Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-14 / 163. szám

Önként, emberségből Tovább gyűrűznek a ro- konszenv, a segíteni akarás hullámai. Még mindig újabb és újabb jelentések futnak be ■vállalatoktól, üzemek tjí>l, je­lezve a támogatás mértékét, milyenségét, melyet az árvíz- károsultaknak ajánlottak fel. A Kaposvári Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói keresetük négy százalékát, májusi bérűkből egy napra ju­tó pénzösszeget aditak postá­ra — ahogy Matók Zoltán pénzügyi és számviteli főosz­tályvezető elmondta. Ez az összeg 109 000 forint. A köz­ponti telephely és a hat gyár­egység minden dolgozója a Gépjavító Tröszt kezdemé­nyezését megelőzően ajánlotta fel a segítségét. 60 000 íorin tot a Magyar Vöröskereszt számlájára, a többit a Nyír­egyházi Gépjavító Vállalatnak juttatták el. A segítség egyik formája ez j volt. A másik — mely a múlt kedden realizálódott, amikor a pénz postára került — a vállalat 1969-es ' fejlesztési alapja öt százalékának eljut­tatása volt. Ez 168 000 forintot tett ki. Kisüzem a nagy szárnak tükrében Bolla Istvánná és férje mintát vesz az anyagvizsgálathoz. Nem tartozik a nagy ipar' I sókat foglalkoztató öreg üze­létesítmények közé a Kapos vári Tejipari Vállalat csurgói üzeme. Mégis, ha a berzence-. iharosberényi és csurgói lako­»... KÉREM, hogy a esa- i tolt jegyzet alapján szíves­kedjenek a lapban helyet ad- j ni problémánknak« — -írta Kálmán Sándor, a szentgálos- kéri szövetkezet főkönyvelője. Végigolvasva a »Több csa­tornás összefogás« címmel megírt levelét, valóban az a vélemény alakul ki, hogy en­nek a panasznak érdemes és szükséges helyt adni. Miről van szó? Idézünk a levélből: »A gazdaságirányí­tás rendszere lehetőséget te­remtett arra, hogy nemcsak a közös, hanem a háztáji gazda­ságok termékértékesítésével is szervezettebben foglalkozzunk. Termelőszövetkezetünk a ház­táji termeléshez megfelelő szakirányítást biztosított, és vállalkozott az itt megtermelt áruk felvásárlására és értéke­sítésére. A mostam időszak­ban a tagok kérésére a szór­vány gyümölcsösökből vesz- szük át az árut, és úgy akar­tuk szervezni ezt a munkát, hogy az a leggyorsabban el­jusson a fogyasztókhoz, illetve a feldolgozóhelyre. Mivel szerződésünk nem volt, fel­vettük a kapcsolatot a Nagy­atádi Konzervgyárral, mely biztosította szövetkezetünket a háztájiban termelt meggy átvételéről. Mindennap saját gépkocsinkkal a gyárba szál­lítottuk az összegyűjtött megy- gyet. A minap egy értesítést kaptunk tőlük, melyben köz­ük, hogy nem áll módjukban a meggyet közvetlenül szö­vetkezetünktől átvenni, ha­nem csak a MBK-en keresz­tül. Vajon milyen módon kooperált a több csatornás értékesítési lehetőség ellen a MÉK és a konzervgyár? Ész­szerű eljárás-e ez akkor, ami­kor a tsz azon fáradozik, hogy a szórványgyümölcsösök- ben termett árukat megment­se, és gyorsan, jó minőségben értékesítse? ...« s És tovább folytatódnak a kérdések, a levél olvasása, alapján jogosnak ítélt méltat­lankodás. A sajnálatos körül­mény következtében a szövet­kezet megyén kívüli vállala­tot keresett — és talált —, ahol átveszik az árujukat. Ahogy a főkönyvelő írta, azért ismertette az esetet, mert fi­gyelmet érdemel, mikor az egyenlő partneri elvek csor­bát szenvednek. Egyetértünk vele. Ezért is kezdtünk nyomozni, valójá­ban mi is van eme »több csa­tornás összefogás«-mak tűnő tény mögött. S ekkor követ­kezett be a váratlan fordu­lat. Küher János, a MÉK igaz­gatója így mondta: »Mi nem kötöttünk a Nagyatádi Kon­zervgyárral olyan szerződést vagy megállapodást, hogy csak tölünk vegyenek át gyümöl­csöt, a termelőktől közvetle­nül ne. Azt javasolom — és értesíteni is fogom a szövet­kezetei —, ha nem veszi át tőlük a gyár a meggyet, ak­kor nagyon szívesen átvesz- szük mi, mégpedig ugyanazon az áron, mint amit a gyár fi­zetne nekik.