Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-05 / 130. szám

„...és a műszaki vizsgálat megkezdődött“ Gyakran olvashatunk az új­ságokban légikatasztrófákról, és ezek a hírek rendszerint így végződnek: »A baleset körül­ményeinek a felderítésére bi­zottság utazott a helyszínre, és a műszaki vizsgálat megkezdő­dött.« A repülőgép-szakértők vajon hogyan tudnak követ­keztetni a géproncsokból a baleset okaira? A repülőbalesetek okai a repülés története során ala­posan megváltoztak. Kezdetben inkább műszaki eredetűek vol­tak: hibás méretezésből adódó törésék stb. Később, a negyve­nes években, amikor a repülő­gépek sebessége jelentősen nö­vekedett, újabb veszélyt hoz­tak a különféle rezgési jelen­ségek, amelyek következményé volt pl. a szárny váratlan le­szakadása. Jelenleg a balese­tek nagy többsége a pilóta, il­letve a repülőszemélyzet hibá­jából fakad. A vezetéssel ösz- szefüggő hibák elsősorban a fel- és leszállás alkalmával for­dulhatnak elő, melyek a piló­ta részéről a legnagyobb kon­centrációt igénylik. A hatal­mas méretű és súlyú utasszál­lító gépeknél kétségtelenül az üzemeltetés legkritikusabb idő­szaka a földről való felemelke­dés, illetve oda visszaérkezés. A statisztikai adatok bizonyít­ják, hogy a balesetek száma a repülőterek közelében lényege­sen nagyobb. Az Időjárási hatások közül a látást akadályozó köd félelme­tes hírét a modern híradás- technika, ha teljesen nem szün­tette is meg, de jelentősen eny­hítette. Továbbra is veszedel­mes azonban a repülés közben fellépő jegesedés. vagy az eh­hez hasonló földi deresedés. Ez a startra váró, gépeken kö­vetkezhet be: ilyen okozta pl. azt a repülőkatasztrófát, amely 1958-ban egy München melletti repülőtéren a Manchester Uni­ted teljes futballcsapatát súj­totta. A repülés őskorában a haj­tómű volt a veszély egyik for­rása. A korszerű utasszállító gép valamelyik hajtóművének meghibásodása esetén még biztonságosan leszáll. Változat­lanul veszélyes baleseti forrás azonban ma is a gépen levő üzemanyag. A sérült vezeték­ből szivárgó üzemanyag vala­mely zárlatos elektromos be­rendezés szikrájától meggyul­ladva robbanást vagy tüzet okozhat. A gép egyes műszerei­nek és navigációs berendezésé­nek váratlan meghibásodása is sok baleset oka volt. Főként a valótlan adatokat mutató se­besség- és magasságmérők ipllll. t^!r> Ha a robbanás a levegőben kő vetkezik be, a roncsok nagy területen szóródnak szét. miatt történt már sok baleset, pl. hegyoldalba ütközés. Megkezdődik a vizsgálat % A katasztrófa okainak a fel­derítése mindig a rendelkezés­re álló adatok gondos össze­gyűjtésével kezdődik. A menet­rend szerinti járatok repülés közben rendszeres rádiókap­csolatot tartanak a Földdel; az irányító állomások »-kézről kézre« adják a gépet, a beszél­getéseket peáig magnetofon­szalag rögzíti. Igen fontos a helyi környezet vizsgálata és a fennálló meteorológiai helyzet elemzése is. Adatokat szolgál­tathatnak a szerencsétlenséget tplélő utasok, valamint a kül­ső szemtanúk. Földi kapcsolat és szemta­núk hiányában a balesetet ki­váltó ok felderítése a gépron­csok vizsgálata alapján törté­nik. Már a roncsok elhelyez­kedése is elárul egyet-mást a szakértőnek. Ha pl. a gépré­szek, szárny- és farokdarabok egymástól távolabb hullanak le, feltételezhető, hogy a törés már a levegőben bekövetkezett, pl. hirtelen megnövekedett terhelés, vagy rezgési jelenség folytán. A roncsdarabok összeillesz­tése után következik a balese­tet előidéző ún. elsődleges szer­kezeti sérülés megállapítása. Ezt nehezíti, hogy a gépén, a földhöz