Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-10 / 134. szám

'Tő&vqaLt bJAz&k o OTTHON CSALAD A cukorbetegek diétájáról Cukorbaj esetén diétával, ha szükséges, a diétán kívül gyógyszerekkel tartható fenn a jó egyensúly. A legfonto­sabb, hogy a cukros az elő­írt napi szénhidrát- és fehér- j ernennyi séget szigorúan be­tartsa, és tudjon arról, hogy számára még egy szem kocka­cukor fogyasztása is — ha túlzásnak hangzik is ez — ciánkálival egyenlő hatású. A szaharin és glukon ízéhez a cukros bizonyos idő múlva A leánykablúzok két szín összeállításával készülnek.. A méretnek megfelelő láncszem­sor negyedik szemébe rövid- pálcát öltünk, ezzel fordulunk, utána 1 láncszem, 1 láncszem kimarad, a következőbe egy rövidpálca, végig a soron. 2.. sor: az egyláncszemes ív láncszemébe öltve, egy rövid­pálca, 1 láncszem és ismétlés. A második sor ismétlésével dolgozunk. A blúzokat hosszában hor­goljuk, a nyakkivágás bal szé­lénél kezdjük és a két színt a minta szerint kétsoronként váltogatjuk. A blúzoknak egye­nes vállat horgolunk, japán ujjal. A hegyek között Hogyan válasszuk meg a játékszereket A kezdő vezető bizonyos szorongással vág neki az első, hegyvidékre vezető útjának. Minthogy ilyen körülmények között nemigen ismeri még ko­csija teljesítőképességét, nem tüdja azf sem, hogy milyen emelkedőket tud »megmászni« vele, és mikor milyen sebes­ségfokozatot ikeü kapcsolnia. Az persze különösen kellemet­len, ha éppen a legmerede­kebbnek tűnő lejtőn és ka­nyarban fullad lé az erejét vesztett motor — és éppen ott kell újra elindulni az autóval. Az ijedt kapkodás helyett in­kább elevenítsük föl a kézifék használatára vonatkozó isme­reteinket. (Hatástalan vagy rosszul működő kézifékkel senki ne merészkedjen hegyi utakra!) Tehát: A kocsit az adptt helyzetben visszagurulás ellen megtartó, behúzva tartott kéziféket csak attól a pillanattól kezdjük fo­kozatosan kioldani, amikor a kuplung már érezhetően »fog«. Vagyis, a motorerő'' az egyes sebességbe kapcsolt erőátviteli szerkezeten keresztül kezdi, illetve kezdené' előrevinni a kocsit. A hegyi emelkedős sza­kaszok mindenesetre jobban * igénybe veszik a motor erejét, 4 mind a sík utak. A kikénysze- f rített lóerők számával ará- # nyosan mind nagyobb mennyi- f 28. ségű hő keletkezik, amit vi- * szont a hűtővíznek' kell elve- J zetnie. Éppen ezért emelke­dőn különösen ügyeljünk ar- _ ra, hogy mindig olyan sebes- f ségfokozattal haladjunk, amelynél a motor minden na­gyobb megerőltetés nélkül rea­gál a gázpedálra. Ha »a kissé megemelt gázadásra a azonnal »felpörög«, és a kocsi is érzékelhetően gyorsul, meg­nyugodhatunk abban, hogy a motort nem terheltük még túl­ságosan — van erőtartaléka —, és így a hűtővíz se melegszik föl túlságosan. Régi szabály, hogy lefelé menetben is mindig olyan se­bességi fokozatot választunk, amivel a nyomatékváltó révén erőltetése nélkül fel tudnánk »kapaszkodni«. Huzamosabb ideig tartó lejtmenetben a ja­vasoltnál magasabb sebességi fokozattal haladó kocsit állan­dó fékezéssel tudjuk csak a túlfutástól visszatartani. De meddig? A fékdobok felületén állandóan súrlódó ferodók egy idő (még hozzá elég rövid idő) után átforrósodnak, kitükrö­södnek, és ezzel szinkronban a fékek is hatástalanokká vál­nak. Természetesen az alacso­nyabb sebességi fokozatba kapcsolt, s így hatásos motor­fékkel haladó autó lejtmeneté- ben is időnkénti fékezéssel kell a túlpörgéstől megóvni a motort, valamint a túlgyorsu- lástól a kocsit, azonban a láb­bal való fékezésre ilyenkor ritkábban kerül sor, hiszen a motorfék viszonylag tartósan óvja a túlgyorsulástól a ko­csit. A GYERMEK már a legko­rábbi időtől kezdve fölfigyel az egyes játékszerekre. Figyel­mét például a bemutatott csör­gőre összpontosítja, kezét ki­tárja, ami azt jelenti, hogy meg is szeretné fogni azt a csörgőt vagy valamilyen más játékszert. Később az óvodás korban a gyermek a játéksze­rek iránt még jobban érdeklő­dik. Ebben a periódusban a játék el sem képzelhető meg­felelő játékszer nélkül. A játékszerek fontossága el­sősorban azért fölmérhetetlen, mert gondolkodásra, ítéletal­kotásra, következtetésre ser­kentik a gyermeket, továbbá lehetővé teszik a gyermek kép­zeletének a fejlesztését. A játékszerek pozitív érzel­meket keltenek a gyermekben. Sokszor tapasztalhattuk, hogy a gyermek szeretgeti babáját, öltözteti, mosdatja, lefekteti, énekel neki, ringatja, egyszó­val figyelmes a babájához. Az ilyen cselekedetek lehetővé te­szik, hogy a gyermek tanuljon szeretni, gyöngédséget tanúsít­son valami iránt. Az effajta magatartásból még arra is kö­vetkeztethetünk, hogy a gyer­mek a játékszereket nem úgy szemléli, mint valamilyen holt, mozdulatlan tárgyakat, hanem ellenkezőleg, úgy viszonyul hozzájuk, mint mi, felnőttek viszonyulunk egymáshoz. To­vábbá, amikor a gyermek ját­szik, akkor a játékszerek az ő számára társak, részvevők az egyes cselekvések-lebonyolítá­sában. Ügy viszonyul hozzájuk, mintha élő tárgyad volnának. A játék folyamán az egyes já­tékszerek teszik lehetővé an­nak a világnak a megalkotását, amelyben ő az irányító. Paran­csol a babáknak, és mindazok­nak a tárgyaknak, amelyeket felhasznál a játékban. Mivel a játékszerek a környezetünkben levő dolgoknak a másai, ezért lehetővé teszik annak a leg­közelebbi környezetnek a megismerését, amely a gyere­ket körülveszi. A kis gumiál­latkák, a kis közlekedési esz­közök, a konyhafelszerelés stb. hozzájárulnak a gyermek ta­pasztalatának bővítéséhez. Legjobb olyan játékszereket vásárolni, amely könnyen tisz­títhatok, nem éles felületűek, és amelyek színükkel kellemes hatást gyakorolnak a gyer­mekre. Ilyen szempontból leg­megfelelőbbek a fából, gumi­ból, plasztikus anyagokból és a fémből készült babák, álla­tok, növények, közlekedési eszközök stb. Az ilyen játék­szerek legcélszerűbben a há­rom-négyéves gyermekeknek felelnek meg. Értékük akkor nagyobb, ha mozgásba hozha­tók. Ilyen játékszerek a fel­húzható babák, állatkák, vona­tok, autók, traktorok stb. Hangjukkal, mozgásukkal, ezek a játékszerek lekötik a kis­gyermek figyelmét. Ebben a korban bizonyos mértékig még felhasználhatók az egyes épí­tőkockák is. Az idősebb gyermekeknek, tehát a négytől-hétévesknek már összetettebb jellegű játék­szerek felelnek meg. Itt alkal­mazhatók a kirakókockák, az asztali építőkockák, a mozaik­kockák, a gyöngymozaik, az építőszekrény, a kerekecske- korongocska stb. Ezekből az anyagokból a gyermekek pél­dául készíthetnek repülőt, autót, emelődarut, tehát olyan eszközöket, amelyeket később felhasználhatnak a játékban is. A KÉSZ és mechanikus jel­legű játékszereken, az építő és konstruktív anyagokon kívül célszerűek még a társasjáté­kok, valamint a medencében és a homokozóban alkalmazható játékszerek, a gyúrható anya­gok. Tehát, kedves szülők, a játékszerek vásárlásakor ügyeljünk arra, hogy azok fe­leljenek meg a gyermek fej­lettségének, és