« Igen, váratlan fordulat ez az ügyben, s hadd tegyük mind­járt hozzá, rugalmas döntés, kedvező ajánlat . a szövetke­zetnek. A problémát ezzel lé­nyegében le lehetne zárni mondván: bebizonyosodott, valójában nem létezett a partneri elveket, a több csa­tornás értékesítési lehetőséget sértő külön megállapodás, a szövetkezet most már nem­csak megyén kívül, hanem megyén belül is értékesítheti a szórványgyümölcsösökben megtermett értékeket, amegy- gyet, ami igen keresett ked-. veit gyümölcs. Mégis úgy tartjuk — éppen a tanulságai miatt — érde­mes ezzel az esettel foglalkoz­ni. Tételezzük fel hogy félre­értés tévedés íratta azt a le­velet melyet a gyár küldött a szövetkezetnek s amely lé­nyegében kiindulópontja volt a szeintgáloskériek felháboro­dásának az egész problémá­nak. Ám felvetődik mindjárt a kérdés: megengedhetünk-e magunknak ilyen félreértést tévedést? Kivált most, amikor megyénkben is, országosan is mind több erőfeszítést teszünk azért, hogy a háztáji áruter­melést fellendítsük, segítsük, szervezetten támogassuk? Er­re a kérdésre csak egyértel­mű nemmel felelhetünk. ÜGY VÉLJÜK, ebben a gondolatban van az egész ügynek legnagyobb és min­denképpen megszívlelendő, fi­gyelmet érdemlő tanulsága! V. M. met a számok tükrében vizs­gáljuk, rögtön »megnő a sze­münkben«. Az első negyedév­ben a tervezett 5 798 000 fo­rint teljes termelési értékkel szemben 9 271 000 forint érté­kű tejterméket állítottak elő. Kakaóból 170, tejporból 113 vajból 123, sajtból 129, túróbe’. 125 százalékra teljesítették az értékesítési tervet. Uyein beve­zető után már fokozott érdek­lődéssel indultunk el kísé­rőnkkel, Bolla István főüzem­vezetővel és feleségével, aki az üzem késztermék-laboránsa. Hogyan csinálják? Egyszerűen — A környező nagyobb köz­ségekből és a marcali járás kisebb községeiből naponta 45 ezer liter tejet hoznak be gép kocsijaink. Ebből 15 ezer litert pasztőrözve, hűtött állapotban nap mint nap elvisz jugoszláv partnerünk, a zágrábi Centro- pron. A hat darab külön leges üvegszállal merevített, mű­anyag tartályokkal fölszereli kamionjuk a kora reggeli óráikban szokott indulni. A maradék tej nagy része a Cheddar sajt gyártására megy. Emellett öt-hatezer liter kan- názott tejet, hét-nyolcszáz li­ter tejfölt és mintegy 5—6 má­zsa túrót készítünk naponta. Nagy a felelősség, mert Csűr gó, Nagyatád, Barcs el’átása friss tejtermékkel — és ez a legfontosabb — hozzánk tarto­zik. Legnagyobb tételben Cheddar sajtot gyártunk és ér tékesítünk. Ez a márka belföl­dön és külföldön is igen kere­sett és közkedvelt. Az ömlesz­tett sajtok alapanyaga szintén ez. — A sajtot hol értékesítik? — A hazai ömlesztőüzemek alapanyag-ellátása mellett je­lentős exportunk van az NDK- ba. Az első félévben tíz vagon ment a Német Demokratikus Köztársaságba, ami jelentős mértékben hozzájárult a terv túlteljesítéséhez. A sokat emlegetett Cheddar titkairól már a kellemesen hű­vös automata légkondicionáló berendezéssel fölszerelt érlelő­pincében érdeklődöm. — Titka? A technológiát szi­gorúan és pontosan be kell tar­tami, és akkor el sem lehet rontani. Az alvasztás, aprítás, formázás, préselés és sózás után itt, a sajtérlelőben 10 Celsius-fok hőmérsékleten két- három hónapig érleljük. Egy ilyen 20 kilogrammos sajt — int a plafonig halmozott sajt- negyek felé Bolla István — kétszáz liter tejből készül. — Miyen terveik vannak a jövővel kapcsolatban? — Egyelőre még csak a tár­gyalások folynak, de valószínű, nogy a következő hónapokban a Balaton déli partját mi lát­juk el étkezési túróval. Másik tervünk egy új, belülről kifele érő, félkemény, fokhagyma ízű füstölt sajt előállítása. Ezt Korompai Zoltán kollégámmal együtt csináljuk. Az első kísér­leti szakasz most, július köze­pén zárul. Az eddig lezajlott három próbagyártásból vá­lasztjuk ki a legjobb technoló­giát. Ahogy az előzetes vizs­gálatokiból kiderült, a füstölé­sen és a fokhagyma keverési arányán keli még módosítási végezni. Ha minden jól megy, jövő évben már az üzletekben is találkozhatunk vfle. Győri András MAI KOMMENTÁRUNK Aktívák a választás sikeréért Állandó vendégei vannak mostanában a megye párt­szervezeteinek. A vezetőség- válaszás előkészítésében se­gítenek azok a pártbizottsá­gi tagok és aktívák, akiket a város és a járási pártbizott­ságok erre a megtisztelő és felelősségteljes munkára föl­kértek. Több száz pártfogó ismerkedik a kijelölt párt- szervezet tevékenységével, beszélget a vállalat, a szö­vetkezet vagy a hivatal ve­zetőivel, a kommunistákkal. A pártbizottsági tagok több­sége jó ismerősként kopogta­tott be a párttitkárhoz, hi­szen több éve pártfogolta az alapszervezetet a pártbizott­ság megbízásából. Sok aktíva azonban csak most, a válasz­tások idejére kapcsolódott be ebbe a tevékenységbe. A pártbizottságok körülte­kintően osztották be őket az alapszervezetekhez, figye­lembe vették, hogy milyen területen dolgoznak, milyen az érdeklődésük és képzett­ségük. Ez a gondos beosztás — amelyet például a Ka­posvári Városi Pártbizottság is szorgalmazott — forrása lehet a választás jó és tartal­mas előkészítésének. Ezek­ben a hetekben például az­zal foglalkoznak az aktívák, hogy minden párttag ponto­san megismerje a vezetőség­választással kapcsolatos el­veket, feladatokat, teendő­ket. Érdeklődnek a pártcso- portbizalmiaktól, hogy érté­kelték-e már a pártmegbíza­tások teljesítését a műhe­lyükben vagy irodájukban. A pártbizottsági tagok és az aktívák most a vezetősé­gek beszámolójának elkészí­tésében segíthetnek a leg­többet. Ez azért olyan fon­tos, mert a tartalmas beszá­moló pezsgővé teszi a veze­tőségválasztó taggyűlést. Ha a vezetőség őszintén értékeli az eredményeket, rámutat a még meglévő hibákra, jelzi a legégetőbb tennivalókat, akkor lesz vita a taggyűlé­sen, véleményt tudnak mon­dani a kommunisták. Az ak­tívák feladata, hogy a mos­tani választási rendszer szel­lemében elsősorban a helyi munka elemzését javasolják a beszámolóba, hiszen az el­ső taggyűlésen az alapszer- vezet tevékenysége áll a kö­zéppontban. Biztosan gazda­gítja maid az anyagot, ha felhasználják a párttagokkal való beszélgetések tapaszta­latait. Amikor az adatokat egyeztették, a pártmunka teljesítését kérték számon sok kérés, javaslat és bírálat elhangzott. Ez semmiképpen se maradjon ki a beszámo­lókból. A megbízott aktívák feltétlenül hívják föl erre a figyelmet. A pártszervezetek több száz állandó vendége most a jó előkészítésen munkál­kodik a vezetőséggel együtt. Pártmunkájuk fokmérője a jó és tartalmas taggyűlés lesz. L. G. A tűrő előkészítése csurgatás ra. Az eredmények biztatóak A munkaversenyek közül az idén a X. pártkongresszus tiszteletére meghirdetett me­gyei szintű versenymozgalom áll az első helyen. A verseny- felhíváshoz elsőként csatlakozó üzemek egyike a Pamutfonó­ipari Vállalat Kaposvári Gyá­ra volt. — Üzemünkben éves ver­senyt indítottunk, de amikor megtudtuk, hogy az idén lesz a X. pártkongresszus, a brigá­dok közt rögtön megindultak a versenykihívások — kezdi a beszélgetést Papp Józsefné, a textilművek termelés felelőse így a megyei verseny megin­dításakor már az elsők közt nevezhettünk be. Nálunk több verseny is folyik egy időben. A feltételeket a munkaverseny­szabályzat rögzíti. A verseny- feltételeket brigádéként és egyénenként is meghatároztuk. Több kihívás történt a műsza­kok, a brigádok és üzemrészek közt. Ezek célul tűzték ki a. termelés növelését, a munkaidő jobb kihasználását, a hulladék és a vándorlás csökkentését, a társadalmi munka teljesítését és még sok más, a munka sa­játosságaitól függő feltétel tel­jesítését. Mivel az év elején a fő súlyt a félszabadulási mun­kaversenyre fektettük, ezért ez május 1 óta párhuzamosan Eo­Sok száz millió megtakarítás Országosan is elterjesztik a lábodi kísérleteket (Tudósítónktól.) A múlt év tavaszán lapunk­ban is hírt adtunk róla, hogy a Lábodi Állami Gazdaság­ban jeletős kísérleteket foly­tatnak a mezőgazdasági erő1 és munkagépek korrózió elle­ni védelmével kapcsolatban. A szabadtéri tárolás miatt ugyanis, a szennyeződések és az időjárási viszonyok követ­keztében a gépek élettartama lerövidül, gyorsabban meghi- básodtak és tönikementek. Ezt a nagy veszteséget si­került a kísérletek eredmé­nyeként jelentősen csökken­teni. Az eljárás bevezetése előtt a korrózió okozta érték­csökkenés 10—15 százalékos volt, most ez mindössze 0,5— 0,7 százalék. A közelmúltban szakmai tapasztalatcserét rendeztek a gazdaságban, melyen nem­csak megyei, hanem országos szaktekintélyek is részt vet­tek. Az Országos Műszaki fejlesztési Bizottságot Kutas László tudományos munka­társ, a Nagynyomású Kutató Intézetet Rónai Dezső osztály- vezető, a Gépkisérleti Intéze­tet Mélykúti Csaba osztály- vezető, a Műszaki Egyetemet pedig Szász János egyetemi tanár képviselte. Rajtuk kí­vül még több szakember is részt vett a gépszeimlén, az eljárás 'bemutatásán és az azt követő szakmai tanácskozá­son. A szakemberek egybehang­zó véleménye, hogy a másfél évvel ezelőtt kezelt gépek fe­lületei mentesek a rozsdától, élettartamuk jelentősen meg­nőtt. A részvevők elismerés­sel szóltak a kísérletek ered­ményéről, a Pálffy Miklós irányításával dolgozó műsza­kiak sikereiről. A lábodi tapasztalatok alap­lyik a kongresszusi versennyel. Ezekben a vetélkedésekben 68. brigád több mint ezer főve' vesz részt. Ez az egész üzem kollektíváját jelenti. Ezenkívül még a kiváló dolgozó rímet is meg lehet pályázni. — Hogyan reagáltak a dolgozók a megyei verseny- felhívásra? — A lehető leggyorsabban. A Lenin-brigád még aznap je­lentkezett. Mindent megte­szünk. ezért a versenyért. Igye­keztünk megszívlelni a feltéte­leit. Különösen élénk! nil és izgalmassá teszi, hogy megyei szintű, és így nagy a tét. Am a leginkább örvendetes, hogy ezt dolgozóink, is érzik. Szeret nénk nyerni, vagy legalább jó1 szerepelni. A verseny alakulá­sáról rendszeresen tájékoztat­juk az üzemi kollektívát a Kongresszusi Híradóban. — Milyenek az eddig el­ért eredmények? — Most értékeltük a féléves eredményeket, s bizony néni panaszkodhatunk. A gyár ösz- szes termetese 104,94 százaiéi'. Ezen belül a fonoda 105,43 szé zalékra, az orsózó 99,31 száza lékra, a cérnázó 102,29 száza­lékra teljesítette a termelés tervet, hogy csak a lényege sebb adatokat említsem. Ter­melékenységünket a tervezett 99,5 százalékkal szemben 103,14 százalékra növeltük. Szép Si­kereket értünk el az újítások terén. 1969-hez viszonyítva 62 pázaiékkal több újítást ad tunk be. Végül egy nagyon ör­vendetes, bennünket is megle­pő szám: a 'három napon túl gyógyuló balesetek számát 5 százalék helyett 12 százalékkal csökkentettük. Müvei üzemünkben több verseny is folyik égy időben, a jutalmazás nem könnyű. A célfeladatok megvalósításáért a budapesti központunk az öt gyáregységben 92 000 forintot tűzött ki. Ezenfelül a gyári cél­kitűzés 110 000 forint. A leg­magasabb összeget a kiváló ján tovább kívánják fejlesz- . , leni a védelmi technológiát ^ A® és 'azt országosan is alkalmaz­zák majd. Az eljárás beveze­tésével sok száz millió forint megtakarítás érhető él. Itt a megtisztelő cím elnyerő' közt 158 000 forintot osztunk inaj-d szét. Gy. A. SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1970. július 14.

Next

/
Thumbnails
Contents