csapódáskor másodla­gos törések is keletkeznek, ugyanakkor a tartályokból ki­áramló üzemanyag gyakran mindent, lángba borít. Mégis, következtetések vonhatók le a sérült darabokon mutatkozó nyúlások nagyságából, a töré­sek felületéből, az ún. törés­képből. Jón felismerhetők az anyag fáradásából eredő töré­sek, és más képgt mutatnak a robbanás okozta törések stb. A helyszíni szemlét rendsze­rint laboratóriumi vizsgálat követi. Ellenőrzik a szerkezeti részek anyagárnak a minősé­gét, szilárdságát, s ha szük­séges, mesterséges terheléssel töréseket idéznek elő, és azt hasonlítják össze az eredeti törési képpel. Ellenőrző műszerek a gépen Űj fejezetet nyitott a repü­lőbalesetek elleni védekezés­ben az, hogy a gépbe regiszt­ráló műszereket is elhelyeznek, melyek »házi detektív«-ként ál­landóan figyelik a gép minden fontos részének az állapotát. A repülőgép farokrészében he­lyezik el ezeket a kis berende­zéseket, melyek repülés köz­ben mágneses szalagra rögzítik a legfontosabb repülési üzemi jellemzőket (sebesség, magas­ság, gyorsulás, a gépszerkezetek hőfoka, a hajtóművek, kor­mányszerkezet működése stb.). Baleset alkalmával egy kis robbanótöltet kidobja a gépből az ellenőrző szerkezetet az adatokat tartalmazó szalaggal egvütt. A kidobott műszer fel­kutatását megkönnyíti kis rá­dióadója, villogó lámpája,. ha pedig a tengerbe hull, a vízen szétterülő nyomjelző festéke. A közvélemény a repülés' biztonságát a valóságosnál ked­vezőtlenebbül ítéli meg. Amíg a repülőbalesetek szinte kivé­tel nélkü] az újságba kerülnek, addig a világ országútjain szin­te percenként bekövetkező gép­kocsibalesetekről a sajtó már nem is tud beszámolni. 1967-es adatok szerint a világ légifor­galmi vonalain 674 személy vesztette életét. Ugyanebben az évben viszont a veszélytele­nebbnek tartott gépkocsi több mint'100 000 áldozatot követelt. A balatoni iialgazdáikodás tíz éve egy ellenőrzés tükrében A múlt év októberében és 1960-ig visszanyúló időszakra kiterjedően végzett közös vizs­gálatot a Somogy megyei és a Veszprém megyei Népi El­lenőrzési Bizottság a balatoni halgazdálkodás helyzetéről. Az alapos vizsgálat, amely kiter­jedt a Balatoni Halgazdaságra és a horgászegyesületekre — több illetékes szervet is be­vontak ebbe a munkába —, összetett kérdésre kereste a vá­laszt. Egyebek között arra, hogy a Balaton halhozama megfelel-e az elérhető optimá­lis szintnek, mennyi halat fog­tak ki 1960-tól, és milyen lehe­tőségek vannak a további ho­zamnövelésre; milyen intézke­dések történtek a megfelelő összetételű halállomány fej­lesztésére, és hogyan, alakult az iv^déktelepítés, a tó halállo­mányának pótlása, felfrissíté­se? Giczi Frigyes megyei halá­szati felügye­lővel — ő is tájékoztatta Mellőzve a számokat az illetékeseket a NEB-vizsgá- lat folyamán — lapozgattuk a végleges összefoglaló jelentést, melyet a veszprémiek adtak a Balaton halgazdálkodásáról. A javaslatok legvégén szereplő egy mondat különösen megra­gadta a figyelmemet, fme a felhívásnak is beillő, szóki­mondó summázás: »A Bala­ton fejlesztésének jegionális terveiben a tó halállományá­val, mint értékes természeti és nemzeti kinccsel kell bánni, s a halállomány igényeit mesz- szemenően figyelembe kell ventti minden jövőbeni intéz­kedésnél.