Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-28 / 150. szám

Árnyékban harminc fok felett. •• Kánikula, kánikula, kánikula: hely pokoli forróságot áraszt Valaki tréfából — de nagyon igaza van — ezt írta a kony­ha ajtaja fölé: »Boszorkány- konyha«. Ebben a forrósáéban dolgo­zik a város és talán a megye legfiatalabb szakácsnője, a ti­zenkilenc esztendős Filep Ve­ronika. Egy-egy délben 1500—3000 forintos ételforgalmat is elér az étterem. Vera főztjét sokan dicsérik. Oh József vezető is elismeréssel beszél ügyességé­ről, bár kevesen tudják, hogy milyen fiatal szakácsnő irá­nyítja a konyha munkáját A hőségtől ő és a konyhán dolgozó társai is sokat szen­vednek. Egy ventillátor eny­hítené a hőséget, elviselhetőb­bé tenné a levegőt Gőzfürdő a csuklósban... A vasútállomás előtt a ket­tes járat csuklós autóbuszában az aprópénzt számolja Csima Tibor kalauz. A busz ablakai mindkét oldalon nyitva van­nak, de amikor felszállók, »ar­cul csap« a hőség. — Képzelje el, ml van itt, amikor a textilművekhez me­gyünk műszakváltásra. Száz­negyvenen férnek el, egymás hegyén-hátán állnak és ülnek. A kinti hőmérséklethez nyu­godtan adjon hozzá még nyolc A forró napon tisztítják a vágányokat, —tíz fokot, mert a kocsiban megáll a levegő. Olyan lassan tudunk csak közlekedni a vá­rosban, hogy szinte nincs is huzat —- Mivel hűsítik magukat? — Ha kapunk valahol, ak­kor egy hideg szörp, fagylalt ideig-óráig segít, de gyakran arra sincs idő, hogy leszáll- junk egy pohár vízért. Nekem is melegem van, de képzelje el a pilótát, még a motor is ott van a fülkében... J Menekülnek a téglások a forró kemencéből. Ha egy zuhany lenne... Reggeltől késő délutánig süti, forrósítja a nap az Élel­miszer-kiskereskedelmi Válla­lat Petőfi téri 349-es pavilon­ját. Nyolcán dolgoznak ebben a levegőtlen, alacsony üzlet­ben. ■— Havonta félmillió forint értékű, többnyire forintos, fil­léres élelmiszert adunk el. Megállni csak a késő délutáni órákban van idő... Bizony jólesne ebben a kánikulában egy gyors zuhanyozás, hogy utána felfrissülve folytathas­suk munkánkat — mondja Kovács Ferenc vezető. Vízcsap van, nem kerülne nagy összegbe ennek a jogos kérésnek a megvalósítása. S ha már idén nem, talán jövő­re gondoskodnak erről a vál­lalat vezetői! A hideggyárban Sokan térnek be ezekben a napokban a cukrászdába, vagy állnak meg az utcai árusoknál, s kérnek egy-egy adag fagylal­tot. A Vendéglátó Vállalat cukrászüzemének fagylaltos- részlege éjszaka kettőkor kezd, hogy nyitásra mindenütt ott legyen a massza, s megkezd­hessék fagyasztását. Szabó Miklósnak, a cukrászüzem ve­zetőjének tájékoztatójából: — Az idén többféle fagyit készítünk — 10—12 félét —, mint a múlt esztendőkben. Vaníliát, csokit, puncsot, ká­vét, epret, málnát többek kö­zött, ezenkívül kétféle lágy­fagylaltot és három úidonsá- got: a jaffás, a mazsolás-cso­koládés és a császárkörtés fagylatot. Jelenleg naponta 6—7 mázsát adunk a cukrász­dáknak, presszóknak, de szá­mítunk arra, Hogy egy-egy nap 10 mázsát is el kell majd készítenünk. Forró sínek hozott A sínek között, a kaposvári állomás környékén népes csa­pat, fiatal gyerekek, asszonyok szorgoskodnak Niklai Vendel csapatvezető irányításával. Se­hol a közelben árnyék, a sínek és a tolató mozdonyok még ontják, fokozzák a meleget. — Védőitalt, illetve valami­lyen frissítőt kapnak? — Nekünk nem jár. Saját pénzünkön veszünk egy-egy üveg szódát, vagy a mozdony- vezetők szánnak meg bennün­ket, s adnak át a nekik járó ásványvízből, Majd megve­szünk a melegtől, a szomjú­ságtól. Tavaly is kértük, de válaszra se méltattak bennün­ket — halljuk