kell érvényesíteni a teljesít menyek szerinti differenciálá­sát A munkások és alkalmazot­tak, valamint a parasztság egy főre jutó, a pénzbeni társa­dalmi juttatásokat is magaoa foglaló reáljövedelmének nö­vekedési üteme legyen azonos, öt év alatt mintegy 25—27 százalék. A termelőszövetkeze­tek közötti jövedelemdifferen­ciálódást — az adó- és pénz­ügyi rendszer útján — mérsé kelni kelL b) A szociálpolitikai intéz­kedések fő célja a családi jö­vedelemkülönbségek mérséklé­se a családi pótlék és a nyug­díjak emelése útján. Időszerű, hogy a munkaképtelen öregek és a gyermekek eltartásából az állam a népgazdaság teherbíró képességének növekedéséve1 fokozatosan többet vállaljon magára. Ez a családi pótlék é? a nyugdíjrendszer fejlesztését is igényli. Az egészségügyi ellátás fe5- iesztésében az előtérben álló feladat mindenekelőtt — a te­rületi és speciális feladatokat ellátó naffy intézmények kor­szerűsítésével és fejlesztésé­vel — a fekvőbeteg-ellátás fel tételeinek további javítása Csökkenteni keli az ellátás te­rületi aránytalanságait. c) Az áruellátás a lakosság minden rétege számára fej­lődjön! A kiskereskedelmi forgalom 38—40 százalékkal növekedjen! Javítani keh a lakosság áruellátását, főleg tartós fogyasztási javakból, húsból, korszerű ruházati cik­kekből, építőanyagokból. A lakosság szolgáltatási igényei­nek jobb kielégítésére első­sorban a textiltisztítás, a la­káskarbantartás, valamint az elektromos és híradástechni­kai háztartási gépekkel kap­csolatos szolgáltatások kapa­citásai bővüljenek. d) 400 000 lakás felépítésé­vel meg kell gyorsítani a la­káshelyzet javítását. Fő fel­adat a városi lakosság — el­sősorban a munkások — la­káshelyzetének javítása, ezért állami erőforrásokból mintegy 180—200 ezer lakás épüljön meg. A program megvalósítá­sa szükségessé teszi a vállala­tok és a lakosság anyagi esz­közeinek nagyobb mértékű bevonását. Jelentős fejlődést kell elér­ni a lakosság közműellátottsá­gában. Ennek érdekében az új építés mellett gyorsítani kell az elavult hálózat rekonstruk­cióját is. Fontos feladat a községek egészséges ivóvíz- ellátásának fejlesztése. A la­kosság tüzelő-felhasználásában jelentősen növelni kell a gáz- fogyasztás arányát. |A A társadalmi-gazdasági I fejlődés, a technika és tudományos haladás fontos feltétele a népesség általános műveltségének és a szakmai ismeretek színvonalának nö­velése. Az oktatás fejlesztésé­ben ezért az eddigieknél job­ban előtérbe kell állítani az általános iskolai képzés szín­vonalának emelését az isko­lák közötti színvonalkülönb­ség csökkentését'. A középfo­kú oktatásban mérsékelni kell a gimnáziumok és emelni a szakközépiskolák arányát. A tehetséges munkás- és pa­rasztfiatalok továbbtanulásá­nak elősegítése érdekében to­vább kell növelni a diákott­honi férőhelyek számát. A felsőfokú oktatásban a kép­zést tovább kell közelíteni a gyakorlati követelményekhez. A tudomány és technika ered­ményeinek gyors alkalmazása, valamint a társadalmi átré- tegeződés szükségessé teszi az általános és szervezett to­vábbképzés és átképzés rend­szerének fejlesztését. A gazdaság intenzív fejlesz­tése érdekében megkülönböz­tetett figyelmet kell fordítani a szakmunkásképzés korsze- űsítésére, az ipari és mező- gazdasági dolgozók szakmai ismereteinek bővítésére és a korszerű technika alkalmazá­sához nélkülözhetetlen szak­mai kultúra megteremtésére és elterjesztésére. A