Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-12 / 136. szám

Rajt a nyári KfSZ-vezetiképzésben ZUHOGÓ ESŐ fogadta a KISZ Somogy megyei bizottsá­ga balatonfenyvesi vezetőkép­ző táborának lakóit, az 1970-es nyári képzés megindulásakor. Az első lakók néphadseregünk különbökő egységeinek KISZ- vezetői és leendő aktivistái. Egy hetet töltenek a táborban, ahol-színes és változatos prog­ram biztosítja felkészülésüket a következő kiképzési időszak ifjúsági és politikai munkájá­ra. Hét nap alatt tájékoztatókat hallanak az időszerű nemzet­közi kérdésekről, az MSZMP X. kongresszusára való felké­szülésről. Megismerkednek a területi KISZ-szervezetek munkájával, és megvitatják a kulturális- és sportmunka, va­lamint a katonai kiképzés fel­adatait. Végül vendégeket is fogadnak: a csehszlovák kato­nafiatalok hazánkban tartóz­kodó delegációját. — Több év óta eredménye­sen folyik Somogybán a kato­nai KISZ-szervezetek vezetői­nek, aktivistáinak képzése. Eb­ben nagy segítséget nyújt a megyei és a Kaposvár városi KISZ-bizottság, amely min­den évben rendelkezésre bo­csátja táborát, a felkészítéshez — mondotta Jancsurák József j százados, a tábor parancsno­ka. — Igaz, a KISZ-vezetőket j nemcsak magunknak képez­zük, hanem arra törekszünk, hogy leszerelésük után is a KISZ-szervezetek hasznos tag­jai, vezetői legyenek. Szőke István honvéd másod­szor van a táborban. Első íz­ben tavaly civilként, mint a Somogy megyei Finommecha­nikai és Gépjavító Vállalat KISZ-titkára. E tanfolyamtól azt reméli, hogy az segítséget nyújt majd a hadseregben és leszerelése után is a KISZ- munkában. — Sokat várok én is a hét naptól — szól közbe Sovák La­jos növendék őrmester, aki Őrei község KISZ-titkára volt bevonulásáig. — Mi már har­madik napja vagyunk itt, se­gítettünk előkészíteni a tábort, mire megérkeznek a többiek. Eddig is sok élményünk volt — mondja. MEGSZAKAD g beszélgetés, sorakozóra szólít a parancs. Reggel nyolc óra. »Tábor, vigyázz! Középre nézz!« — hangzik a vezényszó. Kossovics Gyula ezredes érke­zik. megnyitja a tábort, majd lassan, ünnepélyesen — ez év­ben először — felkúszik az ár­bocra a nemzetiszínű zászló. E. Gy. Növényvédelmi tájékoztató Rajzik a barack moly, fertőz a szőlőperonoszpóra Megkezdődött a «baradkmoly első lepkenemzedékének raj­zása. A vesszőkre rakott to­jásból kikelő hernyók a fiatal hajtásvégbe furakodnak és azt elszárítjálk. Az őszi- és kajszibarack jelenlegi fejlett­ségi állapotában már a gyü­mölcsöt is megtámadja a kártevő. A rajzás valószínű­leg elhúzódik, és csalk rend­szeres védekezéssel lehet jó eredményt elérni. A kis lár-' pák megjelenése június 20-a körül várható. Védekezésre használható szerek: házikert­ben: Fiiból E 0,3 sízázalék (10), Folithion 50 EC ,0,2 szá­zalék (14), Nogos 50 EC 0,15 százalék (7); kizárólag nagy­üzemben: Tinox 0,2 százalék (30), Ultracid 40 WP 0,1 szá­zalék (28), Phosdrin 0,2 szá­zalék (5), ' Parathion 20 WP 0,2 százalék (21), Ekatin 0,2 százalék (30), Ekatox 0,2 szá­zalék (21). A szerek tömény­sége után zárójelben az előírt várakozási időt jelöltük meg napokban. A szőlőperonoszpóra primer fertőzésének helyén, a levél­fonákon »kivirágzottak« a gomba fertőző képleteit tartó szervek. Kedvező időjárás esetén gyorsan terjesztik a betegséget. Védekezésre hasz­nálható szereik: bordói lé 1 százalék, Vitigran 0,3 száza­lék, Ortihocid 0,3 százalék, Ortho-Phal tan 0,2 százalék, Zineb 0,3 százalék. A burgonyabogár ellen használt szereket kombinálni kell fitoftora ellen hatásos fungicidekkel. Ügyelni kell azonban arra, hogy szerves foszforsavészter hatóanyagú imszekticidefckel ne keverjük a bordói levet, mert lúgos kémhatása miatt gyorsan bontja azokat. A magfogásra szánt pillan­gós területeken, illetve az o\yan évelő pillangós terüle­teken, ahol nagyobb mérvű lombkártevő fertőzés találha­tó, tarlóporozással kell véde­kezni. ' Használható a Hungá­ria L—2 12—15 kg/kh, Wcfa- tox Staub 10 kg/ikh adagolás­ban. A szerek a napfénytől gyorsan elveszítik hatásukat, ezért kora reggel vagy este kell alkalmazni azokat. Meg kell kezdeni az óvelő pillangósakban az arankafol­tok földerítését. Az élősködő gyom elleni védekezést elmu­lasztók szabálysértést követ­nek el. Védekezésre használ­ható szerek: Régióné 0,5 szá­zalék, Krezonit E 2 százalék, Aretit 3 százalék. 30. — Semmi sem marad a ré­giben! — hangzott ekkor va­lahonnan a magasból. Az en— carregador especial kiáltott. Alig lehetett észrevenni. A karzat sarkában a padlón ült törökülésben, csak a fejét dugta ki a könyöklő rácsai kö­zött. Furcsa módon teljesen jó­zannak látszott. Olyan csend támadt a külön­leges megbízott kijelentése nyomán, hogy tisztán hallani lehetett, amint odakint a ne­héz esőcseppek végiggurultak a terasz pálmalevél-tetőzetén. Senhor Carbo felállt, lepo­rolta a nadrágját, s nekitá­maszkodott a könyöklőnek. — Ide húzódtam — mondta kissé zavartan —, mert nem szeretem a verekedést. Gyűlö­löm gyerekkorom óta. De ez nem tartozik a tárgyhoz. Illet­ve mégiscsak a tárgyhoz tar­tozik. Mert ha revolverhős lennék, már hetekkel ezelőtt egymagám letartóztattam vol­na senhor Mullerót és cimbo­ráit. De nem vagyok az. Rá­adásul ismét elromlott rádió­adóm. így Manausba csak írá­sos jelentést küldhettem. Ha minden jól megy, az Ilhával egy szakasz rendőr érkezik a jövő héten. Majd ők kezelésbe veszik a szóban forgó urakat. — Ember! Megőrült maga? — ordított fel a karzatra Eber­hard! — Milyen vád, s miféle bizonyítékok alapján akar le­tartóztatni bennünket? Odafent a kövérkés,' pantal- lós fiatalember udvariasan bó­lintott. — Máris felelek a kérdései­re. Kezdjük1 a kis halakon! Gonzales és Camacho közönsé­ges bűnözők, fél éve szöktek meg a mexikói Matamoros fegyházból, egy sikeres börtön­lázadás után. Lopás, rablás, emberölés miatt ültek ott. A fényképes körözvény az iro­dámban van, a vasszekrény­D SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1970. június ÍZ. H ajnalodik... A tó fölé boruló ködtakarót las­san szétoszlatja a fel­kelő nap. Üres a part, az üdü­lők, nyaralók most még az igazak álmát alusszáfe A mó­lón csak néhány pecás üldögél, s reménykedve bámulja a víz­be lógó zsinórt, hátha ma ;m- gyob szerencséje lesz, mint legutóbb. Felbúg a Balatoni Halgazdaság motoros halász­hajójának kürtje, indulunk. A hajó nyomában hosszú ezüstös csík keletkezik. Célunk a ti­hanyi öböl... A hajó legénysége kényel­mesen üldögélve nézi a vizet, figyeli Vörös István hajóveze­tő ténykedését. Most még nem jött el számukra a munka, várni kell, amíg a másik ha­jóval találkoznak, s kivethetik a hálót. 