kérdésünkre a feleletet Pedig ebben a nagy forró­ságban azokra is kellene gon­dolni, akiknek előírás szerint nem jár védőital, hűsítő — ők is megérdemelnék a gondos­kodást Ahol elviselhető Reggeltől estig szidjuk a hő­séget, s csupán egyetlen helyen tartjuk kellemesnek az él eitet: a strandon. Néhány perccel tíz óra előtt már nyitott kapukat találtam a kaposvári strandon. Egymás után jöttek a vendégek, fogy­tak a kabinkulcsok is, a pénz­tárfülkében pedig Györki István törölgette izzadó hom­lokát. — Szerdán és csütörtökön összesen kétezerötszázan vol­tak a strandon — mondja —, s ha ilyen marad az idő, ak­kor szombat-vasárnap nagy zsúfoltságra számíthatunk. Háromnegyed tizenegykor én voltam az egyetlen járókelő, aki a strandbejárat felől igye­kezet a városba... Saly Géza—Szálát László A SOMOGY MEGYEI TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT fölvesz hegesztővizsgával rendelkező LAKATOSOKAT, HIDEGBURKOLÓT, BELSŐ VILLANY. SZERELŐ, ASZTALOS szakmunkásokat Szinte mozdulatlan a leve­gő. Tikkasztó meleg árad min­denfelé, az aszfalt és a levegő is valósággal éget. Aki teheti, menekül az árnyékba, de a hő­mérő higanyszála ott is meg­haladja a harminc fokot... kihordják műszakonként a 25—30 000 téglát A vállalat igyekszik a hősé­get elviselhetővé tenni. Ás­ványvíz, savanyú cukor, s ezekben a forró napokban egy- egy citrom is jut az emberek­nek, hogy némileg könnyítse­nek rajtuk... Menekülés a napra Három-három és fél mázsá- nyi teher a targoncán, mégis megkönnyebbülve tolják ki a téglával megrakott járművet a kihordók a Szigetvári úti tég­lagyárban. Kovács János te­lepvezetővel belépünk a ke­mencébe, s abban a pillanat­ban »égni« kezd. rajtunk a ruha. Fílep Veronika. — ö, ez semmi... 1 Tegnap hetven fok is volt valósággal szédültünk, abba is kellett hagyni délelőtt 10 órakor a munkát, mert képtelenség volt akár csak egy pillanatra is bennmaradni — mondja He­gedűs János brigádvezető. Tár­sai: Medereczki Ferenc, Julin István és Török László egyet­értőén bólintanak. Pedig ők ugyancsak megszokták a for­róságot. Negyven-ötven fok nemigen számít Ilyenkor is Ötven padlás havonta Benkó Imre kéményseprőtől, akit elkísértem az Ezredév ut­ca 2. számú ház padlására, megkérdeztem, melyik évszak­ban szeretnek dolgozni? — Nekünk többet ér tíz tél, mint egy nyár, a hideget job­ban álljuk, mint a meleget — Tényleg olyan »kelle­mes idő« van a padlásokon? — érdeklődtem naívul miköz­ben odaértünk a ház elé, ahol tíz kémény tisztítását kel­lett elvégeznie. — Na, mit szól hozzá? — kérdezte, ami­kor a hűvös lépcsőházból beléptünk a padlásra. Ab­ban a pillanat­ban kivert a víz, szinte le­vegő után kel­lett kapkod­nom, a padlá­son legkeve­sebb negyven­öt fok volt •— Hogyan tudja elviselni ilyen hőségben a fekete ruhát? — Nehezen, de levetkőzni nem szabad, mert annyira pisz­kos a munkánk, hogy a ru­hánk egyben védőöltözet is. Benkó Imre másodmagával havonta legalább negyvenöt- ötven padlást jár végig, s kö­zülük nem ez volt a legmele­gebb ... A boszorkány- konyhán Kicsi szűk az Ipar vendéglő konyhája, a hatalmas tűz­A »boszorkánykonyha« fiatal szakácsnője, és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezés: Kaposvár, Május I. u. 52. (94808) A T. UTAZÓKÖZÖNSÉG SZIVES TUDOMÁ­SÁRA HOZZUK, hogy 1970. JULIUS 1-TÖL munkanapokon menetrendi szerint kttzlekedff autőbussjtiratot indítunk Csurgóról 7.05 Arai indulással Hlagyatádra Nagyatádra érkezik 7.40 órakor és délután visszaindul 17.15 órakor, Csurgóra érkezik 17.50 órakor. 13. SZ. AKÖV, KAPOSVÁR (94888) SZABÓ LÁSZLÓ - SÓLYOM JÓZSEF WA7ügynök clinduH ’Az átkozott FBI* 9. Bedeaux lelkes tengelybarát ! volt, s ennek egyszerű magya­rázata: úgy gondolta, hogy a nácik nyerik meg a háborút. Ezért vállalta, hogy közbenjá­ró legyen a Gestapo és kü- lönböző francia csoportok kö- i izött. Az egyik ilyen csoport (Iveztője Jacques Le Maigre- iiDubrenil volt, akit később Ro­ll bért Murphy segített az ideig- I denes Giraud-kormány belügy- i,miniszteri székébe Algírban, I*A másik csoport vezetője Jean i'Rigaud, egy megrögzött mor- <! finista, aki a partraszállás után Giraud rendőrfőnöke lett. Bedeaux azonban nemcsak ilyen figurákkal teremtett a nácik számára közvetlen kap­csolatot, hanem a legnagyobb francia ipari és pénzérdekelt­ségek csoportjaival is. így pél­dául a Comité des Forges-zsal, a legnagyobb francia hadi­anyag részvénytársasággal, to­vábbá a Banque d’Indochine- nel, a Banque Worms-sal is. Még a háború kellős köze­pén Bedeux zseniális tervet nyújtott át a németeknek. Ja­vasolta, hogy fektessenek le a Szaharán keresztül egy csőve­zetéket Dakartól Oránig, és nagy mennyiségű, olcsó nö­vényolajat juttassanak ezen az úton a Viohy-féle Francia Nyu­gat-Afrikéból a zsírszegény hitleri birodalomba. Ez a terv lehetővé tette, hogy a németek a Vichy-kormány segítségével kijátsszák az angol—amerikai blokádot. Ezért és más hasonló stra­tégiai szolgálatokért Bedeaux különleges engedélyeket kapott a náci Wehrmacht főparancs­nokságától. A tengelyhatalmak által ellenőrzött Afrikában és Európában oda utazott, ahová csak akart. Bedeaux azonban az ameri­kaiak észak-afrikai partraszál­lása alkalmával csapdába esett. A Calvet testvérek lesték a pillanatot, hogy mikor semmi­síthetik meg az árulót. A part­ra szállás éjszakáján ellopták Bedeaux levéltárcáját és ira­tait. Az amerikai állampolgár­sággal rendelkező rutinos ná- citoérenc áruló azonban nem esett kétségbe. Az ünneplő tö­meggel együtt az utcára sietett, és kitörő lelkesedéssel köszön­tötte a győztes szövetséges csa­patokat. Megállította az ameri­kai tiszteket, hogy koccintson velük a győzelemre valame­lyik bárban. — Nagyszerű fiúk vagytok! Végre megszabadítottatok min­ket a németektől és Vichy ke- rítőitől is! — mondta sorra pohárköszöntőit. Nem sejtette, hogy a Calvet testvérek az OSS útján ltülön- repülőgéppel küldték legbizal­masabb feljegyzéseiről és a náciktól kapott Igazoló iratai­ról a fotókópiákat Washing­tonba. Az OSS órák alatt elérte, hogy elrendelték Charles Be­deaux letartóztatását. A fran­ciák azonban a partra szállás másnapján megelőzték az ame­rikaiakat: Bedeauxot egy al­gíri börtönbe csukták. Hetekig úgy tűnt, hogy sen­ki sem törődik a fogollyaL Arthur Roseborougbban azon­ban gyanú ébredt. Azt taná­csolta Guy Calvetnak, hogy ké­szítsen több fotókópiát a fo­goly Bedeaux bűnösségét bi­zonyító valamennyi dokumen­tumról. — Ez a keselyű egész sor be­folyásos baráttal rendelkezik. Jól tennéd, ha elrejtenél né­hány készletet a fényképek másolatából, hogy megvédel- mezhesd magadat, amikor a barátai akcióba lépnek — ta­nácsolta. Nem egészen egy hónap múl­va Guy Calvet Arthur Rose- borough után utazott Marok­kóba. — Az eredeti Bedeaux-Ok­mányok eltűntek a Securtté Militaire algíri irodájának páncélszekrényéból. Tudomá­somra jutott, hogy pénteken felkeres két ember az FBI-tól, s ezek a fickók azért Jönnek, hogy Washingtonba vigyék Be- deaux-t. Nekik kell biztosítani, hogy ez az áruló megjelenjen a bíróság előtt. Hogvan ma­gyarázzam meg az FBI embe­reinek a dokumentumok el­vesztését? — kérdezte izgatot­tan. (Folytatjuk) SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1970. Június 28.

Next

/
Thumbnails
Contents