vidéki művelődési köz­pontok fokozatos kiépítésével bővíteni kell a népművelési, művészeti intézmények és a közkönyvtárak hálózatát. Emellett a meglévő intézmé­nyek működési feltételeit is javítani kell. A tervidőszak­ban az ifjúsági mozgalom in­tézményeinek hálózatát bőví­teni és korszerűsíteni kell. A sportintézménvek fejlesztését szolgáló eszközökből elsősor­ban az oktatási intézmények­kel együtt megvalósuló test- nevelési létesítmények, vala­mint a tömegsport-intézmé­nyek számát kell növelni és jobb működésének feltételeit biztosítani. A műszaki-technikai hala­dás gyorsítása érdékében a tudományos kutatási munkák finanszírozására fordított ösz- szeget a nemzeti jövedelem növekedési üteménél gyorsab­ban, az előző tervidőszakhoz képest mintegy 60 százalékkal kell növelni. A kutatási kapa­citások hatékonyabb hasznosí­tása érdekében a kutató és fejlesztő tevékenységet távlati célkitűzéseinkkel összhangban koncentrálni kell, különösen a számítástechnikai kémia és biológiai kutatásokra, vala­mint a tudományos és tech­nikai haladással összefüggő társadalmi problémák vizsgá­latára Növelni és korszerűsíteni kell a kutatási intézmények műszerezettségét és felszerelt­ségét. Jelentősen csökkenteni kell a kutatási eredmények gyakorlati bevezetésének idő­tartamát, közvetlenebb kap­csolatot teremtve a kutatás és a termelés között. Az átla­gosnál gyorsabban kell fej­leszteni az üzemi és egyetemi kutatómunka feltételeit. A tudományos munkában az ed­digieknél jobban kell haszno­sítani a nemzetközi munka- megosztásból adódó lehetősé­geket. 11 Területfejlesztési politi- ■ * • kánk a jövőben kettős feladat megoldását követeli: — biztosítani kell a népgaz­daság és az egyes területek erőforrásainak hatékony hasz­nosítását, a településhálózat korszerűbbé és racionálisabbá tételét; — a területek foglalkozta­tottsági és termelékenységi, valamint a települések ellá­tottsági színvonalának további közelítésével el kell érni az egyes területek népességének anyagi és kulturális színvona­lában meglevő különbségek fokozatos mérséklését Termelőüzemek általában ott települjenek, ahol műkö­désük feltételei a leggazdasá­gosabban biztosíthatóak. Bu­dapest és környékének iparát — a foglalkoztatott munkaerő bővítése nélkül — intenzíven kell fejleszteni, és intézkedé­seket kell tenni az ország szellemi élete túlzott budapes­ti koncentrálódásának mér­séklésére. Az Alföld a kőolaj-, a gáz­ipar és a vegyipar fejlesztése révén az ország iparilag leg­gyorsabban fejlődő területe. Észak-Magyarország ipari szerkezetében kedvezőbb ará­nyokat eredményez a szénbá­nyászat rekonstrukciója és a vegyipar gyors ütemű fejlesz­tése. Észak-Dunántúl fejlődé­sét a meglevő ipari bázisok­hoz kapcsolódó fejlesztési programok — alumíniumipar, járműgyártás — határozzák meg. Dél-Dunántúlon erőtel jesen fejlődnek az építőanyag­ipar, a gépgyártás és a köny- nyűipar egyes ágai. A mezőgazdasági területe­ken elsősorban a mezőgazda- sági termelés színvonalának emelésével és a kiegészítő te­vékenység bővítésével kell biztosítani a lakosság jövede­lemszintjének emelését. A kedvezőtlen természeti adottságú és a fejlődésben el­maradott területeken a terme­lés fejlesztését a központi te­rületfejlesztési alapból nyúj­tott állami támogatás növelé­sével kell előmozdítani. I "J A IV. ötéves terv célki- ■ tűzéseinek megvalósítá­sát a gazdasági reform elvei alapján az irányítási rendszer előnyeinek kibontakoztatásá­val és a szabályozók tökélete­sítésével kell biztosítani. Csökkenteni kell az időlege­sen alkalmazott szabályozó eszközök szerepét, néhány te­rületen pedig gazdasági cél­jaink megvalósulását hatéko­nyabban szolgáló eszközöket leéli alkalmazni. a) A bérszabályozást úgy kell módosítani, hogy az a mainál jobban ösztönözzön a hatékonyabb és termeléke­nyebb munkára, tegye lehető­vé a jobb keresetdifferenciá­lódást, gátolja meg az indoko- ’atlan létszámnövelést. b) A vállalati pénzügyi sza­bályozást úgy kell megszabni hogy az a gazdaságos, kor­szerű termelést serkentse. Vi­szont azoktól a gazdaságtalan tevékenységet folytató válla­latoktól, amelyeknek fejl°sz- fése nem indokolt — és ahol nem tudnak átállni korszerű termékek gyártására —, a fej­lesztési eszközöket el kell vonni. Csökkenteni kell to­vábbá a veszteségtérítés jel­legű állami támogatásokat is. A mezőgazdasági beruházások támogatásának automatizmu­sát úgy kell szabályozni, nogy az ne vezessen az állami költ­ségvetés terven felüli terhe­lésére. A támogatások a jö­vőben termelési követelmé­nyekhez fűződjenek. c) Az árpolitika segítse elő az árarányok javulását, az ár­színvonal viszonylagos stabi­litását. Az árszínt .-eme1 kedés“ ne haladja meg az évi 1—2 százalékot. Az árarányok ja­vítása részben az egyes árak növekedése, részben csökken­tése útján is történjen. d) Az exportszerkezet gaz­daságosságának javítása érde­kében az állami visszatérítés rendszerét úgy kell tovább­fejleszteni, hogy fokozott anyagi ösztönzést biztosítson a hatékonyabban exportáló vállalatoknak, a gazdaságtala­nul exportáló vállalatok fej­lesztési lehetősége pedig kor­látozódjék. e) A helyi tanácsok hatás­körének bővítése érdekében növelni kell a részükre áten­gedett központi és saját bevé­teleket. Az eszközlekötési já­rulék és az illetményadó egy részének az illetékes tanács részére történő átengedése mellett a vállalatok — és a jö­vőben a termelőszövetkezetek is — fizessenek városi—közsé­gi hozzájárulást. I ^ A Központi Bizottság ■ sz üks ég esnek tartja, hogy a vállalatok dolgozzák ki ötéves tervüket és hosszabb távra szóló fejlesztési kon­cepcióikat, a termelés jobb megszervezéséhez és a munka- körülmények javításához szükséges tennivalókat. A vál­lalatok terveik összeállítása során vegyék figyelembe a fejlődést meghatározó közpon­ti fejlesztési programok Iránymutatását, a termékeik iránt jelentkező igényekre s azok változására vonatkozó prognózisokat, és a vállalati kollektíva javaslatait a terme­lés jobb megszervezésére, a meglevő tartalékok feltárásá­ra és hasznosítására. 4. A gazdaságpolitikai szervezőmunka feladatai A Központi Bizottság meg­állapítja, hogy pártunk gazda­ságpolitikai szervező munká­ja nagy horderejű és helyes­nek bizonyult változásokat in­dított el gazdasági életünkben. A IV. ötéves terv időszaká­ban folytatni kell az aktív gazdaságpolitikai szervező munkát a gazdaság pártirá­nyításában és ellenőrzésében. A gazdaságpolitikai szervező munka legfontosabb feladatai: I A pártszervek és párt- • szervezetek a gazdaság munka fokmérőjének a haté ■ konyság javulását, a gazdaság' tevékenység végső eredményét tekintsék, és a politikai mun kában segítsék az új követel­mények megértését! Általános­sá kell tenni azt a felismerést, hogy a társadalom anyagi forrásai csak olyan • h tér­ben bővíthetők és a társadalom gazdasági gondoskodása csak úgy szélesedhet, ahogyan a társadalmi munka hatékonysá­ga javul. Gazdasági céljaink el- “• érése megkövetel' hogy minden szinten és minden munkahelyen erősítsük a fel­adatok elvégzéséhez szükséges politikai és szakmai félkészük séget. Az eddiginél szervezet­tebbé és céltudatosabbá kell tenni az emberek felkészítését gazdasági lehetőségeink jolb hasznosítására, a korszerű technika alkalmazására, a munka eredményességének ja­vítására. 