járuljanak hoz­zá a gyermek készségeinek fej­lesztéséhez és tapasztalatának a bővítéséhez is. annyira hozzászokhat, hogy a cukor már nem is ízlik neki. Mivel vitaminokra és ás­ványi anyagokra a cukrosnak fokozott mértékben va-n szük­sége, adjunk minden étkezés­hez különböző nyers salátá­kat (például zöldsalátát, nyers káposzta-, uborka-, zeller-, sárgarépa-, cékla-, retek-, ka­ralábé-, zöldpaprika-salátát stb.), vagy akar dinsztelt sa­látát, csak ilyenkor már .ve­szít vitamintartalmából. A sa­láta levét kevés vízzel, cit­romlével készítsük, és ízlés szerint szaharinnal édesítsük. Savanyított uborkát és sava­nyú káposztát készen vehe­tünk. A meleg főzelékeket lehető­leg sós vízben vagy gőzön főzzük puhára. Angolosan, kis vajjal tálaljuk. A változatos­ság kedvéért tejfölt is önthe­tünk rá, vagy zsíron, olajon egy tojást ráütve addig kever- gessük, amíg a tojás megal­vad. A főzelékeket és salátá­kat felváltva, apróra vágott kaporral, snittlinggel, zöld­petrezselyemmel, kakukkfű­vel, köménymaggal stb. fű­szerezhetjük. A cukros egyén bőven fogyasszon húst, tehén­túrót, sajtot, joghurtot és ke­firt, feltéve, ha a fehérjét az orvos nem korlátozza. Ugyan­úgy szénhidrátokat is csak az előirt mennyiségben szabad fogyasztania, mert az akár több, akár kevesebb a meg­engedett napi adagnál, za­vart okozhat. Ha zsemle fo­gyasztásával adja meg az or­vos a szénhidrát mennyiségét, akkor a fogyasztott burgonyá­nak, zsírnak, főtt tésztának megfelelő egy vagy két zsem­lét el kell hagyni. Ajánlatos zabpehelyből készül ételeket is fölvenni az étrendbe. Térmészetesen ennek szén­drátmennyiségát is be kell kalkulálnunk. A zabpehely fogyasztása cukrosoknál azért fontos, mert a teljes őrletű gabona a vércukorsrintet a nap folyamán ' egyenletes kö- zépmagasságban tartja azál­tal, hogy a renyhe hasnyál­mirigyre serkentőleg hat. A legtöbb cukros inkább kövér, mint sovány — ezért a kalóriamennyiségre is ügyel­ni kell. A sovány cukros bőven, kaphat vajat, zsírt és szalonnát vagy olajat. Édességet különösen az étkezés befejezéséül vagy reggelihez kívánnak a cukro­sok. Almakompótot a megszo­kott módon készíthetünk az­zal a különbséggel, hogy cu­kor helyett utólag glukonnal édesítjük. Diabetikus körte-, birsalma-, megybefőttet és dzsemet is készíthetünk, de jobb a vegyes gyümölcsből » készült. A nyár divatja Párizsban \ UK » I ..... A Cartagena volt utasai a vet a falakra a két pislákoló háfom mulatt ökölvívó és a két lámpa, kétségbeesetten rúgka­FOGLYAI Vili. FEJEZET A NÉPlTÉLET ELMARAD Filpifelvevőgép, magneto­fon, mikrofon is lehetett vol­na a helyszínen, még akkor 'sem sikerült volna megörökí­teni az utókor számára a Flo- resta nagytermében történtek motor ^valamennyi mozzanatát a ve­rekedést követő percekben. Olyan mozgalmasak, esemény­dúsak voltak ezek a percek. Mindenki kiabált, lótott-fu- tott, tett-vett, intézkedett, di­csért, átkozódott, jajgatott, vi­sított vagy fenyegetőzött. Azok a mineirók hangoskodtak leg­inkább, akik korábban megle­hetősen mérsékelt lelkesedést tanúsítottak a tekintetben, ugyanarra az útszakaszra az éhogy beavatkozzanak a csete­sai állapíthatnák meg határo­zottan, de talán azért csaptak éppen az • ő indulataik a leg­magasabbra, azért követeltek éppen ők azonnali és kímélet­len megtorlást, mert a lelkűk Pányva került a olasz aranyásó körül sündö­rögtek, velük voltak elfoglal­va. Iza kötszertért futott át a barakkba, Anna asszony vizet hozott a konyhából, a többiek pedig azon fáradoztak, hogy kicipeljék az öt áléit fiatalem­bert a tornácra, a levegőre, hogy ott hamarabb magukhoz térjenek. A nagy munkálkodás köze­pette észre sem vették, hogy néhány méterrel odébb öt mennyezeti mélyén elviselhetetlenül szé- gyellték magukat. Egy asz- szony, igen, egy asszony, ez a kövér, szivarozó senhonira, ez verte meg, ez tette csúffá pil­lanatok alatt — a kis kopasz, a carequinho közreműködésé­vel — azokat a gazembereket, akiknek terrorját ők tűrték, mint a birkák. Hisz még ne­gyedórája is csak nézték szót­lanul, amikor sorstársaikat, a derék Borelli fivéreket ütötte, rugdosta Ernest és a két me­xikói fegyháztöltelék... Ha másfél tucat kemény fér­fi, akiben már némi szesz is dolgozik, egyszerre érez nyo­masztó szégyent és robbanó dühöt, annak szörnyű kezményei lehetnek. gerendákra, hogy az első hur­kot a félszemű Krimosz már rá is húzta Eberhardt nyakára, Xingu apó és a többiek pe­dig a másik négyet készítik elő a fellógatási művelethez. Pon­tosabban csak hármat, mert Gonzales még eszméletlenül feküdt az egyik asztal alatt Öt egyelőre nem bántották. Müller, Ernest és Camacho vi­szont magánál volt már. Ért­hető, őket csak ököllel tették átmenetileg harcképtelenné a Mama és a fiai, míg ők szöges bakancsot, rumosüveget, kara­te-fogást. pisztolyt is igénybe vettek ellenfeleikkel szemben. Pokolbeli jelenet... A füs- követ- tös,'párás, félhomályos terem­ben, ahol groteszk árnyékokat páló embereket vonszolnak vésztjóslóan himbálózó kötél­hurkok alá más emberek. Madame Duval már el is ájult. Ninette és Claudette a söntéspult mögött sikoltozik, de a nagy zsivajban ügyet sem vet rájuk senki. Ugyanazon a pár négyzetmé­ternyi területen egy kis társa­ság most azon iparkodik, hogy életre keltsen öt férfit. Egy nagyobb csoport fő törekvése, hogy minél hamarabb a pokol­ba juttasson ugyanennyit. És közben egyik társulat sepa vesz tudomást a másik tevékenysé­géről. Persze, még ha fel is figyel­nének a készülő népítéletre a Cartagena utasai, megakadá­lyozhatnák-e? Sem létszámu­kat, sem erejüket tekintve nem vehetnék fel a harcot a ciduróiakkal. Ezek a megvadult mineirók most széttépnének mindenkit, aki keresztezné út­jukat ... Bumm!!! Az ósdi golyóspus­ka akkorát szólt a zsúfolt, ala­csony helyiségben, mintha egy haióágyút sütöttek volna el. Egy szempillantás alatt síri csend támadt. Minden fej a bejárat felé rándult,. s aztán (MTI Külföldi Képszolgálat) mozdulatlanná dermedtek az árny játék részvevői. A háncsfüggöny előtt két férfi állt. Lucskosan, csapzot- tan liheg az öreg Doido, görbe lábai remegnek a futástól. Mel­lette padre Plombái. Csurom- viz ő is. A puska csöve pedig még füstölög a kezében, ő lőtt a mennyezetbe. Hatásos belépője után a cér­naember leengedi és lassan a falnak támasztja a fegyvert. A söntés előterébe, a lámpa fény­körébe lép, s int Krimosznak, hogv vegye le a hurkot Eber­hardt nyakából. A görög rábá­mul, összehúzza félszemét.. . Most dől ei minden! Engedel- r>io»'-edik? Nem engedelmeske­dik? Engedelmeskedik. Leveszi a- hurkotj És a többiek? Egyetlen kar sem ekelkedik fel, hogy elsodorja az útból, hogy szétlapítsa a keszeg be­avatkozót. Egyetlen tiltakozó szó sem hangzik. Ez a padre ötévi ön­kéntes lelkipásztorkodásának vagy inkább áldozatos felcseri munkájának jutalma. (Folytatjuk) B SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970. június 10. v

Next

/
Thumbnails
Contents