Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-27 / 149. szám

MEMORANDUM A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri tanácskozásának állásfoglalása az európai biztonsági értekezlet időszerű kérdéseiről (Folytatás az 1. oldalról.) sége áll fenn. Ezek a javasla­tok nem váltanak ki elvi el­lenvetéseket, ugyanakkor ew sor állam állást foglal az érte­kezlet napirendjének bővítése mellett. Attól a szándéktól vezérelve, hogy az európai biztonsági é. ■ tekezlet minden állam számá­ra elfogadható napirendjében meg lehessen állapodni, a Bol­gár Népköztársaság, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság, a Lengyel Népköztársa­ság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köz­társaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövet­ségének kormánya javasolja, hogy tűzzék az európai biz­A tan-kormány kettős veresége Kettős parlamenti vereség érte csütörtökön délután a Ni- xon-kormányt az amerikai tör­vényhozásban. A képviselőház visszautasította annak az el­nöki vétónak jóváhagyását, amellyel Nixon meg akarta gá­tolni a kongresszus által el­fogadott kórházépítési prog­ram megvalósítását. A szená­tus pedig a késő éjszakai órák­ban az elnök kifejezett kíván­sága ellenére csaknem egymil- liárd dollárral emelte meg a közoktatási költségvetés elő­irányzatát A képvisélőház a szükséges kétharmados többségnél na­gyobb szavazatarányban utasí­totta el az elnöki vétót. A dön­tést még a szenátusnak is jó­vá kell hagynia. Tíz év óta ez volt az első eset arra, hogy az amerikai képviselőház nem volt hajlan­dó elfogadni egy elnöki vétót. (MTI) tonsági értekezlet napirendjé­re az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó szerv létrehozását is. A jelen memorandumot el­fogadó kormányok véleménye szerint az európai feszültség enyhülésének és Európa biz­tonságának javára válna az európai államok területén levő idégen fegyveres erők csökken­tésének megvitatása. Ahhoz, hogy az ezzel összefüggő kér­déseket a lehető legrövidebb időn belül, a lehető legkedve­zőbb feltételek között lehessen megvitatni az európai bizton­sági értekezleten, valamint, hogy gyümölcsöző legyen az idegen fegyveres erők csök­kentésének a megvizsgálása, a kérdést az európai biztonsági értekezleten létrehozásra java­solt szervben vagy más, az érdekelt államok számára el­fogadható módon lehetne megvitatni. í Ezen túl véleményük szerint a Prágában javasolt napirend második pontja keretében meg lehetne vitatni az emberi környezet problémáit, továbbá ki lehetne bővíteni e pontot a kulturális kapcsolatok fejlesz­tésének kérdéseivel. Ily módon az európai biz­tonsági értekezleten az alábbi ilyen kérdések kerülhetnének megtárgyalásra: — az európai biztonság meg­teremtése, lemondás az erő­szak alkalmazásáról és az erő­szakkal való fenyegetésről az európai államok kapcsolatai­ban; — az európai államok kö­zötti politikai egvüttműködés fejlesztését szolgáló, az egyen­jogúságon alapuló kereskedel­mi, gazdasági, műszaki-tudo_- mányos és kulturális kapcso­latok kiszélesítése; — az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó szerv létrehozása. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Kóz­A szudáni államfő Prágában Gaafar Mohamed Nimeri, a Szudáni Demokratikus Köz­társaság állam- és kormányt ője Magyarországról Cseh­szlovákiába utazott. Képünkön: A vendég Ludvik Svoboda csehszlovák köztársasági elnök társaságában. (Telefotó: CTK—MTI—KS) Véget ért a CSKP KB plénuma Tegnap délután véget ért a CSKP Központi Bizottságá­nak ülése. A részvevők jóvá­hagyták a párt elnökségének Gustáv Husák által előterjesz­tett beszámolóját az 1969-es májusi irányvonal teljesítésé­ről, valamint a párt legköze­lebbi feladatairól. A Központi Bizottság egy­idejűleg intézkedéseket hozott, illetve jóváhagyott személyi változásokról. A többi között jóváhagyta Alexander Dubcek kizárását a Csehszlovák Kom­munista Párt tagjainak sorá­ból, továbbá jjisszahívását a népi gyűlés képviselői tisztsé­géből és felmentését törökor­szági nagyköveti funkciójából. Gustáv Husák zárszavában hangsúlyozta, hogy a Központi Bizottság ülésén megnyilvá­nult a párt egysége, valamint a nézetek azonossága a CSKP jelenlegi politikáját illetően. társaság, a Lengyel Népköztár­saság, a Magyar Népköztársa­ság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocia­lista Köztársaság, és a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya kife­jezi reményét, hogy a memo­randumban foglalt javaslatok — amelyek figyelembe veszik sok érdekelt állam véleményét — kedvező fogadtatásra talál­nak az érintett kormányoknál. E javaslatok kiváltképpen ar­ra irányulnak, hogy az európai biztonsági értekezlet vala­mennyi érdekelt állam számá­ra elfogadható napirendjében ás az előkészítés módszereiben megegyezést lehessen elérni. Mindehhez már a legközelebbi időszakban hozzá lehet kez­deni. A jelen memorandumot ki­bocsátó kormányok meggyőző­dése, hogy az összes érdekelt állam közös erőfeszítésének eredményeképpen összehívás­ra kerülő európai biztonsági értekezlet jelentősen hozzájá­rulna a feszültség csökkenté­séhez, a biztonság megszilár­dításához és a békés együtt­működés fejlődéséhe? Európá­ban. A memorandumot a Varsói Szerződés tagállamai külügy­miniszteri tanácskozásának megbízásából a magyar kül­képviseletek vezetői, illetve munkatársai június 26-án, pénteken eljuttatták az érde­kelt országok kormányaihoz. Befejeződtek a szovjet—pakisztáni tárgyalások ' v — — — Jahja Khan tábornok, pa­kisztáni köztársasági elnök tegnap befejezte a Szovjet­unióban tett hivatalos látogatá­sát és repülőgépen hazauta­zott Moszkvából. A látogatásról kiadott köz­lemény elmondja, hogy Jahja Khan tárgyalásokat folytatott Nyikolaj Podgornijjal, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nöksége elnökével és Alek- szej Koszigin szovjet kormány­fővel. A megbeszéléseken ki­tűnt, hogy a két ország állás­pontja számos Időszerű nem­zetközi problémát illetően megegyezik, vagy közel áll egymáshoz. A közel-keleti helyzettel kapcsolatban a felek állást foglaltak amellett, hogy meg kell valósítani a Biztonsági Tanács ismert határozatának valamennyi rendelkezését. Az indokínai helyzetre vo­natkozólag leszögezték, hogy elengedhetetlenül szükséges a külföldi csapatok feltétlen ki­vonása Indokínából. A Szovjetunió és Pakisztán elítéli a Dél-afrikai Köztársa­ságban és Rhodesiában fenn­álló fajüldözés és faji elkülö­nítés rendszerének minden formáját. SZÍRIA Légi és szárazföldi harcok a tűzsziineti vonalon Nagyarányú légi csata bon­takozott ki tegnap délelőtt Szíria déli körzeteiben. A Da­maszkusz irányában támadó izraeli repülőgépek ellen a szíriai légierő 40 gépe indult bevetésre. A szíriai vadászok öt izraeli gépet lőttek le. Ket­tő ezek közül szíriai területen zuhant le, és pilótáikat fog­ságba ejtették. Délelőtt fél 11 órakor a da­maszkuszi rádió megszakította adását és bejelentette, hogy a légi harcot a szárazföldi ellen­ségeskedések kiújulása követte a szíriai—izraeli tűzszüneti vonalon, a Golan-magaslatok térségében. Katonai szóvivők közlése szerint az izraeli pán­célos és gépesített egységek a déli szektorban kísérletet tet­tek a szíriai arcvonal áttöré­sére. A szíriai csapatok ellen- lökéseket intéztek, és 12 izrae­li harckocsit semmisítettek meg. Szíriai részről közölték, hogy az Alitalia olasz légitársaság egyik utasszállító gépét, amely találat következtében kény­telen volt kényszerleszállást végrehajtani, Damaszkusz fö­lött egy izraeli harci repülő­gép támadta meg rakétával. Izraeli részről azt állítják, hogy a kérdéses időpontban izraeli repülőgép nem tartóz­kodott Damaszkusz légteré­ben. * * * Nasszer egyiptomi elnök hatnapos líbiai látogatásáról tegnap visszaérkezett Kairóba. Ugyancsak elutazott Líbiából Atasszi szíriai államelnök. A kairói rádió egy katonai szóvivő közlését ismertette, amely szerint tegnap az egyiptomi vadászbombázók egy köteléke izraeli állások, erődítmények és csanatössze- vonások ellen támadást inté­zett a Szuezi-csatorna körzeté­ben. Valamennvi egyiptomi repülőgép sértetlenül vissza­tért támaszpontjára. NASSZER; Az arab érdekek nem képezhetik alku tárgyát Rogers sajtóértekezletének visszhangja Rogers amerikai külügymi­niszter megtartotta ugyan csü­törtökön a várva várt sajtó- értekezletét, de egyetlen olyan érdemi bejelentést sem tett, amely az Egyesült Álla­mok új »-nagyszabású politi­kai kezdeményezésének« rész­leteit taglalta volna. A Líbiai Arab Köztársaság hivatalos hírügynöksége sze­rint az amerikai terv a közel- keleti válság rendezése szem­pontjából egyetlen új elemet sem tartalmaz. Ezzel szemben vannak kitételéi, amelyek el­lentétben állnak a Biztonsági Tanácsnak az összes megszállt terület kiürítését sürgető ha­tározatával. Hírügynökségek idézik Nasszer egyiptomi el­nök beszédét, amely csütörtö­kön hangzott el a líbiai Beng- haziban. Nasszer ugyanis nem hagyott kétséget afelől, hogy sem a szíriai, sem a jordá- niai, illetve Palesztinái érde­kek nem képezhetik alku tár­gyát. Bejrutban az El Fatah itte­ni megbízottja útján foglalt állást az amerikai tervvel kapcsolatban. Véleménye sze­rint Washington kezdeménye­zése igazolja annak »az alap­vető döntésnek a helyessé­gét*, amely a harc folytatását írja elő. Damaszkusziban az uralkodó szíriai Baath párt lapja, az Ál Baath csütörtökön •»pisz­kos és rosszindulatú nyilatko­zatnak*< nevezte az amerikai tervet. Algírban csütörtökön este közös közleményt adtak ki Bumedien algériai és Al-Bakr iraki elnök tárgyalásairól. A felek megerősítették azt az álláspontjukat, hogy »a fegy­veres harc az egyetlen eszköz az arab nemzet elvesztett jo­gainak visszaszerzésére, és a megszállt területek felszaba­dítására■**. Bumedien és Al-Bakr sze­rint minden olyan megol­dás, amely egyezség révén óhajtja rendezni az »-úgyne­vezett közel-keleti válságot", szükségképpen a »Palesztinái nép jogainak felszámolásához és a cionista agresszió törvé- nyesítéséhez vezet**. Megfigyelői körökben az arab világ válaszát az ameri­kai javaslatra általában nega­tívnak tartják. Mindazonáltal nem zárjaik ki azt a lehető­séget, hogy bizonyos kérdé­sekben a kompromisszumos készség is megvan. Az ENSZ negyedszázada Huszonöt esztendeje, hogy San Franciscóban aláírták az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének alapokmányát. Közvet­lenül a második világháború befejezése utón az erőszak, a fasizmus fölött diadalmaskodó erők közösen vállalták, hogy a továbbiakban gátat állítanak a pusztítás és a gyilkolás elé, s megőrzik a békét, a nyugal­mat a világ valamennyi tá­ján. "Mi, az Egyesült Nemzetek népei elhatároztuk, hogy a jö­vő nemzedéket megmentjük a háború szörnyűségeitől, ame­lyek egy emberöltő alatt két ízben is leírhatatlan szenve­dést okoztak az emberiségnek** — ezzel a mondattal kezdődik a világszervezet alapokmánya, s a benne rögzített további cé­lok — a szegénység, a nyomor, a betegségek leküzdése, min­den ország gazdasági fejlődése stb. — mind-mind olyanok amelvek megvalósítása csak békében lehetséges. A szervezetbe tömörült álla­mok ünnepélyesen elkötelezték magukat a nemes eszmék mel­lett: mindent megtesznek a békéért és a biztonságért, e célból együttesen lépnek föl minden agresszióval szemben; fejlesztik a nemzetek közötti baráti kapcsolatokat, tisztelet­ben tartva a népek szuvereni­tását és önrendelkezési jogát; együttműködnek a társadalmi, a gazdasági, a kulturális és egyéb nemzetközi problémák megoldásában. A nagyszerű és világméretű kézfogás tényét mégsem fogad­ta fenntartás nélkül az embe­riség. A tömegek előtt friss volt még a hasonló célokat hangoztató Népszövetség em­léke, melynek tevékenységét eltorzították, cselekvőképessé­gét megbénították a két világ­háború közötti időszakban a nyugati hatalmak. A baljós példára élénken emlékeztek az imperialista ha­talmak is, és úgy gondolták: csak a szervezeti keretek vál­toztak, de az ENSZ tevékeny­ségét végül mégiscsak saját po­litikai elgondolásaikhoz igazít­hatják. Hosszú időn át tanúi lehettünk annak a fáradozás­nak, mely a szovjetellenessé- get, az antikommunizmust, a szocialista államok elleni int­rikát és aknamunkát igyeke­zett becsempészni a világszer­vezet üléstermeibe. Olykor a hidegháború szele is végigsö­pört a küldöttek padsorain. Korea megtámadását még az ENSZ égisze alatt erőszakolta ki az amerikai imperializmus. De aztán a földrészeken be­következett politika, társadal­mi változások előtt nem lehe­tett bezárni az ENSZ palotájá­nak kapuit sem. A szabadságu­kat elnyert, korábban gyarma­ti, félgyarmati sorban sínylődő országokkal hamarosan száz fölé emelkedett a szervezet tagállamainak száma, s ami ezzel együtt járt: a főleg ázsiai és afrikai országok fokozták a szervezet hatékonyságát, tar­talmasabbá tették munkáját. Döntő változást eredményezett, hogy a New York-i üvegpalo­tában most már a szocialista országok tábora áll szemben a reakció mesterkedéseivel. Az ENSZ negyedszázadának pozitív töltését kétségtelenül az adja meg, hogy nem zúdult ez időszak alatt egy újabb vi­lágháború az emberiségre. To­vábbi eredménye, hogy szá­mottevően hozzájárult a kolo- nializmus széthullásához, a nemzeti felszabadítási mozgal­mak kibontakozásához. ue aug csiUKeui a megoldás­ra Vtuj Kei'ucScic száma. Az agresszív kapitalista hatalmak hátráltatják a társadalmi fej­lődést, élesztik a helyi hábo­rúk parazsát, elfordítják te­kintetüket az éhezőkről, a nél­külözőkről, a gazdaságilag el­maradt országokról. Ezért zsú­folódik egy-egy közgyűlés na­pirendjére annyi téma, ezért akad a Biztonsági Tanácsnak, a gazdasági és szociális ta­nácsnak, a nemzetközi bíróság­nak, a gyámsági tanácsnak, a titkárságnak — az ENSZ fő szerveinek szinte szünet nél­kül tennivalója. Az a körülmény, hogy a szervezet gépezete állandóan működésben van, nemcsak a nemzetközi problémák sokasá­gára utal. Jelzi azt is, hogy a történelmi változások korát elő világtársadalomnak szük­sége van az ENSZ fórumára. A népek továbbra is remény­kednek. hogy a békés fejlődés biztosításában, az országok kö­zötti együttműködés megte­remtésében, az elmaradottság felszámolásában az Egyesült Nemzetek Szervezete ezután is betölti hivatását. B. T. SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1970. június 27.

Next

/
Thumbnails
Contents