3 A központi funkcionális • és ágazati gazdaságirá­nyító szervek munkájában to­vább kell erősíteni az egysé­ges népgazdasági szemléletet és fejleszteni koordinációs te­vékenységüket . A népgazdasági tervhez kap csolódóan készítsenek ágazati fejlesztési koncepciókat, mű szaki, fejlesztési prognózisokat. A minisztériumok az egész ágazatra, minden vállalatra és szövetkezetre kiterjedően munkálkodjanak a népgazda­sági tervben meghatározott gazdaságpolitikai célok teljesí­tésén. Rendszeresen vizsgái­nk, értékeljék a gazdasági fej TŐdés alakulását. Gazdaségpo litikai eszközökkel kezdemé­nyezzék és támogassák a vál­lalatok közötti egészséges ver­seny fejlődését, továbbá a kül­földi vállalatokkal való terme !ési kooperáció létesítését. A minisztériumokban és a központi állami szervekben dolgozó kommunisták gondos kódjának arról, hogy rendsze­res és folyamatos gazdaság­elemző és ellenőrző tevékeny­séggel feltárják területükön a gazdasági fejlődés új problé­máit, és kellő időiben felkészül­tnek a szükséges váltnztatá- -“v-a, intézkedésekre. 4 A megnövekedett taná- * esi önállóság körűim-"- nyei között növekvő jelentősé­gű a terület egész gazdaságá­nak, város- és községpolitikái fejlődésének elemzése, a fel­használható tartalékok haszno­sítása, a vállalatok és a lakos­ság részvétele a területi gazda­ság állandó fejlesztésében. A tanácsok hatósági jogkörüket következetesen érvényesítsék a Közigazgatási területükön mű­ködő valamennyi gazdálkodó szerv működésének ellenőrző sóben. A tanácsok a tervezési teve kenység jobb koordinálásával lássák el a megnövekedett fel­adatukat a területi gazdaság- fejlesztés társadalmi-gazdasági összefüggéseinek összehango­lásában, a kommunális ellátás és a szolgáltatások anyagi fe» 1A+“leinek létrehozásában. C A szakszervezetekben dolgozó kommunisták segítsék elő, hogy a szakszer vezetek mozgósítsanak a terv megvalósítására, betöltsék po­litikai nevelő, szervező es ér­dekképviseleti funkcióikat, gyakorolják megnövekedett jo­gaikat a szocialista munkavi­szony fejlesztésében, a szociál­politikai feladatok megoldásá­ban és a munkakörülmények javításában. 6 A szövetkezetekben és • azok szövetségeiben dol­gozó kommunisták segítsék a szövetkezeti szektor gazdaság- tevékenységének tervszerű fej­lesztését, a szocialista s a köz­érdeket szolgáló szemlélet ér­vényesítését. A szövetkezetek­nek nyújtott állami támogatás1 hatékonyan használjak féi. ugyanakkor tegyenek eleget az állam iránti kötelezettségeik­nek, vegyenek részt a közössé­gi gondok megoldásában. 