111 megjegyzése^ vezetett nyomra. Az, hogy ők bizonyos szem­pontból hasonlítottak egymás­ra. mindketten balkezesek. Utána érdeklődtem, és kide­rült,., hogy. a szegény Vicénte valóban mindent a balkezével csinált. Akkor miért lőtte vol­na magát főbe jobb kezével, az ügyetlen jobbjával? Mert a pisztoly a jobb kezében volt! Ezért másnap végeztem még egy vizsgálatot az elárvult bá­nyatelken, de most már egye­dül. Fél napig kutatgattam ott. És az egyik bokor mögött ta­láltam egy bozótvágó kést. Annak a lapjával ütötte le ál­dozatát Ernest, aztán a pisz­tolyt az eszméletlen ember jobb kezébe tette, halántéká­hoz Illesztette, mutatóujjával megnyomta a ravaszt. A ma- chetét közben elvesztette va­lahogy. Miért époen Ernest? Dias úr üzleti könyveléséből bárki meggyőződhet arról, hogy a repülőszerencsétlenség nyomán sokkal később hoz­zánk érkezett Ewans profesz- szor úr kivételével azóta senki sem vásárolt bozótvágó kést a nagyáruházban. Minthogy azonban ez nem döntő bizonyí­ték. gondos csomagolásban a bokor mögött talált machetét is elküldtem Manausba és egy poharat, amelyet innen... hm... szereztem, a Madame Néha megtréfál bennünket Is a Balaton, és ha van, ha nincs kedvünk fürdeni, csuromvizes ruhában megyünk haza. nak egymástól. Most a hajóve­zetőknek munkája a leglénye­gesebb, hogy megfelelően ma­nőverezve haladjanak a part, illetve a tó közepe felé. Kötél Imre a 6-os számú ha­jó vezetője. Huszonegy esztendős volt, amikor halász­nak szegődött, s most töltötte be az ötven- nyolcadik évét. Régi halásza­tok emlékeit eleveníti föl. — Bizony volt olyan idő, hogy egy-egy húzással 300 mázsa halat is fogtunk. Most általában 20— 30 mázsás fo­gásunk van, de előfordul, hogy csak 10 mázsát viszünk haza. Jó néhányszor Kötél Imre ha .jóvezető, aki nem a tavon lepett halat. meg bennünket, a vihar, előfordult, hogy a bárkát kinn kellett hagynunk a vízen. ­Kérdésemre, hogy szereti-e a halat, a vizet, nem várt vá­lasz kapok: — A halat már meguntam, volt belőle bőven részem, jobban szeretem a tejet, a te­jes ételt. Hogy széretem-e a vizet? Anriyi időt töltöttem a vízen, hogy nem nagyon vá­gyók fürdeni... Napégette .arcú halász — Sö­rös Lajos most kapta meg az itt töltött huszonöt év után járó jutalmat — szól közbe. — Fürdőnk mi éppen eleget. .. szereti a : rajta ^ Amíg beszélgetünk, a két ha­jó horgonyt vet. A hálóvetés, a húzatás befejeződött, megtör­tént a csapatás is. Jó óra elte­lik, kezdődik a markolás. És, noha mindkét hajó segít a ha­talmas háló behúzásában, szükség van-a halászok izmos kezének munkájára is ... A hatalmas háló már a két ‘bárka között van, s lassan »szaggatják«, bárkára emelik belőle a halat, a hatalmas ter­metű Varró János halászmes- ter-helyettes irányításával. Villámgyorsan osztályozzák, nagyság, minőség szerint rak­ják kosarakba a halat. A tila­lom alatt lévőt meg a méreten alulit visszadobják a vízbe. — Napközire akadtunk — , , , .. r jegyzi meg az egyik halász író­készletéből, s amelyen rajta j fásán. — Jó. ha tízmázsányi vannak Ernest ujjlenyomatai. * lesz a fogás, legalább húszmá­I zsányi halat el kellett enged- 1 nünk. G ondolom, hallottak már a f d&ktiloszkópiáról. Örömest fo­gadok bárkivel, hogy az ujjle- nyomat-vizsgglat az ő bűnössé­gét fogja igazolni. Mondjuk, egy üveg pálinkába! Mert ne­kem az ital. meg sem kottyan, csak játszottam a részeget. Ami pedig a két felbújtót, a banda vezéreit illegi... 'A mondatot már nem fejez­hette be, odalent Müller, Er­nest és Camacho szétütöttek maguk körül, és mielőtt a mi- neirók és a Cartagena volt uta­sai magukhoz térhettek volna meglepetésükből, kitörtek az ivóból. Eberhardt is rohant utánuk, de egy harisnyás láb, amelyre gazdájának még min­dig nem sikerült felhúznia a magas szárú, zíppzáras cipőt, az utolsó pillanatban kinyúlt és elgáncsolta. — Mire várunk ?f — bömbölt ekkor nagyot Krimosz, és ök­lével a tetőtartó gerendára csa­pott. — Utánuk! Egy kilós keszeg horoggal, méternyi damillal a szájában került a hálóba. Vajon mekko­ra 'lehetett ez a hal, mikor a horgász elmesélte társainak a »hatalmas« hallal vívott küz­delmét, melyből — a pecás sze­rint — a Balaton »óriása« ke­rült ki győztesen? Amíg a halászok dolgoznak. \ Horváth Károly, a Balatoni i Halgazdaság igazgatója el- ( mondja, hogy az idén öt bri­Í gádjuk 145 vagon halat fog ki a Balatonból. De nemcsak ki- j fogják a halat, gondoskodnak volna f az utánpótlásról is. Ötezer sül­lőfészket készítettek, s kilenc vagon kétnyaras pontyot rak­tak a vízbe. A keszthelyi kelte- 1 tőben 80 millió ikra vár arra, hogy a Balatonba kerüljön. Délre jár az idő, amikor ha­jónk befut a kikötőbe. Har- mincfokos meleg izzaszt min­denkit. A part most már népes Utánuk! Gyerünk, kapjuk i a fürdőző, napozó üdülőktől. el őket! Vámos a seguir!... — hangzott fel mindenütt az ivó­ban,' s a nép nagyja kitódult a hánosfüggönyön. (Folytatjuk) Megkezdődik a kirakás, s csak i amikor rendbe raktak a hajón mindent, mennek haza a halé* 1 szók. Holnap ismét hajnalban 1 indulnak a vízre ... S zalai László — Régen bizony nem így volt... Néha öt-hat órát is evezhettünk, főleg ha szél volt, erős hullámverés, amíg célhoz értünk. Most dolgozik helyet­tünk a motor — mondja egyi­kük. Idős Kiss Lászlóval — tár­sai szerint a legjobb szakács közöttük — a szakácsmester­ségről beszélgetünk: — Szeretem elkészíteni meg enni is a halat. Negyvenkét éve vagyok halász, megtanul­tam a módját. Otthon is csak én készítem, noha feleségemet is megtanítottam, milyen is az igazi sült hal és a halászlé. Szívesen elárulja, hogyan kell megtisztítani, bevagdosni, sózni, paprikás olajban meg­sütni a keszeget, - süllőt, s mennyi ideig kell főzni a ha­lászlét, hogy aki eszi, az ne tudjon betelni vele. A tihanyi öbölben vár a másik hajó, arra széliünk át. Borbély György halászmester irányításával megkezdődik az ezerméteres háló kivetése. A két hajó méternyi közelségbe kerül, majd lassan eltávolod­Markolják a hálót. Háttérben a tihanyi apátság. ben. Az érdeklődőknek holnap délután négy és hat között szí­vesen bemutatom. Nem díj­nyertes sztárfotók, de a két urat azért 'kitűnően fel lehet ismerni. — Ez a legnagyobb disznó- ság! — kelt ki magából Müller. — Kötelessége lett volna, hogy erre azonnal felhívja a figyel­münket. Mi jóhiszeműen fel­vettük őket, mert munkára je­lentkeztek. Mi semmit sem tudtunk az előéletükről! — Félek — jegyezte meg tar­tózkodóan az encarregador es­pecial —, hogy ez a figyelmez­tetés itteni hivatalos tevékeny­ségem utolsó aktusa lett volna. De tartsunk rendet! Ernest úr következik, öt azzal vádolom, hogy meggyilkolt két cidurói lakost: Vicente de Quental és Sámuel Michaelis aranyásókat. Jó, ne szóljanak közbe! Én ál­lapítottam meg mindkettőnél, hogy önkezükkel vetettek vé­get életüknek. Játszanom kel­lett a deliriomos köztisztvise­lőt, mert a két halotti szemlén ott állt mögöttem Ernest is, és én nagyon kényelmetlenül éreztem magam. — Én is ott voltam — szólt közbe Plombái. — És ott volt Dias úr, a kereskedő is. — Igen. És nagyon jó, hogy ett voltak. Quental esetében például éppen Dias úr egyik I

Next

/
Thumbnails
Contents