« Nem említek itt most szá­mokat ara vonatkozóan, hogy mi indította a NEB-et ennek a javaslatnak a kimondására, de ismerve a nagyon részletes jelentést, állíthatom, minden oka megvolt erre. Igaz, né­hány dolgot a Balatoni Hal­gazdaság figyelmébe ajánla­nak az ellenőrzés részvevői, lényeges tennivalókra hívják fel a figyelmet, azonban van itt másoknak szóló észrevétel is. Nem tartozik szorosan a halászat prob­lémakörébe — túlnő azón — o Balaton, illetőleg a Balaton­ba folyó vizek tisztasága. A víz tisztasága vagy szennye­zettsége a halak életében fon­tos szerepet játszik, azonban a Balaton egyéb célokat is szolgál, és ez fokozottan in­dokolja a rendszeres vízvizsgá­latokat. Jövőre szóló feladat, hogy a biológiai egyensúly felborulásának elkerülésére rendszeresen vizsgálják a Ba­laton vizét, annak kémiai tu­lajdonságait, s az eredmények­ről a Balatoni Halgazdaságot is értesítsék. A megyei halászati felügyelő különösen fontosnak tartja — ugyancsak a következő idő­szakra nézve, mert ez a terü­let eddig elhanyagolt volt — a Balaton kutatását, a tó bio­lógiai életének Vizsgálatát, a halászati oknyomozást. Pél­dául a növényevő halak bete­lepítésénél hasznos lenne ilyen vizsgálódás, ugyanis egyes hal­fajták meghonosítása a tó egész biológiai életét megvál­toztathatja, esetleg az üdülési jelleg rovására. A NEB-vizsgálat tapasztala­taiból leszűrt javaslatok közül az egyik legfontosabb az, amelyiket a Balatoni Halgaz­daság korszerűsítésére tettek. Ez a korszerűsítés a negyedik ötéves tervben lenne indokolt, s ezt így javasolták az Állami Gazdaságok Országos Köz­pontjának és az Országos Ha­lászati Felügyelőségnek is. A hajópark bővítése, a ha­lászati technika korszerűsíté­se, valamint a haltenyésztő te­lep létrehozása mind-mind ezt a célt szolgálná. A halászha­jók fölszerelése URH-adóval és elektromos terelőhálóval, eset­leg radar alkalmazása — ez is segítené a halászatot. Remél­hető, hogy az alapos, minden­re kiterjedő NEB-vizsgálat, az abból következő számos hasz­nos megállapítás, javaslat meghozza a kívánt eredményt. Ilemesz Ferenc Az új utasbiztosításról Változatlan díjtétel — magasabb kártérítés Kedvezmény a bérleteseknek — Szelvénnyel árusítják a jegyekét ÉVRŐL ÉVRF, növekszik a vasúton, az autóbuszon és a hajón utazók száma. Tavaly például egymilliárd utas vet­te igénybe a különböző köz­lekedési eszközöket. Legtöb­ben — 545 millióan — vas­úton utaztak, de ettől nem sdkfeal maradt el — 445 millió volt — az autóbusszal utazók száma. S noha a közlekedési esz­közöket 'ellátják a legkorsze­rűbb biztonsági berendezé­sekkel, a növekvő forgalom, a járművek, a vasúti szerel-, vények nagy száma, az egyre nagyobb sebesség, no meg az emberi figyelmetlenség kö­vetkeztében igen sok utas szenved könnyebb vagy súlyo­sabb sérüléseket. Ezt jelzi, hogy 1969-ben 10 000 biztosí­tott vált különböző balesetek következtében rokkanttá. IKÜRTI ANDRÁSI ■m*11föclyai I 24. Amíg övé volt az liba, olyan fuvardíjakat kért, hogy 5 és a fűtője tisztességesen kereshet­tek. Nem élt vissza azzal, hogy ez az egyetlen személy- és te­herszállító eszköz Ciduro és Manaus között. Hans Müller és Eberhardt viszont azonnal felismerte, hogy akié az Ilha, azé itt a hatalom. Fokozatosan srófolták felfelé a fuvardíja­kat. Most ott tartanak, hogv egy óceánjáró luxushajón sem magasabbak az árak, mint ezen a kivénhedt teknőn. Ennek következtében kér senhor Dias is horribilis ára­kat szatócsboltja cikkeiért, ezért lett a Florestában is min­den méregdrága. A mineirók viszont változatlanul oly kevés aranyat mosnak, mint koráb­ban. Az arany értéke sem em^kedett, enniük-inniuk to­vábbra is ugvanúay kellett; sóra. lisztre, gyónvszerre. új S7orcTQ'«!oV''-a. a C’audettek és Niuettok társaságára éonúffy szükségük volt, mint annak- előtte. Isv aztán a többségnek nem­csak a megkuporgatott arany­pora pergett át Müllerék zse­bébe, Hanem jócskán el is adósodtak. Mindezzel azonban Müllerék távlati tervének csak a kiindu­lópontja valósult meg. Második lépésként felajánlották ezek­nek a szerencsétleneknek, hogy törlik tartozásaikat, s megma­radhatnak parcelláikon, ha ezentúl az ő bérmunkásaikként mossák az aranyat. Senki sem állt kötélnek az első szóra, de aztán az elmúlt hónap lefor­gása alatt két különös halál­eset történt. Hogy, hogy nem, az a két mineiro pusztult el, akik a legerélyesebben vissza­utasították az Ilha új birto­kosainak ajánlatát. A különle­ges megbízott mindkét esetben öngyilkosságot állapított meg. A gazda nélkül maradt bá­nyatelkek Müllerék tulajdo­nába kerültek, azoknak az adósleveleknek alapján, ame­lyeket ők a Madametól és Diastól vettek át nagylelkűen a részleges törlesztés fejében. És a gőzbárka legközelebbi járatával két mexikói jött Ma- n a* 1 Miből, és ezek már mint a német trió alkalmazottai vet­ték fel a munkát a két bánya­telken. És utána három hely­beli süllyedt hasonló napszá­mos sorba... Ördögi kör! Nincs menekvés. Aki nem ma, az holnap vagy holnapután jut az adósok kö­zé. Nemcsak az kerül Müllerék jármába, aki még remél vala­mit Ciduróban, hanem az is, aki torkig van ezzel a meg­alázó helyzettel, a nyomorú­sággal, s el akar menni innen. Eladná a bérleti jogát. — De kinek? — Egyedül Mülle­rék jönnek számításba, ám ők olyan árat ígérnek, amely nem fedezi még az útiköltséget sem Manausig... Ez a jelenlegi helyzet. És Müllerék most — a fazendáju- kon' kihallgatott beszélgetés szerint — arra készülnek, hogy a Borelli testvéreket törjék meg az első adandó alkalom­mal. Ezeknek is van adósságuk és készleteik végénél járnak. Mégis, ezek az olasz fiúk nyíl­tan hangoztatják, hogy ők nem adják fel a szabadságukat semmiképp, s nem lesznek, az átkozott tedeschók rabszolgái. Áz ő helytállásuk tartja még a lelket sok ingadozóban. Ha ők is megtörnek, behódolnak, összeomlik a többiek ellenállá­sa is. A harminchárom parcel­la közül haton már a német kolónia tagiai az urak. Igaz, ez Ciduro bányatelepének még húsz százalékát sem teszi ki, de a 'folyamat megállíthatat­lannak tűnik, s az idő nekik dolgozik... Amikor Honda idáig ért gondolataiban, megtapogatta a feje búbját. Sajgott még egy kicsit a goromba ütés helye, Öntött magának az üvegből, befogta az orrát, lehajtotta az italt, s tovább morfondírozott. Azt a kérdést tette fel ma­gának, hogy ő és. útitársai te­hetnek-e valamit, megpróbál­kozhatnak-e a sikernek akár­csak leghalványabb reményé­ben is Müllerék tervének meg­hiúsításával. Igen vagy nem? Koponyacsontja mögött halk duruzsolással működni kez­dett az elektronikus számító- gén, és nem sok idő múltán már meg is született az ered­mény, a határozott válasz. Nem! És következtek a nyo­mós érvek: 1. A Cartagena volt utasai­nak többsége minden bizony­nyal elutasítaná az aktív fel­lépést, és ezt nem is lehetne tőlük rosznéven venni. Semmi hatalmuk, joguk, hiszen „a Mama és a három ökölvívó kivételével még csak nem is brazil állampolgárok. Nincste­len menekültek, befogadott jö­vevények egy idegen ország­ban. És tulajdonképpen ők is ki vannak szolgáltatva Mülle- rének, nekik is csak az Ilha gőzbárka az egyetlen szabadu­lási lehetőségük a dzsungelból. (Folytatjuk) A balesetbiztosítás több mint százéves múltra tekint már vissza. Angliában fejlő­dött ki 1849-ben az első vasút megindításakor Gyorsan nép­szerűvé vált, noha a biztosító társaságot elsősorban nem az emberekről való gondoskodás, hanem az üzlet, a nyereség vezette. Szocialista