7 A szocialista építőmunka • alapkövetelménye, hogy a vállalatok és a szövetkezetek vitassák meg terveiket a dol­gozó kollektívákkal, tevékeny­ségüket a tervek alapján szer­vezzék meg, és a vállalati pártszervek folyamatosan kí­sérjék figyelemmel és ellen­őrizzék a tervek végrehajtásé: A vállalati vezetők és a szak- szervezeti bizottságok biztosít­sák, hogy a dolgozók szerezzél: meg a vállalatok előtt álló fel­adatok megoldásához szüksé­ges ismereteket, és kellően tá­jékozottak legyenek a kisebb közösségek, üzemi kollektívák életében fontos szerepet betöltő Kérdésekben» A vezetők segít­sék elő a munkahelyeken az egészséges légkör kialakulását és a szocialista munkafegyelem megszilárdulását. A vállalati vezetők a terve zésben és a végrehajtásban tá­maszkodjanak a szakemberek- «e, a munkásokra, a szocialista munkaverseny és a brigádmoz- -1“m kezdeményezéseire. Tovább kell fejleszteni a vállalatok belső szerve­zetét, gazdálkodási rendszerét. Bátrabban kell alkalmazni az országos nagyvállalatok gyár­egységeiben és telepem az ön­álló elszámolás elvét, és olya." intézkedéseket kell tenni, hogy a vállalati szervezet és hatás­8. köri megoszlás alkalmasabbá tegye a gazdálkodó egységeket a változó gazdasági feladatok, a népgazdasági terviből szár­mazó követélmények ellátásá­ra, a hazai és az exportigé­nyek kielégítésére. A vállala­tok belső mechanizmusának tökéletesítése járjon együtt a korszerű vezetési-szervezési el­vek, módszerek, eszközök gyors térhódításával, és mindezek révén a vállalati gazdálkodás szervezettségének színvonala emelkedjék. 9 A vállalati gazdálkodás • színvonalának emelése a vezetés további javítását teszi szükségessé. A gazdasági veze­tők politikai felelősséggel dol­gozó szakértők legyenek, akik fogékonyak az újra, irány; tar.'1 és szervezni tudják a térme- lési-értékesítési folyamatokat a műszaki-technikai haladás körülményei között. Nagyobb figyelmet kell for dítani a megfelelő káderután­pótlásra, a különböző szinte­ken dolgozó vezetők folyama­tos nevelésére és továbbképzé­sére. Szervezett formában iwg kell oldani a vezetők tovább­képzését, a korszerű szervezé­si, vezetési ismeretek terjesz­tését. Nagy súlyt kell helyezni a közgazdasági ismeretek, a gazdasági összefüggések elsajá­títására, a nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatok és a nemzetkö­zi gazdasági tendenciák köve­telményeinek megismerésébe. A pártszervezetek kí­sérjék f'gyelemmel és értékeljék a gazda­sági vezetők munkamód­szerét, a vezetői határozottság és a demokratikus módszere-: egyidejű érvényesülését, vala­mint a vezetőknek a dolgozók­kal való kapcsolatát. A kom­munisták'a pártunk politikája iránti bizalomra építve igé­nyeljék és bátorítsák az állam­polgárok aktivitását a gazda­sági élet egész területén, segít­sék a közérdekű javaslatok megvalósítását. A közösségi gondok megoldását vállalók é - vezzék a munkahely és a tár­sadalom megbecsülését. * * * A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja, hogy a gazda­ságpolitikai szervező munká­val a mindennapi termelő te­vékenységet jól segítő, a gaz­dasági összefüggések kellő megértését szolgáló, színvona­las agitációs ppropagandamun- ka párosuljon. Felszólít min­den pártszervezetet és minden kommunistát, hogy aktív mun­kával vegyen részt népgazda­ságunk fejlesztésében, a szo­cialista Magyarország gazda­ságának építésében. Segítse minden dolgozó a terv célkitűzéseinek megval i- sítását, a gazdasági hatékony­ság további javulását, a szo­cialista munkaerkölcs mind nagyobb térhódítását. A Köz- oonti Bizottság kéri ehhez a nárton kívüli dolgozók támoga­tását és széles körű részvételet. (MTI) 10. SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1970. július 19. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents