Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-19 / 168. szám

Az MSZMP KB határozata a

2. A népgazdaság fejlesztésének távlati követelményei

A Központi Bizottság megái lapítja, hogy a népgazdaság ló' éves távlati terve prognózisának kidolgozása folyik, a vég leges elkészítéshez még továb bi vizsgálat és nemzetközi egyeztetés szükséges. A IV. ötéves terv a lehetőségeknek megfelelően hasznosítja a hosz- szú távú tervezés eddigi eredményeit, valamint a tudományos-műszaki fejlődésre készített népgazdasági prognózisokat

A hosszú távú tervező munka a következő másfél évtized fejlődésének irányát, jellemzőit és problémáit tisztázza, azzal a céllal, hogy segítse és megkönnyítse tervgazdálkodási rendszerünk alapjának, az ól éves terveknek a kidolgozását, vagyis tisztázza, hogy milyen legyen a gazdaság növekedés’ üteme, milyen technikai fejlesztés és népgazdasági struktúraváltozás kívánatos, mikép pen fejlődnek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, és m’- lyen lesz a jövő szocialista társadalmának általános képe.

A IV. ötéves terv az alábbi hosszú távú fejlődési irányok alapul vételével készült:

I Alapvető oélunk a szc- cializmus teljes felépítése hazánkban. Ez sokoldalú fejlődést követel, ezt kell szolgálnia a gazdaságpolitikának. Ennek érdekében:

— Gyorsítani kell a termelőerők fejlesztését, és a gazdasági hatékonyság szempontjából közelíteni kell a gazdaságilag fejlett országokhoz Ezért a következő időszak központi feladata az egész gazdaság intenzív fejlesztése, a társadalmi munka termelékenységének és a népgazdasági jövedelmezőségnek a javítása;

— a mainál magasabb fokú általános és szakképzés és kiterjedtebb foglalkoztatás alapján az egyéni képességek fokozottabb kibontakoztatásának kell teret engedni;

— az anyagi javak fogyasztásának magas, a mainál célszerűbb és választékosabb színvonalát és a mai értelemben vett lakásprobléma megszüntetését kell elérni;

— a mainál teljesebb körű kulturális ellátást és fejlettebb

szociális, egészségügyi gondos kodást kell kiépíteni.

J A következő másfél év- tized központi kérdése számunkra a tudományos-technikai fejlődés vívmányainak jobb hasznosítása lesz, mert ez a feltétele annak, hogy meggyorsuljon a termelőerők fejlődése, mind újabb és újabb termékek és vállalatok érjék el a világ legjobb színvonalát, és ezúton népgazdaságunk általános színvonala közelebb kerüljön a gazdaságilag fejlett országokéhoz. Mindezek érdekében:

— növelni kell a dolgozók készségét a korszerű technika, valamint a hatékony szervezési-vezetési módszerek elsajátí tására és alkalmazására. Ennék feltételeként az oktatás színvonalát emelni, a továbbképzés rendszerét fejleszteni és a vezetés korszerű technikával való ellátottságát javítani kell;

— ezzel összhangban, a Köz ponti Bizottság irányelveit hatékonyabban érvényesítve, olyan káderpolitikát kell foly tatni, amely a szocializmusért felelősséget érző tehetséges szakembereket a gazdasági irányítás különböző vezetői posztjaira juttatja;

— a nemzeti jövedelem bői tudományos kutatásra és technikai fejlesztésre fordított erőforrásokat növelni kell. a távlati fejlesztési céljainknak megfelelő kutatásokra koncentrálva felhasználásukat. A hazai és nemzetközi kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazását meg kell gyorsítani;

— a termelést és a szolgáltatást egyre inkább olyan struktúrában kell fejleszteni, hogy hazai adottságainkat a nemzetközi együttműködés keretében jól hasznosíthassuk, kijelölve a strukturális fejlő dés döntő előfeltételeit képező távlati fejlesztési cé'okat és megoldásra váró műszaki feladatokat.

^ Távlati orientációnk a

'** KGST-országokkal való szocialista gazdasági integráció megteremtése. Továbbra is intenzíven részt kell venni a gazdasági integráció program

jának kidolgozására irányuló munkálatokban. Az integráció kifejlődését elő kell mozdítani az együttműködés elmélyítésének valamennyi lehetséges formájában, a tervegyeztetés fejlesztésével, a közös érdeke két szolgáló fejlesztések együt tes megvalósításával, a termelési kooperáció bővítésével, a kereskedelmi módszerek, a valuta és a hitel funkcióinak korszerűsítésével. Az integrációs lehetőségek révén képesekké kell válnunk a magas szintű technika kifejlesztésére, naté- kony alkalmazására és a nemzetközi versenyben való helytállásra.

A Adottságainkkal ossz *• hangban szélesíteni kell kapcsolatainkat valamennyi európai országgal, amellyel ez lehetséges, továbbá a világ más részeivel. 'Bővíteni kell a fejlődő országokkal, továbbá a fejlett tőkés országokkal való termelési, tudományos, te^-hni kai együttműködésünket, a kölcsönös előnyök és a politika’ szuverenitás alapján.

Társadalmunk fejlődését • továbbra is oly módon kell irányítani, hogy az ország területeinek gazdasági fejlettsége a specializálódás és a munkamegosztás elvét követve fokozatosan kiegyenlítődjön. Ennek megfelelően:

— a nagyipari jellegű központokat ott kell kialakítani, ahol a telepítés a legnagyobb gazdasági hatékonyságot ered ményezi;

— a mezőgazdasági területeken és megyékben a gazdasági struktúrát agrárcentrikus jelleggel kell fejleszteni:

— mindenütt lehetőséget kell teremteni a helyi adottságokat hasznosító kis- és középüzemek gazdaságos működésére, beleértve a nagyiparral való termelési kooperációt;

— a megyék és egyes területek népességének jövedelmi viszonyait a foglalkozási struktúra szerint kell fejleszteni, az általános életkörülményeket közelíteni keli egymáshoz.

A IV. ötéves tervtörvényt a fenti elvekkel összhangban kell elkészíteni és az ország"vűlés elé terjeszteni.

3. Irányelvek a IV. ötéves tervtörvény elkészítéséhez és megvalósításához

A IV. ötéves terv politikai céljául a Központi Bizottság a szocialista társadalom építésének előbbre vitelét jelöli meg s ennek megfelelően: a szocializmus anyagi-technikai bázi sának továbbépítését; a szoica- lista tervgazdálkodás fejlesztését, a gazdasági reform elveinek következetes alkalmazásával; a munkások, parasztok és értelmiségi dolgozók életszínvonalának további emelését; az ország védelmi képességének biztosítását.

A Központi Bizottság a politikai célokból kiindulva szükségesnek tartja, hogy a IV. ötéves terv összpontosítsa népünk erőfeszítését

— a munka termelékenységének gyorsabb növelésére;

— az ipari termelés korsze rűsítésére és a nemzetközi versenyképességének javítására;

— a lakásépítés jelentős fo kozására, különösen a városokban ;

— a hústermelés fellendítésére, az ellátás és az export egyidejű fejlesztésére.

A Központi Bizottság e célokkal összhangban határozza meg a gazdaság fejlesztésének irányára, ütemére és fő arányaira vonatkozó tervcélokat, melyek meghatározzák az országgyűlés elé terjesztenaö végleges tervjavaslat gazdaságpolitikai jellegét.

Az 1971—1975. évi idő* • szakban a nemzeti jövedelem 30—32 százalékos növekedését kell előirányozni. Az arányos és kiegyensúlyozó tt gazdasági fejlődés érdekében törekedni kell a növekedés egyenletességénre.

A nemzeti jövedelem növekedését alapvetően a gazdasági hatékonyság javításával kell megalapozni. A jövőben is ösz- szehangolva kell fejleszteni az ipart és a mezőgazdaságot. Az ipar hatékonyságának javításával el kell érni, hogy a nemzeti jövedelemihez való hozzájárulása — a termelés 32—34 százalékos mennyiségi növekedésénél gyorsabban — kb. 40—42 százalékkal emelkedjen. A termelés növekedésének 75—80 százalékát a munka termelékenységének emelésével kell elérni. A mezőgazdasági termelést az előző öt évhez képest 15—16 százalékkal, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását 13—14 százalékkal kell növelni úgy, hop’ a termelékenység a termelést meghaladó mértékben növekedjék.

Minden területen javítani kell a termelés alkalmazkodóképességét a fogyasztók és megrendelők fokozódó igényességéhez.

A népgazdaság fejlődé- • sének fő arányait úgy kell tervezni és szabályozni, hogy a népgazdaság cartós egyensúlyának fő feltételei biztosítva legyenek. Ennek érdekében:

— a nemzeti jövedelemből a fogyasztás részarányát 75—77 százalékra, a felhalmozásét pedig 25—23 százalékra kell tervezni, és törekedni kell a tervezett arányok stabilitására;

— meg kell teremteni az egyensúlyt a beruházási javak kereslete és kínálata között;

— a versenyképesség fokozásával, a külkereskedelmi áru- foBgakx* tervszert! alakításával , valamint közép és hosszú lejáratú hitelek felvételével tovább kell szilárdítani nemzetközi fizetési helyzetünketj

— tervszerű jövedelemkibocsátás mellett az igenyeltnek megfelelő összetételben — hazai termelésből és import útján — növelni kell a fogyasztási javak kínálatát;

— a pénzügyi politika elsősorban az érdekeltségi rendszer javításával és ezen keresztül a hatékonyság fokozásával törekedjen a pénzügyi egyensúly megszilárdítására, hogy az állami költségvetés folyó és felhalmozási kiadásai — az ésszerű takarékosság érvényesítése mellett —1 az állami bevételekkel megalapozott lehetőség és a terviben meghatározott fogyasztás ará nyában emelkedjenek.

“> A felhalmozáson belül az állóeszközök korszerűsítésére, bővítésére fordított eszközök arányát növelni, a készletállomány növekedését mérsékelni kell. A tervidőszakban biztosítani kell a beruházási tevékenység egyenietesoé- gét és hatékonyságának javítását. Az iparban a fejlesztési eszközök nagyabb részét a meglevő kapacitások hatékonyabb működését biztosító rekonstrukciókra és a technológia korszerűsítésére, a mező- gazdasági nagyüzemi gazdaságokban pedig a korszerű technikai eszközök bővítésere keli fordítani. A beruházásokon be lül gyorsabban kell növelni a lakosság életkörülményeit közvetlenül javító építkezéseket, elsősorban a laka»- és az «ttoez

IV. ötéves terv irányelveiről

közvetlenül kapcsolódó közműépítés részarányát

A beruházások területen meglevő hiánygazdálkodás felszámolása, az építési munka minőségének javítása érdekében a tervidőszak során a/ epítési-szerelési tevékenységet a népgazdaság átlagos fejlődését meghaladó ütemöen, kb. 41—43 százalékkal kell növelni. Magasabb fokra kell emelni az építőipar technikai fel -szereltségét, teljesítőképességét, a munka termelékenységét, es csökkenteni kell az építkezések megvalósítási idejét. A be ruházások. gyors és Hatékony kivitelezése megköveteli a technológiai-szerelési tevékenység erőteljes fejlesztését. Az építmények jobb karbantartása korszerű fenntartás' építési kapacitások és szerveretek létrehozását teszi szükA Az iparpolitika alapvető

“• célkitűzése: a termelés

növelése mellett az intenzív fejlesztés kibontakoztatása, a hatékonyság fokozása. Ezt az alkalmazott technika és technológia korszerűsítésével, a termelésszerkezet differenciált fejlesztésével, az automatizálásnak elsősorban a dinamikusan fejlődő ágazatokban történő fokozásával, a munka termelékenységének javításával, a nemzetközi munkamegosztásban való aktívabb bekapcsolódással, a nemzetközi versenyképesség fokozásával, valamint a szervezés és az vezetés színvonalának emelésével kell megvalósítani.

Biztosítani kell a progresz- szív ágazatok dinamikus növekedését és a gazdaságtalan tevékenységek megszüntetését, illetve korlátozását.

A szénbányászatban — az energiastruktúra korszerűsítésével összhangban — fejleszteni kell a népgazdaság energiaellátásában továbbra is fontos szerepet betöltő gazdaságos széntermelést, fokozatosan leállítva a gazdaságtalan bányaüzemek termelését. A villamosenergia termelésnek és az importnak biztonságosan ki kell elégítenie a népgazdaság gyorsan növekvő villamosenergia-igényét. A vegyipari termékek iránt gyorsan növekvő igények jobb kielégítése érdekében a vegyipart az ipar átlagát meghaladóan, az építőanyag-ipart pedig — a beruházási feladatok teljesítése érdekében — az építőiparnál gyorsabban kell fejleszteni.

A gépiparban a fő feladat a termelési szerkezet korszerűsítése, a gyártmányok nemzetközi versenyképességének fokozása. A kohászatban a termelés gazdaságosságának javítása és adottságainknak jobban megfelelő termék- struktúra kialakítása a követelmény.

Az élelmiszeriparban a lakosság színvonalasabb ellátása, a háztartási munka megkönnyítése, valamint az exportlehetőségek fokozottabb kihasználása érdekében növelni kell a magasabb feldolgozási fokú, előre csomagolt, konyhakész termékek termelésének arányát A könnyűiparban a lakossági és az exportigényekkel összhangban a tervidőszak során a fő feladat: növelni a korszerűbb, jobb minőségű termékek arányát.

Az iparfejlesztésben koncentrálni kell az eszközöket az előző tervidőszakban megkezdett és a távlati gazdaság- fejlesztési céljainkkal összhangban lévő következő fő strukturális célok megvalósítását.

— az energetikai struktúra korszerűsítésének folytatására a földgázprogram megvalósítására, a szénhidrogének fel- használásának gyors ütemű elterjesztésére, ami biztosítja energiatermelésünk gazdaságosságának számottevő javítását, a népgazdaság más ágazataiban a hatékony energiafelhasználást, s hozzájárul a kulturált életkörülmények kialakításához;

— az alumíniumipar további fejlesztésére, ami a népgazdaságnak korszerű minőségű és választékú alumniur*

félgyártmánnyal és késztermékkel való jobb ellátását biztosítja és a kiviteli lehetőségek bővítése révén kedvező befolyást gyakorol a fizetési mérleg egyensúlyát;

— A korszerű közúti járművek és szállítóeszközök fejlesztésének folytatására, ami a hazai és a nemzetközi termelési kooperáció mellett gazdaságilag előnyös és nélkülözhetetlen az áru- és személyforgalom modsmizálásá - ban, kedvező hatást gyakorol több gépipari ágazat verseny- képességére;

— az építőanyag-ipari bázis fejlesztésére, a korszerű, építési móddal készült épületek, épületszerkezetek gyors elterjesztésére, ami előfeltétele az építőipari termelékenység növelésének, a beruházások kivitelezési ideje csökkentésének, az építőipari tevékenység színvonala és hatékonysága emelésének;

— a kőolajtermékek vegyipari feldolgozása alapjainak megteremtésére, ami a népgazdaság jövőbeni kemizálá- sához szükséges;

— a ruházati ipar rekonstrukciójára, az elavult gépek helyett modern termelőeszközök üzembeállítására, ami a lakossági igények jobb kielégítése és az export fokozása érdekében bővíti a termelő kapacitásokat, javítja azok hatékonyságát és elősegíti a változó keresletnek megfelelő divatos termékek gyártását;

— a számítástechnikai eszközök alkalmazására és gyártására, ami feltétele a népgazdaság különböző területein a termelés és értékesítés magas színvonalú szervezésének, irányításának, és egyúttal a gépiparban új, a nemzetközi versenyképességhez nélkülözhetetlen termelési kultúra kifejlesztését eredményezi.

A vállalatok fejlesztési eszközeinek felhasználásában a szabályozással és szelektív hitelpolitikával ösztönözni kell a fő iparfejlesztési feladatok megvalósítására, a beruházások építési arányának mérséklésére, a gépesítés fokozására, az elavult gépek gyorsabb kicserélésére és a technológia korszerűsítésére. A vállalati eszközök koncentráltabb és hatékonyabb felhasználása érdekében fejleszteni kell a vállalatok közötti fejlesztési-beruházási együttműködést.

C Az agrárpolitikában a * soron következő években a fő feladat a stabil húsellátás feltételeinek megteremtése, a termelés egyenletesebb emelése. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar korszerű anyagi-műszaki bázisának továbbépítése mellett a hatékonyságot javítani, a vezetés színvonalát emelni kell az egész élelmiszer-gazdaságban.

Az állattenyésztés fejlesztését meg kell gyorsítani; a mezőgazdaság össztermelésében emelkedjék az állattenyésztés részaránya. A belföldi húsellátás javítása és az export növelése érdekében meg kell szüntetni a hústermelésben meglevő ingadozásokat. Különösen fontos feladat a sertéshústermelés növelése. Ennek érdekében a nagyüzemi állattenyésztést — főként gazdaságos, gyárszerű telepek létesítésével — jelentősen fejleszteni kell. Egyidejűleg a kisüzemi — "mindenekelőtt a háztáji gazdaságok termelési lehetőségeit kell jobban kihasználni.

Az állattenyésztés magasabb termelési színvonalát az állatállomány létszámának növelésével, valamint az intenzív termelésre képes állatfajták elterjesztésével, korszerű férőhelyek létesítésével kell elérni.

Az állatállomány növelése és az állati termékek termelésének fokozása érdekében bővíteni kell a takarmánybázist és javítani a takarmányfelhasz- nálás gazdaságosságát.

A növénytermesztés fejlesztésében a terméshozamok növelése a legfontosabb feladat. Aa «esség kiaa.v'rgabonaszükségletét a jövőben is zai termelésből kell biztosítani.

A műtrágya- és növény- védőszer-ellátás javításával biztonságosabbá kell tenni a növénytermesztést, és emelni kell a hozamokat a szántóföldi és kertészeti termelésben. Folytatni kell a növénytermesztésben a munkaműveletek gépesítését, a nagyüzemi, korszerű technológiák elterjesztését. A belterjesség fokozása érdekében növelni kell az öntözhető területet, fokozni kell a talajvédelmet és a talajjavítást.

A mezőgazdasági szövetkezetek és vállalatok fejlesztési eszközeinek jobb hasznosítása, a termelékenység fokozása érdekében elő kell segíteni az üzemek feldolgozó és kiegészítő tevékenységét, továbbá a közös vállalkozásokat és az üzemek közötti együttműködést a termelésben és a forgalmazásban.

A vízgazdálkodás tervszerű fejlesztését biztosítani kell a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság növekvő vízszükségletének kielégítését, a racionális vízgazdálkodás feltételeinek javítását, vízkészleteink minőségének, tisztaságának védelmét.

A tervidőszakban be kell fejezni a Tisza völgye gazdasági- társadalmi fejlődése szempontjából nagy jelentőségű létesítmény — a kiskörei vízlépcső — építésének első szakaszát, s meg kell tenni az előkészületeket a víz hasznosítására. Az ár- és belvízvédelem biztonságának fokozása céljából bővíteni és korszerűsíteni kell. a védelmi létesítményeket

f A szállítás és forgalma- zás arányos fejlesztése és korszerűsítése növekvő jelentőséget foglal el a társadalmi termelés hatékonyságának fokozásában és az ellátás javításában.

A közlekedés fejlesztésével és korszerűsítésével biztosítani keli a népgazdaság növekvő áru- és személyszállítási szükségleteinek kielégítését, a távlati közlekedéspolitikai koncepciónak megfelelően a közlekedési ágazatok közötti munkamegosztás előnyeinek kihasználását. A tervidőszak végére a vasút korszerűsítésében be kell fejezni a vontatás villamosítását és dieselesítését. és folytatni kell a záhonyi átrakó- körzet fejlesztését. A közúti közlekedést a közlekedési ágazat átlagát meghaladó mértékben kell fejleszteni. A gépkocsi-közlekedés gyors növekedését az utak korszerűsítésével és a szervizhálózat bővítésévii kell elősegíteni. A városi tö megközlekedésen belül kiemelt feladat a budapesti közlekedés javítása.

A hírközlés területén a távbeszélőhálózat bővítése és korszerűsítése, a nemzetközi táv- beszelő-összeköttetés fejlesztése, az országon belül a rádió és televízió adás-vételi lehetőségeinek javítása, a második televíziós adás bevezetése és a színes adást sugárzó országos televízióhálózat kialakításának megkezdése a feladat.

A népgazdaság minden ágában fejleszteni és korszerűsíteni kell a tárolási feltételeket, s ezzel előmozdítani a veszte ségek csökkentését, a termékek minőségének megóvását és a fogyasztó jobb kiszolgálását. Az áruforgalmazás költségeinek csökkentése érdekében e termelőeszközök forgalmazásában meg kell szüntetni a fe leslegesen közbeiktatott közvetítő tevékenységet és bővíteni a kis- és középvállalatok közvetlen raktárról történő kiszolgálását.

A növekvő kereskedelmi forgalom lebonyolítása érdekében a fejlesztés céljára rendelkezésre álló eszközökből a hálózati egységek, bol+ok technikai ellátottságának javítását, kapacitásnövelését kell biztosi tani. Az új létesítményeknél racionális telepítésre kell törekedni, és. általában a koncentráltabb, gazdaságosabb üzlettípusok kialakítását kell előtérbe helyezni. A meglevő hú lózat kapacitásának jobb ki használásával, a munkaszervezés javításával, és rugahna(Folytatás a 3. oldatott

2

SOMOGYI NÉP LA!

Vasárnap, W79. JíBm Ml