államunk sokol­dalúan gondoskodik állampol­gárairól, mégis a baleset, il­letve a munkából való kiesés gyakran jár jelentős kereset- veszteséggel. Ez késztette az Állami 'Biztosítót arra, hogy az utas-balesetbiztosítás rend­szerét felülvizsgálja, s az ed­digieknél is jobban gondos­kodjon ügyfeleiről. Ezért május 1-től fölemelték a súlyosán sérülteknek, rok- rokkantaknak járó kártérítés összegét. Az új feltételek sze­rint a betegállomány idejére de legföljebb száz napig — a munkában állóknak napi 50, a nem dolgozóknak napi 30 forint jár. Ha az utas-baleset­biztosítással rendelkező sé­rültnek nincs társadalombiz­tosítása, ajkkor igazolt orvosi, ápolási költségeit 5000 Pwin- tig megtérítik. MaradaiiáS rokkantság esetén a kártérí­tés felső határa — a rokkant­ságtól függően — az eddigi 50 000 forint helyett 100 000 forint. Emelkedett a pogy- gyászkár megtérítése is: 5000 forint helyett 8000 forint. Az utas-balesetbiztosítás dí­ja változatlan: 50 kilométe­ren belül 20 fillér, 50—100 kilométer között 40 fillér, 100 kilométeren felül pedig 60 fillér. A bérlettel utazók je­lentős kedvezményt kapnak: havi bérlet után 1 forint, ne­gyedévi bérlet után 2 forint, félévi bérlet után 3 forint,' éves bérlet után pedig 5 fo­rint a biztosítás díja. MÁJUS 1-TÖL — még csak néhány nagyobb pénztárnál — már újfajta jegyeket áru­sítanak. A jegyeken levő szel­vény igazolja a biztosítást. Ha az utas ezt' nem kéri, ak­kor a pénztárnál a szelvényt levágják. Az új jegyeket fo­lyamatosai^ mindenütt beve­zetik. Növényvédelmi tájékoztató Szövőlepke, alma- és szőlőmoh Megjelentek az amerikai fe­hér szövőlepke első lárvanem- i zedékének hernyófészkei. A i kártevő a múlt évhez hason- i lóan valószínűleg az idén is * tömegesen lép fel, és ismét riiagy pusztítással fenyeget. A • védekezést akkor kell kezdeni, 1 amikor a hernyók még kicsi - 1 nyék, így könnyebben meg- 1 semmisíthetők. Felhívjuk az exportra termelő gazdaságok, valamint a MÁV és a KPM il­letékeseinek figyelmét, hogy ' területeiket idejében mentesít- | sék a kártevőktől. A védekezés (kötelező minden nagyüzemre : és házikert-tulajdonosra! Vé- , dekezésre használható szerek a házikertben; Ditrifon 0,2; Fiiból E 0,3; Foszfotion 0,3; Nogos 50 EC 0,1; Vapona 48 EC 0,1 százalék; kizárólag nagyüzemben a Dimecron 50 0,1; Dimecron 100 0,3; Gusa- thion 25 WP 0,2 százalék. Folyik az almamoly első lep­kenemzedékének tojásrakása. A tojások embrionális fejlődé- ^ se másfél-két hétig tart, álta- jlános lárvakelésre június 4-től 8-ig számíthatunk. Eddig kell megkezdeni a védekezéseket. Rajzik a szőlőmoly, amely­nek hernyója kimondottan a fürtöt károsítja. A későbbi nemzedék már a bogyót pusz­títja, ám a termésre a legna­gyobb veszélyt az első nemze­dék jelenti, ezért ez ellen leg­fontosabb a védekezés. A kis hernyók észlelésekor perme­tezni kell a házikertekben Dit­rifon 0,2; Fiiból E 0,3; Dipte^ rex 0,2; Metation 50 0,2; No­gos 50 EC 0,1; Vapona 48 EC 0,1 százalékos oldattal; kizáró- láb nagyüzemben Bayer 20 WP 0,3; Parathion 20 0,2; Phosdrin 0,1; Ekatox 0,3; Di­mecron 50 0,1; Dimecron 100 0,03 százalékos oldattal*. Időszerű a vegyszeres gyom­irtás a réteken és a legelőkön. A nehezen pusztítható gyo­mokkal fertőzött réteken és le­gelőkön használható szerek: Tributon, Tromona 80, Trife- nox 80, Trifenoxin 80. A sze­reket holdanként 200 liter víz­ben kell kipermetezni, nedved sítőszer hozzáadásával. B SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1970. június 5. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents