Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-12 / 136. szám
A megyebizottság ülése nyomán A párt ifjúságpolitikája Somogybán Érdekes képet mutat a megye közép- és szakmunkásképző iskoláiban tanuló csaknem tizenháromezer fiatal magatartása és érdeklődési köre. Többségük szorgalmasan tanul, érdeklődik a szaktudományok, a társadalomtudományok, az élet kérdései iránt. Sokan közülük tájékozottak a kül- és belpolitikában, helyesen ítélik meg az' eseményeket. Nyíltan és bátran bírálják a bürokratikus ügyintézést, a protekciót és az önzést. _ A szakmunkástanulók gondolkodása, magatartása az; üzemi fiatalokéhoz áll közel. Mivel a tudatukat meghatározza, hogy termelve tanulnak, elvárják, hogy komolyabb feladatokkal bízzák meg őket, mint a hasonló korú fiatalokat; foglalkozzanak a nevelésükkel az üzemben is, ahol a heti munkaidő felét eltőltik. Nehéz a beilleszkedés A fiatalok világnézetét, erkölcsi arculatát ugyanazok a tényezők határozzák meg, mint a felnőttekét, ezek azonban más módon és sokszor ellentmondásosan hatnak'körükben. Jellemző rájuk, hogy nagyobb az általános műveltségük, mélyebb a szakmai ismeretük, érdeklődőbbek a haza és a világ eseményei iránt, mint az előző korosztályok. Becsületesen tanulnak, dolgoznak, teljesítik kötelességüket és fogékonyak a szocializmus eszméi iránt. Kedvezően befolyásolta világnézetüket, megerősítette bennük a haladó hagyományok tiszteletét a történelmi évfordulók megünneplése, valamint a KISZ-oktatás. A felnövekvő nemzedék életében egyik igen fontos állomás á katonai kiképzés. A fiatálok sokkal fegyelmezettebbek a leszerelés után. A szülők felfogása kedvezően yáltozott a haza védelméről és a katonai előképzésről. A megyei pártbizottság és a megyei KlSZ-bizottság együttes ülése a nevelő munka hiányosságaira elsősorban az összhang hiányára irányította a figyelmet. Különösen a városokban foglalkoznak kevesebbet a szülők a gyermekekkel, egy részük az oktatási intézményre hárítja át saját felelősségét. Ugyanakkor az iskolában sincs még arányban az oktatás és a nevelés, a pedagógus pártszervezetek és az iskolaigazgatók ezt nem ellenőrzik megfelelően. , A fiatalok többnyire azért illeszkednek be nehezebben a társadalomba, a munkahelyükön, mert a közvetlen vezetők nem hatnak rájuk, nem foglalkoznak velük kielégítően. A középvezetők egy része például csak a termelés irányítását tekinti feladatának, a fiatalok politikai nevelését nem. Magatartás és érdeklődés Az. ifjúság fogékony az új, haladó eszmék iránt, mivel azonban a fiataloknak kevés az élettapasztalatuk, az élményük olykor ellentmondásos az ismeretük, könnyen rnegté- veszthetők, s ezt a nyugati fellazítás ki is használja. A mi megyénkben különösen föl kell készíteni azokat a fiatalokat, akik a Balaton déli partján élnek, hogy méltóképpen képviseljék hazánkat, megyénket az idegenek előtt, s legyenek felkészülve a fellazítási törekvések meghiúsítására. Nem lenne teljes a kép, ha nem esne szó azokról, akik közömbösek a politika, a közélet kérdései iránt, nem vállalnak akkora felelősséget, nem hoznak akkora áldozatot, mint amilyet elvárna a társadalom. A fiatalok egy részének gondolkozásában, a környezet rossz hatására előtérbe került az anyagiasság, az anyagi ösztön-, zés elvének helytelen értelmezése. Akadnak olyan fiatalok, akik nem számolnak a lehetőségekkel, s túlzottan türelmetlenek, amikor lakást, magasabb fizetést kérnek. A tizen- négy-tizennyolc évesek egy részének ízlése, művelődési igénye alacsony, sokan csak a tánczene, a puszta szórakozás iránt érdeklődnek. Vannak csoportokba verődő, esetenként garázda magatartási! fiatalok is, elsősorban a megyeszékheSajtóankét Marcaliban Szeretik lapunkat, segítik fejlődését A Mechanikai Művek marcali gyáregységében találkoztak tegnap délután lapunk képviselői a gyár dolgozóival, olvasóinkkal. Csonka István, a gyári pártszervezetek csúcsve- zetőség'ének titkára köszöntötte Dómján Sándort, a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat igazgatóját, Szalai Lászlót, a belpolitikai és Csupor Tibort, az ipari rovat munkatársát, Pósa Györgyöt, a megyei lapkiadó vállalat szervezőjét, valamint a járási pártbizottság munkatársait. Közvetlen hangú, vitától és bírálattól sem mentes beszélgetés alakult ki, amelyből érződött, hogy az ankéton, a baráti beszélgetésen jelenlevők szeretik lapunkat, segítik annak fejlődését. Többen is szóvá tették, hogy a június 10-i lapunkban Járatlan utakon címmel megjelent írásunk — noha név szerint nem említette a Krupszkaja brigádot ..— utalásaival nem mindenben értettek egyet.. Végül megállapodás történt: néhány hónap múlva a szerkesztőség ismét felkeresi a gyárat, s akkor bemutatja, hogyan fejlődött, változott ez a brigád. íme, egy csokor az elhangzott javaslatokból, véleményekből: — Több sportot kérünk, s írjanak tárgyilagosabban Marcali sportjáról. — Bővítsék a híroldalt. — Szeretjük a vasárnapi tárcákat, a tarka sorokat, de közöljenek több karcolatot. — A lapot gyakran késve vagy másnap kapjuk, mi ennek az oka? — A televízió érdekesebb műsoraira hét közben ’hívják fel a figyelmet. — Régi olvasója vagyok a Somogyi Néplapnak, kérem, hogy közöljenk az országos, jelentősebb sporteseményekről és az első osztályú csapatokról terjedelmesebb írásokat. — Foglalkozzon a lap többet a vidék életével, a nagyobb községek fejlődésével. ;— Kimaradt a lapból idén a buszmenetrend változása, pedig sokat utazunk, tájékoztassanak erről is bennünket. — Több írás színvonala túlzottan magas, az olvasók jó része nem érti, írjanak közérthetőbben. — Nálunk is van KISZ-lakásépítés, de a lapban még nem olvastunk róla. — Adjanak nagyobb helyet az ifjúsággal foglalkozó írásoknak. Arra is kértek bennünket, hívjuk fel a kéthelyi tanács figyelmét, hogy a községből nagyon sokan járnak autóbusz- szal Marcaliba, de a már régien óhajtott buszvárótermek még a mai napig nem készültek el. Szívesen segítenek a felépítésben, társadalmi munkában. A felszólalásokból kitűnt, hogy lapunk írásainak többségét tárgyilagosnak, megalapozottnak tartják a marcali dolgozók, de mégis kérik: a pontosságra, hitelességre a jövőben még jobban törekedjenek a szerkesztőség munkatársai. lyen és a Balaton partján. A garázdaság, a bűnözés útjára lépő fiatalok elsősorban a rossz családi körülmények között élők, a folyamatos munkaviszonnyal nem rendelkezők közül kerülnek ki. Hazaszeretet és internacionalizmus Az ifjúság nevelése össztársadalmi ügy, s ebben a szocializmus minden állami, gazdasági, művelődési és társadalmi intézményének megvan a maga feladata. Elsősorban a mai követelményeknek megfelelő, kezdeményezőbb, színvonalasabb és hatékonyabb nevelő munkára van szükség, amely számításba veszi, hogy az ifjúság a felszabadulás után született, és szellemi érdeklődése az utóbbi tíz évben alakult ki. Arra kell törekedni, hogy növekedjen az aktív fiatalok száma, kevesebben legyenek, akik csak kötelességszerűen látják el munkájukat, s csak tessék- lássék módon végzik él feladatukat. Az eszmei-politikai nevelő munka módszerei gazdagodtak, formái vonzóbbakká váltak. Ez elősegítette, hogy a fiatalok körében nőtt a vitakedv, nyilvános fórumokon is egyre több sző esik a társadalmat érintő kérdésekről. A fontos feladatok között szerepel, hogy tovább javuljon az ifjúság közötti félvilágosító munka módszere és formája, s középpontjában a hazaszeretetre és a proletár internacionalizmusra nevelés álljon. tu G. Tunyogmatolcsról jöttek Otthonra találtak Siófokon — Púja, nem érsz utói... — A culám el ne tépjed... — Gyerekek, gyerekek, rendesen játszatok...! Lárma, kacagás, jókedvű gyermekzsivaj, ízes, csak mesz- sze vidéken hallható szavak keveréke fogad Siófokon, a Zrínyi Mikló? út 30. szám alatt, Guzslován Ferencék családi házában. Hamarosan a gyermekeket feddő »szigorú« hang gazdája, Guzslován Tünde tessékel beljebb a barátságos otthonba, ahol néhány napja messziről érkezett apróságok vendégeskednek. — Tunyogmatolcsiak. Lábas Karcsi és öccse, Gyuszi... A házuk összedőlt, s amíg az új felépül, nálunk maradnak. Én vagyok most és leszek a nyári szünetben is a pótmamájuk. Ugye, gyerekek, szigorú vagyok? Persze a csinos, fiatal, elsős gimnazista kislány, ha akarna sem tudna szigorú lenni a hozzá bújó gyermekekhez, akik — látni — valóban pótmamájukként tisztelik, szeretik Tündét. — Mászodi- kosz vagyok, kilencévesz leszek — mutatkozik be kissé pöszén ejtve a szavakat Gyuszi. Bátyja, Karcsi némré- gen múlt tizenkét esztendős. Egy kissé nehezen oldódnak fel, de azután sorra mesélik az ezernyi élményt, mely a Balatan-par- ton — először vannak itt — várta őket. • Voltak a Sió- csatornán pe~ cázni, igaz nem nagy sikerrel, kirándultak Kőröshegyre, s most Tünde, a pótmama Karcsival és Gyuszival. Pirul a paradicsom HIDEG NAPOKKAL köszöntött ’be á június, az a hónap, amikor a naptár szerint nyárba fordul a tavasz. Hűvös szél borzolta a marcali egyesült Vörös Hajnal Termelőszövetkezet kertészetében a hagymát és a többi, meleget, és esőt váró növényt. Farkas Imre, a gazdaság főkönyvelője így beszólt a kertészeti üzemágról: — Huszonöt holdon kertészkedik szövetkezetünk, ennek zöme szántóföldi kertészet. ■ Olyan a természeti adottságunk, hogy ahol víznyerő hely van, ott a talaj nem alkalmas kertészkedésre, ahol meg a föld megfelel, ott nincs víz. Most is csapról öntöznek az emberek. Többnyire paradicsomot, papirtkát, hagymát, zöldséggyökeret, sárgarépát, káposztát, retket, karalábét meg salátát termesztenek s utónövény lesz a téli káposzta, a kései karfiol és a vörös ’káposzta. Üvegborítású és műanyagsátras melegágyaink vannak, ezekben szépek a kertészeti növények, kint viszont, a szabad területen a hideg mindent visszavetett Csaknem valamennyi kertészeti terme lvényü két, a MÉK-iie'k és a fogyasztási szövetkezetnek adják el, s ezek többnyire helyben. Marcaliban hozzák forgalomba a tsz áruját. Ezenfelül Nagykanizsára, az ottani értékesítő vállalkozásnak — ez csaknem teljesen a marcali járás tsz- einek érdekeltsége — is jelentős mennyiséget szállít a tsz — Ahogyan belenyűlik a nyárba a hideg időjárás, .olyan vontatottan valósulnak meg bevételi terveink a kertészetben — folytatta a főkönyvelő. — Eddig 47 000 forintos forgalma volt ennek az ágazatnak, ez elmarad a korai áruikból tervezett bevételtől. Kint a kertészetben Pálfal- vi Gyula zöldségkertész irányításával dolgoztak az asz- szonyok meg a férfiak, s jól iuillő Érik a paradicsom ax üvegtető alatt. beöltözve védekeztek a niushoz egyáltalán nem hideg szél ellen. — Üvegablak és fólia alatt’ 2500 négyzetméternyi .hajtófelületünk van — mondta a zöldségkertész, majd így folytatta: — Egy termés már lement, most paprika és paradicsom van alatta, s ez is szépen érik, pirul már a paradicsom. Több ezer fej salátát, 8000 csomó retket, 4000 csomó hagymát. 1000 csomó s ezenfelül 2000 dai'afa karalábét adtunk el mindez még áprilisban kifutott.. A helyükre előnevelt paprika és paradicsom került, s a palántanevelő melegágyakban is folyik ‘az utóhasznosítás. Ki kell használnunk minden alkalmas területet. A marcali egyesült Vörös Hajnal Tsz sokat tehet a járási székhely lakosságának e’látásáért. Erről beszélgettünk a főköpyvelővel. A zöldségkertész ugyanis elmondta, hogy a jövőben a meleg víz hasznosításával kívánják bővíteni, korszerűsíteni kertészetüket. S addig? — A fogyasztási szövetkezet rendelkezik sertésfeldolgozóval, ide — más termelő- szövetkezetekhez hasonlóan — mi / is küldtünk sertéseket — tájékoztatott a főkönyvelő. — Marcali városiasodik, éppen ezért jobban ki kell vennünk a részünket a közvetlen ellátásból is. természetesen erőnknek megfelelően. Ügy tervezzük, hogy később egy pecsenyesütőt nyitunk, s mellette — mert szőlőnk is van — egy borkimérés kapna helyet. Egyébként eddig is működött borkimérőnk, évek óta szép forgalommal, most azonban, hogy áttelepítették a buszmegállót, nagyon csökkent az érdeklődés. SOKAT VARNAK a közeljövőben megnyíló kis zöldségboltjuktól, amelyet közvetlenül a kertészet mellett, ■ a müűt mentén állítanak fel. Ezzel is -segíthetik Marcali lakosságának ellátását zöldséggel Hcmesí Ferenc Kedves Ésanyám — készül a levél Tu- nyogmatolcsra. \ várják az igazi nyarat, hogy naponta lemehesseneík á strandra fürdeni. — Megrázott bennünket az árvíz okozta tragédia. Láttam a televízióban, olvastam az újságokban, mennyit szenvednek az ott élő émbarek. Feleségemmel nyomban elhatároztuk: a nyárra családiunkba fogadjuk egy árvíz sújtotta család gyermekeit — mondja Guzslován Ferenc. A katasztrófa vidékén soha nem járt. Tunyogmatolcsról is csak most, az elemi csapás nyomán hallott először. De amikor elment a gyermekekért s látta a pusztítást, a szenvedő embereket, akkor érezte meg igazán: helyesen cselekedtek. — Láttam a gyerekek házát, találkoztam édesanyjukkal, amint kétségbeesetten kutatott az iszaptengerben. Egy húsdarálót és egy kucsmát tudott megmenteni, mindenük elveszett... Tünde, a pótmama 16 éves, öccse, Feri 15, a legkisebb gyerek, Erika 10 esztendős. Űj »testvérek« kerültek melléjük, édesanyjuknak öt gyermekre kell főzni, mosni, vasalni, takarítani. — Szívesen teszem, bár en is dolgozom. Munkám elégge leköt, így csak este, éjjel tudom a háztartásban reám váró feladatokat elvégezni. Az emberi érzés diktálta, hogy így segítsek egy bajba jutott családon, dolgozó asszonytársamon — szólal meg csendesen Guzslo- vámné. Most, hogy befejeződött a tanítás. Tünde vigyáz a gyerekekre, játszik, sétál velük. Bizonyára találna kellemesebb nyári kikapcsolódást, de ezt egy szóval sem említi. Arról beszél, hogy KISZ-ista, osztálya KISZ-alapszervezetének titkára, s legalább ennyit neki is vállalnia kell. Esténként előveszi a mesés- könyvet. Kis húga, Erika és a messziről érkezett gyerekek. Karcsi és Gyuszi hozzá bújnak, hallgatják a gonosz mostoháról, az 'elvarázsolt királykis- asszonyról meg a tündérekről szóló történeteket. — Kedves Ésanyám, És- apónü Itt Siófokon jó helyünk van, jól érezzük magunkat, nagyon szeretnek bennünket... Az első levél, amelyben Karcsi és Gyuszi ezt írta, már megérkezett Tunyogmatolcsra. Mire ők hazaérnejc, * felépül majd az új ház, s eltűnnek a faluból az árvíz okozta pusztítás nyomai. A nyári örömök, élmények remélhetőleg feled - tetik velük az átélt szenvedéseket is. De azt bizonyára soha nem felejtik el, hogy él Siófokon egy család, ahol meleg otthonnal, testvéri szeretettel fogadták őket akkor, amikor arra a legnagyobb szükségük volt. §z, L, SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1870, fünisiä 13, 3
